Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-08 / 204. szám
10 Xll. ÉVF. 204. SZÁM. t3ämä& jMssyltMnia-“ Bénii Részvénytársaság. CLUJ-KALOXŞVÎR, Str. (Sinctil) Samuil Mica [volt Rózsa-utca] 1 szám. Telefon: 10'—15 és 8—06. Alapittetoti: 1872. évben. Elfogad betéteket Leszámítol váltókat Minden bankügyletet le^elönyö- sebben végfez. Fiókintézetei: Torda, Marosujvár, Gyulafehérvár, Maroshéviz, Diró, Gyergyószent- mlklós, Csíkszereda, Cstkszentmdrton, Kér- divásárhely. Kirendeltség: Aranyosgyéresen. t LITYNIA il Paptamási ásványvíz « g Gyomor-, vese-, hólyag-, bar ■ _ epe- és csus bántalmak legjobb orvossága. — Képviselet: Rosenberg Sándor Cluj, Piaţa Carolina 3. Részvénytársaság Clu], Pinta Unirii (Mátyás tíir.-tér) 7. Fiókjaií Dés, Dicsőszentmárton GyuUfehé*- vár, M..Vásárhely, Navv^árad, Temesváron Saját tűkéi 97 millió lej AflÜláH intézetei: T ordaaranyos vármegyei Takarékpénztár Rt. Tordin, AUófe- hérvárcnevyei Gazdasági Hank és Takarékpénztár Rí., Nagyenyed, Udvarhely megyei Takarékpénztár Rt., Székely udvarhelyen és Sz,.Kereszttiron, Sziszrégenvtdéki Takarék és Hite! Rt. Sziszrégenben és Népbank Rt, Bánffybnnyadon Szamosajvári Hitelbank R.T. Szamosojváron! Betétekei elfogad! Bé é eket elfogad. minden banfeflgţlefsi legelő- nv-ßsebben vőgez. Engedélyezett devizahely. Araraátára a vasút mellett. KÖZGAZDASÁG Magyarország nemzeti vagyona Oberding JózseS György dr. Irta (Kolozsvár, szeptember 6.) Valamely állam gazdagságát és vagyoni erejét annak nemzeti vagyona mutatja meg. A nemzeti vagyon alatt általában azon javak összessé^ gét értik, amely bizonyos időpontban valamely államilag szervezett nép rendelkezésére áll. A nemzeti vagyon magában foglalja a fizikai és jogi személyek minden ingó és ingatlan jószágát. A nemzeti vagyon folyton {laktál. Hol emelkedik, hol csökken, rendes körülmények között azonban emelkedő irányzatot mutat. Azok a tényezők, melyek a nemzeti vagyon alakulására a leggyakroibb befolyást gyakorolják, az elemi csapások, a technikai feltalálások, a felfedezések, a forradalmak és a háború. Ezeknek a tényezőknek a hatása részint fejlesztő, részint meg csökkenő. Van közöttük olyan is, amely egyaránt hat mind a két irányba. Ilyen például a háború. A háború a győztesre nézve vagyoni szaporodást, a legyőzöttre nézve meg vagyoni veszteséget idéz elő. A világháború vesztes államai közül talán Magyarország nemzeti vagyonát érte a legsúlyosabb veszteség. Magyarország háború előtti 41.520 milliárd értékű nemzeti vagyonából a békeszerződések 29.205 milliárdot testáltak át az utódállamokra, minden ellenszolgáltatás néilkül. Azokról a veszteségekről, melyet Magyar- ország nemzeti vagyonában a háború, a forradalmak és megszállás idézett elő, hü képet nyújt Fellner Frigyes dr. egyetemi tanárnak az 1927. évi adatok alapján most készült, Magyarország nemzeti vagyonáról szóló munkája. Mielőtt Fellner legújabb munkásságának az eredményét ismertetnénk, leközöljük az ugyancsak általa összeállított Nagy-Ma- gyarország nemzeti vagyonára vonatkozó adatokat, hogy az újabb adatokkal összehasonlítást eszközölhessünk. Ez az összeállítás az 1912. évben készült és eszerint: Milliárd korona Földbirtokok 19.810 Bányák és kohók 2.223 Épületek 8.574 Közlekedési eszközök 5.797 Ingó javak 13.309 Külföldi követelések 0.192 Csávázzátok a vetőmagvakat TILL Tíllantín száraz csávázószerre! a leghatásosabb védekezőszer a következők ellen: BuzánáE, kőUszög Rozsnál, hóporcász ős rozsdailszSt; Árpánál, levélcsikoltság és tedetliisifig Répánál, gyökérüszög Valamint kendernél gombabetagsógek Kapható: Az Erdélyi Srdsz Gazdasági Egyesület, a Barcasági és Besztercei Gazdasági Egyesület eladási csarnokaiban és géposztályaiban. - dosef Baumann, rHühlbach (Szászsebes). C. Knopí, Brassó, Ciocrac I7r. 2. Andreas Böck, Reghin. Heinrich Connerth, ÍTIedias Viktor üöw, Sibiu, Strada Regina CSAVAZÖGÉPERET: maria. Érdé yi Szász Gazdasági Egyesület Géposztály, Segesvár. Péter Sin, Cisnadia (Heltau). W. Wemrlch & Ing. Zapîe, Cluj. Str. Regina ITIaiia 16. »Airoferra« S. A. Targu- mures. ÍReizer & Henning\ Dumb aveni. Sztruhar n manril. Cáréi. Szatmári Gazdasági Egyesül.t, Szatmár. „Lothra“ és „Kis-Ti!Iáíor“-t szállít a »ROm/UIIL« RÉSZUÉriY-TflRSflSAG TimiSOflRfl l„ Biln/ÍTIHÁZ összes nemzeti vagyon 49.915 Külföldi tartozások 8.395 Tiszta nemzeti vagyon 41.520 A háború utáni Magyarország nemzeti vagyona a következőképen alakult: Milliárd pengő Földbirtokok 11250 Bányák és kohók 1.460 Épületek 8.190 Közlekedési eszközök 2.921 Ingó javak 10.519 Külföldi követelések 0.37» összes nemzeti vagyon 34.710 Külföldi tartozások 2.630 Tiszta nemzeti vagyon 32.08U Nagy-Magyarország 1912. évi vágyónállagából az uj határok megállapítása után 18.1G1 milliárd pengő értékű vagyon maradt meg Csonka-Magyarország tulajdonúban. Ha békeszerződések által Csonka Magyarországnak meghagyott nemzeti vagyonúnak értékét. a 18.101 milliárd péngöt szembeállítjuk az 1927. évi állaggal, 32080 milliárd pengővel, úgy a kettő különbségeként 13.918 milliárd pengő vagyonszaporulatot állapíthatunk meg. Figyelembe kell venni azonban, amint arra Fellner rámutat, hogy az 1912 évtől eltelt 15 év alatt az arany vásárlóértékének a csökkenése következtében általánosan 35%- nak megfelelő drágulás következett, be így tehát a 13.918 milliárd pengő számszerű va- gyontöbbletből a 11.527 milliárd pengő névleges vagyonszaporulatot levonva, a nemzeti vagyon valóságos dologi szaporodása csak 2 391 milliárd pengőt tesz ki. Jelentős eredménynek kell elkönyvelnünk ezt a 2.391 milliárdnyi vagyonszaporo- dást is, különösen akkor, ha tekintetbe vesz- szük, hogy Magyarország háború utáni nemzeti jövedelmének igen tekintélyes része a külföldre vándorolt jóvátétel fejében. Ami már most az egyes vrgyonalkatré- szeknek a nemzeti vagyon összeségóhez való cióját illeti, szembeötlő jelenségként álilapit- arányát, vagyis a nemzeti vagyen konstruk- hatjuk meg az ingó vagyon szaporodását. Nagy-Magyarországon a földbirtok aránya a nemzeti vagyon összeségéhez viszonyítva 39.70%-ot tett ki, mig Csonka-Magyarorszá- gon csak 32.14%-ra rúg. Viszont az ingó vagyon a háború előtti 26.66%-os arányával szemben ma 30.3% áll. A nemzeti vagyon tagozódásában beállott ezen módosulás Magyarország fokozottabb indusztrializálódását jelenti. A legkedvezőbb arányt az épüíletek tétele mutatja 23.59%—17.18%-kal szemben. Ennek oka abban rejlik, hogy a legértékesebb épületek, a budapesti házak, megmaradtak. Látszólag kedvező képet nyújt a külföldi tartozások tétele is. Tény, hogy a korona elértéktelenedése folytán a békebeli kibocsátású és külföldön elhelyezett értékpapírokkal] szemben fennálló tartozások a legminimálisabbra csökkentek, viszont a háború utáni uj kibocsátások annál súlyosabban terhelik az ország nemzetközi fizetési mérlegét. Hogy annyi veszteség és csapás után Magyarország nemzeti vagyona mégis emelkedést mutat, ez a nemzet gazdasági erejének nagyfokú produktivitására vall, szemben azokkal az utódállamokkal, mint pl. Lengyel- ország is. melyek bár minden áldozat nélkül jutottak hatalmas értékű nemzeti vagyonukhoz, mégsem tudták azt produktiv módon felhasználni. Noha a nemzeti vagyon alatt az elméleti közgazdaságtan fogalmi meghatározása szerint állami kötelékében szervezett népösszesség vagyonkomplexumát értjük, nem lehet kétséges, hogy az államon belül az állam lakosságát képező egyes nemzetiségek szintén beszélhetnek a maguk külön nemzeti vagyonáról. Elméleti szempontból semmi akadálya sem lehet annak, hogy pl. az erdélyi magyarság külön mutassa ki a maga nemzeti vagyonát, azt a vagyonösszességet, amely,
