Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-26 / 245. szám
Vjsag -Claf-Koleaavir, 1929. október 26. SsOBsAút » ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN j 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. aRPÁRTI lap li..*..tr<.<>(tő&ég és kiadóhivBtal: Piaţa Dnirii (Főtér) ! Telefon: 5-08, 6-94 m 3-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 pengő. ára 20 fillér A regáti ostrom megtörte az erdélyi frontot A kormány átalakítása az erdélyi miniszterek leépítését fogja magával kozni — Csak három erdélyi minisztere lesz a kormánynak és Vajda is távozik Zalesky ünnepélyes fogadtatása Bukarestben Balkán-export Egyik temesvári lap az ottani Moissi- elöadáa botrányáról ir. Moissi este tiz órakor ed akart utazni Temesvárról és ezért a kilenc re (hirdetett előadást nyolckor kezdette meg... Moisei impresszáriója egy teljes Hamlet- el&Ofiást reklámirozott és e helyett egy két órás Hamlet -matinét tartottak csupán... Moissiék kicsiben megcsinálták ezt Kolozsváron is. Ezúttal nem az előadás megkezdésével volt a baj. De Moissi két-három jelenet kihagyásával Kolozsváron épen úgy megcen- zurázta Toktojt, mint Temesváron Shakes- pearet. „Európai botrány lesz a temesvári Mo- issi-előadásból“ — irja temesvári laptársunk, d« nem, mi nem látjuk oly elszomorítónak ezt az esetet. Végtére is csak toilett-hiba, hogy Moissi nem százszázalékosan azt adta, amit ígért, ám letagadhatatiánul ő maga volt a színpadon, két teljes óráig ő dominált és mi hálásak lehettünk, hogy szemtől-szembe láttuk Németország egyik legnagyobb művészét. És valljuk be, iákkor láttuk, amikor Moissi még nem szállott le a zenitről. Bezzeg a többi nagy zene és olőadóstárokat rendszerint osak akkor volt szerencsénk élvezni, amikor már odaát elveszhették a-toangjukttt. Moissi Kolozsvárról is el akart utazni még a tízórás gyorssal; Temesváron is me- hetnékje volt; ahol megfordult, onnan már s szaladt is tovább; annyi időt sem szakított magának, hogy megvacsorázzék. Szeben, Brassó, Temesvár, Kolozsvár látták őt, de ő nem látta e városokat. Hogy hol van, merre került el, micsoda város az, amely vendégül látja, teljesen közömbösen hagyja, ő Fedját ígérte és a tépelődő dán herceget. Kinek mi köze hozzá, hogy közben a színpadon menetrendre gondol, kedvező vasnti „an- schluss“-ra, elszámolásra, betéti könyvecskére. Nemosak Moissi ilyen ember, de a legtöbb művész, aki mifelénk megfordult, az. Ó hányszor láttam már őket, amikor még az ételt is elspórolták a szájuktól, csakhogy minél többet vihessenek haza. Mondom, én Mo- issire nem tudok neheztelni, ö is ép olyian, mint a többi. De azért van a Moissi esetben valami mélyen meggondolkoztató. És ez: a külföldnek hallatlan lekicsinyelő véleménye van rólunk. Különösebb lokálpatriotizmus nélkül állíthatjuk: igaztalanul. Valahol ott kezdődik a dolog, amikor a szövetbe belera- ffatztiák az angliai márkát, halott az igazi angol szövet címkéjét beleszövik magába a szövetbe. A Balkánnak ngy is jó — mondják a gyárban. Azt hiszem, nagyon sok ember vette már észre, hogy az országban elhelyezett ipari cikkek minősége nem azonos azoknak az ipari cikkeknek a minőségével, amelyeket külföldön használnak. Mindezt úgy hívják, hogy „balkáni export“. A külföldi gyáriizeinek külön balkáni osztályokat állítanak fel, balkáni exportja van Fordnak, sőt balkáni exportja van még Hollywoodnak is, az úgynevezett C. filmek. A „Balkánnak úgy is jó“, „a Balkán nem veszi észre a különbségeket“, a Balkán az: Balkán. így vagyunk irodalmi téren is. Könyvforditások- nál nem jön zavarba a kiadó, hogy rövidítsen, kényes részeket kihúzzon, filmelőadásoknál nem jön zavarba a vállalkozó — tisztelet a tiszteletreméltó kivételeknek — hogy néhány jelenetet kihagyjon, képrendezők nem jönnek zavarba, hogy ismert mestereknek fiatalkori müveit hozzák busás áron forgalomba, aminthogy nem jön zavarba a sziu(Bukarest, október 24.) Zalesky lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt tiz órakor érkezett meg a bukaresti pályaudvarra, ahol a kormáey nevében, Mironeacu külügyminiszter, Voicu Nitescu és Gafencu fogadták. A fogadásra megjelent Szembek bukaresti lengyel követ és Pxuuix francia követ is, valamint Nicoleanu rendőrpreíektus. Zalesky délelőtt tizenegy órakor az ismeretlen katona sirját koszoruxta meg, majd tizenkét órakor Maniu miniszterelnökkel folytatott közel egy óra hosszat tartó megbeszélést. Délben diszebéd volt. Délután négy órakor a vendégek a baneasai lóversenytéren szemlélte meg a futtatásokat, majd résztvett a külügyminisztériumban tartott tanácskozáson. A romák— lengyel döntőbírósági aacraRL.,; előreláthatólag,, pénteken Írják alá. Este diner volt s azntán fogadás a lengyel követségen. A lapok élénken kommentálják Zalesky bukaresti tartózkodását s hangoztatják, hogy a. kút országnak közös érdekei és feladatai vannak. Gyöngül az erdélyi front A kabinet újjáalakítása elé a jelek szerint komoly akadályok gördülnek, A kulisz- szák mögött tovább folyik a harc a kormány két frakciója között. Tunian igazságügyminiszter csütörtökön reggel megérkezett Bécs- ből a fővárosba s élénk részt, vesz a tárgyalásokon. Lupn állítólag politikai barátai előtt kijelentette, hogy bizalommal néz a dolgok alakulása elé, mert a Maniu-kormány után egészen bizonyosan ő kerül kormányra. Jellemző a helyzetre s azt mutatja, hogy a kormány parasztpárti frakciója tartja jelenleg kezében a helyzetet hogy az összes bukaresti lapok szerint az átalakított kormányban legföljebb két-három erdélyi származása minisz- > ■ tér lesz. házi impresszárió sem, hogy egy három és félórás előadást két órásra rövidítsen le. A „Balkán-export“ Európa keleti részét, hogy úgy mondjuk, nyugodtan veszi palira és innen van az, hogy kellő ellenőrzés nélkül hiányos képeink lesznek a müveit nyugatról. Pillanatnyilag az a körülmény, hogy hangzatos parfüm cikkeket hoznak forgalomba, amelyekről azt hiszik delnőink, hogy Paris leghíresebb termékei, nem érdekel. De amikor párisi, berlini Írók megérkeznek keletre és. meglepődéssel hallják, hogy itt azokat kür tölik ki vezető írókká, akiket a berlinit vagy párisi komoly közönség még csak nem is ismer,' akkor a „balkáni export“ ijesztő mérveit egész horizontjában megmutatja. Persze, ez nekik is árt, de lám a lekicsinylés maximuma: egy lépést se tesznek e forgalomzavar kiküszöbölésére: oly jelentéktelennek tartanak, hogy nem is érdemes felvilágosítani bennünket. Szerencsére, mind többen és többen járják a külföldet, mind több és több idegen könyv és folyóirat fordul meg az erdélyi Vaida lemondásáról is beszélnek » Vaida ebben az esetben az erdélyi tartományi igazga- tőságot venné át, habár erre az állásra Vla- dot és Pop Ionéit is emlegetik. A fővárosi politikai körökben — értesülésünk szerint — rossz hatást keltett, hogy a belügyminiszter habozó magatartást tanúsítana a lupényi üggyel és a bukaresti rendőrségen történt utóbbi brutalitással szemben, Hirek szerint a nemzeti parasztpárt több képviselője elhatározta, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban a kormány rendelkezésére bocsátja lemondását, ha közelebbről erélyes intézkedések nem történnek. Nincs kijárva, hogy tekintettel erre a Yaida-ellenes közhangulatra, a harc az erdélyiek vereségével fog végződni, mivel Maniu el van határozva arra. hogy mindenáron megóvja a párt és a kormány egységét. Maniu miniszterelnök és Mihala- che csütörtökön is hosszabb tárgyalást folytattak. A végdegSs döntést a kormány átalakítása, valamint a lepényi és a bukaresti esetek ügyében a bétfői' ofiniszfertanács fogja meghozni. Egy félkegyelmű Károly propagandái csinált Szerda este Konstancában kézzel irt plakátokat ragasztottak ki, amelyek Károly extrónörökös mellett csináltak propagandát. A vizsgálatot azonnal meginditották, s ez megállapította, hogy a plakátokat egy Tadoreseu nevű ember irta és helyezte el. A Cuvântul szerint egyáltalában nem valószínűtlen, hogy a félkegyelműnek ismert csavargó mögött a liberálisok keze működött s igy akartak újabb kellemetlenséget szerezni a kormánynak. magyar olvasóközönség kezében, ami arra jó, hogy ne lehessen tartósan becsapni bennünket. Végiére’ is mesebeszéd, hogy az erdélyi átlágnivó alacsonyabb, mint mondjuk, a francia vagy az angol átlágnivó. Ami ott nem jó. az itt sem jó és ami ott jó, még nem bizonyos, hogy nálunk is jó Szín ház baj ár ók a megmondhatói, hogy hány jónak mondott pesti darabtól fordul el a mi közönségünk, mert minden agyonreklámozás daeára is ösztönösen megérzi, hogy félre akarták vezetni. Távolról sem akarom ÍMÍbecsülni az erdélyi magyar kulturnivót. De védekeznünk kell az ellen is, Hogy lebecsüljék. Ha bizonyos mértékig elnézők is vagyupk a hazai szellemi zsengékkel, irodalmi és művészeti alkotásokkal szemben, .mondjuk ki nyíltan: ezt a’mértéket nem vagyunk' hajlandók alkalmazni a külfölddel szemben- Mert végső elemzésben nem az idegenek becsülnek le bennünket, hanem magunk önmagunkat, ha engedjük, hogy rendszeresen lekicsinyeljenek és saját honfitársaiknál alacsonyabb ’••vriiivpi- tartsanak. (1). Mai számunk 12 oidal
