Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-16 / 236. szám
1/J. TSVF. 236. SZÁM. TjoHymoob tündöklése és nyomora Tjogyan zajlott le a öeszélőfifm forradalma TjollymoobOan — Chaplin ragaszkodik a némafilmhez — 'Beszélgetésem Tüaii Reinhardt-tál a Öeszélőfifm jövőjéről és arról hogy a színház sohasem hal meg Egyedül jogosított magyar kiadás. E Du Bois cikksorozatának nyolcadik közleménye Már hetek 6ta tartózkodom Hollywoodban. Is- ;. rém Los Angelesnek „az angyalok városának*' Külső negyedeit is, ki-kijárok autón a tengeri kikötőbe, ahova lassan odahuzódik ez az óriási méretű nagy város. Los Angeles nem a tenger partján épült, de „meghosszabbította cipője zsinórját“, ahogyan a Los Angeles-iek mondják. Hollywooddal is tisztába jövök. Ismerem azokat a kedves meghitt bárokat is, ahova a filmatelierek művészei el szoktak látogatni. Ez a Városrész két hét alatt is észrevehetően változtatja képét. Közben amig Hollywoodban tartózkodtam, egy forradalom zajlott le, komoly és döntő jelentőségű forradalom. Beszélő film az „Egyptian“-ban. Oh nem a munkások léptek sztrájkba és nem a katolikusok ütköztek össze véresen a kormánycsapatokkal, mint a szomszédos Mexikóba, ahonnan nem egyszer szöknek át az üldözöttek. A beszélő film forradalmára gondolok. A beszélő film problémája meglehetősen régi, legalább is egy esztendős, ami itt Amerikábán megfelel egy fél évszázados múltnak. A beszélő film hivei folytonosan fenyegetőznek, hogy meg fogják szüntetni az ancien régimét, de a nagy filmvállalkozók csak mosolyogtak. De az Egyptian-ban ma bemutatták a Singing fool-t, al Johnsolm a világhírű néger tenoristával és erről az előadásról beszélgettünk a Metro Goldwin Mayer müvészkantinjában. A vélemények eloszlóak. E filmvállalat egyik producerje azt állítja, hogy győzött a forradalom a „talkings movies“ megostromolták a Bastil!e-t — de XVI. Lajost nem lehetett detronizálni. ügy az egyik mint a másik film műfaj rivalizálni fog egymással, a néma filmnek épp úgy meg lesz a további .lövője, — hiszen a német film sem találta meg a maga külön íormanyelvét, csak szerencsés kísérletei vannak — és a beszélő film is óriási lendületet vesz, talán egy szép napon ki fogja szorítani a színházat... Egyelőre a Metro-Goldwin mind a két filmtipus gyártására herendezkedett. A szenvedélyes vita hevében Chaplin ellensége a beszélő filmnek és ki is jelentette,, bogy ő nem fog beszélő filmet alakítani. E vidám társalgás amelynek csak a hangja volt vidám, de témája Hollywood szemszögéből megítélve, rendkívül komoly, alkoholellenes italok üritgetóse közben folyt le, de később már olyan szenvedéllyel, hogy például Lon Chaney az asztalt ütötte és úgy debat- tirozott. Max Reinhardt impressziói Hollywoodban A beszélő film jövőjét illetőleg egy pártatlan embert intervjuvoltam meg, aki a filmnél egyelőre még nincs érdekelve: Max Reinhardot. Reinhardt történetesen kinn volt Hollywoodban és ő maga is részt vett, „Az éneklő bolond“ filmbemutatójánál. A következőket mondja: 't — Valaki nagyban hangoztatta az imént, — mondotta a színház „altmaistere“ fölényes mosoly- lyal — hogy a film, ez a beszélő film a színházat fogja megölni a legelsősorban. Lássa ez az amit én kétségbe vonok. A filmnél mindig hiányzott és hiányozni fog, ami a színházi előadások quint esszenciája, ez az életnek a közvetlenségei, a hangnak, a színnek kontaktusti, ez az a fluidum, amely kisugárzik a játékosból, belevibrál a közönségbe, ez a misztikus megmagyarázhatatlan összeölelkezése nézőtérnek és színpadnak, ez a nem definálható lelki kapcsolat, amelyet nem lehet kiszámítani, tele van a legfinomabb meglepetések lehetőségével nemcsak a közönség, a direktor, a rendező, de magának a színésznek számára is. A közönségnek és a színésznek ebben az átkaroló kontaktusában pattannak ki azok a szikrák, amelyek lángralobbantják a közlésnek az interpretálásnak a művészetét. De a film még a beszélő film is„ amint hogy a rádió is, már végleges lerögzitése, megörökítése a játéknak és az ének csodáinak, és hatása sohasem száz százalékos, mondom, hiányzik a néző számára az a legfontosabb valami, hogy aki előtte énekel, vagy játszik: élő ember. Amise csuk a beszélő film képes Például: ezen a filmen felébred a gyermek és kéri a felnőttet, hogy énekeljen egy dalt. A jelenetet úgy gyártották meg, hogy egy hires néger énekesnek alkalmat adjanak, hogy elénekelhesse slágerét,, a gyermek arcát „Grass aufname“-ba mutatják be és pedig életnagyságon felüliben: az arca álmodozó, a kis gyermek vágyakozó halkuló sóhaját is hallom és ez a trükk, hogy ezt igy csinálták meg, erre a színház nem képes, csak a Tonfilm, ez a legnagyszerűbb a dologban. A szinház ezt megcsinálni képtelen. A sóhajokat például legfeljebb az első sorokban hallaná valaki. Ebbe a jelenetbe belekoncentrálta a filmrendezés a maga legnagyobb erőfeszítését. De fájdalom a darab többi részéről folytonosan kiéreztem a maebét, a nagy esináltságot. Ha majd a> beszélő film egyre-másra olyan mélyreható jeleneteket tud megrögziteni, mint ennek az elalvő gyermeknek mindenen uralkodó ábrándos arcát, ha örökkévalóvá tudja majd tenni ezeket a finom sóhajokat, amelyek egy nagy színházban mindig elvesznek, ngy a beszélő film határtalan lehetőségek előtt áll. Hogy összefoglaljam azt, amit itt elmondottam Önnek: nem féltőm a színházat, mert a színháznak meg van a maga egészen sajátságos forma- nyelve. Én csak azt mondom, hogy a beszélő filmnek meg kell majd teremtenie a maga minden művészettől független önállóságát, azt a specifikumot, amire a néma film csak a legritkább esetben volt képes. Azt hiszem, hogy a beszélő film előtörése ki fogja irtani azokat a dilettánsokat, akit áz egyik vagy másik okból rendezőnek vagy starnak tartottak és ismét a gics és az olcsó szentimentalizmns helyett a költők veszik át a szót. És talán csodálkozni fog azon is, amit én mondók önnek: a beszélőfilm igazi hazája Németországban lesz. Itt van a legjobb szi- nész&nyag, beszélő film számára, oly nagy mennyiségben, hogy annak ellensúlyozására Amerika is képtelen. Természetsen minden az anyagi eszközöktől függ... Igaz, hogy az amerikaiak már elcsábították az én Moissimat is, de ezek csak múló jelenség. A beszélő film jövőjét én nem a nagy látványosságban, nem az ezrekre rugó statiszták felhalmozásában, nem a templomok felépítésében és le- égetésében látom, nem az egymillió dolláros beruházásokban, hanem a művészet belső megújhodásában, amelyhez elsősorban művészet kell és a pénz az másodrendű valami. Az előbbit pedig meggyőzi Németország még akkor is, ha a film német nyelve miatt nem is fogja tudni meghódítani az öt kontinenset. Egy kis pesszímizmn* Hazamenet villamosba ültem és miközben azoknak a filinsta,tisztáknak az arcait néztem, akik befejezve a próbát fáradt mozdulattal tartották ölükben kellékes ládáikat, gondolkoztam Reinhardt szavain. [gaza van, a szinházi premierek csodáját a Tonfilm sohasem fogja utolérni. Abban is igaza van, hogy a beszélő filmnek viszont más területen korlátlan lehetőségei vannak Abban azonban alighanem téved, ha azt hiszi, hogy a beszélő filmnek nem ugyanaz a tömegcikk-utja lesz, ami voit a réginek, nem az olcsó szentimeutaüzmns, luxusos látványosság felé vezető pályája, amelyet az amerikai film- közönség igénye megkíván A tömegek adják meg továbbra is a film fejlődésének a tempóját, a legalacsonyabbra mért tömegizlés lesz a döntő és e tekintetben a beszélő film, fájdalom, de ugyanazt fogja adni, amit az eddigi superfilmek, csak ezer filmstatiszta eddigi néma mozdulatán kívül most ezer filmstatiszta dübörgő hangzivatarával felfokozva. B M Bust óraink tartós* sáffát garantálják legmodernebbül berendezett sxftrHölnk! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, bogy a legszebb bútorokat legolcsóbban részletezetssre Is a Székely ét Héti itt* Butorgyárában vásárolhatja. Viíágmárkás zongorák 6s pianinók nagy választékban! — napsainkkal utasén* kát meghívásra kiküldjük. —-----Újabb küzdelem indult a pártok köztazsilwöigfl munkásság kegyeiért gCetfészaküdt a kommunista párt — Ismét munkáselbocsátások (Déva, október 14.) Az osztályharc minden kicsi fázisa visszatükröződik a zsilvölgyi munkásság életében. Munteanu és Buciumaun, a szociáldemokratáktól csalták el a tagokat s alakítottak küíöu gazdasági szakszervezetet. Megtehették, mert a kommunista párt gyenge volt. Ügy látszik, a kommunisták gyengesége vezetett most arra, hogy legutóbb a kommunisták is két pártra szakadták s az elpártolt frakció teljesen politikamentes gazdásági alapon való szervezkedést hirdet. Ez a frakció a Déván bebörtönözött zsilvölgyi munkásoknak teljesen ingyen, illetve a pártkasszából fizetett jogvédelmet ad. De nemcsak a párt tagjainak, hanem a Mnnteanu-féle frakció hiveinek is, akik arra a kérdésre, hogy miért pártolnak át, azt felelték, hogy adjanak csak ingyen A'édeimet, őzért Munteanu mellett maradnak. A Munteanu párt emberei miután látták, hogy a kommunista frakció milyen hódítást tesz soraikban, szintén ingyen jogi védelmet ígérnek. Munteanu és Buciumann védelmét egyébként dr Popa P. dévai ügyvéd vállalta el, a többi Munteaüu-hivek megoszlanak a kommunista frakció s esetleg a Mnnteanu- féle védelem között. Tehát valóságos harc folyik a zsilvölgyi munkásság kegyeiért. Zsilvölgyi mentalitás A Zsilvölgyében magában azonban tovább folyik az áldatlan harc. A liberálisok legutóbb a községi választások miatt újabb munkásfelvételeket eszközöltek. Ez azonban most már szigorúbb módszerekkel történt, mint eddig. A felveendő munkásnak először a Jiul Cultura könyvkereskedésbe kc-llett elmennie, ahol párttagsági igazolványt kapott s mintán belépett a pártba, csak azután fogadták fel. A választások időpontja azonban kitolódott 3 árost ezért njabban a csak 6—3 napja felvett munkások közül lintegy 370-et elbocsátottak. Különben október 15-én Petrozséayban mintegy 100v —1200 munkásnak és özvegynek kell elhagynia társulati lakását, ami mindenesetre a zsilvölgyi szociális helyzetet csak súlyosbíthat ja Reméljük azonban, hogy a társulat a télre való tekintet nélkül még tovább is meghagyja lakásaikban azokat, akiket éppen lehet s talán újabb munkásokat is vesz fel. Vulk*hrau legutóbb beszüntették a munkásság készpénz előlegét. Készpénz helyett lejértékü bont kapnak, amivel csak a társulati Conzumban vásárolhatnak. Itt aztán nem éppen a legolcsóbb árakon számolnak. Lisztet, cukrot és zsírt drágábban adnak nehány lejjel és bánival, mint másutt, sőt legutóbb romlott zsírt is szolgáltattak ki, úgy, hogy a munkásság ezzel sincsen megelégedve. Legjobb volna ismét bevezetni a természetbeni ellátás rendszerét, amivel aztán a munkásság helyzete teljesen biztosítva volna. — Amíg azt nem viszik keresztül, a puszta megélhetés sincsen megadva. Panasz a vállalkozók ellen A zsilvölgyében mindeme rettenetes dolgok miatt speciális mentalitás uralkodik. Sem az egyén, sem ft szabad polgár nem önálló. Még az intellektuális osztályt sem kímélték meg a társulati és a hatósági befolyástól. Egy urat, aki a lupényi özvegyek részére akart segélyt gyűjteni, azzal fenyegettek meg, hogy vigyázzon, mert azt fogják hinni, hogy idegen áb lambeli pénzt ad s igy hadbíróság elé fog kerülni. Ez a mentalitás például a bánya kebelén belül lévő embereket is elkapatja. Az egyik vállalkozó például felveszi a munkásokat s az elszámolásnál az egyezségben megállapított árnál kevesbb értékkel számol el a munkássággal s akinek nem tetszik, az mehet a szigurancára, ahol még újabb ráförmedésben, ha csak nem ütlegben részesül. Autókatasztrófa három halottal és három súlyos sebesülttel Milánóból jelentik: Vasárnap hajnalban egy autó, amelyen mnlatásról hazatérő hat vidám fiatal Ült, gyors menetben nekirohant egy javítás miatt elzárt országút sorompójának, Az autó teljesen összerázódott, A soffŐr s három fiatal ember azonnal meghalt, a többiek pedig súlyosan megsebesültek.
