Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-23 / 242. szám
4 XU. SV. 242. SZÁM. jasoswasEgfe Tjollywooö tündöklése és nyomora &os Tings (es a öeszeßfifm kidontakozása óta feftartózljatatlanul a szinpabi oifág és a zenekultúra metropolisa (esz — Tíz első alltalking film a muzeumöan — Jövőre már mindenfii öe kap cső (fiatja rádiójáöa a oifág összes fifmeíőabásait — TI néma fifm Sarca a Oeszéfőfilmmeí, miközöen mindkettő technikai felkészültsége tökéletesedik Egyedül jogosított magyar kiadás. E. Du Bois cikksorozatának tizedik közleménye Scliildkraut József, aki a movietone egyik csillaga, az életben tenorista. A beszélőfilmen ellenben a hangja: bariton. Nemcsak az arc lesz egészen más a filmen, mint amilyen az illetőnek a hétköznapi arca, de már a hangja is más. Azok a filmdivák, akik a szinpadi kozmetika minden művészetével felszerelve jelennek meg a nagyitólencse előtt,, szinte fel- ismcrhetetlenek, ha az életben találkozunk velük. Valóban két életet élnek. Lon Chancy például valósággal inkognitóban élhetne külföldön, mert ki van zárva, hogy bárki is a maszkjai után meg tudja állapítani személyazonosságát. És ez igy van bizonyos mértékig páldául Chaplinnal is, aki a vásznon: „tramp”, de az életben egy finom arisztokrata impresszióját kelti. A folytonos változatosság törvénye Miért mondom én ezt el? Hogy jut az eszembe ennek a problémának a variálása? Úgy, bogy Hollywoodban a folytonos változatosság törvénye érvényesül és az az ellentmondás, az a soha meg nem nyugvás, amelynek refleksze ott a színészek arcán is, azt visszatükrözi a filmvárosnak egész környezete. Hiszen, amig Hollywoodban tartózkodtam nehány hét óta, máris kicserélődött ez a város. Los Angelesben röviddel ezelőtt mint egyetlen szórakozást, a mozgószinházak és az a két-három varieté reprezentálnak. Állandó színháza egyetlen egy sem volt és ma 15 szánháza van, a newyorki színház mellett, Amerikának második nagy színházi városa, állandó eredeti bemutatók zajlanak le, a legmodernebb darabok, tekintettel az itteni szcenárió-depar- tement nagylelkűségéből, a legbrilliánsabb kiálli- t ásban. Szóval a film nem öli meg a színpadot, sőt ami a legbizarrabb, a film mellett szökken sugárba az amerikai kultúra is. De ebben jelentős sikere a tal- kienek van. Amióta Hollywood áttért a beszélő filmre, a világ legnagyobb színészeinek valóságos Mekkájává lett ez a város. A beszélőfilm, amint ezt pár nappal ezelőtt Reinhardt elmondotta nekem,, repeszti, robbantja a film eddigi struktúráját és a kaotikus ködből egy olyan műfaj képződik, amely külső formájában erősen emlékeztet a modem drámairodalomra. Senkit sem lep meg, hogy Heinrich Mann, Bronnen, Pirandello és Európa számos ismert szinmüirója újabban szerződést kapott, hogy már eredeti megfogalmazásban egyenesen beszélőfilmet írjon. Hollywood magához édesgeti az európai szindarabirókat is, gócpontjává válik a kozmopolita szinmüirodalom- nak. Miután a beszéló'film az originális zenemüvek, sőt opera koncepcióknak is kedvez,, az sem megle- petésszerü, hogy az európai zeneszerzők is idesereg- lenek. Hollywoodot szidják komoly irodalmi és színházi körökben, mint a bokrot és ime: rövid időn belül Hollywood lesz komponistáival, énekeseivel, dirigenseivel, elsőosztályu orchesterjeivel, szólistáival a világ zenemetropolisa, színdarab Íróival a szépen beszélő nagy európai színészekkel, rendezőkkel egyetemben pedig a világ nagy szinházi metropolisa. U Bírva, JLLATSZERGYÁR^ alapítofott^ ÍP/s3at rajáf2tjCL> ez, 'nőmpajjömek 'Tuonatéfióf béfiűfí PÚDERÉT éj dfâ&efo) KÖLNIVIZET Az alltalking egy uj korszakot vezet be az európai művészetek történetébe. Megvalósítja a szintézisnek az összmüvészeti ágaknak olyan együttesét, amely talán példátlanul áll. Van valami mély értelem abban, hogy a washingtoni Sehmithonion intézetben Charles Lindberg históriai repülőgépe a „Spirit of St. Louis’-’ mellé Bryan Foy rendezőnek The Lights of Newyork cimü filmét helyezték el nemzeti ereklyeként. Ahogyan Lindborg repülőbraKe^nytil! Megnyílt l| ' CONF1CTEO R. Tgyári leraknia Cluj Tg.-Myr@3 Str. Memorandului 2. Piaţa Reg. Férd. 41. (Főtér sarkán) ~ (Főtéren) NŐI p téli kábé ok, szürmebumdák, selyem és szövetni háté. Leánykn és fiú ruhák nagy Syériárak! raktára 111 GyéP| érák! varja uj korszakot berreg be a technikai közlekedés terén, akként ennek a newyorki rendezőnek aRta.1kingja, amely az első alltalking a világon, szintén beharangozó)» egy uj világ művészetének. Kísérletek a három dimenziós filmmel Mielőtt lezámók elmélkedésünket a beszélőfilm győzelméről,,, megemlítem még, hogy Amerikában már a természetim szines film problémája ;s meg van oldva. A három dimenziós film kísérletei, amelyek óriási érdeklődéssel zajlottak le éppen a napokban, a legnagyobb reményekkel kecsegtetnek. Filmspekulánsok már jövő évre arra tippelnek, hogy a televízió is bevonul a film birodalmába. A rádió mellett megfelelő előfizetési díj' ellenében bárki otthon- ülve is saját falára vetítve gyönyörködhetik a filmben. De nem úgy, ahogy eddig volt. ügy, hogy valaki vesz egy miniatűr filmapparátust és odahaza egy házi mozgószinházat rendez be magának. A jövő évben talán az amerikai Babbit ott ül a készülékénél és azt a filmelőadást kapcsolja be, amelyet- Mexikó Cityben, avagy Birminghamban játszanak. Jövőre lesznek már filmleadóállomások, amelyek különböző hullámhosszra beállítva leközvetitik a filmet, rádiófilmujságok, uj „schvarzhörerek ”, szóval monumentálisabb kiadásban uj, de egy év alatt természetessé váló megszokottságban bontakozik ki a filmrádiósport. A megszokottság. A természetesség... Szinte mosolyogni kell, ha az ember arra gondol,, hogy minő természetes érzést váltottak ki azok a pisztolyok, amelyek nem hangtalanul dördülnek el, de a hangjukat is lehet hallani, azok a filmkulisszák, amelyek tűzvészt ábrázolva hangtalanul omlottak össze, de á bészélőfilmen már recsegnek és ropognak. Ami eleinte természetellenesen, később megszokottan hangzott, például, hogy egy jajgató anyának ne lehessen hallani a jajszavát, a megszokottság beidegződése révén most az tűnik természet- ellenesnek, hogy az anya: jajgat a beszélőfilmen. A közönség a beszélőfilm hatása alatt rájön arra, hogy a néma film a maga némasága miatt sem felelhetett meg a tökéletes illúzió követelményeinek és ezért lassanként teljesen el fog pártolni a néma filmtől Eddig azt fejtegettük, hogy a talkie diadalmas előretörése nem fogja meggátolni a néma film további fejlődését. íme, most egy uj szempont, az tudniillik, hogy a tökéletesebb -technikai felkészültségből nem lehet visszamenni egy alacsonyabbrendüségbe, azoknak a filmrendezőknek ad igazat, akik minden körülmények között a néma film halálát jósolják be. Mostanában nehány bravúros néma filmet készítettek Amerikában, igy például a „Lacky Start” s mire a film elkészült, ismét élőiről kellett kezdeni és átalakítani beszélő filmre. Ha nem félnék attól, hogy máris mennyire igénybe vettem filmbeszámolóimmal az olvasóközönség tufáimét, el- mondapámj hogy ebben az esztendőben Hollvwyood mellett egy uj filmváros alakult ki, a Fox Hill», amely csak talkievel foglalkozik. A vállalat fő pénzember», Winifred Sheehan tízmillió dollárt ölt bele uj vállalkozásába. Amerika leghíresebb énekesét, Cornickot többóvre leszerződtette, operákat hozatott át teljes enszemblével Európából mindezt azért, mert ő abban bizik, — azt mondják, neki van a legfinomabb szimata egész Amerikában, ■— hogy hiába minden némafiimkisérkt, a német film bukott dolog. A néma film különben egy uj injekciót kapott. Hogy az érdeklődést fentartsák a néma film iránt, megcsinálták az úgynevezett granüeur-filmeket, amely nem sejtett effektusképpen életnagyságban mutatja be a figurákat. A vászon kétszer olyan nagyméretű, mint amilyen rendesen szokott lenni, a kamarának is sokkal nagyobb dimenziója van a normálisnál, úgy hogy abból a távolságbó,! ahol csak „grose aufnahmeke ”-kat lehetett felvenni, most egész lelkűket, magát a secondplant is. Ez a filmvállalat, amely első ízben kísérletezett a hatáskeltés uj fajta eszközeivel,, újságjaiban büszkén mutat rá a néma film diadalára, elfelejtvén, hogy ugyanazon a napon készítették el Old Arizonában azokat a bcszélőfümfelvételeket, amelyek először történteik meg a szabadban. A beszélőfilm legnagyobb akadálya az, hogy üvegházi növény volt: plainairban mem mutatkozott életképesnek. De a hollywoodi rendezői zseni áthidalta ezt az akadályt is, bizonyságául annak, hogy a beszélőfilmet kibontakozásában megakadályozni nem lehet, csak az idő kérdése,, hogy mikor veti le véglegesen gyerekcipőjét. £ at Hatvanezer lej értékű cujkát kobzott el az algjjógxi csendőrség fl teherautót is lefoglalták, de 50.000 le] kaució ellenében kiadták (Déva, október 21.) Az algyógyi csendőrség egy nagyszabású adócsalást leplezett le október 17-én. Az algyógyi járás Bratíet kézségben egy napon A. J. 488. számú teherautó jelent meg. A csendőrség azonnal megtudta, hogy az autó cujkát akar a faluból elszállítani. A szállítást természetesen éjjel akarták eszközölni, azonban a nagyértékü szállítmánynak a faluból való kicsempészése a csendőrség éberségén meghiúsult. Éppen, amikor az autóvál el akartak indulni, a csendőrség rajtukütött s a mintegy hatvanezer lej értékű cujkát, az autóval együtt lefoglalta. A tulajdonos: Bunea Petru szárazalmási lakos, akinek a cujka a tulajdonában volt, megpróbálta az adó lefizetésével elsimítani a dolgot. Reggel korán elment az algyógyi adóhivatalba, azzal a céllal, hogy az adót ott idejekorán befizeti s igy a cujkát megmenti az elkobzástól. A csendőrség azonban már előre értesítette az adóhivatalt, hogy az adót ne fogadja el, mivel adózatlan cujka-szállitásrói van sző, ami törvénybe ütközik, úgyhogy a gazda eredménytelenül volt kénytelen visszatérni reggeli utjából. A törvények értelmében nemcsak a cujkát, de a szállító eszközt is joga van a csendőrségnek elkobozni, úgyhogy ez alkalommal is az alsófe- hérmegyei fuvaros autóját is lefoglalták, azonban a visszaélést elkövető Bunea Petrát 50.090 lej kauciója ellenében később szabadon engedték. Az eljárás ezzel befejezést is nyert. A legboldogabb az egész ügyben az algyógyi csendőrség, amely nemcsak a lefoglalt hatvanezer lej értékű cujkának, de az autó értékének is a felét megkapja. A másilf fele az államé.
