Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-01 / 198. szám

5 XII. ÉVT. 198. SZÁM. Kätxfntit&ifo" "/-ZW Â Zeppelin Eckener dr. nélkül fér vissza Frledridishafenbe (Newyork, augusztus 30.) Dr. Eckenert Lakehurstban, amikor a léghajó parancsnoki gondolájából kiszállt, viharos ovációban ré­szesítették. A Graf Zeppelin parancsnoka a repülőtér sajtószobájában az újságírók előtt kijelentette, (hogy körülbelül két hétig Ame­rikában marad s a léghajót szombaton este Lehmann helyettes par an csrrvok vezeti vissza Friednichshafenbe. Bejelentette, hogy Németországba való visszatérése előtt előbb látogatást tesz Wa­shingtonban és az Ohio állambeli Acronban. Aeronban van ugyanis a Goodyear Zeppelin Company székhelye, amely megszerezte Ame­rika területére a Zeppelin léghajó szabadal­mat és ezidőszerint az amerikai tengerészet számára két Zeppelin tipusu óriási léghajót készít. Eckener dr. kijelentette még. hogy a Gráf Zeppelin léghajó szombaton este indul Lehmann kapitány vezetésével Friedrichsha­fenbe. (Neviyork, augusztus 30.) A Graf Zeppe­lin utasai az újságíróknak kijelentették, hogy a világkörüli ut legszebb látványa a nyugati amerikai part megpillantása volt'. Úti élményeikből érdekes még az, hogy Szi­béria felett alig valamivel a fagypontnál magasabb hőmérsékletben utaztak s a japán «.enger felett már megcsapta őket a meleg légáramlat. A léghajó nagy gyorsasága foly­tán az amerikai kontinens feletti útban foly­ton változott előttük az alant elterülő vidé­kek képe s igy azt hosszú időn át: sem un­hatták meg. A léghajó világkörüli útja egyébként 21 napot és 5 órát vett! igénybe. Los-Angelestől Lakehurstig »az ut időtartama 51 óra 9 perc -volt, ami rekordteljesitmény. Ónk on, vagy ufón... Odahaza, vagy utazás atfyat- máoat... mindig tökéletes lehel a borotvál­kozása... élvezze azt az abszolút tiszta érzést, melyet a Gillette pengék használata nyúU / Vásároljon egy csomaggal, mie­lőtt késziele kifogy I Gillette Véres szerelmi dráma játszódott le a iÉnepi Szétadjbidon Egy volt rendőr lelőtte kedvesét, apját, anyját és véres tette után öngyilkos lett — A volt rendőr és zsidólány tragédiája (Nagyvárad, augusztus 30, Saját tud ) Ve­rés szerelmi dráma játszódott le szombaton dél után három óra tájban Székelyhidon az Érmei lék egyik virágzó városkájában. A drámának három halálos és egy életveszélyesen sérült áldozata van és az egész Székelyhid a legnagyobb megdöb­benéssel és izgalommal tárgyalja a dráma lefo­lyását és előzményeit. Kerekes József. 30 éves, volt székelyhídi rendőr, különben családos ember, pár évvel ez­előtt halálosan beleszeretett Weisz Adolf, is­mert székelyhídi szabómester húsz éves szép leányába, \Vaisz Honába. Hogy a leány köze­lébe férkőzhessen, otthagyta rendőri állását és inasnak állott be a szabómesterhez. Jó ideig dolgozott a műhelyben a volt rendőr, közben a leánynál meghallgattatásra ts talált, amikor azonban a városkában suttogni kezdtek a zsidó leány és a volt rendőr szerelmi kapcsolatáról. Kerekes és Weisz Hona megszöktek. Nagyvá­radra költöztek, ahol jő ideig éltek együtt. Ké­sőbb valami megzavarta együttélésüket. — va­lószínűleg Kerekes feleségének és a leány szü­leinek közbelépése, — s igy azután a leány visszaköltözött szüleihez Székelyhidra. Kerekes Nagyváradon maradt és igyekezett elrejtőzni rokonai elől. Felesége detektivekkel kerestette, ezek rá is akadtak rejtőzködés! helyére s igy a volt rendőr is visszakerült Székelyhidra. Buskomor ember lett belőle. Állandóan az öngyilkosságról beszélt s az idegbetegség jelei mutatkoztak rajta. Felesége, aki megszánta a szerencsétlen embert, felejtve a múltat, igye­kezett kigyógyitani férjét melankóliájából. Szombat délután három órakor Kerekes, _ akire hozzátartozói zavart állapota miatt külö­nösebben vigyáztak. — hirtelen eltávozott ha­zulról. Egyenesen Weisz házába ment s a sza­bómestert annak műhelyében munkaközben ta­lálta. Weisz még régebben rágalmazási pert indított a volt rendőr ellen s most Kerekes azt kérte tőle, hogy szüntesse be az ellene indí­tott pert. Weisz nem mutatkozott erre hajlan­dónak, szóváltás kezdődött s közben Kerekes revolvert rántott elő s azzal szivenlötte kedvesének apját. A golyó pontosan talált és Weisz szinte szó nélkül holtan rogyott össze. A szóváltásra már előbb figyelmessé lett a szomszédos helyiségben dolgozó Weiszné. aki most a lövés zajára leányával együtt berohant a műhelybe. A magánkívül levő ember gyors egy­más titánban két lövést adott le a be­rohanó nőkre s az egyik halálosan találta Weisznét. a másik lövés pedig életveszélyesen megsebesítette Weisz Ilonát. A három egymásra borult vérző test lát­tára rettenetes kétségbeesés fogta el Kerekest, kirohant az udvarra, felugrott az ottlevő kút kávájára s még mielőtt az előbbi lövések zajára figyel­messé lett szomszédok megakadályoz hatták volna, főbelőtte magát és hol tan zuhant bele a kútba. Kerekesné, aki férje eltávozásakor gyanút fogott — észrevette, hogy férje a revolvert is magával vitte. Lélekszakadva sietett utána és elsőnek érkezett a tragédia színhelyére. Utánna a szomszédok és az utcán járó kelők egész tö­mege tódult be a házba, ahol egymáson hevarö három véres testet, a Weisz házaspár hullája és az eszméletlenül fekvő életveszélyesen sé­rült leány borzalmas látványa döbbentette visz- sza őket. $ A rettenetes tragédia hire azonnal elter­jedt a városkában. S mindenütt érthető izgal­mat keltett. Óriási a részvét, a szerencsétlen Weisz-család iránt, ahol több kisebb gyermek maradt anya és apa nélkül. Â dési borzalmas vágóhid, ahol kitört nyakkal vergődnek az állatok és ahonnan az egész város egészségét veszélyeztetik (Dés. augusztus 30.) Pár nappal ezelőtt foglalkozott a Keleti Újság azzal a tartha­tatlan helyzeltel, amely Dés város vízszolgál­tatását jellemzi. Sajnos, nemcsak a viz miatt panaszkodnak a désiek, hanem a vágóhídi ál­lapotok miatt is. Ma. amikor minden állam aira törekszik, hogy a higiénikus viszonyok lehetőleg a legkisebb faluban is modernek és kieiégitők legyenek, szinte hallatlan, hogy akadjon város Erdély területén, amely az egyik legfontosabb közszükségleti cikknek, a húsnak előállításánál megtűrjön olyan fel­háborító piszkot és egészségtelen módszert, amely a dési vágóhidat teszi hírhedtté. Az állatvágás egy szűk szobában törté­nik, ahol a régi. többszázéves módszer szerint tagiózzák It» és nyúzzák meg az állatot. A vá­góhid maga sem alkalmas, hogy egy ilyen nagyobb város szükségletéhez mért igényeket kielégítsen. Mindössze két darab felnőtt ál­lat vágásához alkalmas a helyiség, de meg­történik, hogy egyszerre öt-hat darab álla­tot zsúfolnak benne össze és dolgoznak fel. Ugyancsak ebben az épületben van a zsidók részére fenntartva egy helyiség, ahol még sú­lyosabbak az állapotok. Itt a szegény állatot nem leütik, hanem kitörik a nyakát s mi- üfán ez megtörtént, azután hívják a saktert, aki a legjobb akarat mellett is mindegy fél óra miilva ér oda. hogy a rituális vágást el­végezze. Addig a szegény állat irtózatos gyöt­relmek között, kitört nyakkal hever a földön. Hasonló az állapot a sertésvágásra fenntar­tott helyiségekben is. Egyszerre három szo­bából folyik a vér a vágóhid mögé. Arra azonban senki sem gondolt, hogy megfelelő csatornázással a szennyes levezetés- évtizedek óta itt halmozódik fel, megfertőzve a levegőt. Ez a környék valóságos eldorádója a patká­nyodnak. Désen évente mintegy négyezer darab állatot vágnak le és kétezer sertést. A város kilónként 50 bánit szed a vágóhid-repa- rálása cimén és szedi már három esztendő óta, de reparálni, semmit sem reparál. Még annyit sem sikerült elérni, hogy a patkányo­kat. távol tartsák a hústól. Az állatorvos há­rom négy óra hosszat tartózkodik naponta a vágóhídon és ezután a vágók azt tehetik, ami tetszik. Tetézi a tarthatatlan állapotot a hús kihordása is. Ilyen körülmények között nem nehéz eltalálni, hogy ez sem felel meg az elö­li I követelményeknek. A szállítást tisztán tartott pléhvel bevont szekereken kellene esz­közölni, ele a mészárosok ötven százaléka nem sokat törődik ezzel az előírással, hanem olyan, amilyen, sokszor trágyás szekéren ex- pediálják a húst. Sajnos ezt a kellemetlen té­mát nem hallgathatjuk el, mert ezidőszerint más mór) nincsen, hogy a lakosság egészséges érdekeiben a város vezetősége valamit te­gyen. Tudósítónk többször tett panaszt a vá­gót idi állapotok miatt a főorvosnál, de sem­minemű intézkedés mindezideig nem történt. A város lakosságának érdeke és egészsége múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy a ve­zetőség azonnal tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. Esetleges járványok esetén egy­szerűen katasztrófa érné a várost. Kész csoda igy is. hogy a vágóhídi gazdálkodásnak még nincsenek súlyos áldozatai. LITYNIA Papfamásü ásványvíz esi rg-is KT* —SE S3* Gyomor«, vese*, hólyag*, epe- és csux ^ báötaJmak legjobb orvossága. — Képviselet: gjg Rosenberg Sándor Cluj, Piaţa Carolina 3.

Next

/
Thumbnails
Contents