Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-20 / 240. szám

1C W^rjffm^şJrSJÎC \XII. WVF. UO. SZ Jtt. KÖZGAZDASÁG Megjegyzések a vasúti önköltségek megállapításához Irta: Nádor Gyula, CFR főfelügyelő (Kolozsvár, október 18.) A gazdaságpoli­tikai kórdések közül egyedül a vasutpolitiká- ▼al foglalkozik legkevesebbet a közönség. Amifc az agrárpolitika, ipari, kereskedelmi és pénzügyi politika állandó érdeklődés köz­pontjában felszínen van, addig a vasútról, — különösen az utóbbi időben, — legfeljebb csak mint olyan tényezőről emlékeznek meg, amely a többi gazdasági tényező aktivitását csökkenti. Az ipari és kereskedelmi körök is a vas­úttal, mint komoly gazdasági faktorral leg­inkább csak akkor foglalkoznak, ha a vas­úti fuvardíj, — saját kalkulációjukban, — mint üzleti tényező lép fokozottabban elő­térbe és mint ilyen döntően befolyásolja az ipari és agrártermékek áralakulását. Általában megállapítható, hogy úgy az ipari és kereskedelmi körök, valamint a gaz­dasági körök elvileg olcsó tarifákért küzde­nek, anélkül, hogy figyelemmel volnának azokra a le nem kicsinyelhető akadályokra és pénzügyi nehézségekre, amelyeket a vas­útnak, a világháború után előállott nehéz vi­szonyok között le kell győznie. Megállapít­ható az is, hogy amig a közgazdasági poli­tika egyes ágazatai a vasutpolitika iránt csak annyiban érdeklődnek, amennyiben azt saját érdekük megkívánja: addig a vasút po­litikájának kifejtésénél kénytelen hozzási- muini a gazdasági életben felmerült minden kívánsághoz. A vasutpolitika kifejtésénél legfontosabb tényező a tarifaképzés, amely magában véve n«fy horderejű feladatot rótt a vasutakra, különösen a háború után, amikor a szertelen valutahullámzáson felül, az üzemi anyagok és munkabérek drágulása valósággal lehe­tetlenné tette az önköltségek helyee megálla­pítását, melynek problémája egyébként még mindig nem tekinthető megoldottnak és élén­ken foglalkoztatja egész Középeurópa vasut- jait. Kezdetben, — más alapok hiányában, — a vasúti áruszállítási díjszabások, a vasút előtti időszakbeli fuvarozási szokásokhoz al­kalmazkodtak és a fuvardíjakat úgy állapí­tották meg, amint azt a szekér- és viziver- seny megkívánta, később a vasútépítési en­gedély okiratokban maximált egységtételek még mindig ezeken az alapokon épültek fel; — ma már a kifejlett vasúti politika idősza­kában, amikor a díjszabás-készítésnek teó­riája és technikája egészen előrehaladott tu­dománnyá nőtte ki magát, a díjszabási ala­pot még mindig csak feltevésekre és más, ha­sonló üzemü vasutak statisztikájára alapít­ják és ezt az alapot, bár a stabilizációval egyidejűleg a valutahullámzások is elültek, szilárd alapnak még most sem lehet tekin­teni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy egész Középeurópában aránylag egészen rövid idő­„Transsylvania“ Bűé Részvénytársaság. CLUJ-KOLOZŞVÂR, @tr. (Sincs!) Samui! üfica [rolt Rózsa-utca] 1 szám. Telefon: 10—15 és 8—06. Alapittatott; 1872. évben. Elfogad betéteket Xiessámitol váltókat Minden bank­ügyletet legelőnyö­sebben véges. Fiókintézetei: Torda, Marosujvár, Gyulafe­hérvár, Maroshéviz, Ditró. Gyergyószent­miklós, Csíkszereda, Csikszentmárton, Kéz- divásárhely. Kirendeltség: Aranyosgyéresen. közökben minden vasút vagy módosítja, vagy egészen kicseréli dijszabását. Egészséges vasúti díjszabás létesítésének a fő feltétele, a vasútüzemi önköltségek he­lyes megállapítása és azoknak racionális sza­bályozása. Az önköltségek helyes megállapításának egyes vasutaknál olyan nagy fontosságot tu­lajdonítanak és joggal, hogy például Német­országban két terjedelmes utasításban van­nak összefoglalva azok a teendők, amelyek az önköltségek kiszámítására vonatkozó adatok állandó gyűjtését, feldolgozását és kiszámítá­sát lehetővé teszik. Ezeknek a címei: „Vorschrift für die Ermittelung der Leis­tungsmengen und des Personalaufwandes“ — és „Vorschrift für die Bearbeitung der Betriebskostenrechnungen“. A vasúti önköltség tulajdonképpen két részből áll és pedig az állandó és változó költ* ségből, az előbbi teljesen független a forga­lom mérvétől, az utóbbi pedig aszerint emel­kedik vagy csökken, amint a forgalom vál­tozik. Az állandó önköltségek részben a keze­lési illetékekben nyernek fedezetet, részben pedig a díjtételek bizonyos hányadában; mig a változó önköltségeket a díjtételek fennma­radó hányada kell hogy fedezze teljes mér­tékben. Amint a „Revista CFR“ folyó évi 5. 6. 7. és 8. számában megjelent szakközlemények­ből lavehető, az 1928. évtől kezdve a német mintának megfelelően, már a CFR-nél is kü­lön könyveltetnek el az állandó és külön a változó jellegű önköltségek. Sulyok Imre, jó hírnevű vasúti szakiró szerint a gyakorlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a vasüti önköltségnek körülbe­lül 30 százaléka állandó jellegit és 70 száza­léka változó, ha azonban az építési tőke ka­matoztatását, valamint különösen, ha beru­házási kölcsönök amortizálását is bele kell kalkulálni az önköltségbe, az esetre ez a számarány lényegesen váltorik és körülbelül 75% lesz állandó és csak 25% változó jellegű. Oodreanu a CFR-nél ezt az arányt 44% ál­landó és 56% változó hányaddal állapítja meg. Ez a megállapítás az 1928. évre vonat­kozik, amikor a beruházási kölcsön amortizá­lásáról még nem lehetett szó. Az önköltség egyébként is az egyes teljesítmény- és ki­adás-nemekre csak megközelítő pontosság­gal lévén felosztható, annak racionális sza­bályozása igen fontos közérdek. E tekintet­ben egyik legnagyobb német szakértő, Teck­lenburg „Die Selbskosten des Eisenbahn­betriebs als Faktor der Tarifbildnng“, vala­mint „Der Betriebekoeffizient der Eisenbah­nen und seine Abhängigkeit von der Wirt­schaftskonjunktur“ cimü munkáiban azt ajánlja, hogy a vasutak ezen probléma meg­oldásánál legalább is olyan gondossággal jár­janak el, mint az egyes iparvállalatok, ame­lyek önköltségi áraik ismerete nélkül sem termelési, sem eladási kalkulációikat nem tndnák elkészíteni. Ugyanezen munkáiban Tecklenburg azt is ajánlja, hogy a vasutak igyekezzenek kü­lönféle teljesítményeiknek és kiadásaiknak mérvét minél pontosabban megállapítani és egységtételeiket (barém) az önköltségeikkel minél szorosabb vonatkozásba hozni. Ennek jelentősége különösen az individuális,, úgyne­vezett díjszabási értékrendszernél bir nagy fontossággal, ahol az egységtóteleket a szál­lítmányok értékviszonyai szerint állapítják meg és pedig a csekély értékű áruknál leg­alacsonyabban, az értékesebbeknél pedig fo­kozatosan emelkedve. (A CFR-nél jelenleg ez a maximális és minimális értéktarifarendszer van alkalma­zásban.) (Folytatjuk.) Bánsági pbonatizsde QO® Leopold és Róna temesvári cég jelentése Temesvár, október 18. Bánsági feladóállomásokon: Buza, 78 kg.-os, felsőbánsagi 560 lej Buza, 73—74 kg.-os, délbánsági 530 „ Árpa 310 „ Ótengeri 460 „ Ujtengeri, dec.—jan. 300 „ Zab 310 „ Ujlisztek: Nagymalmi 30/70 beosztás 960 „ Kismalmi 920 „ Korpa, promptra, zsákkal 240 „ November 10~ém tarják meg az Agrárliga temesvári gyűlését A Garoflid Constantin volt földmivelés- ügyi miniszter elnöklete alatt működő Ag­rárliga, amely a romániai mezőgazdák tömö­rítését és a mezőgazdasági termelés krízisé­nek megoldását tűzte ki maga elé program- mul, — mint megírtuk — október 20-ára Te­mesvárra nagy gyűlést hivott össze. A belpolitikai élet most már megszűnt­nek látszó nyugtalanságai és az őszi mezei munkálatokra való tekintettel a liga vezető­sége úgy döntött, hogy az október 20-ára ösz- szehivott temesvári gyűlést november 10-ére halasztja el, amely napon viszont az agrár­liga nagygyűlését feltétlenül megtartja. £ Devizák Valutapiac 1929 október 18. Zürich Paris Bukarest Budapest Bócs Prága Newyork Kolozsvár nyitás zárlat utó Zürich­— — 492 3244 11075 13765 65351 1934 3250 Newyork 5170850 51695 51690 254350 16730 57250 71150 33785 — 16770 London 2518 251775 251775 123V» 81670 276737 346525 16454 48696 8175Q Páris 203275 203225 203250 65925 2250 279775 13288 39350 662 Milano 2707 270650 270625 13315 87850 2997 3726 176925 52350 884 Prága 153050 153050 153050 49675 169475 2106 — 29650 49850 Budapest 903050 9030 9030 — 2929 — 12419 58987 — 2938 Belgrld 912 912 912 — 298 101125 125662 59645 17950­Bukarest 308 308 308 1515 — 341 42375 2013 5975­B?c* 720750 7267 7267 — 2359 8045 47480 2366 Berlin 12342 12334 12341 — 4003 1366875 16988 806525 — 4012 Sz űz lej ár*fo yatna; Zürichben 308 Párisban 1515 Budapesten 341

Next

/
Thumbnails
Contents