Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-23 / 242. szám
•w XIL ÉV. 242. SZÁM. I nafvwmsm RADIO a világítást hálózatból II Csak a vevőkészülék + ARCOPHON 4. Távolból való vétel akkumulátor és elem nélkül? Teletnnken a legrégibb ía szí Cat a legmodernebb szerkezet. Minden lAdtéÜzteifcert kapható! KÖZGAZDASÁG Megjegyzések a vasúti önköltségek megállapításához Irtás Nádor Gyula, CFR főfelügyelő III. (Kolozsvár, október 21.) A „Revista CFR“ 5. és 6. számában Paltov igazgató, a CFR statisztikai igazgatóságának helyettes vezetője egy tonnakilométer áru vasúti önköltséget 1.45 lejbon állapítja meg, — természetesen csak hozzávehetöleges adatok alapján — és azt ajánlja, hogy a jelenlegi áru díjszabás VIII. kivételes díjszabása, mint amely Jelenleg egyenlő a vasút önköltségi díjszabásával, megfelelően emeltessék. Ha figyelembe vesz- sziik, hogy a háború előtt a legtöbb európai vasút Önköltségét teljes kócsirakományoknál legfeljebb 2 fillérben állapították meg tonna- kilóméterenkónt, arra az eredményre jutunk, hogy a CFR jelenlegi önköltsége ezen összegnek kereken 77-szeresére emelkedett. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a most érvényben lévő árudijszabás egyes adatainak összeliasonlitásából az tűnik ki, hogy az iparpártolási 45 százalékos kedvezménnyel díjazott darabáruk díjtételei mélyen alatta maradnak a VIII. kivételes (önköltségi) díjszabás díjtételeinek ennélfogva, ha el fogadjuk azt a tételt, hogy a VIII. kivételes díjszabás díjtételei tényleg a vasút önköltségét reprezentálják, az esetre az iparpártolási kedvezmény alá eső darabáruk szállításánál a vasút jelenleg effektive ráfizet. Az a tény, hogy a közölt statisztikai eredmények szerint, a vonatkilóméterekre és a tonnakilóméterekre hozzávetőlegesen meg- állapított önköltségek között olyan feltűnő nagy különbség mutatkozik, a legélénkebben bizonyltja, hogy mennyire labilis alapokon nyugszik még jelenleg is az önköltségek megállapítása és önkéntelenül előtérbe lép az a vélemény, hogy Tecklenburg német mérnök tanácsait fokozottabb figyelemre kell méltatni és tarifarevizió esetén a vasút önköltségét, gyakorlati kísérletek alapján sokkal megközelitőbb pontossággal kell megállapítani. A gyakorlati kísérleteket legcélravezetőbben a következőleg lehet megtartani. Egy és ugyanazon időben, különféle kli- máju (Besszarábia, Dobrudzsa, Erdély) területen fekvő egyenes (sik),^ de lehetőleg egyenlő forgalmú, egy vágányu pályán közlekedtetünk egy-egyezer tonnából összeállított vonatot, pontosan 100 kilóméter hosszban és ezt megismételjük többféle ti- pusu mozdonnyal, külön-kiilön egy jól megrakott, egy közepesen és egy gyengén megrakott kocsikból összeállított vonattal. Ezen kísérleti vonatok útjában felmerült összes anyagfogyasztást pontos értékeléssel, továbbá az összes tekintetbejöhető személyzet összilletményének hányadát (központi kezelésért 15%-kal emelve) összefoglaljuk. Ez eredményhez hozzáadjuk annak annyi százalékát, ahány százalék arányt mutat a kísérleti vonat bolt súlya a bruttó súllyal szemben. Ezen összeghez pályahasználatért, mozdony- és járműjavításért annyi százalékú* számítunk, ahány százalékos arányt mutatnak ezen szolgálati ágak (pályafenntartási, mühelyi szolgálat) az évi költségvetésben 1—11H—mi iijiiii'i II Hill mi mini Iliin ii I in III In'll« iiiim iii umr előirányzott összkiadásokkal szemben. Ezek után az összes kísérleti vonatok költségeiről közép-átlagot vonunk. Tekintettel arra, hogy a fenti kísérletek egyenes (sik) pályán történtek. kiszámítjuk százalékos arányban azokat az eltéréseket, amelyeket a pályagörbületek és emelkedések az egész vonalhálózaton, az egyenessel szemben közép-átlagban feltüntetnek, ez az arány eredményezni fogja a virtuális hosszpótlékot. Ha az összes kísérleti vonatok költségeinek közép-átlagát ezen százalékkal emeljük, akkor megkapjuk 100.000 nettó tonna kiló- méternek változó jellegű önköltségét megközelítő pontossággal, moly a fentebb kimutatott elvek szerint kiegészítve az állandó jellegű költségekkel, adja a díjszabási egységtételek (barém) képzésére alkalmas önköltségi alapot. (Vége.) 15 milliárd dollár veszteség a newyorks tőzsdén Londonból jelentik: A Daily Telegraph newyorki tudósítójának jelentése szerint a nervyorki tőzsdén újabb hatalmas árzuhanás volt. Az árveszteségeket tőzsdei körökben 10—15 milliárd dollárra becsülik. Az eladási rohamban nyolc és félmillió darab részvény cserélt gazdát. Gazdasági és pénzügyi körökben bizonyosra veszik, hogy a tőzsdéken az utolsó években emelkedő tendencia most már végkép megtört. A folyó év végére 25 mílliárdra emelkedik a romániai bankjegy- forgalom Annak az optimisztikus jelentésnek a kapcsán, amelyet Charles Rist, a Banca Naţionala francia pénzügyi szakértője legutóbb tett a nyilvánosság előtt, örvendetesen, állapítható meg a romániai bankjegyforgalom emelkedése. Charles Bist jelentése többek között arról számolt be, hogy a romániai bankjegyforgalom a folyó év végére eléri a 23 milliárd lejt és hogy a Banca Naţionala többi kibocsátásainak értékével együtt az év végére 25 milliárd lej lesz a bankjegyforgalom. A Banca Naţionala igazgatóságának október 12-ről kelt jelentése szerint a bankjegy- forgalom emelésével az a célja, hogy a maga részéről a lehetőség szerint enyhítsen a kereskedelmi és gazdasági élet jelenlegi feszültségén. Kétszázmillió lej kölcsönből építi fel saját palotáját a CFR. A világháború befejezése óta a CFR összes vezérigazgatóit intenziven foglalkoztatta a romániai államvasutak vezérigazgatósága székházának kérdése. A CFR részére azért fontos a bukaresti központi székház, mert a különböző vasúti osztályok magánépületekben nyertek elhelyezést. amely épületek bérében évi 10 millió lejt fizet a CFR. A vezérigazgatóság a Calea Victoriein, a Politechnika palotáját bérli, tekintélyes összegű bérleti dij mellett. Az autonómiát nyert vasúti igazgatótanács most úgy döntött, hogy kétszázmillió lej kölcsönt vesz fel és ebből az összegből megépíti a CFR központi székházát. A kölcsön elnyerése céljából már meg is indították a tárgyalásokat egyik nagy fővárosi bankkal. A CFR palotáját a Bulevardul Elisabetan fogják felépíteni azon a környéken, ahova a bukaresti uj központi pályaudvart tervezik. Ülést tart a kormány gazdasági bizottsága. Bukaresti tudósitónk jelenti: Mad- gearu Virgil ipar- és kereskedelemügyi miniszternek külföldi útjáról való visszaérkezése után a közeli napokban illést tart a kormány gazdasági bizottsága. A bizottság számos olyan kérdést vesz tárgyalás alá, amelyekben Madgearu miniszter távollétében nem volt döntés hozható. Elsősorban tárgyalás alá veszi a bizottság a külföldi cégeknek a romániai hidak kijavítására benyújtott ajánlatait, amely ajánlatok szoros összefüggésben vannak a romániai utak helyreállításával. Szabadalmat megszerez, értékesít minden államban ÁRON és K3LNÉR tzatodalml iroda Budapest, VIII. Rákóczy-ut 15.
