Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-13 / 234. szám
áCÉlETlUrSJfG ELŐFIZETÉS BEL. juV 91 évié 1200 lej, félévre 60v j, negyed irrt 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Baerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: ő-08, 6-94 m 3-64. XII. évfolyam 234-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengi, negyedévre 15 pengd. Egyes szám ára 20 fillér > A liberális párt is mantfesz- ftumot intézett az országhoz A nép nevében kiadott dekrétumot törvénytelennek nyilvánítja — A minisztertanács megállapítja, hogy a királyi jogok gyakorlása újból a régenstanácsra szállott vissza A megrótt székely falu Az udvarhely,megyei Szentegyházasfalu dolgos népén*k vajmi kevés köze van a politikához, ba mégis belekeveredett, nem annyira saját ambíciójából, mint kitűnő Laptársunknak, a bukaresti Universulnak az akaratából történt. Nevezett laptársunk egyik utóbbi száma ugyanis megrovásban részesíti Szentegyházas- fialu lakóit, nem egyes embereket, hanem az egész faluit. Ne tessék holmi korcsmázásra vagy bicskázásra gondolni, a megrovást nem ezekért, hanem a gyermekek iskolába járatásáért kapta a falu. Az utóbbi időben a nép erkölcse valóban meglazult, újabb és újabb formái jelentkeztek a bűnözésnek, egy csomó uj deliktumot már mieg is szoktunk, tudjuk, hogy megátalkodottság magyarul beszélni, jó néhá- nyunknak betört már a feje, ha jókedvének magyar dalok éneklésével próbált kifejezést adni. vannak oly j)avitbatätlan forradalmárok, akik kisebbségi jogokra mernek hivatkozni, sőt újabban egyesek már arra vetemednek, hogy gyermekeiket iskolába merik járatni. Hiába minden, kétségbeejtő erkölcsi lejtőre jutottunk. Itt van például' ez a székely falu. ahol minden iskolakötelest beíratnak az iskolába, de „a kaito- likas egyház határt nem ismető propagandája kővedhédtáben azt állami iskolába agifeülqo. tanuló sem jeÜentkaz&tt.“ Hált bem kell megróni ax ilyen megátalkodó fit, Istentől elrugaszkodott faki népét? Ha egyelőre egyéb nem is történt, az Universul megteszi kötelességét, kiszerkeszti az esetet és felhívja a közvélemény figyelmét erre a hallatlan esetre, hadd tudja meg ország viiág, mi történt ebben a gonosz községben. A gyűlölködésnek ezt a hangját már megszokhattuk ugyan a bukaresti sajtó részéről, mégis kötelességet vélünk teljesíteni, amikor egy-két dologra felhívjuk kitűnő laptársunk figyelmét. Az a bizonyos római katolikus magyar iskola minden valószínűség szerint kitünően teljesíti hivatását, bizonyára a leg'kinosab- ban vigyáz arra, a törvényben előirt követelményeknek pontosan eleget tegyen, (különben már régen beeáeték volna) nyilvános jogosultsága, amelyben minden szülő beírathatja gyermekét. Minthogy pedig Szeiuegyházasfaíunak a román statisztika szerint is 2297 magyar és egyetlen román lakója van, igen igen valószínű, hogy • román iskola marad tanuló nélkül. Bnélfogva a laptársunknak talán inkább azt kellene az illetékesektől megkérdeznie, miért leteli az állam pénzét oly iskolákra pazarolni, amelyek aemmiféle hivatást nem töltenek be. Az iskolának végtére is az lenne az egyetlen feladata, hogy oktasson és neveljen, amihez viszont ha nem tévedünk, az szükséges, hogy légyen kit oktatni és nevelni. Ha pedig Szent- egyiház falóban egyetlen egy tanulója sincs az állami iskolának, mire való az az iskola? Az Universul ily kicsiség elene nem kiváncsi. BîJd- ttünket azonban közelről érdekel s igy joggal vethetjük fel azs* a kérdést, hogy ha oly kézenfekvőén' nincs szükség arra, hogy az állam évszázados multora visiszatekinttő felekezeti iskoláknak konkuirnens iskolák felállításával nehézségeket támasszon, mire való ez a nagy sietség? Miféle államrezon kívánja meg ezt a különös ku kur kon ktinrenciá t. A magyar község lakói kiizzadják a sok adót s ezenkívül külön is megadóztatják magukat a felékezti iskolák fentoaríáisával. Az államnak itt csak egy feladata és kötelessége lehetne, hogy a lakosságnak ezt la kultuirszeretetét a felekzeti iskolák támogatásával honorálja. Az állam bölcsességé azonban, ehelyett ráparancsol a falu népére: a* felekezeti ils'kola mellé építsetek állami isikólát. A már kétszeresen meg adóz t at ott (Bukarest, október 11.) A régensválasz- tással kapcsolatban megindult politikai vita még nem csendesült le, sőt ugylátszik, hogy a liberális és Averscu pártok ezt a témát akarják kormánybuktató akciójuk tengelyévé tennL A napokban jelent meg az averes- cánusok kiáltványa az ország lakosságához amelyben bejelentették, hogy a kormány meg buktatására minden eszközt fel fognak használni, most pedig a liberális párt tett közzé manifesztumot. A liberális manifesztum szövege a következő: A liberális párt kiáltványa — Buzdugan régens halála következtében a kormány a nép nevében kiadott törvénytelen dekrétumban a királyi hatalmat saját kezébe vette, eliávo- litva az életben levő két régenst, ezeknek az előjogoknak gyakorlásától. Ez az eljárás súlyosan és kihívóan ellenkezik az alkotmány szövegével és szellemével. A kormány cselekedete veszedelmes precedenst jelent, amelynek súlyos következményei lehetnek az állam és a korona magasabb érdekei szempontjából. A két régensnek alkotmányos hivatásuktól való eltávolításával a kormány a régenstanáos tekintélyét akarta aláásni, amelynek pedig minden körülmények között, mint a kormányok és a parlamentek felett álló Ítélkező hatalomnak érintetlenül kellett volna maradnia. Ahelyett, hogy az nj régens kijelölése az életben levő régensek beleegyezésével történt volna, a kormány törvényellenesen királyi előjogok kai ruházta fel önmagát és a régenstanács kibővítését egy olyan parlamentnek rendelte alá, amelyet a fehér alapon való előzetes lemondások után csak olyan eszköznek lehet tekinteni amely teljesen a kormány és a párt rendelkezésére áll. A kormány nem gyakorolhatja a korona előjogait és nem beszélhet a román nép nevében, csak az alkotmány 81. szakaszában megállapított esetben, a király halála esetében, az uj uralkodó esküjének letételéig. Románia trónja jelenlegi nem volt üres s a régenstanács is fennállott. A parlamentnek a román nép nevében való összehívása tehát az alkotmány rendelkezéseit sértő aktus volt, I nép — mit is tehetne egyebet — vállalja a harmadik adót is és felépül az állam iskolája. Nem szeretnőlk. hia álláspontunkat valaki félreértené. Egy szavuink sincs az állam iskolái ellen, követeljük, hogy azokban a falvakban, aho! egyáltalában nincs iskola, vagy ahol szükség van rá. az állam iskolákat állítson fel. Sőt tovább megyünk és azt is követeljük, hogy ezeket az iskolákat valóban az áWam a saját 'nzéböl és He a községek pénzéből építse fel. a azonban az a helyzet — a hivatalos statisztika eléggé bizonyítja — hogy Ramánaá-- bap a kultúra nagyobb dicsőségéire iskola hiányában egész sereg községben elemi oktatás a királlyal szemben pedig illetlenséget tartalmazott. A liberális párt határozott rosaszalását kifejezésre juttatta és épen ezért volt kénytelen távolmaradni a nemzetgyűléstől, másfelől kötelességének tartotta átnyújtani tiltakozását a magas régenstanács ©lőtt és kénytelen a közvélemény itélőszéke elé vinni ezt a veszedelmes helyzetet, amelyet a kormány anarchikus eljárása teremtett. A liberális párt mint a múltban, úgy most is állandó védelmezője marad az alkotmányban megállapított monarchikus rendnek, amelyet Ferdinand király akarata szentesített és ez alkalommal is megfogadja, hogy harcolni fog az ország alapvető intézményeinek tekintélyéért, mert csak ezek tudják biztosítani az állam rendjét és az ország fejlődését. A liberális pártnak megdönthetetlen hite az, hogy az ország népe mellé fog áliani, e nagy állami érdekek megvédésében, amely érdekeket a kormány aktusa nem vett tekintetbe. Minisztertanács A kormány nyugodtan nézi az ellenzéki pártok készülődéseit. Ma délelőtt a kormány tagjai Maniu Gyula miniszterelnökkel minisztertanácsra ültek össze és erről a tanácskozásról a következő rövid kommünikét adták ki: — A minisztertanács megállapította azt, hogy a nemzetgyűlés 1929 október 9-én tartott ülésén megválasztott uj régens esküje letételének pillanatától a királyi előjogok gyakorlása újból automatikusan a régenstanácsra szállott vissza, az alkotmány és a nemzetgyűlést összehívó királyi dekrétum értelmében, A minisztertanácson Mironescu külügyminiszter nagy expozét tartott a különböző delegációknak a legutóbbi időkben kifejtett működésűkről, különösen a hágai konferenciával és a népszövetségi ülésszakkal kapcsolatban. Referált a külügyminiszter a minisztertanács előtt a jelenleg ülésező párisi jóvátételt konferenciának a Romániát érdeklő kérdéseiről. A miniszterelnök ezután köszönetét fejezte ki Mironescu. Titulescu és Pcpovici iránt, az utóbbi időben a külföldön kifejtett tevékenységükért. nélkül nőnek fel a gyermekeik. Azokban a községekben pedig, ahol csak felekzeti iskola van, az állam egy-kettőre felépitteti az állami iskolát is. Egy csipetnyi józan ész már régen rájött volna, hogy o-tt kellene az államnak iskolát építtetni, ahol arra valóban szükség van, awai az energiával, amellyel a fekkeztí iskolákat nyomorgatják, de sok, állami iskolát lehetne építeni! És még azt is meg kell mondanunk, első sorban a tiszta román községek gyermekei nélkülözik a: elemi oktatás áldásait. Bámulatosan egyszerű tehát ez a kérdés, valóságos kokimbusz tojása, dákunk azonban a könnyebb kérdések megoldása a leg nehezebb, M* Mai számunk 12 oldal
