Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-03 / 225. szám

é r XII. ÉVF. 225. SZÁM. Az üde magánzó Hogy miért üde? Nagyon egyszerű a válasz: — mindig friss, mindig elasztikus és állandóan «elő­adásra, vitára és anekdotázásra kész. A nap bár­melyik szakában m uccán, ahol találkozol vele, ugyan úgy, mint a kávéházban. Egy hosszú, sőt ki­merítő eszmecserére mindig ráér. A déli korzóról ugyan olyan nehezen ereszt el, miht a délutáni ká­vétól, a kávéházban, sőt ha este találkozol vele, haj­nalban még mindig van mondanivalója. Az idővél és a szavaival sohase spórol, sőt még az idegzetével se. Az intim-suttogástól a bömbolésig hévvel és le- foghatatianul „adja magát.“ Kizárólag annak ét, hogy beszél. Ebben a tekintetben kifogyhatatlan. Ezer feketét vagy spriccert iszik meg naponta, két­ezer cigarettával. Olykor persze adós marad, de fizet is, — hogy honnan az a legtöbb esetben rejtély. Valószínűleg magánzó. Egy valódi magánzó s bár bankbetétei nincsenek és háza sincs, sem valami jólmenő üzlete, az örök semmitevést mégis birja. Olykor ugyan „anyagi zavara“ van, — a pénze „ki­hagy.“ Ilyenkor nem riad vissza valami kisebb köl- csöntől, amit ép attól vesz igénybe, akivel beszél. Valójában tehát, hogy miből él, az kissé homályos. De ez elvégre nem is fontos. A lényeg az, hogy bir­ja s hogy állandóan derűs és friss és üde, mint egy ma kifakadt virág ... Valami tehetsége mindig van. Olykor dolgozik is. Ez azonban csak mellékfoglalkozás nála. Látha­tatlan időközökben űzi s ilyenkor valószinüleg szo­morú. A hévből ugyanis, amivel a szorgalmas és ál­landóan tevékenykedő embereket, a gyűjtőket és hangyatermészetüeket csipkedi, arra lehet következ­tetni, hogy ezek magatartását nem valami sokra be­csüli. A romantikus alkotók, az ötletből élők, az aszfaltból és a kávéházi márványból pénzt kifakasz­tó emberek az ideáljai. Persze mindenre és igy arra is, hogy hogyan kell pénzt keresni, meg van az el­mélete s ebben a tekintetben a messianisztikus slá­ger a jelszava. Szerinte az az igazi ember, aki fŐ- nyereményszerüen gyarapszik, illetve él. Akinek „be-üt“ valami, — egy találmány, egy könyv, egy szerelem vagy egy cou a kártyában, ö is erre vár és ezért ül a kávéházban és bolyong a korzón. Az a hit és elméiét élteti, hogy egyszer eljön az ő nap­ja is, amikor mindezeket az üléseket, perorálásokat és bolyongásokat még nagyobb dimmenziókban foly­tathatja. A tudata alatt a leghatározottabban él, hogy erre a slágerre képes... Valamennyire tehát kiválasztott ember, — kü­lönb a többinél s tényleg a legtöbb dolgot különben és jobban is tudja, — különösen elméletben. Mindent és mindenkit ismer legalább harminc évre Vissza­menőleg. A sok beszélgetésben és elmélkedésben job­ban megismerte az élő és halott világot, mint az, aki a megismerést tette élete céljául. Ismeri a politikát és a politikusokat, a közgazdasági életet s az ép* fontos és aktuális hálószoba titkokat. Mindent min­denkiről tud. Szinte dossiekat vezet a dolgokról és az emberekről. Mindig jobb és pontosabb az értesü­lése, mint a napilapoké. Ha személyi vagy gazdasági információra van szükséged, csak hozzá fordulj. Mindennek tudja a konjunktúráját s igy minden dolog dekonjunktúráját előre bemondja. Ő az a bi­zonyos kávéházi bölcs, aki a közéletnek és a világ- történelemnek, a> divatoknak és az aktuális viccek­nek a legérzékenyebb barométere. A háború alatt 5 volt a kávéházi Conrád. A marnei csatát tényleg azért veszítettük el s a buvárhajó haro tényleg azért volt helytelen,, amiért ő megmondta. Tényleg reneg- teget lehet tanulni tőle. Egész határozottan vallont, hogy a világ és a dolgok vezetését reá lehetne bíz­ni, — lehetne de nem szabad ... Mert valami baj mégis van vele... Talán az, hogy a negatívumok, a vesézés, a kritikai embere. Soha semmivel sincs megelégedve. Mindig jobban tud mindent mindenkinél. Mindent és mindenkit megkorrigál. De még se az ideálok embere, mert ideáljai nincsenek.. Se a politikában, se a szerelem­ígyHtrü u|nyomísiat az ébresztői fticgällH. iuK. HÁROM NAGYSÁGBAN Fehér nimfa;» . ViligitQ rádlo->ztmfa|t KÍJlÖNt£<£S FRANCIA GYÁRTMÁNY ÉBRESZTŐ ben, se a főpincérek személyét illetőleg. Hiába üde, valahogy ugyanakkor mindig dérrel csípett is. Szkeptikus. Ezért humoristái is. A zsidó és angol és egyéb viccekkel ezért köríti állandóan az előadását. S bár mindig igaza van, — az igazsága valójában nem ér semmit. Terméketlen. Valószinüleg azért, mert nem használja fel és nem él szerinte. Hu le­tárgyalta az egyiket, egy másikra tér át. A dolgok­nak és a világnak csak annyi az értelme és a jelen­tősége előtte, hogy beszél róluk. Miuden heve és in­dulata csak káprázat. Nem akkumulálja egyiket se cselekvéssé. Éhez túl kényelmes és passzív. Bár­mennyit lármázik is, csak szemlélő s ezért, örökre kideríthetetlen, hogy mi lappang benne azonkívül, hogy agilis megbeszélő, örök ironikus és köz- és magán-élete nyugtalan... Valószinüleg minden időben sok ilyen fajta em­ber volt. Feltehetőleg abban az arányban, amilyen arányban keserű és elégedetlenségeket termelő volt ai világ. Mert a keserűség és az elégedetlenség rengeteg bennük. Ezek a múzsáik. Alapjában véve ezekből élnek. Meg is lehet figyelni: a boldog események napjain az üdeségük elvész. A sikeres vagy szeren­csés vagy jó dolgokról nincs mondanivalójuk. Ilyen­kor sápadtak és hontalanok. Nincs talaj a lábuk alatt. A kritikára és a beszédre nincs alapjuk, mert valami tényleg bevált. Ilyenkor a háttérbe vonulnak s valami diabolikus vízióval ruár „missmacholják“ az eredményt, a sikert és bejósolják a „lecsúszást.“ Ezért azután soha nem tartoznak sehová. Nem ke­resztények és nem pogányok, nem jobb és nem bal­oldaliak, de nem tapadnak a középvonalhoz sem, — valahol fent, egy kuliszákból készült űrben lebeg­nek, az irónia és a szkepszis zsinórpadlásain, szö­vetkezésben az angyalokkal és az ördögökkel. Ezért azonban úgy nevezett „jó fiuk“, mert valójában nem ártanak senkinek. A világ terméketlen, jó és rossztól távol álló, semleges lelkiismeretei ők, akik állandó és mindenre kiterjedő kritikáikkal lassan és észre­g- ÉRTESÍTÉS ­A hires „Három korona“ selyem harisnya gyár az őszi és téli szezonra „Három korona“ cérna harisnyát dobott a piacra Ennek a harisnyá­nak megvan minden kívánt tulajdon­sága Kielégít minden modern igényt elegancia és finomság tekintetében és ren dki vül rugalmas lévén a láb min­den formájához teljesen hozzásimul. A „Három korona“ cérna harisnya az igazi higiénikus harisnya és a legkiválóbb küJöldi orvosi tekintélyek igazolták, hogy ez a harisnya meg­óv a köszvénytől, reumától stb. vehetetlenül, anélkül, hogy a szándékukba állana, egy olyan közszellemet készítenek elő, amelyekből a társadalmak forradalmai fakadnak. Valójában azonban az ilyen forradalmakhoz sincs közük. A mindent leromboló barrikádokat Ugyanúgy kerülik, mint a fennálló rend épségben maradására emelt ol­tárokat. H» alaposan meggondolom a Sokértelmü Szó áldozatai ők, akik a Rengeteg Értelem közt elvesztették az Egyértelmű Utat. (G. G.) Egy lupényi csendőr többezer lejt csalt ki a lupényi letartóztatottak asszonyaitól (Déva, október 1.) Nem hiába mondják, hagy a szegény embert még az ág is húzza. Legtöbbször va­lóban igy is van. Most például a szegény lupényi munkások asszonyai járták meg. A mult héten ugyanis az egyik lupényi csendőr pénzt csikart ki a letartóztatott munkások asszonyaitól. Azt mondta-, hogy aki 700 lejt ad az ügyvédnek, annak a férje hazajön, aki azonban pénzt nem fog adni, az soha­sem fog kiszabadulni a börtönből. A hiszékeny asszonyok minden pénznél többnek tartották a féljük szabadságát s igy tömegesen je­lentkeztek a pénzzel a csaló csendőrnél. Voltak, akik a teljes 700 lejt fizették le, de voltak, akik 500 lejt, vagy kevesebb pénzt hoztak, annyit, amennyijük ép­pen volt, csak hogy hazajöhessen a férjük. A csalás ki sem derült volna, ha az egyik letartóztatottnak a felesége nem járt volna benn a napokban Déván. Amikor hazament, elárulta, hogy az ügyvéd semmi pénzt sem kért s még egyelőre nem szabadulhatnak ki a foglyok. így fogtak gyanút. Erre aztán feljelen­tették a magáról megfeledkező csendőrt, akit a fe­lettesei azonnal letartóztattak és az eljárást ellene megindították. A letartóztatott csendőr bevallotta, hogy ilyen­formán mintegy 5000 lejt szedett össze a szegény asszonyoktól. Reméljük, hogy a lelkiismeretlen embert a felet­tes hatósága illő módon fogja megbüntetni. Nem elég nyomorúságos talán a lupényi munkások hely­zete, hogy még ilyen csalásoknak is helye lehet? A skárlát és tífusz járványszerüen lépett fel Kolozsváron A városi főorvos cáfol, de elismeri, hogy sok a megbetegedés ((Kolozsvár, október 1.) Néhány nap óta ellen­őrizhetetlen birek kerültek forgalomba arról, hogy Kolozsváron veszedelmes méreteket kezd ölteni a skárlát és tífuszjárvány. Már arról is beszéltek, hogy a járvány miatt nem lehet megnyitni az iskolákat. Annak az ellenőrzésére, hogy mennyiben felelnek meg ezek a hírek az igazságnak, a mai nap folya­mán hivatalában felkerestük dr. Fodor városi tiszti főorvost, aki a szóbanforgó járványos betegségekkel kapcsolatosan az alábbiakat mondotta: — A hírek ebbeu a formában túlzottak. Tagad­hatatlan, hogy a kolozsvári járványkórház zsúfol­va van betegekkel, de ez inkább a hirtelen ránk­szakadó őszi, hideg időjárással hozható összefüggés­be. Sok a tifüszos megbetegedés, de ennek az oka főleg abban keresendő, hogy gyümölcsérés lévén, rendkívül nagy a gyümölcsfogyasztás és amellett a gyümölcsfogyasztók nem fordítanak kellő gondot arra, hogy csak tisztán tartott vagy csak egészséges és ne túlérett, illetve romlott gyümölcsöt fogyassza­nak. Ilyen viszonyok mellett — mondotta tovább Fodor főorvos, — nem lehet csodálkozni, ha az utób­bi hetekben a szokottnál nagyobb méretekben lép­tek fél ezek ai járványos betegségek. — A lakosság megnyugtatására azonban közöl. b*t«w, hogy egyelőre szó sincs általános és nagykíterejedésü járványról, amit az a körülmény is igazol, bogy beten. ként a főorvosi hivatalhoz eddig csak öt-hat megbetegedést jelentettek be. A betegségek továbbterjedésének a megakadályozá­sáról úgy gondoskodtunk, hogy a jövőben a járvány­kórházból négy heti kezelés után nem engedjük ki a betegeket, hanem hat-hét hétig elkülönítve tart­juk. A múltban azt tapasztaltuk, hogy a korán kien­gedett betegek a fertőző bncillusokat magukkal ci­pelték ki és ahova a beteg hazament, ott néhány nap múlva fertőzés folytán újabb megbetegedések történtek. A város főorvosi hivatala állandó inspek­ciókat tart, élénk figyelemmel kiséri a megbetegedé­sek számát, a betegség lefolyását és mindent elkö­vet, hogy a kiilömben veszedelmes járvány tovább­terjedését megakadályozza. 5(2fsap* Művészek és művésznők Bukarestben Böhm Bandi és Társa elsőrendű magyar éttér neben a Par« cui Otete sseanuban (Théatru! Naţional mellett, Str. Matei Milo 3.) étkeznek. Elis­mert jó, erdélyi konyha, figyelmes kiszolgálás, mérsékelt árak. Esténként Salamon Kálmán m-vásáibely i cigányprímás zenekara muzsikál <5 < «8 ◄ < ég <4

Next

/
Thumbnails
Contents