Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-08 / 204. szám
XII. ÉVF. 20i. SZÁM. K&jertmsjfa 3 Genf — optimista A* angolok a kongresszus primadonnái — Divatbaş&tt a kisebbségi kérdés — Jugoszláviának van a legtöbb esélye a népszövetségi tagságra — Románia íö programmpontia az optáns-iigy (Genf, szeptember ß. Kiküldött munkatársunktól.) Már évek óta nem mutatkozott olyan széleskörű érdeklődés a népszövetségi teljes ülés iránt, mint ebben az esztendőben. 'A közönség, hogy ezeken a még mindig nagy érdekességü premiereken részt vehessen, valósággal megostroruolta protekcióért a követségeket. Ha az ember pár percig megáll a Salle de reformation bejárata előtt és elnézi az egymásután berobogó gépkocsikat, amelyek egy Briandot, Macdonaldot hoznak magukkal, nem a fetementőröket, akiknek argus szemétől nem szabadul meg egyetlen delegátus sem, hanem a kordon mögött ágáló, izguló, ájuló, tapsoló, lelkesedő publikumot, valahogy úgy tetszik neki, hogy mégis csak komoly dolog a Népszövetség, ha ennyi ember hinni tud henne. Vidám hangulat A kongresszus hangulata meglehetősen vidám. Nem is csoda. Hágában sikerült a nagyhatalmaknak eredményeket elérni és a Végzett munka optimista hangulata kiül az arcokra. Az államok kezdőbetűi után elhelyezett alfabétikus sorokban csupa jól ismert arc. A terem, közepén eső padsornak egyik szóién Briand ül. kissé megviselve, szemmel láthatólag öregedett tavaly óta. Mögötte közvetlenül Appouyi világos ruhájában, aktatáskával, mellette Táncos tábornok, egy hely- lyel lejebh Apponyiné, aki szintén népszövetségi delegátus. Amikor Apponyi a megnyitó ülésre belépett, minden látcső feléje szegező- dött. Macdonalddal fogott kezet, csupán, aki látható örömmel fogadta a nagy magyar államférfiul. A kongresszus primadonnái ezúttal kétségtelenül az angolok. Macdonald szép tiszta arca kíváncsian fordul a karzat, felé, mellette Henderson forgatja angyali nyugalommal aktáit, másik oldalon Graham kereskedelemügyi miniszter. Snowden a vaskancellár nincsen itt. De itt van pikáns meglepetés gyanánt Lord Cecil, aki annak idején duzzogva hagyta ott a „tehetetlen Népszövetségei.1’, de most ismét visz- szajött jeléül annak, hogy bizik a munkáskormány külpolitikai akciójának sikerében. Ha jól meggondoljuk, az uj ülésszak iránti szokatlan érdeklődésnek egyik ol<a ép pen az. hogy a közönség uj lökést, nem reNadenka közt. őt választanám... ő természetesebb üdébb, lendületesebb- Ha jó kezekbe kerülne, lehetne belőle, csinálni valamit! A másik dnreás. ábrándos... okos..." Olenka lábánál kér vég vászon s még néhány csomag hevert. — Mennyi sokat vásárolt! __ mondottam. — Mi szükség van erre a sok vászonra? — Sokkal több is kell ennél! — felelte Olenka. — Ezt itt csak úgy a többi közt vettem... El se képzelheti, mily sok fáradsággal jár ez! Ma órák hosszáig barangoltam az országos vásáron s holnap a városba kell mennem. hogy megvegyek egyet és mást... Aztán még a varratás... Nem ismer olyan asszonyokat, akikkel varratni lehetne a háznál? — Nem ismerek,.. De mivégböl vásárol és varrat oly sokat? Hiszen nincs nagy családja,., csak maga meg az atyja... — Mily furcsák maguk férfiak! És nem értenek semmihez sem! Majd. ha egyszer megházasodik, bosszankodni fog. ha a felesége nem hoz semmit a házához. Tudom, hogy Jegoro- vics Péternek nincs szüksége semmire sem. de az embernek mégis mutatni kell, bogy jó háziasszony... _ Hm... Mi köze ehhez Jegorovics Péternek? — Úgy tesz, mintha nem tudna semmit! — mondotta Olenka kissé elpirulva. — Talányokban beszél, kisasszonyom! — Hát nem hallotta volna, hogy feleségül megyek jegorovics Péterhez? — Maga férjhez megy? — csodálkoztam s tágra nyílt a szemem _ Miféle jegorovics Péterhez? (Folytatjuk.) mólt szenzációkat vár a Labour-kormány szereplésétől. Macdonald határozott programmal jött Genfbe. Mire e sorok megérkeznek a szerkesztőségbe, Macdonald már talán el is mondotta nagy beszédét, amelyben ismét a döntőbíróság eszméje mellett foglal állást. Macdonald és Henderson nem fognak habozni kimondani mindazt, ami a szivükön fekszik. kitűnik ez azokból a sajtórecepciókból is, amelyet a két angol államférfin a Beau Rivage szállodában rendezett és amikor alkalmunk volt kérdést tenni hozzájuk a ki sebhségi problémára vonatkozólag. Henderson akkor azt mondotta, hogy ő nem óhajt egyes kisebbségek helyzetére vonatkozólag nyilatkozni, de őszintén kijelenti, hogy érdeklődéssel kiséri a kisebbségi problémát és Anglia. mindent elkövet, hogy ez a probléma az egész világon az uj nemzetközi jog szellemében nyerjen megoldástErről biztosított bennünket Macdonald is, akinek, amióta egyik régebben irt kisebbségi cikkével visszaéltek ellenfelei, óvatos és csak annyit mond, hogy a kisebbségi kérdés megoldása benne van az uj kormány prdgra.mmjában. - Érdekes, hogy a kisebbségi kérdésben a magyar újságíróknak sikerült megszólaltatni Briandot is, aki mint Henderson, túlzottnak tartja egyik-másik kisebbség igényeit, de kijelent ése szerint: „a francia kormány nem zárkózhalik el méltányos megoldástólA kisebbségi probléma benne van a levegőben, a nagyok foglalkoznak vele — ez pozitiv eredmény. Sok tekintetben ez az érdeklődés a most lezajlott kisebbségi kongresszusnak tudható be, amelynek méltóságteljes hangja kénytelen-kelletlen elhangzott ama tapétás ajtók mögé is, ahol nem szívesen hallják e szót: kisebbség. A Palesztinái zavargások ügye Mondom, Anglia tartja e pillanatban a kongresszus irányítását a kezében, hacsak Briand elő nem áll a páneurópai koncepcióval, amely uj irányt adna a külpolitikának. De hogy visszatérjünk a kisebbségekhez, fő-> ként a zsidó kisebbség vár nagy eredményeket a munkás kormánytól. A palesztinai zavargásokat követő rossz hangulatot, amely lehangolt perceket keltett az egész kisebbségi konferencián, egy bizakodóbb magatartás kezdi felváltani Mértékadó helyen azt mondották nekem, hogy a palesztinai zavargások előidézésében részint azok az angol politikusok a ludasok, akiknek különös örömük telt borsot törni a munkáskormáuy orra alá, de ebből a zavargásból végeredményben a zsidókra csak jó származhatik, mert, a Labour- kormány belátja, hogy nem lehet szőrmentén kezelni a kérdést, tiszta vizet kell önteni a pohárba és Angliának végre egy olyan őszinte politikát kell követnie, amelynek inaugu- rálását a cionista zsidóság radikális szárnya immár évek óta követi. Románia a konferencián Ami az utódállamok többségi és kisebbségi lakósságát e konferenciával kapcsolatosén érdekli, Romániát az optáns-ügy fogja érdekelni, Csehszlovákiát ellenben közvetlenül egy ügy sem vagy még helyesebben valamennyi. Az utódállamok megürülő népszövetségi tun ácstagságra, mind a három utódállam benevez, a tanácstagság azonban előreláthatólag Jugoszláviáé lesz. A konferenciára különben Románia teljes számban felvo nult. Mironescu, Titulescu, Antóniádé mellett két hölgy is szerepel a delegációban, az egyik Vacarescu Helén, a román kolónia ismert tagja, a másik pedig Cantacizne Alexandra, aki egyik a szőnyegre kerülő kérdésben, mint expert fog szerepelni. Jelentős szerepe van a delegációban Luyoseanu államtitkárnak, uj nevek Filotti sajtófőnök és Tilea képviselő, aki szépen induló külpolitikai karrierjét Genfben fogja még szilárdabb alapokra fektetni. Ami a cseh delegációt illeti, vezetője ezúttal is Benes, mellette ott vannak Osusky, Fierlinger berni követ. A csehszlovák delegál ciónak összesen tizenkét tagja van. ■ . > tít ţjţf :.. Kisebbségi' politikus, mini delegátus A német delegáció összetétele is a régi Stresemann még nincs itt, helyette az ügyeket Schubert vezeti. Adlátusai egyik oldalról I a nyurga Breitscheidt szociálista képviselő, tnásik oldalról a szemüveges Kass prelátus teológiai professzor. Az igazi békülékeny elemet a delegációban Koch-Vezer volt demokrata párli miniszter és Bernstorff gróf, volt nagykövet, ismert békebarát képviselik. Végig nézve a többi nemzetek delegáeiójain egy érdekes nevet kapunk: Lettország egyik népszövetségi delegátusának- egy kisebbségi politikust hívtak be. Paul Schiemannt, aki, mint ismeretes, egyik elnöke volt a kisebbségi konferenciának Schiemann meghívása íme keresztül töri azt a merev elvei, amely eddig lehetetlenné tette kisebbségi politikusnak a Népszövetség munkájában való részvételt. Ami pedig a sajtó szereplését illeti, a nép- szövetségi konferencián, a magyar nyelvterületek közül az erdélyi sajtó érdeklődése a népszövetségi munka iránt mutat fokozottabb lendületet. A szász sajtónak a kongresz- szuson két képviselője van jelen, az erdélyi magyar sajtónak pedig négy. A budapesti sajtót ezúttal is meglepően kevesen képviselik. Magyar részről jelen vannak, mint minden évben, a két világhírű rajzoló Kelen és Dezső, akiket, amikor belépnek a Reformáció« terem ajtaján a főrendőr azzal az ünnepélyességgel tisztelettel üdvözöl, ami csak a kongresszus legismertebb bennfenteseinek jár ki. Ligeti Ernő A védelem tanúit hallgatták ki a temesvári munkásperben (Temesvár, szeptember 6.) A temesvári kommunista-ügy tárgyalásán pénteken kezdték meg a védelem tanúinak kihallgatását. Az első ilyen tanú egy Marbach nevű napszámos. aki az egész idő alatt Fróminger mellett állott. Marbach szerint, amikor a rendőrség behatolt a munkásotthon helyiségébe, a rendőrök több lövést adlak le. Az egész »idő Saját érdekében Cím kottainegrendeJéseii egyenesen az ország zenemüközponijának küldje, Azonnal; szállítás a legolcsóbb árban Moravetz zepemüközpontja Timisoara alatt Frómingernél nem látott revolvert, különben is a rendőrök őket mindjárt az események elején kihúzták a munkások tömegéből. Ezután Morariu Mária munkásnö kihallgatása következett. Morariu Mária szerint sem Müller, sem Krepsz nem mondották, hogy nem adják ki a holttestet a hatóságoknak, a munkások kórusban kiáltották ezt. A lövöldözésnél a tanú dem volt jelen, mert a gyerekeket vitte ei, hogy biztonságba helyezze. Elmondja, hogy milyen rettenetes jelenet volt az. amikor a golyók a gyermekek feje felett kezdtek fütyülni. Amikor az utcára értek, a rendőrök durva kézzel motozták meg a nőket is A munkások nem készítettek barikádokat. csak amikor a lövöldözés megkezdődött, altkor védekeztek a székekkel a golyók ellen. Néhány jelentéktelen tanúvallomás után a tárgyalás folytatását szombatra tűzte ki aa elnök.
