Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-28 / 247. szám
21 ZU UVF- 247. SZÁM. ——w—Bma — A sport — magyarázta Franz Reichel, a ' francia sportirók szindikátusának és a sporttudósi- tók nemzetközi egyesületének nagy tekintélyben álló elnöke —, oly régi, mint az emberiség, csak némely korban elhanyagolják, háttérbe szorul, mig máskor a legfontosabb társadalmi tényező. A jövő századokban azonban a sport többé feledésbe nem mehet. Társadalmi és fiziológiai szükségletté vádt, melynek az idők folyásával egyre növekvő szerepe kell hogy nyiljon. A sport a holnap emberének fiziológiai szükséglete — Mindenekelőtt tisztán fiziológiai okból. A fejlődő tebnika mindinkább háttérbe szorítja az ember testi munkáját. Azelőtt minden utazás (lovon vagy postakocsin) jelentős testi kifáradással járt: a mai ember belül a sleepingbe és a pamlagon elnvujtózva viteti magát bárhová. A nágyvárosok legelfoglaltabb emberei izommunkát úgyszólván sohasem végeznek: gépkocsi viszi őket egyik Íróasztal párnnsszékétől a másikéig; de a munkás is mindin- káb csak felügyel a gépre s egy-egy mozdulatot tesz csupán időközönként, sőt a paraszt testi munkáját is mindinkább a gép veszi át. És ez -a jövőben fokozatosan lesz igy. Ezért az emberben élő fajfenntartási ösztön egyre erősebben követeli a szükséges izommunkát,. amit egyedül a sport utján szerezhet meg. Ez a tömegek egyre növekvő sportszeretetének mélyenfekvő, ösztönös oka. mely a jövőben csak fokozódni fog. A mai generáció láthatólag erősebb és életképesebb a tegnapinál. A mai ember (és asszony) később öregszik és tovább munkaképes: ennek az élet növekvő, aktivitása és a sport elterjedése az igazi oka. A bosszú élet kulcsa: ifjúságunkban erő- feleslegeket halmozni fel, hogvv vénségnnkbcn élhessünk belőlük,; és a külső veszedelmekkel, fertőzésekkel szemben lehető nagy elicntálló érőt és edzettséget fejleszteni magunkban, mely a fizikum a'.-z'A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete • kori elgyengülését is késlelteti. Mindezt egyedül a sportból kaphatjuk. A sport a nemzetközi nyelv — A jövő század az internacionalizmus százada. A sport pedig mindig egyenlő ' irányban halad és terjed az internacionalizmussal; márcsak azért is hivatott a jövő században növekvő szerepre. A sport a nemzetközi nyelv a különböző országok között és a sportmüszavak az igazi eszperantó. A sport példát mutat a helyes államközi szervezetre, mert nemcsak általános nemzetközi mozgalom, hanem a Federation ínternationale-lal egy központból irányuló nemzetfölötti szervezete is van. Az 1924-iki párisi Olympiádon 44 nemzet vett. részt, az amsz- terdamin 46 és reméljük, hogy a következőben -".ár 50 fog részt venni. S még hozzá minden nemzetből az ifjúság, a jövő nemzedék. Ez volt az értelme a hajdani görög Olympiádnak is, melyen minden görög államok ifjúsága egybegyült. Akkor bejárhatatlan, irdatlan volt a világ: már nehány szomszédsziget embereit cgybegyüjtcni is nemzetköziség számba ment. Azóta egyre szűkült a világ és mennél kisebb a világ, annál intenzivebb és világraszó- lóbb a sport, A sportelienfé! a legjobb barát!- a sport más tekintetben is a jó nemzetköziség r-.•jtart-lja. Ellentétben mindenféle nemzetközi korsAv. mei .kk.tl és hasonló intézményekkel, a nemzetközi sport mérkőzések re nem üzlet, önérdek és haszon keresete, hanem tisztán ideális cél vezeti egybe a sok különböző nemzet fiatalságát. Ez az egyetlen nemzetközi aréna, melyen kizárólag a fair play érvényesül. Itt nem segít protekció, cselszö- vény, pártosság, diplomácia; aki legjobban fut, legjobban veri a labdát vagy kezeli a vitört, az az első. líegmérhető stopperrel, kronométerrel az ered- ::; :vy : l;éi régvnrjii fél het .hozzá, elvitatni • semmi Rodion: BZÜRNIWOMf pár nap múlva megjelenik LEPAGE-n ál Kolozsvár. Vászonkötésben 163 lei. A szí bériai garnizon még kapható. Ára 163 le sajtókampánnyal sem lehet. Minden más téren, gátak állanak a nemzetek között: a nemzeti irodalmai: versengését meggátolja a nyelvek különbözősége, de még a zene sem teljesen mentes az előítélettől: a helyi Ízlés más minden államban és nehéz abszolní mértékre lelni. Egyedül a sport nyújt biztos összehasonlítást és mutat utat a szép rivalitásra. A jövő ideális nemzetköziségének előizét mutatják e nagy Olympiádok: Rivalité au lieu de l’Hostilité! — versenytársak, de nem ellenségek az egyes nemzetek... És ne mondja, hogy a győző a barbár erőt viszi diadalra ! A nagy mérkőzéseken mindig a civilizált ember ügyessége győz a barbár ereje felett. Soha kultúrálatlan nép tagjai el nem viszik az első dijakat: a finnek elsők, az angolok, a svédek s igy tovább, nem a pápuák és a kabilok. Még a boxmeccsek négerei is sosem afrikai, hanem mindig az amerikai civilizációban született négerek sorából kerülnek ki. És az első győztesben, a legigazibb internacionalizmus szelleme szerint, sosem egy vagy más nemzet tagját ünnepeljük, hanem mindig Az Embert. A' „Világbajnokot”. — Ennek megfelelően a sportban van a legigazibb testvériség. A vereség után sosem marad bosszúnak, haragnak ize és minden nemzetközi találkozás édes emlékeket hagy maga után. Francia sportcsapataink, kik most tértek vissza Japánból, jobban megtanulták érteni és szeretni a japán lelket, mint bármely orientalista kongresszuson, A német bajtársakkal azonnal megleltük egymást újra a világháború után: még a négyéves harc sem tudott maradandó ellentéteket támasztani közöttünk. A sportellenfél örök barát... A sport és a jövő kollektivizmusa —Az ön kérdésére a jövő századra vonatkozó minden válasz, a íehnikusé, az orvosé, az építészé, a művészé, arra látszik mutatni, hogy a jövő század a kollektivizmus százada. A sport mutatja itt is as utat. A sportból tanuljuk meg. hogy mennyire fon71 jövő század regénye 71 sport a jöoö század dán kimondja: Tram 'Reicfal, a Sportirók Tlemzetközi £gi/esüfetének eínőke SZÉP ARCBŐRE LESZ ge/vffüwifaée ARCKRÉMET HASZNÁLJA geJtinanfoée PARFÖM GYÁR .PARISBAN 1818 ALAKULT M ÍN DE N Ott kapható
