Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-28 / 247. szám
GhffWM, 1929 «Mftir M Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN! t évse 1200 lej, félévre 600 lej, negyed ÍTO 300 lej, sgy bér a 100 lej. 24 oldalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP «3.„^Voa^tő»ég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4 Telefon: 5-08, 6-94 ág 3-84. XII. évfolyam 247-ik szám ELŐFIZETÉS iíAGTARORSZÁQCW» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 paagfi. Egyes szám ára 20 fillér a 99 BRITANI A Angol-Romén Birlositó R.-T. Bucurejti. Kerületi igazgatóság. Cluj-Kolozsvéjr. A londoni Comercial Union és a „The Excess 'alapítása. Képviseletek mindenütt er országban. - KARTELLEN KÍVÜL Ez epdélyieh túlsúlya a kormányban Irta: Paál Árpád Még mindig tart a návetemzés ? A közel egy esztendővel ezelőtt kormányra került nemzeti-parasztpárt demokratikus irányából folyó következménynek tekintette az egész közvélemény, hogy nem folytathatják a közoktatási politikát ott, ahoi a liberálisok kormánya abbahagyta. Hogy milyen csalódások érik ezt a várakozást, beszédes bizonyíték erre Nantü község felekezeti iskolájának ügye. Nantü a Szatmár megyétől Szilágyhoz csatolt nagykárolyi járás területén fekvő nagyközség, melynek lakossága túlnyomó részében egykor sváb eredetű volt. Németül vagy svábul beszélő ember alig akad soraikban. Ehhez képest a római katho- likus felekezeti iskolában a tanítás nyelve természetesen magyar volt. Néhány évvel ezelőtt a tanügyi hatóságoknak szemet szúrt ez az egészen természetes állapot s az Anghelescu rendszerének egyik jellemző elemét jelentő névelemzéshez folyamodva, a község tanköteleseit átkényszeriteni akarták az újonnan felállított állami iskolába. Kísérletet tettek arra is, hogy a róm. kath. egyházközséggel mondassák ki az iskola magyar tannyelvének megváltoztatását. de ez ismételt kísérletezés után sem sikerült. ' -i 1' * - * - Vr A folyó iskolai évben az egyházközség, bízva a kormánynak a kisebbségi kérdésre vonatkozóan tett nyilatkozataiban, mely a név elemzés odiózus kérdésében egy kormányrendeletben is kifejezést nyert, elhatározta, hogy megnyitja a* előző iskolai évben szünetelésre kényszeritett iskoláját s ezt a tervét meg is valósította. Az állami iskola igazgatója nem volt ugyan hajlandó kiállítani a felekezeti iskolába beiratkozáshoz szükséges autorizációt, de az iskola megkezdette működését és pedig több, mint negyven tankötelessel. Megmozdult azonban erre a román tanügyi hivatali apparátusa s a nagy megmozdulásnak a vége az lett, hogy a nantüi felekezeti iskolát a zilahi revizorálus egyik kiküldöttje rendőri karhatalommal bezárta. A naníüiek a nagy vár adj inspektorá- tusuál és a köroktatásügyi kormánynál lépéseket tettek ez önkényes intézkedés ellen, mindeddig azonban sémmi eredményt nem értek el. Pedig Szatmár és Szilágymegyék egész közönsége kíváncsian várja az illetékes felsőbb hatóságok döntését, mely feleletet lesz hivatva adni arra a kérdésre: még mindig tart a névelemzésf Illetőleg arra, hogy vájjon a Maniu Gyula kormányának a népiogok tiszteletét igérö kijelentései a valóságban mennyit érnek? Lehet egyébként ezt a kérdést úgy is formulázni. hogy vájjon a vidéki doudex kiskirályok és más apró zsarnokok honnan merítik a bátorságot arra, hogy nyíltan szembehelyez- kedjenek a kormánynak programmja alapelvéből folyó kijelentéseivel és egyenes rendeletével? Avagy talán ehhez nem is kell olyan nagy bátorságfi.., A minisztériumon belül való súrlódások elsimítására bizonyára mindent megtesznek, s az elsimulások meg is lesznek, már csak arra való tekintettel is, hogy a politikai ellenfelek ne örülhessenek a házi perpatvarnak. Mi, a magyar népkisebbség, kívül állunk azon a körön, hogy a Romániában any- ayira jellemző kormanybuktatási áskálódá- sukban .résztyegyünk. Minket ezek a dolgok csak annyiban érdekelnek, hogy szeretnők már látni, vájjon az elhatározó erők súlya, s azoknak a tartóssága melyik oldalon van, tehát melyik gondolatkört kell majd meggyőznünk a magunk igazáról. Ebből a szera- poutbó! látnunk kell. hogy az erdélyi románság feltörekvő gondolata, országvezalő igénye, társadalmi és gazdasági túlsúlyért való akarata az uj állainalkotás óta folyton határozottabb, s vele szemben a régi királyság politikai, gazdasági és üt sádalmi erői is az egész megnagyobbodott a.vzágoi el akarnak hatalmasodni. És akármennyire megvan is n mai JÉois.., luánjpártbán az eszmekörök és célkitűzések prógrammbeli egysége, a párton beiül az erdélyi és regájti ■ különbségek versenye Jap- paugva állandóan lüktet. Személyi kérdések, sorozatának látszik, de nem az. hanem lényegbeli összeférhetetlenség. Külön földek külön lelkének és külön társadalmi ptörök lésének az összeütközése. Ennek a tünetei nyilatkoznak meg a mostani minişzteriumi .súrlódásokban is, mikor a miniszteri székek elosztásában az erdélyi és regáti részesedé sok egyensúlyát keresik, illétve ez egyensúly felbilienésétől félnek. Lehet köuaiyiivó- riien úgyis felfogni ezt a birkózást, hogy a hatalmi osztozkodás hiúságai a mozgató érők; mélyebben nézve azonban, nem hiúságokat látunk mozgatóknak, hanem kialakult és kialakulóban levő társadalmi rétegek élet- ösztönének a nyugtalanságait. Ezek az életösztönök nem érzik nyugodj,- nak maguk alatt a taiajt. nem látják maguk előtt bizonyosnak a jövendőt, s egymást is zavarják á kapkodásban. Hatalomba - kapaszkodnak, hatalomra törnek, a hatalomkereaáis rögtönzött képességeit mind mozgásba hozzák, hogy magáknak és a mögöttük állóknak az uj ország kitágul tabb élethatáraiban minél jobb helyet biztosítsanak. Gyors sikerek és gyors sikertelenségek állanak elő ebből a kavargásból. Ez a szeszélyes változatosság az ifjabb nemzedék étvágyát is megnöveli. hogy a gyors érvényesülések módjait keresse. Ebből ered a nagy túltermelés' az úgynevezett értelmiségi pályákon, honnan ,egy kis családi összeköttet essél, szónoklással és nagyképűségekkel a politikába is ki lehet r.gorni. s a politikával gazdasági előnyös elhelyezkedéseket is lehet biztosítani. Együttjár ezekkel a jelenségekkel a politika felületessége. izgágasága, könnyen vádaskodó. rágalmazó, áskálódó jellege. Ebből jön a többi utálatosság, mely az ország dolgainak az intézésében a veszekedést, a gyeplő ide-odarángatását. az egyes helyi étetek csöndességének és rendjének » felforgatását állandóvá teszi. Persze ezzel a bizonytalanság még nagyobbá válik, s az évről-évre sarjadó uj nemzedékben a dohogó türelmetlan- segat csak növeli. Ezeknek a névtelen hangulatoknak a megéraői a fórumon morgók; olyan megérzői, mintahogyan a villamos feszültséget is lehet érezni a levegőben. Anélkül, hogy az okát jól tudnók, vagy fáradtabbak, vagy nyugtalanabbak vagyunk • feszültség miatt. Valami ilyen elemi erők azok, amik a mai minisztériumi súrlódásoknak az igazi mozgatói. Ha látszólag egységes nemzeti parasztpárti uralom van is, ha az látszólag nagy népi erőkre támaszkodik is, azért mégis nagy az egyensúlytalanság a jövendő keresésében. Ez az egyensúlytalanság hullámzik, ez roskad alá vagy szökken föl, hogy hirtelen helyet kapjon, vagy éppen •lyan hirtelen kilóduljon a helyéről. Mi, magyarok, az erőknek ebben a drámai mozgású helykeresésében természeteden azoknak adunk igazat, akik az erdélyi hajlamokat és az erdélyi társadalomfejlődéseket az ország vezetésében túlsúlyra akarják juttatni. Az erdélyi románság vezetői nem kér nveztottek el minket azzal, hogy jól tánja- ark velünk, sőt a magyar nevet és magyar iiftltát valósággal befeketítették regáti test- “'ő“; Éppen ezért kétszeresen nehéz megérteti - magunkat és igazságainkat eb- h«r 0.7 - -*tágban. Ebből folyólag nyelvterületei® km, 'dí honhelyeink re az ő középosztályuk ráözönJését mintegy megtorló jogosságunk A* teTnészetességnok tartják velünk szemben. így részesültünk igazságtalan megosztásban a földreform során, igy feküdt rá oktatásügyünkre a rendőrszellem és a művelődésünket elfojtó kémkedés, beavatkozás^ é* elgáncsolás. Ez nekünk sokszorosam fáj, • ném is tudjuk, hogy fájdalmunknak mikor jön eV az igazi orvoslása. Mégis akiknek leginkább köszönhetjük fájdalmunkat, azoknak adunk igazat, mikor ők az erdélyiség erőit a Rcgát erőivel szembén vitatják. Igazat adunk nekik, mikor az ország kormányában tulaulyosabb helyfog talást kívánnak. Nem látjuk helyesmek, hogy az uj régenssel való rokonság címén erdélyi minisztereket a helyükről kiszorítanak. Ez csak rosszul takart ürügy, hogy az erdélyiség befolyását kisebbítsék. Hiszen az uralkodóval való rokonság kifogásolása tulajdonképpen az uralkodó iránti bizalmatlanság kifejezése. Ilyenre nem ragadtathatja magát egy kormány se, mely állandóságokra törekszik. Már pedig a nyugodt országállapotok érdekében minden kormánynak természetes joga és kötelessége az állandóságokra való törekvés. A kormánypárt és a kormány azon része tehát, mely az erdélyiség erőit kevesbíteni igyekezett, tulajdonképpen a kormányzat természetes joga és kötelessége ellen cselekedett Ezzel tehát az igazi egyen- sulyhelyzet kialakulását késleltette, mert az csak a természetességek utján tud elkövetkezni. Mi ezt a késleltetést a magunk szempontjából is rossznak tartjuk, sőt éppen a magunk szempontja miatt tartjuk rossznak. És itt van a mélységes oka annak, hogy minden velünk való rossz bánásmódjuk ellenére is az erdélyi románság vezetőinek adunk igazat. Mert szeretnők már őket stabilizálva, országvezető igényeikben kielégítve látni, hogy a megnagyobbodott ország feletti uralom vitatása immár egyszer nyugvópontra jusson. MAi^aaéjesmk ,*a
