Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-21 / 241. szám

10 KsamWi&ä XU- ÉVF, Ut S2ÄH. ■Ml—Ml ■!!!■ Ilii II l—imi T A legrégibb tapasztalat! A legmodernebb szerkezet! KÖZGAZDASÁG Megjegyzések a vasúti önköltségek megállapításához Irta: Nádor Gyula, CFR főfelügyelő II. (Kolozsvár, október 19.) A dijképzésnek két módját ismerjük; egyik az egységes alapú dijképzés, vagyis a dijképzésnek az a módja, amelynél a báróm (egységtétel) min­den távolságra ugyanaz. Ennek a dijképzés­nek az a hátránya, hogy az áruk térbeli moz­gásában megbénítja a kereskedelmi versenyt és különösen a kisebb értékű áruknak fuvar­díját, nagyobb távolságra való szállítás ese­tén, lényegesen drágítja. A másik díjképzési mód, a változó alapú dijképzés, amelynél az egységtétel bizonyos távolsági zónákon belül a távolság növekedé­sének arányában csökken. A dijképzésnek ez a módja közgazdasági szempontból úgy a vas­útra, mint a szállító felekre nézve előnyösebb, mert mig egyrészt lehetővé teszi az egészsé­ges verseny kifejlődését, másrészt a vasut- vállalatot hozzájuttatja olyan forgalomtöbb­lethez, amely az egységes alapú dijképzés esetén, azért maradna el, mert különösen na­gyobb távolságoknál, az áruk teherbiróké- pességót hátrányosan befolyásolja. Amint említettük a díjszabási egységté­telek (baréme) képzésénél a kiindulási ala­pot mindig az önköltség nyújtja, viszont az önköltség megállapítását döntően befolyá­solja a holt súly, amely például, az üres ko­csik irracionális intézése és rendszertelen ide-oda vontatása által olyan költségtöbble­tet okozhat, hogy a legideálisabb díjszabást is passzívvá teheti. A „Revista CFR" szakközleményeiből ki­tűnik, hogy a CFR hálózatán a jelenleg ér­vényben lévő díjszabások mellett egy sze­mélyvonat-kilométer a vasútnak 268 lej költ ségébe kerül és ezzel szemben csak 121 lej be­vételt jelent; ennek oka a csak részben ki­használt és indokolatlanul sürü személyvo­nat-forgalom mellett főképpen a nagy súlyú személykocsik meddő vontatásában keres­hető, amely különösen mellékvonalakon könnyű motorok beállításával, valamint a ki nem használt személyvonatok beszüntetésé­vel könnyen ellensúlyozható, — illetve a sze­mélyforgalom jelenlegi passzív eredménye lé­nyegesen csökkenthető volna. Arra természetesen nem lehet számítani, hogy a személyforgalom teljesen aktiv ered­ményt, vagy üzemi hasznot tüntessen fel, mert még automobilverseny kizárása esetén is, a személyforgalomból a vasutak önkölt­sége csakis olyan országokban térülhet meg, ahol legteljesebb mértékben kifejlődött ipar­üzemek vannak, ellenben nyerstermelő or­szágokban a személyforgalom fenntartása áldozatokat követel. A „Revista CFR" szakközleményében í Codreanu mérnök statisztikai pontossággal azt is kimutatja, hogy egy tehervonat kiló- méter-teljesitése a vasútnak 177 lej költségébe kerül és vonatkilóméterenként 261 lej díjsza­bási bevételt jelent, tehát kimutatja, hogy a jelenlegi árudijszabás aktiv. Ha ezt az eredményt összehasonlítjuk a háború elő Mi adatokkal, amikor egy vonatkilóméter ön­költsége a legtöbb középeurópai államban legfeljebb 1 koronával vétetett számításba, megállapíthatjuk, hogy az önköltség a CFR- nél 177-szeresre emelkedett. Tekintettel azonban arra, hogy a vasút budgetjében a személyforgalom üzleteredmé- nye el nem különíthető az áruforgalom üzlet­eredményétől: kézenfekvő, hogy az egyik for­galmi ág kedvezőtlen eredménye lerontja a másik forgalmi ág kedvező üzleti eredményét. (Folytatjuk.) Leopold és Róna temesvári cég jelentése Temesvár, októbeT 19. Bánsági feladóállomásokon: Buza, 78 kg.-os, felsőbánsági 560 lej Buza, 73—74 kg-os, délbánsági 530 „ Árpa 310 „ Ótengeri 460 „ Ujtengeri, dec.—jan. 300 „ Zab 310 „ Ujlisztek: Nagymalmi, 30/70 beosztású 960 „ Kismalmi 920 „ Korpa promptra, zsákkal 240 „ Gutfried Adolf a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja Az iparkamarai választások kiegészítő séül tegnap érkezett meg a kolozsvári keres kcidelmi és iparkamarához az ipar- és keres­kedelemügyi minisztérium értesítése, amely szerint a minisztérium a maga képviseleté­ben a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara igazgatótanácsába miniszteri megbízottként Gntíried Adolf kolozsvári divatárukereske­dőt, a Gólya-Áruház tulajdonosát nevezte ki. Gutfried Adolf a kolozsvári és erdélyi kereskedőtársadalom igen képzett és tekinté­lyes tagja, akinek kinevezése nemcsak a ke rşskedelem megbecsülését jelenti, de egyben annak a politikai és közgazdasági súlynak a flismerését is, amelyet a kisebbségek Romá­nia gazdasági és politikai életében jelentenek. Gutfried Adolf kinevezésével a miniszté­rium a maga részéről honorálta azt a meg­állapodást. amelyet a kolozsvári kamarai vá­lasztás alkalmával a pártok kötöttek és amely megegyezés a paritás elvének érvénye­sülését. szegezte le a kamara elnöki tanárá­nak összetételét illetőleg. Francia cégek ajánlatot tettek a rannte- niai utak helyreállítására. A közmunkaügyi minisztérinas több francia cégtől kapott ajánlatot a »unteniai utak helyreállitására. Az ajánlatok szerint a francia cégek hajlan­dók az utak javitási költségeinek fedezésére kölcsönt is nyújtani a román államnak. A beérkezett ajánlatokat tanulmányozás céljá­ból áttették a kormány gazdasági bizottságá­hoz. A francia cégek a Bukarest—Piteşti, Bukarest—Giurgiu és Ploeşti—Buzău utak helyreállitására tettek ajánlatot. Szervezik az autonóm posta igazgatót* nácsát. A közlekedésügyi minisztérium az autonóm posta igazgatótanácsába kormány- biztosnak Stefan Mihail tábornokot nevezte ki. Az igazgatótanács elnöke valószínűleg Thoma Galca mérnök, a közlekedésügyi mi­nisztérium államtitkára lesz. Egyidejűleg megerősítették, illetve véglegesítették a PTT vezérigazgatói állásában Ándfonescn mérnö­köt. aki korábban a kolozsvári Energia Villa- mossági Rt, vezérigazgatója volt. Legolcsóbban fest, tisztit Unió, Cluj.

Next

/
Thumbnails
Contents