Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-17 / 237. szám
4 I şpusmmm Xli ÉVF. 237. SZÁK. Még október havában elkészül a kolozsvári uj Szamoshid Vasbetonból épült az egyetlen ívből álló híd (Kolozsvár, október 15.) Nehány napja impozáns látványként tárul a Ferencz József-uti Vas- hid járó-kellőinek szeme elé a Szamoson pár száz méterrel lejebb épülő uj hídnak a deszkából kibontakozó 'hatalmas ive, mely egyetlen ugrással fogja át a Szamos elég széles vizét. A több éve tervezett Ru- dolf-ut Széchenyi-tér közötti teherforgalmi célokat szolgáló hid körvonalai kerültek ki a deszkaboritás alól. A mult év őszén fogtak neki a hid építésének, amikor azonban a hamar beköszöntő fagy és hóesések miatt csupán a földmunkálatok egy részét sikerült elvégezni. A hó eltakarodásával folytatódtak azután a munkálatok. A hid teljes egészében vasbetonból készült, a hídépítő technika legújabb vívmányai szerint. Egyetlen ívből áll az egész. A tulajdonképpeni hid már készen áll, annyira., hogy a személyforgalom számára már hetek óta meg van nyitva (ha nem is hivatalosan), most a parterősitéseket végzik. A széles híd — a kolozsvári Szamos-hidak közül ez a legszélesebb — közepén húsz centiméteres bemélyedés van, mely területeit két centis vastagságban szurokkal van boritva az alap. Erre újabb betonréteg kerül, amelyre azután a tulajdonképpeni felületet alkotó aszfalt fog kerülni. A hatalmas botonkavaró gép körül munkáskezek dolgoznak, keskeny síneken futó kocsikon szállítják a betont a kivánt helyekre. Habár egész nap működik a gép, készíti a betont, mégis még egy-két hét szükséges, mig teljesen elkészülnek az óriási betonfalak, melyek minden oldalról húsz-harminc méteres kiterjedésben veszik körül a hid talpait. Szóba-ereszkedünk a hid felső részén sétálgató munkavezető kinézésű emberrel, aki elmondja, hogy ő tulajdonképpen a város kiküldöttje és azt ellenőrzi, bogy a hid építését végző társaság valóban a kivánt arányokban keveri a betont. — Mikor lesz kész a hid T — kérdezzük. — A hid valószinüleg még ebben a hónapban el fog készülni, már csak a parterősitő falak épitése s a tisztítási munkálatok vannak hátra, azonban nem hiszem, hogy a hídhoz vezető utakat meg tudják még ennek az évnek a folyamán csinálni. Mindkét oldalon három-négy méter nivókülönbség van a föld és a hid szintje között. Úgy a Rudolf-ut, mint a Széchenyi-tér felé nagy területen egész uj utakat kell épiteni. Azért nmjy területen, mivel » három-négy méteres esést, illetőleg emelkedést enyhévé kell tenni, hogy jól szolgálhassa az uj hid célját, a teherforgalom lebonyolítását, a Vasiadnak a nehéz társzekerektől, teherautóktól való mentesítését. — A mérnökök most tárgyalnak a hidlioz vezető utak megépítése felől. Ha sietnek és hamarosan nekifognak az uj utaknak, október folyamán teljes egészében átadható lesz az uj hid a forgalomnak. — Most tulajdonképpen még nem volna szabad senkinek sem járni a hidon, ezért állították fel mindkét oldalon a deszkakerítéseket. Ezeken azonban könnyű keresztül jutni és mivel semmi kárt nem okoznak a járókelők, ha hivatalosan nem is, de megengedjük nekik, a hidon való átjárást. Valóban most veszem észre, bogy a hid Ru- dolf-ut felé eső részén a deszkák között égy nagy tyúk ásít, amelyen keresztül egymás után bújnak át az útjukat megrövidíteni akarók. Különösen jó szolgálatokat tesz a hid az Árpád- és Rudolf-utak, valamint környékük piacra járó asszonyainak, akik ezen az utón jóval rövidebb idő alatt elérik a Szé- chenyi-téri piacot, mint a Vashid felé. A hid mint egy sima lap terül el. A két szélen ugyancsak vasbetonból épült korlátok lesznek. Távozásomkor a városi ellenőr büszkén mondja: — Ilyen hid, nincs több Kolozsvárt. Vasbetonból építettek ugyan egy párat, azonban mindegyik több talpon, lábon nyugszik. — Jelenti ki sajnálkozva. Most büszkeség ül ki az arcára: — Tessék ezt megnézni. Semmi talp, semmi láb. ügy áll a két part között, mintegy átfektetett gerenda. Midőn leereszkedem a hídról egy vékony deszkán a Nagyszamos utcára, hallatszik, amint az ellenőr harsány hangon kiállt a beton keverő gép körül dolgozó munkásokra: — Tölcsd oda azt az egész zsákot. (T, i. a be- j tont), ■ Tjollywoob tünböfclése nyomora áthatolhatatlan üvegfalu rejtekhelyén ál! a hangok mixere és keveri a beszéíőfifm cocktaiíjait — ■ látogatásom a Tlietro Golőmin uj stúdióidén — Tű ár a beszé (ófilmnek % is meg vannak a öoubíejai — Cecil öe THilíe vegyelemzi a hangokat Egyedül Jogosított magyar kiadás. E. Du Bois cikksorozatának kilencedik közleménye Cecil de Mille, a Metro Mayer Goldwin főrendezője, akinek Tiz parancsolat cimü filmje diadallal járta be a világot, engedélyt ad, hogy tüzetesen megvizsgálhassam a vállalat uj atelierjét, mely teljesen a „hangos“ filmre van berendezve. Ennek a stúdiónak szembetűnő sajátsága, hogy nincs ablaka. A falak hang tekintetében oly áthághatatlanok, mint a régi várfalak az ágyulövésekkel szemben. A műteremnek nincs szüksége világításra, mert minden felvétel müvilágitás mellett történik. Tulaj- donképen nem is egy stúdióról, hanem két egymás mellett épitett egyforma stilusu építményről van szó; az uj talkies-telep. A termek kisebbek, mint a néma film felvételére használt csarnokok. A termekbe, mondanom sem kell, kopogtatás nélkül maga Cecil de Mille se léphet be. Az ajtókon feltűnően elhelyezett szignál-lámpák, amelyek, ha égnek tilos a bemenet. A atelier első falait bizonyos magasságig hangtompító lemezek töltik ki, nemcsak azért, hogy a külvilág minden kis zaját elnyeljék, de hogy szelídítsék, tompítsák a hang hullámzásait, magában a teremben. Miután elvişelhetetlen volna a hőség, — Kaliforniában vagyunk! — ezekben az ablaknélküli termekben, a Jupiter-lámpák és a világitó készülékek maguk is árasztják a hőséget, egészen uj szabású ventillációs készülékeket építettek a termekbe, az elhasznált levegőt kivezető, a friss levegőt bepum- pázó óriási csöveket, amelyek harminc méternyire a föld alatt jéghideg vízbe nyúlnak alá és órámként legalább tízszer kicserélik a terem levegőjét. As nj készülék lelke Külön látványosság volna megtekinteni az ate- lierhez tartozó gépházakat is, a villanyoskészülékeket, de a türelmetlenség nem engedi, hogy érdeklődésemet más területre kiterjesszem: az uj apparátus, amely megörökíti a hangokat, azonnal birtokba veszi a figyelmemet. A tegnap készülékei ma már használhatatlanok, ócskavas számba megy. Az uj készülék lelke ezúttal a mikrofon, az a szekrényke, amelyet ismerünk már a rádió készülékekből. A mikrofon azonban nem látható, hol egy teáskanna alá, hogy egy hamutálcába, hol magába a telefonfelvevő készülékbe dugják bele, érthető okokból : nem Szabad a közönségnek észrevenni, hogy 1 hol van a gép. ■ A mikrofon mellett másik nélkülözhetetlen kel- j lék az előerősítő készülék, amely hogy úgy mondjuk j ■ a színházak sugószekrényánek felel meg és azt a célt szolgálja, hogy előbb kipróbálja a megfelelő hangot. Mint az orgonista A hangnak is meg van a maga külön rendezője. Az akeentus itt ugyanazt jelenti, ami a fényfelvételeknél a sunligtnek, vagy a Jupiter-lámpáknak az erőssége. Egy emelvényen áll a hang-mixer, aki úgy keveri, elegyíti, igazgatja, csoportosítja a hangokat, mint a barmixer a cocktail alapelveit. A mixer által lefoglalt térséget ugyancsak hangfogó üvegfalak veszik körül, a falak azért vannak üvegből, hogy az, aki benn ül, figyelemmel kisérhesse a jelenetet. A mixer úgy dolgozik, mint az orgonista, természetesen egészen más készülékberendezéssel. A mikszer előtt villanyos erőre berendezett kicsiny kerekek állanak, amelyeknek mutatói hajszál pontosan megrögzitik az elektromos energiák minden változását. Miután a mikszer megállapítja a beszélgetésnek az alaptóuusát, amelynek a mutatója mondjuk haton áll, az egyik szereplő hangjának is hat felel meg, a másik szereplő hangjának elleniben a három, addig elegyíti a két hangot, amig megfelelnek az előirt erősségnek. Amint ebből is látható, meglehetősen komplikált egy ilyen filmfelvétel. Mérnöki szaktudás kell mindenhez, hogy az ember tisztába jöjjön egyes készülékek rendeltetésével. E visszhangnélküli szobákban az ampere- és voltmérők, a lautspreeherek, egy finom óramű ciripelései, a hangok ezer mechanizmusa veszik át a szerepet és ezekkel szemben a rendező az operatőr is a második vonalra vonulnak vissza. Megmutatják nekem a filmszallagokat, mélyeken a jelenet képe mellett ott van a fotogramm, egy keretben az aqusztikai és az optikai elem, a hanghullámok belekomponálva a fényhullámokba és mint ezek elszakíthatatlan acélszalagokon. Az acólszallagok elméletileg nem volnának feltétlen szükségesek, megfeleíne a celluloid-szallag is, de ez az eljárás sokkal jobb,, 'mert alkalmat ad az azonnali kipróbálásra és ellenőrzésre. Sokan azt mondják, hogy már azért is nehezebb a „tonfilm-felvétel, mert nem lehet kigumizni“ a rosszul elkészített szallagrészeket. Ma már ezen is segítettek. Ma már semmi nehézségbe nőm ütközik a filmre felvett hangot kicserélni egy másik hanggal, a filmszót egy másik szóval, azaz I máról-holnapra két, esetleg többnyelvűvé tenni a filmet és ezáltal megadni neki a világmárka icl- I leget. Ahogyan egy bányarobbanás történik Cecil de Miile körsétám után elmeséli, hogy milyen hihetetlen körültekintésre van szükség egyes hangfelvételek megoldásánál. — Legutóbb szükségem volt — mondja, — egy szénbánya robbanás hangjaira. Gépeink, ami- kor. rövid és meglepően hangos morajok visszadásá- ról volt szükség, felmondták a szolgálatot. Nos, gyermekkoromban hallottam egyszerű robbantó patronok explodálását a bányában és e hang akusztikái hatása feledhetetlenül megmaradtak bennem. Magamhoz kérettem nehány bányászt, akik már több bányakatasztrófát értek meg és elmeséltettem velük, amit ilyen hangzörejről meg tudtak rögzíteni maguknak. Összeadtam az én emlékképemet az övéikkel. Most azután megpróbáltam reprodukálni a zörejt; szétbontottam számos apró zörejelemekre, 'S rézzörejeket külön felvétettem az egyes mikro, ionokon és azután az összes zörejt együtt fotogra- fáltattam le. Eszembe jutott, hogy Wagner Riohard a niebelungok egyes helyein egy különös, nagyon mély színezetű fuvóhangszert használt és én megrendeltettem ezt az instrumentumot. Azután kipróbálva ezt hozzáadtam óriási nyomás alatt összeomló erős facölöpöknek a moraját. Ez még mind nem elég: kézifegyverből néhány lövés emberi hangnak elfojtott kiállítása és ez a szintétikus moraj Valahogy megközelítette mindazt, amit elképzeltem magamnak. A hangos film gyerekbetegségei A talkyn&k még meg vannak a maga gyermekbetegségei, amelynek szérumát nem lehetett kita- } lálni. De eljön ennek is az ideje, pár hónap és a 1 hangos filmnek is meg lesz a maga triekmagazinja, j a maga doublejai Hiszen máris nem egyszer fordul ! elő, hogy más énekel, mint aki játszik. Énekesek, énekesnők statisztálnak a nagy stár mögött, akire nem háramlik más feladat, mint mozgatni a szája!, hogy azt az illúziót ébressze fel az emberben, hogy ők énekelnek. Egyelőre az itteni filmatelierekben még nem is nagyon ambicionálják, hogy az ugyne-' vezett „al talking“ filmeket erőszakolják, azaz azokat a filmeket, ahol az elejétől végéig minden beszélő alapra van beállítva Inkább morajfilmeket ku! tiválnak, énekszámos „talkieket“ s ezek a skiccet ama nagy gigászi altalkingnak, amelynek maradék nélkül megvalósitása még csak a jövő zenéje. I < A kiutasított Zubkovot lefogta a francia határ- rendőrség (Páris, október 15.) Thionvilleből jelentik. hogy a francia határrendőrség útlevél- vizsgáló közegei tegnap este a Luxemburg felől jövő vonaton felismerték Zubkovot, Viktória hercegnő volt férjét. A határrendőrök kérdésére Zubkov elmondotta, hogy Luxemburgból kiutasították s most azt kísérelte meg, hogy Franciaországon át Spanyolországba jusson. Minthogy Zubkov ki van uta- j sitva francia területről, visszairányitották I Luxemburgba. Mit kivan anya és gyermeke ? Höfer hintőport, krémet, szappant
