Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-14 / 235. szám

keleti Újság Cluj-Kolossvá Képv^1/cv ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 ént 1200 Iaj, félévre 600 lej, negyed írre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYART ÁRTI LAP c—v.c^tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) I Telefon: 5-08, 6-94 m 3-64 ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAGONl 1 évre 56 pengő, félévre 29 pacg^ negyedévre 15 pengő. 24 oldalas szám ára 6 lej. Xll. évfolyam 235-sk szám Egyes szám ára 20 fillér Iunian igazságügyi miniszter lemondott Több miniszter lemondását kombinálják — Lupu állí­tólag belép a nemzeti-parasztpártba — Az ellenzék tovább folytatja „kormánybuktató“ taktikáját — Még nem simultak el a régensválasztás előzményeinek bonyodalmai A kormány átalakításának kérdése kü­lönbem állandóan felszínen van. A Lupta hosszú cikkben foglalkozik ezzel az üggyel. Vlad Aurel jelenlegi kultuszminiszter a kul­tusz és a közoktatásügyi minisztériumok egyesítése folytán közelebbről beadja le­mondását. A közmunkaügyi minisztérium­mal egybeolvadó egészségügyi minisztérium élére valószínűleg Dan Sever fog kerülni, s az újonnan kreált államtitkári állást Mol­dovan egészségügyi államtitkár, jelenlegi hunyadmegyei képviselővel fogják betölteni. Moldovan fontos egészségügyi törvényterve­zeteken dolgozik, amelyek a parlament: őszi ülésszakán terjesztenek be. A Lupta úgy tudja, hogy Baducanu munkaügyi miniszter is le fog mondani. Lemondásának oka az, hogy Maniu minisz­terelnök egyik utóbbi minisztertanácson szemrehányásokat tett neki a lupényi eset­tel kapcsolatban s azt mondotta, hogy Ra- ducanu nem fordított elég gondot a munká­sok érdekeinek megvédésére, noha erre a miniszterelnök többször is felhívta a figyel­mét. A fővárosban hirek terjedtek el, Popo- vici és Vajda közelebbi lemondásáról is. Ille­tékes politikai körökben e két utóbbi lemon­dási hirt határozottan cáfolják. Popovici pénzügyminiszterre fontos szerep vár még a stabilizáció következményeinek konszolidá­lásával kapcsolatban és igy lemondása nagy bonyodalmakat vonna maga után. Az ellenzéki pártok nagyban készü­lődnek a kormánybuktató akcióra. Ugylátszik, hogy erre a régensválasztás eseményeinek következményeképen, — a Curentul értesülése szerint váratlan szövet­ségest kaptak Stereben. A lap ennek a külö­nös együttműködésnek első megnyilvánulá­sát abban látja, hogy nehány napja a Viito­rul többé nem címezi Steret árulónak, ellen­ben a leghevesebb támadást intézi Jorga el­len. Ugyancsak az akció megerősítésére Bratiann Vintila kibékült Arge- toianuval, akinek ilyen módon a liberális pái*t vezető­sége hivatalosan is megengedte, hogy elnöke legyen a romániai bankegyesületnek. A liberálisok harci kedvét előrelátha­tóan kissé le fogja hütni a Franco Romana bnzeui mozdony és vagonjavitó vállalat botránya, amelyről amint a Keleti Újság is megírta, kiderült, a bukaresti sajtó értesü­lése szerint, hogy hamis mérlegekkel és egyéb manipulációkkal óriási összegekig ká­rosította meg az államot. A Franco Romana liberális kapcsolatai nyilvánvalóak s a Di­mineaţa szombati számában facsimilét is kö­zöl, mi azt bizonyítja, hogy a Franco Romana nagy összegeket juttatott pártcélokra a liberális pártnak. Érdekes, ezzel kapcsolatban, hogy a Franco Romana igazgatója épen a Viitorulban a liberálisok hivatalos lapjában cáfolja a fa­csimile hitelességét és azt közönséges hami­sítványnak minősíti, amelyért, amint beje­lenti, meg is inditotta az eljárást a Dimineaţa ellen. A kormány ellen felsorakozott ellen­zék bizonyos értesülések szerint közelebbről súlyos veszteséget fog elkönyvelhetni, ameny nyiben Lupa állítólag közelebbről belép a nemzeti parasztpártba, sőt tárcát is kapna. A hirt ugyan cáfolják, Lupu azonban pártjának vidéki vezetőit meg beszélésre hívta össze s ezen a megbeszélésen fognak határozni a párt követendő magatar­tása felől. Tovább vitáznak a régensválasz­tás kulisszatitkairól A bukaresti sajtóban tovább folyik a vita a régensválasztás kulisszatitkai körül. Az Adeverul legutóbbi száma egy csomó sze­rinte megcáfolhatatlannak hirdetett értesü­lést közöl. Az Adeverul szerint Mária király­né az *ső pillanattól kezdve kijelentette, bogy ő azt tanácsolta fiának, Miklós régens- hercegnek. hogy a miniszterelnökkel egyet­értésben működjék. A régenstanácsba való esetleges belépéssel kapcsolatban a követke­zőt jelentette ki: (Folytatása a 2-ik oldal második hasábján ) 99 BRITANIA u Angol-Román Biztosító R.-T. BucureţtL Kerületi igazgatóság: Cluj-Kolozsvár. A londoni Comercial Union és a „Tha Excess" alapítása. Képviseletek mindenütt ez országban. — KARTELLEN KÍVÜL Tanárok a vizsgapadon Irta: Padi Arpdd Valamikor régebben egy kis mérges fflzetet ol­vastam, mely nagyon akarta bizonyítani, mennyére szükséges, hogy a másnyelvü iskolák tanárait és ta­nítóit románnyelvii vizsgákra kényszerítsék. Meny­nyire jogos, hogy a népiskolai és középiskolai okta­tók — ha egyebet és más nyelven tanítanak is — de a román nyelvtudásból is diplomát szerezzenek. Mert hiszen — okoskodott a kis füzet — magyar időkben is megvolt az o kényszer, hogy tanári és ta­nítói diplomák nélkül nem lehetett tanítani, • viszont e diplomák megszerzése a magyar nyelv tu­dásához volt kötve. A kis füzet csak abban téved, hogy a szerzett jogok állapotát figyelmen kivül hagyja. Akinek volt diplomája a tanításra, s aki ez alapon évek éta már tanított, azt magyar időkben, se kényszeritették, se más államok jogrendszerei nem kényszerítik, hogy ugyanazon ^tanintézetnél való további tanítása dip­lomapótlásoktól függjön. A megszerzett diploma, a az ennek alapján megszerzett tanitásjog elvehetet- len volt minden más jogrendszer szerint és ma is az mindenütt. Egyedül nálunk rendelkeznek másképpen az An- ghelescu-törvények. Csak nálunk van meg az a kép­telen állapot, hogy diplomás oktatók 15—20—30 éves oktatói mult után diplomájukat és állásukat veszíthetik azoknál az iskoláknál, ahol eddig jól és hűségesen tanitottak. Az állásveszitést pedig előidézi az az egyszerű körülmény, hogy a vezérigazgató urak őket román nyelvből, román irodalomból, ro­mán földrajzból és történelemből vizsgára idézik és ők ezen, a vizsgán elbuknak. A törvény legfölebb abban kegyes, bogy az 1929-ik évben való elbukás után még az 1930-ik év­ben is egy vizsgát enged. De ha akkor is elbuknak a tanár urak, akármilyen jó tanárok is voltak egyéb­ként, menthetetlenül állásukat veszítik. És hol ve­szítik el ezt az állásukat? Nem az állami, nem a ro­mán tanitásnyelvü, hanem a kisebbségi tanintéze­teknél. Elveszítik akkor is, ha nem román tárgyakat ta­nítanak; elveszítik akkor is, ha az állam egy krajcár államsegéllyel se pótolja az S fizetésüket. Még Gausz mester, az egykori világhírű német inathematikus se taníthatna tovább a nagyszebeni németeknél, se az ő hires kortársa, Bolyai a marosvásárhelyieknél. Nem taníthatna számtant, bár a számtanban az ő általuk felfedezett tudástitkokat tanulják széles e világon. Ebben a tanitásjogokat elvevő és oktatói álláso­kat eiveszittető rendszerben jogtalanságnak és ke­gyetlenségnek a p&rancsolásai vannak. Azonkívül az a túlzott igényesség is, hogy csak román nyelven lehet tudást tanítani. Pedig ez bizonyára nincs igy. mert tudást csak azon a nyelven adhatnak, ami a gyermeknek a nyelve. A kisebbségek iskolái több­nyire sokszázados, kipróbált oktató intézmények, azok fennmaradása és fejlődése az általános emberi művelődést a sajátnyelvü tanítással szolgálhatná a legjobban. A tanárok és tanítók vizsgakényszerével tulajdonképpen ezt a nagy elhivatást zavarják meg. Mai számunk 24 oldal. A kormány átalakítása (Bukarest, október 12.) Szombaton dél­után politikai körökben gyorsan terjedt el a hire annak, hogy Junian igazságügymimsz- ter Mania miniszterelnöknél benyújtotta az igazságügyi tárcáról való lemondását. Isme­retes, hogy Juniannak a kormányban való helyzete azóta, hogy az erdélyi képviselők a kamarában támadást intéztek ellene, soha­sem volt különösképen harmonikus. Mostani lemondását az uj régens választásá­val kapcsolatos körülményekkel ma­gyarázzák. Maniu miniszterelnök állítólag a régensva- lasztás alkalmával nem kérte ki a párt régi parasztpárti tagjainak véleményét. Az is hoz­zájárult még Junian elhatározásához, hogy szabadságának ideje alatt a miniszterelnök Voicu Nitescut bizta meg Junian helyettesi tésével s Voicu Nitescu már régóta szeretne igazságügyminiszter lenni. Politikai körök ben valószínűnek tartják, hogy Maniu neír fogja elfogadni Junian lemondását s magi Mihalaclie, a volt parasztpárt elnöke is eile ne van annak, hogy Junian visszavonuljor mivel ez a lépése komoly bonyodalma khoj vezetne és a kormányt kellemetlen helyzet be hozná. A Viitorul szombat délután meg jelent számában nagy szenzációképen hozz* ki a hirt, amelyet a kormány bomlása jelé nek tekint s felemlíti azt, hogy Junian a leg utóbbi alkalommal „ nem vett részt a kor 'y tagjainak az uj régensnél türtéut közös bemu­tatkozásán.

Next

/
Thumbnails
Contents