Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-20 / 240. szám
A Moissi Ma este a kolozsvári Magyar Színházban fog fellépni. Különös és nagy színész, akivel szemben tényleg fel lehet vetni azt az iskolás fogalmazási! kérdést, vájjon nem nagyobb-e vagy különb benne, vagy legalább is egyenrangú a privát ember, mint a művész. Mindenesetre ez a privát ember sokszor előlépett a szerepei mögül. Sokszor volt véleménye és állásfoglalása s főleg sokszor és következetesen vallotta és igazolta, hogy' a szerep miatta van és nem fordítva. Túl azon,, hogy zsanéré van a színpadon, még e zsanérén belül is pontosan és mély emberi érzése szerint válogatja meg a szerepeit. Nem kisérle tezik és nem ugrik be. Évek múlnak el, míg egy hj szerepben jelentkezik s ezért inkább bolyong a régi maszkokkal keresztül-kasul Európán. Moissi kétségtelenül németül beszél, de valójában európai színész. S korántsem azért, mert Moszkvában ugyan, úgy ismerik, mint Párisban, vagy északon, vagy Budapesten, Becsben és Berlinben, hanem azért, mert egy európai hőst játszik mióta játszik s végre oda emelkedett, hogy ez kiderült róla és nyilvánvaló lett. Ezt. az európai mivoltát még úgy is jellemezhetném, hogy egy olyan hős típust játszik, amelyik aktuális — és egyelőre — elmolhatatlan Európában. Moissi mint szinész egy tőle valószínűleg emberileg sem távol eső világnézet játékosa ... Világnézetjátékos? Micsoda fura szóképzés ez? Majd mogmagyarázom. • Moissi az európai passzivitás színésze. Művészete sek tekintetben ezért hat úgy, mint valami elmúlt világ üzenete... Nem igaz. Moissi mai. Moissi «azonban e mából csak ezt az őszi pompájú szólamot zengoti minden mélységben és minden magasságban ; hősi tenorban az elmúlást. Ezért szeretik a lágy és lírai kedélyek, a merengők és a mé’abu. sak Színészi talentumának a lényege tényleg olyan, mint egy túl érett dal, mely ha vér csepeg is benne, tikkaszt, mint valami olasz kert fuvalma. Az olaszsággal különben is vérről rákon. Trieszti, ahol a* olasz hév a szálv-szlovén elernyedéssel vegyül. Színészi talentumának lényegében az olasz vérerek ezért duzzadnak s zeng és rikolt belőle a szó- ts liaug.mámoros olasz, szikrázóan, mint egy déltáji napverés. Ám e histriói hevületet mindenütt átveri a másik vér letört gesztusa és krisstiauisba agóniája. Molssinak, az embernek és Moissina«, a színésznek ez a két élesen különböző hangkeverék a hangja, az exeentrioitása és a varázsa. Tényleg sen- kisem tudja igy e két domináló faj léthnagjait ki- zeugetni világirodalmi szövegeken keresztül egy harmadik faj, a német nyelvi tolmácsolás ujro- raantikus izével tiszta európaivá hó'siesedve. Ez a háromszoros vérkeveredés adja a kulcsot Moissi sze- repvilágához s Európa-fölöttiségéhez. Ezeknek a hangoknak a keveredése s ősi emberi indulatainak a vegyülése, az ágaskodás és a letörés, a lázadás és a megalázkodás választatja ki azután a szerepeit. Ezért olyan felejthetetlen Hamlet, Oswald és Fedja, Tolsztoj Élő holttestében Moissi. Ezekben a szerepekben ezért excellál raaradék nélkül; A vére sejt. jeivel itatott eredendő világnézeti beállítódásait játsza ki ezeken a figurákon keresztül, még az absztrakt esztétikai problémába is kerengő friss emberi vért itatva . . . Természetesen már az alakja és a fizikuma is az előbbi összefüggések vonalára tartozik. Nem nagy és nem is vállas. Könnyen jár és járását a legbámulatosabban tudja törékenyesiteni. Melle ha zeng is, alig dombosodik; hangjának szine is belülről való s a szűkítés felé gazdagodik árnyalatokban. Torkában inkáb bársony van, mint kürt s valójában osak sikítani tud, egészen mélyről, de akkor mindent kiad, minden erőt. Tulajdonképen az erőtlenség az ereje, azon játszik és végtelen mezőket nyit hangja tompa modulációiban. Állandóan ezekben a hangvidékekben jár. Az olyan lelkiséget, mint Tolsztoj, bizonyára felfedezte, de ha nines ilyen a világirodalomban, úgy Moissi bizonyára megcsinálta volna, vagy rávitte volna a más nemű, más hang, érzés, életfelfogás és világnézet anyagú szerepekbe, mint ahogy becsempészte Oswald figurájába, akinél a «orz paaezivitás ugyan, de nem világnézet; a passzivitás is adottság, de nem minden. Ahol azután minden ez a passzivitás, mint Fedjában, ott a legteljesebb és a legmüvészibb Moissi. Figyeljék csak meg az Élő holttest mai előadásának abban a jelenetében, amikor még Fedja nem tud 'öngyilkos lenni. Ez a jelenet az, amikor Moissi összes erőkar, mai egybe markolnak és vetik vulkánikusán s tehetségét. Pár pillanat az egész, valami elhatározás féle és utána a cselekvés, a tükör elé állás és a Imj of- dalfüetjeinek szétsimitása s pár mozdulat, _'s->z a pár mozdulat a legfontosabb, mert a dörrenés, amitől félünk, nem fog bekövetkezni, csak egy hatalmas sikoly, amibe szétveti aiiitó villáit az „ich kann nicht” hangtétele, de ügy, hogy :tul ijeszteni balszik a megtörténhető dörrenést. Ez az. önleplező s^®gy®ues kiáltás, az önuönbatortalanság. e. kiabáló eoboja, mely leplezni akarja az elmaradt dörrenést, XII. tV7.140. SZÁM. Arai az actönah ts kertkpárRah a gnmmlabroncs az a ggaiogjárönah a Pűlmo sarok! Hi is, ott is lökhárító az eteszfikus kaucsuk. a iaai <s az ideflek knnélcsérc, a korai elfáradás elleni védekezésre. Palma-sarku cipők sokáig tartják meg formájukat. (London, október 18.) A Moral*« Post jelentése . szerint axesetben, ha a szovjet a kínai területen to- ' vább folytatja ax előnyomulást, Japán kénytelen lesz beleavatkozni a hadműveletekbe és nagy csapattea teket dobni a harctérre. Charbmban mintegy harmincötezer japán alattvaló van a a japán kormány el van határozva, hogy ezeket minden körül menyek köaött megvédi a sxevjethadsereg elől. Japánnak jelenleg tix zászlóalja van Mandzsúriában, a japán csapatok zsá&ttáaa «somban fokosom erővel folyik s a napokban már egész japán hadsereg fog- készen állani az oroszok elleni előnyomulásra. Nem valószinütlen, hogy közelebbről újból megkezdődik a mérkőzés az oroszok és japánok között. A leleplezett betörőtársaság a marosuj vári adóhivatal kifosz' tására készült (Kolozsvár, október 18.) Nagy Gergely és Roata detektívek, akik a máramarosszigeti és raa- rosujvári postarablók leleplezése és letartóztatása körül oly dicséretreméltó munkát végeztek, még ma is az eredményes kiküldetés anyagának feldolgozásán dolgoznak. Kérdést intéztünk hozzájuk, hogy miként történt ennek a rablószövetségnek megalakulása, amelynek tagjai oly szoros fegyelmi kötelékkel voltak összefűzve, hogyha egyikük megsértette azt, halállal kellett lakolnia. A következő felvilágosításokat kaptuk: — Konoz József tordai lakos volt a banda megszervezője. Ugyanaz, akit Aranyosgyéres melett holtan találtak a mezőn s akit Gáspár Joan vallomása szerint társai tettek el láb alól. ő régi, mesterségbeli tolvaj1 és betörő és először Somogyi Ferejjc volt kereskedelmi alkalmazottal került összeköttetésbe. Ennek az utóbbi időben nem volt állása s minthogy feleségét és több gyermekét kellett eltartania, szívesen vállalkozott arra, hogy a hivatásos betörő, segítő társa legyen. Somogyi aztán a vele egy uecába-n lakó fiatal Lénard Dezsőt, vonta be a bűnszövetkezetbe, aki viszont kebelbarátját, Turzai Ferencet beszélte rá a némi veszedelmét jelentő; de mindenesetre jó jövedelmet hajtó, életmódra. Ugyancsak Lénárd. szerzett kapcsolatot Gáspár Joan adóvégrehajtóval, akinek nemrégiben mint sof főr szolgálatában is állott, hogy annak szakértelmét és hivatali viszonyait felhasználva kiszemelje azokat a helyeket, ahol betöréseket végrehajtani érdemes. A legközelebbi betörésre is kész volt már a terv: a marosnjvári adóhivatalt kellett volna kifosztani. Á három tordai betörő ás a marosujvári betörőkkel cimboráié adóvégrehajtó jelenleg a marosujvári csendőrség őrizetében van. Munkatársunk telefonon kérdést intézett a csendőrőrshöz, ahonnan ezeket az információkat kapta a négy fogolyra vonatkozólag: Most már mindannyian megadással viselik sorsukat,' csak Somogyi Ferenc emlegeti fájdalma* visszaemlékezéssel a családját. Minduntalan ismétli azt a kijelentést, hogyha a letartóztatás pillanatában nála lett volna a revolvere, főbelőtte volna magát. A csendőrség tovább folytatja a betörők vallatását,-do annak ellenére, hogy már megtörtént Gáspárnak- és három társának szembesítése, Lén árdók nem akarják beismerni azt, hogy Kon ez Józsefet ők gyilkolták volna meg, pedig Gáspár Joan továbbra is mereven fentartja errevonatkozó vallomását. A négy letartóztatott betörőt holnap délelőtt kisérik át a gyulafehérvári ügyészségre. i iiiüii-tiek'-erkölcsi kényszerűség volna-n bok<i-v<’tkezése - éz az a megcsináló-.‘.h szerepbe á- ami&ar'u pasz'. szivítás.már nem színészi, lianem. uiberi súlyos j termináció. Ezt a jelenetet sorok irója szanaszét Európában már.’több városban látta Moissitól: s a különböző vérmérsékletű közönség eló't.t, mindig a szerepnek ez a pillanata volt' a legnagyobb. Való- . szinülég azért, mert a szerep és az . ember .éhben a pillanatban már teljesen egybe esnek. A tokszfcoji szöveg és a Moissi-i emberi beállítódás között nincs távolság-. A kuliszák és a dráma jelenete eltűnik. Egy ember ágál, aki nem tud meghalni. Ez az ágá. lása játék', de a szó és a gesztus leveti csinált mi- voltát, :ijesztő valósággá nő és elementárisán hat... Az ilyesmit ma még európai viszonylatban is a legkevesebben tudják. (G. G.) Japán komolyan készül az orosz- kinal háborúban való részvételre
