Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-12 / 233. szám
Súlyos botránnyal zavarta meg Nagyváradon Costeschu rendőrigaznató a Buzdugan régens halála miatt elrendelt gyász hangulatát Antiszemita kiszólások mellett sértő kifejezésekkel terrorizálta a cukorkakereskedőket, akikre pedig nem vonatkozott a zárási rendelet XII. ÉVF. 233. SZÁM. i ■HBBWim—MII—^ (Nagyv&rad, október 10.) Mialatt Bukarestben Buzdugan régens temetése folyt, Nagyváradon az országos gyász hangulatát kellemetlen intermezzo zavarta meg. Köztudomású, hogy az országos gyász jeléül elrendelték az üzleteknek és a korcsmáknak szerda délután a bukaresti temetés ideje alatti zárva tartását. A rendeletnek Nagyváradon is eleget tettek a kereskedők. Szerda délután a fekete lobogókon kívül a lezárt üzletredó'nyök is a gyász hangulatát hirdették. Közös megegyezés folytán a gyász jeléül lezárták üzleteiket a nagyváradi cukorka kereskedői: is. A cukorka üzleteket tudniillik az 1923. évi munkaügyi törvény a cukrászdák kategóriájába sorozza s minthogy a temetés idején a cukrászdák nem voltak kénytelenek zárni, a törvény értelmében a rendelet nem vonatkozott a cukorka üzletókra sem. A nagyváradi cukorka kereskedők ennek ellenére kegyeletük kifejezésére önként elhatározták, hogy üzleteiket délutáta 1 órától délután 6 óráig zárva fogják tartani. így is történt. Délután 6 órakor azután njból kinyitottak a cukorka üzletek, ez azonban igen kellemetlen következményeket vont maga után. Este fél 7 óra tájban már hullámzott a nagyváradi korzó a Főutcán a Bómer-téren, ahol a legtöbb cukorka üzlet van. A járó-kelők egyszerre csak hangos kiabálásra lettek figyelmesek. A Park-szálloda épületében levő London Sándor cukorka üzletéből hallatszott a kiabálás. Egy áltesebb ur kiabált, szinte magából kikelve s a kiabáló urban a járó-kelők Costeschu Eftimiu nagyváíadi rendőrigazgatót ismerték fel, aki London Sándor kereskedő üzletvezetőjét szidta mint a bokrot, amiért az üzletet ki merte nyitni. Hiába szabadkozott az üzletvezető, hogy ehez joga van, a rendőrigazgató azzal fenyegetőzött, hogy eljár ellene. Amikor pedig „végzett“ London üzletével, tovább ment a Bémer-téren. A Rákóczi-ut 3. számú házban egy másik cukorka üzlet van, a Bonbonniere, amely Wesz Sándor tulajdona. Amikor Costeschu meglátta, hogy ez az üzlet is nyitva van, annyira elragadtatta magát, hogy egészen elfeledkezett a köteles magatartásról. — Hogy merte maga kinyitni az üzletet — kiabált rá Wciszra, aki köztiszteletben álló kereskedő. Azt hiszik maguk zsidók, hogy amiért itt él nek, azért maguknak minden szabad? Majd megmutatom én maguknak. So'kba fog ez maguknak kerülni, — következtek a hasonló és még szebb kifejezések. A rendőrigazgató kiabálására a Bonbonniere előtt óriási csődület keletkezett. A kiabálásba és a tömeg méltatlankodó zúgásába belecsengett a villanyos, meri akkora volt a tolongás, hogy a különben is javítás alatt álló úttesten a villanyos csak nehezen juthatott előre. Weisz Sándor is igyekezett felvilágosítani a rendőrigazgatót, hogy a törvény értelmében joga van az üzlet nyitva tartására, de Costeschu erre Weiszot is olyan kifejezésekkel illette, amelyek nem egy adófizető polgárra, hanem egy jött-ment emberre is sértés lehetne. Amikor a tömeg már nagyon felszaporodott, Costeschu tovább állott és sietett a Bémer-térre, ahol Gróza Józsefnek van cukorka üzlete. — Hát te hogy merted kinyitni az üzletet! — kiáltotta. Micsoda román vagy te, hogy még a Zsidókat is uszítod, hogy nyissák ki üzleteiket. Ezt meg fogjátok keserűin!, ilyen jellemtelenséget. Ezután Gróza Józsefet is súlyosan sértő kifejezésekkel traktálta a rendőrigazgató, akinek produkciója itt a város legforgalmasabb pontján még nagyobb tömeget vonzott a helyszínre, mint az előző két helyen. Gróza, hogy a további inzultust elkerülje, sietve leeresztette üzlete redőnyeit, de Costeschu addig nem hagyta el a porondot, amíg tényleg valamennyi redőny le nem volt huzva. A tömegben éppen ott volt Szöllösy Gyula táblabiró, a nagyváradi tábla egyik szekciójának elnöke, akinek Costeschu szinte toporzékolva magyarázta, hogy milyen jellemtelenséget követtek él a cukorka kereskedők. A Costesehu által előidézett közbotrány hire, gyorsan eljutott a többi cukorka kereskedőkhöz, akik még mielőtt a readőrigazgató látogatásával megtisztelte volna őket, gyorsan leeresztették üzletük redőnyeit. Értesülésünk szerint a cukorka kereskedők tos- teschu rendőrigazgató eljárása miatt, amely nem volt sem törvényes, sem egy rendőrségi főtisztviselőhöz méltó, a nagyváradi kereskedelmi és iparka(Gyulafehér vár, október 10.) Czedik Krisztina, aradi urileánvt sokan ismerték szülővárosában. A ezorgalrnas leány mindig kitüntetéssel tette le gimnáziumi vizsgáit. Minden szép leánynak sok az udvarlója és a szép Krisztina körül is sok csinos fiatalember legyeskedett, de hiába volt minden pró bálkozás, mert a fiatal leány nem szívesen tűrte a férfiak udvarlását, szabad idejét inkább olvasással töltötte el. Sokat és rendszertelenül olvasott. Végül olvasmányai megzavarták és ábrándozni kezdett a mesebeli hercegről, aki el fog érte jönni. Az érettségizett urilcány állás nélkül volt, de végül is elhelyezkedést kapott. Egy Arad melletti birtokra került gépirókisasszon.ynak a gazdasági irodába. Itt élte eseménytelen életét, amikor ogy napon megkezdődött a szerencsétlensége. A birtokon az aradi fegyház rabjai dolgoztak, közlük egy Barta Ferenc revü fodrászlegény, aki három éves büntetését töltötte ki többrendbdli lopáséit. A fiatal úri- leány halálosan beleszeretett a fegyoncbo — mint ahogy a ponyvaregényekben történni szokott — és romantikus utón meg is ismerkedett vele. Az ismerkedést mindkét részről nagy fogadkozások követték és a rab egy szép emlékkel tért vissza a fegyházba. A fiatal leány nem tudta elfelejteni és a rab kiszabadulása után együtt élt vele, de csak rövid ideig, mert a megrögzött bűnös csakhamar ismét betörésekre vetemedett és most már öt évi böitönrc ítélve a nagyenyedi fegyházba került. Élet a rabbal Krisztina még mindig nem tudott szabadulni a fegye no bűvköréből és az utolsó években siirün m eglátogatta a rabot a fegyházban, ahova fehérneműket és ételeket hozott. A nagy távolság és a hosszú idő, mely elválasztotta őt Barta Fercnctől, még jobban megerősítette érzéseiben. így történt, hogy amikor rövid idővel ezelőtt Barta Ferenc ismét kilépett a fegyház kapuján, hogy uj életet kezdjen, a szerencsétlen aradi urileány sírva, boldogan várta, hogy Aspirin* tabletta fájdalmak elleni Figyeljen a "BAYER" keresztre tustól kérnek elégtételt, annál is inkább, mert más városokban, Kolozsvárom, Temesváron a cukorka üzletek nyitva voltak és semmi incidens sem fordult elő. Nagyváradon csak Costeschu magatartásának köszönhető, hogy a gyász hangulatát ilyen botrány zavarta meg. megossza vele mindörökre sorsát. A két ember Szászsebesre költözött, hogy ott valamihez fogjanak és egy özvegy asszonynál, akinek jelentős vagyona volt, bútorozott szobát béreltek. A tetszetős külsejű fodrászlegény házi asszonyát is rövidesen meghódította és igy történt, hogy egy délután, amikor Krisztina éppen állásszerző útjáról tért eredménytelenül vissza, az ablakon keresztül, az otthon hagyott barátját és háziasszonyát intim helyzetben pillantotta meg. Az események most már filmszerűen peregtek. A háziasszony még aznap este Nagyszcbenbe utazott és egész lakását elővigyázatlanul lakóira bízta, akikben most már nagyon megbizott. A szerencsétlen leány, aki életét egy fe- gyencével kötötte össze, csalódásában bosszúra készült. Felbujtotta szerelmesét, aki úgyis gyenge erkölcsi alapon állott, hogy az özvegy asszonyt távollétében rabolják ki. A szomorú finálé A tervet tett követte és a két ember gazdasz- szonyátói kétszázezer lej értékben ékszereket és ruhaneműt lopott. A bűnös pár a zsákmánnyal megszökött és a hiszékeny gazdasszony már csak hült helyüket találta. Feljelentésére országos körözőlevelet adtak ki ellenük, amelynek eredményeképpen őket Resieán letartóztatták és a gyulafehérvári ügyészségre szállították be. A szerencsétlen fiatal leány, a kirabolt lakásban még egy cédulát is hagyott hátra, elvakult féltékenységében, amelyen ez volt: „Elvetted szerelmemet, én cserébe elveszem va. gyónódat.“ Szomorú véletlen, hogy a bűnös pár mellett tölti három éves büntetését a fodrászlegény öccse, Barta Károly is, aki a tövisi postahivatal kirablásáért van elitélve. A három bűnös szomorúan néz le a fegyház rácsos ablakai mögül, a gyulafehérvári uccára, inig a soha sem nyugvó Élet uj regényen töri a fejét... (b.b.) mara, valamint a kereskedelmi csarnok utján, amely két erkölcsi testületnek tagjai, Reu rendőrprefekEötvös Béla Egy kolozsvári kereskedősegéd több kereskedőt súlyosan megkárosított és Argentínába szökött (Kolozsvár, október 10.) Leleményes módon szerezte meg az Amerikába való utazás lehetőségét egy Weisz Dániel nevű kolozsvári fiatalember, aki éveken át volt a kolozsvári Erika cipőüzlet alkalmazottja. Nemrégiben megházasodott és hogy megnövekedett kiadásainak eleget tehessen, magánüzletekkel is foglalkozott. Konkurrens cégektől s divatáru kereskedőktől kisebb-nagyobb mennyiségű bizományi árut vállalt, azokat nagy ügyességgel helyezte el ismerősei körében. A legutóbbi időben már tekintélyes árukészlettel rendelkezett. Üzletei lebonyolításai közben azonban állandóan foglalkozott a kivándorlás gondolatával és anélkül, hogy erről bárkinek is szólt volna meg is szerezte nemcsak útlevelét, hanem hajójegyét is Argentínába. • Nehány,nappal ezelőtt azután hirtelen azzal ál......................................................... C/Mf 1 oft főnöke elé, hogy nem maradhat meg tovább állásában, mert külföldre utazik. Fölvette fizetését és még aznap eltűnt a városból feleségével együtt. Csak midőn az Erika-cég tulajdonosának kereskedő társai tudomást szereztek a fiatalember hirtelen eltávozásáról derült ki, hogy Weisz Dezső több cipő- és divatkereskedőt súlyosan megkárosított, mert az árukkal, amelyeket bizományba átvett, nem számolt cl elutazása előtt. A rendőrséget, értesülésünk szerint nem foglalkoztatja az ügy, aminek állítólag az az oka, hogy a kereskedők más oldalról garanciát kaptak a fiatal szélhámos által okozott károk megtérítésére, valójában azonban kétségkívül az, hogy a bizomány- árut adottak nem kívánják nevüket ezzel az ügy- gvel kapcsolatban forgalomba hozni. Az éreítségizett aradi urilány és a fegyenc regénye A lezttllött leány féltékenységből felbujtotta a férfit, hogy háziasszonyukat rabolják ki — Ahogy a ponyvaregényekben történni szokott
