Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-16 / 236. szám

1/J. TSVF. 236. SZÁM. TjoHymoob tündöklése és nyomora Tjogyan zajlott le a öeszélőfifm forradalma TjollymoobOan — Chaplin ragaszkodik a némafilmhez — 'Beszélgetésem Tüaii Reinhardt-tál a Öeszélőfifm jövőjéről és arról hogy a színház sohasem hal meg Egyedül jogosított magyar kiadás. E Du Bois cikksorozatának nyolcadik közleménye Már hetek 6ta tartózkodom Hollywoodban. Is- ;. rém Los Angelesnek „az angyalok városának*' Külső negyedeit is, ki-kijárok autón a tengeri ki­kötőbe, ahova lassan odahuzódik ez az óriási méretű nagy város. Los Angeles nem a tenger partján épült, de „meghosszabbította cipője zsinórját“, ahogyan a Los Angeles-iek mondják. Hollywooddal is tisztába jövök. Ismerem azokat a kedves meghitt bárokat is, ahova a filmatelierek művészei el szoktak láto­gatni. Ez a Városrész két hét alatt is észrevehetően változtatja képét. Közben amig Hollywoodban tar­tózkodtam, egy forradalom zajlott le, komoly és döntő jelentőségű forradalom. Beszélő film az „Egyptian“-ban. Oh nem a munkások léptek sztrájkba és nem a katolikusok ütköztek össze véresen a kormánycsa­patokkal, mint a szomszédos Mexikóba, ahonnan nem egyszer szöknek át az üldözöttek. A beszélő film forradalmára gondolok. A beszélő film prob­lémája meglehetősen régi, legalább is egy esztendős, ami itt Amerikábán megfelel egy fél évszázados múltnak. A beszélő film hivei folytonosan fenyege­tőznek, hogy meg fogják szüntetni az ancien régi­mét, de a nagy filmvállalkozók csak mosolyogtak. De az Egyptian-ban ma bemutatták a Singing fool-t, al Johnsolm a világhírű néger tenoristával és erről az előadásról beszélgettünk a Metro Goldwin Mayer müvészkantinjában. A vélemények eloszlóak. E filmvállalat egyik producerje azt állítja, hogy győzött a forradalom a „talkings movies“ megostromolták a Bastil!e-t — de XVI. Lajost nem lehetett detronizálni. ügy az egyik mint a másik film műfaj rivalizálni fog egymással, a néma filmnek épp úgy meg lesz a további .lövője, — hiszen a német film sem találta meg a maga kü­lön íormanyelvét, csak szerencsés kísérletei vannak — és a beszélő film is óriási lendületet vesz, talán egy szép napon ki fogja szorítani a színházat... Egyelőre a Metro-Goldwin mind a két filmtipus gyártására herendezkedett. A szenvedélyes vita hevében Chaplin ellensége a beszélő filmnek és ki is je­lentette,, bogy ő nem fog beszélő filmet alakítani. E vi­dám társalgás amelynek csak a hangja volt vidám, de témája Hollywood szemszögéből megítélve, rendkí­vül komoly, alkoholellenes italok üritgetóse közben folyt le, de később már olyan szenvedéllyel, hogy például Lon Chaney az asztalt ütötte és úgy debat- tirozott. Max Reinhardt impressziói Hollywoodban A beszélő film jövőjét illetőleg egy pártatlan embert intervjuvoltam meg, aki a filmnél egyelőre még nincs érdekelve: Max Reinhardot. Reinhardt történetesen kinn volt Hollywoodban és ő maga is részt vett, „Az éneklő bolond“ filmbemutatójánál. A következőket mondja: 't — Valaki nagyban hangoztatta az imént, — mondotta a színház „altmaistere“ fölényes mosoly- lyal — hogy a film, ez a beszélő film a színházat fogja megölni a legelsősorban. Lássa ez az amit én kétségbe vonok. A filmnél mindig hiányzott és hiá­nyozni fog, ami a színházi előadások quint esszen­ciája, ez az életnek a közvetlenségei, a hangnak, a színnek kontaktusti, ez az a fluidum, amely kisu­gárzik a játékosból, belevibrál a közönségbe, ez a misztikus megmagyarázhatatlan összeölelkezése néző­térnek és színpadnak, ez a nem definálható lelki kap­csolat, amelyet nem lehet kiszámítani, tele van a leg­finomabb meglepetések lehetőségével nemcsak a kö­zönség, a direktor, a rendező, de magának a színész­nek számára is. A közönségnek és a színésznek eb­ben az átkaroló kontaktusában pattannak ki azok a szikrák, amelyek lángralobbantják a közlésnek az interpretálásnak a művészetét. De a film még a be­szélő film is„ amint hogy a rádió is, már végleges lerögzitése, megörökítése a játéknak és az ének cso­dáinak, és hatása sohasem száz százalékos, mondom, hiányzik a néző számára az a legfontosabb valami, hogy aki előtte énekel, vagy játszik: élő ember. Amise csuk a beszélő film képes Például: ezen a filmen felébred a gyermek és kéri a felnőttet, hogy énekeljen egy dalt. A jelene­tet úgy gyártották meg, hogy egy hires néger éne­kesnek alkalmat adjanak, hogy elénekelhesse sláge­rét,, a gyermek arcát „Grass aufname“-ba mutatják be és pedig életnagyságon felüliben: az arca álmo­dozó, a kis gyermek vágyakozó halkuló sóhaját is hallom és ez a trükk, hogy ezt igy csinálták meg, erre a színház nem képes, csak a Tonfilm, ez a leg­nagyszerűbb a dologban. A szinház ezt megcsinálni képtelen. A sóhajokat például legfeljebb az első so­rokban hallaná valaki. Ebbe a jelenetbe belekon­centrálta a filmrendezés a maga legnagyobb erőfe­szítését. De fájdalom a darab többi részéről folyto­nosan kiéreztem a maebét, a nagy esináltságot. Ha majd a> beszélő film egyre-másra olyan mélyreható jeleneteket tud megrögziteni, mint ennek az elalvő gyermeknek mindenen uralkodó ábrándos arcát, ha örökkévalóvá tudja majd tenni ezeket a finom só­hajokat, amelyek egy nagy színházban mindig el­vesznek, ngy a beszélő film határtalan lehetőségek előtt áll. Hogy összefoglaljam azt, amit itt elmon­dottam Önnek: nem féltőm a színházat, mert a szín­háznak meg van a maga egészen sajátságos forma- nyelve. Én csak azt mondom, hogy a beszélő filmnek meg kell majd teremtenie a maga minden művészet­től független önállóságát, azt a specifikumot, amire a néma film csak a legritkább esetben volt képes. Azt hiszem, hogy a beszélő film előtörése ki fogja irtani azokat a dilettánsokat, akit áz egyik vagy másik okból rendezőnek vagy starnak tartottak és ismét a gics és az olcsó szentimentalizmns helyett a költők veszik át a szót. És talán csodálkozni fog azon is, amit én mondók önnek: a beszélőfilm igazi hazája Németországban lesz. Itt van a legjobb szi- nész&nyag, beszélő film számára, oly nagy mennyi­ségben, hogy annak ellensúlyozására Amerika is képtelen. Természetsen minden az anyagi eszközök­től függ... Igaz, hogy az amerikaiak már elcsábí­tották az én Moissimat is, de ezek csak múló jelen­ség. A beszélő film jövőjét én nem a nagy látvá­nyosságban, nem az ezrekre rugó statiszták felhal­mozásában, nem a templomok felépítésében és le- égetésében látom, nem az egymillió dolláros beruhá­zásokban, hanem a művészet belső megújhodásában, amelyhez elsősorban művészet kell és a pénz az má­sodrendű valami. Az előbbit pedig meggyőzi Német­ország még akkor is, ha a film német nyelve miatt nem is fogja tudni meghódítani az öt kontinenset. Egy kis pesszímizmn* Hazamenet villamosba ültem és miközben azok­nak a filinsta,tisztáknak az arcait néztem, akik be­fejezve a próbát fáradt mozdulattal tartották ölük­ben kellékes ládáikat, gondolkoztam Reinhardt sza­vain. [gaza van, a szinházi premierek csodáját a Tonfilm sohasem fogja utolérni. Abban is igaza van, hogy a beszélő filmnek viszont más területen kor­látlan lehetőségei vannak Abban azonban aligha­nem téved, ha azt hiszi, hogy a beszélő filmnek nem ugyanaz a tömegcikk-utja lesz, ami voit a réginek, nem az olcsó szentimeutaüzmns, luxusos látványos­ság felé vezető pályája, amelyet az amerikai film- közönség igénye megkíván A tömegek adják meg továbbra is a film fejlődésének a tempóját, a leg­alacsonyabbra mért tömegizlés lesz a döntő és e te­kintetben a beszélő film, fájdalom, de ugyanazt fogja adni, amit az eddigi superfilmek, csak ezer filmstatiszta eddigi néma mozdulatán kívül most ezer filmstatiszta dübörgő hangzivatarával felfo­kozva. B M Bust óraink tartós* sáffát garantálják legmodernebbül berendezett sxftrHölnk! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, bogy a legszebb bútoro­kat legolcsóbban részletezetssre Is a Székely ét Héti itt* Butorgyárában vásárolhatja. Viíágmárkás zongorák 6s pianinók nagy választékban! — napsainkkal utasén* kát meghívásra kiküldjük. —-----­Újabb küzdelem indult a pártok köztazsilwöigfl munkásság kegyeiért gCetfészaküdt a kommunista párt — Ismét munkás­elbocsátások (Déva, október 14.) Az osztályharc minden ki­csi fázisa visszatükröződik a zsilvölgyi munkásság életében. Munteanu és Buciumaun, a szociáldemokra­táktól csalták el a tagokat s alakítottak küíöu gaz­dasági szakszervezetet. Megtehették, mert a kommu­nista párt gyenge volt. Ügy látszik, a kommunis­ták gyengesége vezetett most arra, hogy legutóbb a kommunisták is két pártra szakadták s az elpártolt frakció teljesen politikamentes gazdásági alapon való szervezkedést hirdet. Ez a frakció a Déván bebörtönözött zsilvölgyi mun­kásoknak teljesen ingyen, illetve a pártkasszából fi­zetett jogvédelmet ad. De nemcsak a párt tagjainak, hanem a Mnnteanu-féle frakció hiveinek is, akik ar­ra a kérdésre, hogy miért pártolnak át, azt felelték, hogy adjanak csak ingyen A'édeimet, őzért Munteanu mellett maradnak. A Munteanu párt emberei miután látták, hogy a kommunista frakció milyen hódítást tesz soraikban, szintén ingyen jogi védelmet ígérnek. Munteanu és Buciumann védelmét egyébként dr Popa P. dévai ügyvéd vállalta el, a többi Munteaüu-hivek megosz­lanak a kommunista frakció s esetleg a Mnnteanu- féle védelem között. Tehát valóságos harc folyik a zsilvölgyi munkásság kegyeiért. Zsilvölgyi mentalitás A Zsilvölgyében magában azonban tovább fo­lyik az áldatlan harc. A liberálisok legutóbb a köz­ségi választások miatt újabb munkásfelvételeket esz­közöltek. Ez azonban most már szigorúbb módsze­rekkel történt, mint eddig. A felveendő munkásnak először a Jiul Cultura könyvkereskedésbe kc-llett el­mennie, ahol párttagsági igazolványt kapott s mintán belépett a pártba, csak azután fogadták fel. A vá­lasztások időpontja azonban kitolódott 3 árost ezért njabban a csak 6—3 napja felvett munkások közül lintegy 370-et elbocsátottak. Különben október 15-én Petrozséayban mintegy 100v —1200 munkásnak és özvegynek kell elhagynia tár­sulati lakását, ami mindenesetre a zsilvölgyi szociá­lis helyzetet csak súlyosbíthat ja Reméljük azonban, hogy a társulat a télre való tekintet nélkül még tovább is meghagyja lakásaikban azokat, akiket ép­pen lehet s talán újabb munkásokat is vesz fel. Vulk*hrau legutóbb beszüntették a munkásság készpénz előlegét. Készpénz helyett lejértékü bont kapnak, amivel csak a társulati Conzumban vásárolhatnak. Itt aztán nem éppen a legolcsóbb árakon számolnak. Lisztet, cuk­rot és zsírt drágábban adnak nehány lejjel és báni­val, mint másutt, sőt legutóbb romlott zsírt is szol­gáltattak ki, úgy, hogy a munkásság ezzel sincsen megelégedve. Legjobb volna ismét bevezetni a termé­szetbeni ellátás rendszerét, amivel aztán a munkás­ság helyzete teljesen biztosítva volna. — Amíg azt nem viszik keresztül, a puszta megélhetés sincsen megadva. Panasz a vállalkozók ellen A zsilvölgyében mindeme rettenetes dolgok miatt speciális mentalitás uralkodik. Sem az egyén, sem ft szabad polgár nem önálló. Még az intellektuális osz­tályt sem kímélték meg a társulati és a hatósági be­folyástól. Egy urat, aki a lupényi özvegyek részére akart segélyt gyűjteni, azzal fenyegettek meg, hogy vigyázzon, mert azt fogják hinni, hogy idegen áb lambeli pénzt ad s igy hadbíróság elé fog kerülni. Ez a mentalitás például a bánya kebelén belül lévő embereket is elkapatja. Az egyik vállalkozó például felveszi a munkásokat s az elszámolásnál az egyez­ségben megállapított árnál kevesbb értékkel számol el a munkássággal s akinek nem tetszik, az mehet a szigurancára, ahol még újabb ráförmedésben, ha csak nem ütlegben részesül. Autókatasztrófa három halottal és három súlyos sebesülttel Milánóból jelentik: Vasárnap hajnalban egy autó, amelyen mnlatásról hazatérő hat vidám fiatal Ült, gyors menetben nekirohant egy javítás miatt el­zárt országút sorompójának, Az autó teljesen össze­rázódott, A soffŐr s három fiatal ember azonnal meghalt, a többiek pedig súlyosan megsebesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents