Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-30 / 223. szám

XII. »VF. 223. SZÁM. Pardon, pardon... Ön is váradi ? Kottaszükségletét az uj Moravetz le- raka'ban szerezheti be a legolcsóbban. — Ha sok pénzt akar megtakarítani, egyenesen odamenjen! Bámulni fog az árakon! Ne tévessze el a címet: Pallas könyvkereskedés Oradea. (Moravetz képviselet). Ferdinand kiráiy-ut 1 sz. Mi történik a „Vérhatár“-on ? A szerb határvillongások bor­zalmairól ir cikksorozatot a Berliner Tageblatt (Berlin, szeptember 28.) Berkes Theodor, a Ber­liner Tageblatt szerbiai levelezője s a balkáni viszo­nyok alapos ismerője, a legnagyobb berlini újság ha­sábjain cikksorozatban foglalkozott a Jugoszláviá­ban uralkodó állapotokkal. Cikkeiben a szigorú tár­gyilagosa ág és az igazság keresése lebegett a szemei előtt. A szerb diktatúra urai azonban Berkes Tiva­dart nemrégiben a szerb állam területének huszon­négy órán belül való elhagyására szólították fel. A kiutasított Berkes Tivadar legutolsó összefoglaló cikkében ezeket irja: — A bolgár—szerb határról visszatérve, — ame­lyet a bolgár parasztok „Vérhatárnak“ neveznek, — elhatároztam, hogy felállítok egy statisztikát arról, hogy hány gyilkosság történt ezen a határon, mióta a szerbek 1920 végén azt elfoglalták. önmagam több mint ötvenet állapítottam meg azon a relative keskeny kis határsávon, amelyet alkalmam volt beutazni s azon korlátozott lehetőségek között, amelyek egy privát újságírónak rendelkezésére állan^. Az ötven meggyilkolt között négy asszony, négy;gyermek és ogy egész sereg aggastyán is szerepek, fje a bolgár emigránsok szervezetének adatai 103 gyilkosságról beszélnek. Ezen a határon, — mondja a cikkíró — amelyet a győzők diktátuma alapján állítottak fel, szerb katonák, csendőrök és egyéb szerb szolgálat­ban álló egyének egész sereget meggyilkoltak a szer­bek által újonnan anmektált területek lakosai közül, anélkül, hogy a szerb bíróságok csak;, egyetlen esetben is Ítéletet hoztak volna ezen gyilkosságok ügyében. A meggyilkoltak bűne az volt, hogy állítólag enge­dély nélkül lépték át a határt. Azonban számtalan esetről bebizonyult, hogy az áldozatok még át sem lépték a határt, amikor a szerb katonák áldozatául estek. Az is többször előfordult, hogy a szerb kato­nák szándékosan határsértésre csábították áldozatai­kat. A szerb határőrök tehát minden egyes esetben közönséges gyilkosságot követtek el s t(‘Síétve, hogy közülük egyetlenegyet sem állítottak haditörvény, szék elé, fel kell tételezni, — mondja Berkes Tiva­dar — hogy ezek a gyilkosságok vagy a szerb ható­ságok parancsára, vagy azok elnézése mellett haj­tattak végre. így az ifjú jugoszláv állam tizéves fennállása óta csaknem valamennyi szomszédját el­lenségévé tette, belül pedig a betegségeknek szám­talan gócpontját hozta létre. Horvátországban — folytatja a cikkíró — az elégedetlenség elérte a te­tőfokát. Monténegróban, Dalmáciában, Boszniában és Hercegovinában sem jobb a helyzet, a Vajdaság­ban pedig tökéletes kétségbeesés uralkodik. Még sokkal rosszabb a helyzet lent Macedóniában. A But gáriába menekülő macedón emigránsok kivétel nél­kül azt hangoztatják, hogy ilyen szörnyű dolguk még a török uralom alatt sem volt a macedónoknak. — Távol áll tőlem a szándék — fejezi be cik­két a német újságíró, — hogy ezt a népet pellen­gére állitsam, de meggyőződésem, hogy borzasztó té­vedésben leledzik a belgrádi politika, ha azt hiszi, hogy terrorral és vérengzéssel sikerülni fog nein ^egészen ötmillió szerbnek a nyolcmilliónyi nem szerb lakósságot leignzni, sőt elnemzetietleniteni. Olyan alapvető tévedés ez, amely egy szép napon a szerb nép életébe fog kerülni. A kormány egyik tagja beismeri, hogy a magyar tisztviselőktől időelött követeit eskü - törvénytelen volt A tisztviselőknek joguk volt az eskü visszautasítására Ismeretes, hogy a kormány elhatározta az esküt nem tett volt magyar tisztviselők nyugdíj ügyének végleges rendezését és hogy azóta az ellenzéki lapokban nagyarányú sajtókampány indult meg, amely a kormányt pazarlással és az „irredenta“ tisztviselők támogatásával vádolja. Az egyik bukaresti lap fantasztikus, évi 4 milliárd lejre rugó összegekről beszél az üggyel kapcsolatban. Most azután Vlad Aurél kultuszminiszter érdekes nyilatkozatot tett a Curentulban, amelyet a Patria, a kormánypárt kolozsvári hivatalos lapja is leközöl. Vlad Aurel miniszter a nyilatkozatban leszögezi, hogy akkor, amikor a kormányzó tanács esküt kívánt a volt magyar tisztviselőktől, a békeszerződéseket még nem írták alá. A kormányzó tanács felhívása a nemzetközi jog értelmében törvényellenes volt, azt azonban az állam felsőbb érdekei diktálták, amelyek azt követelték, hogy Erdélybe és a Bánságba azonnal vezessék be a román közigazgatást. A tisztviselőknek teljes mértékben joguk volt arra, hogy visszautasítsák az eskü letételét mindaddig, amig a békeszerződéseket alá nem Írták. Ezt a jogukat elismerte az Áverésen-kormány is, amely 1920-ban felhívta a tiszt­viselőket, hogy az eskü letételére, — mintán akkor már a békeszerződések aláirása meg­történt, — iratkozzanak fel a miniszterelnökségen. Ennél az intézkedésnél azonban nem jutottak tovább akkor. Most, amikor a Man in-kormány gondoskodik a tisztviselők sor­sáról, nem tesz. egyebet, minthogy az igazság alapján cselekszik. Minden más magyarázat csakis rosszakaratú lehet. Mára marosban csak három nő kért községi választójogot A hatóságok nehézségeket áiiitoüak a nők Jelentkezésénél és a polgár* leányisko’a négy ősz ályát sem ismerték el alapul a felvételre (Máramarossziqeti szeptember 28.) Az uj közigazgatási törvény tudvalevőleg a nők egy- részének is megadja a választó jogot. Viszont megszoktuk már, hogy a törvények megalkotá­sánál mindig hagynak hátsó ajtókat, ahol a hatóságok kibújót, kereshetnek a törvény alkal­mazásánál. Így vagytírtk most a közigazgatási törvénynek a nőkre vonatkozó passzusaival is. A törvény meglehetősen hézagos, még nem ké­szült el a végrehajtási utasítás, viszont azonban ■úgy Kolozsváron, valamint Szafmáron és más városokban meglehefősep szabadelvű szellem-^ ben értelmezik a törvény idevonatkozó szakai sznit és nem állítanak fel gátakat, bogy a nők­nek minél szélesebb rétegei jussanak be a vá lasztói névjegyzékekbe. Máramarosszigeten azonban minden máskép történik. Valósággal elszomorító, ahogy az itteni városi tanács a szavazati jogosultsággal biró nőkkel szemben eljárt. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a szigeti városházán nem tudták és nem is akarták tudni, hogy mi az a szóbeli jelentkezés és mindenkit csak írásbeli jelentkezésre köteleztek. De ez sem volt elég. A városházán kategoriku­san kimondották, hogy a szigeti apáca zárda polgári leányiskoláját nem ismerik el és azokat, akik ebben az intézetben a polgári leányiskola négy osztályát elvégezték és annak az alapján a névjegyzékekbe' való felvételüket kérték, minden további nélkül elutasították. A városi tanácsnak egy másik sérelmes intézkedése, amely szerint az iskolai bizonyítványoknak a közjegyzőileg hitelesített másolatát kell becsa tolni, ami nemcsak sok munkát, hanem költsé­get is igényel. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy Mámniarosszicjeten eddig mindössze három nő kérte a választói névjegy­zékbe való [elvételét. Természetesen a törvény szellemével össze nem egyeztethető megszorítások elsősorban a magyar és zsidó kisebbségeket érintik érzéke­nyen. Az itteni Magyar Párt vezetősége inter­veniált is ebben a kérdésben a prefektusnál, azonban minden eredmény nélkül, mert az összeírást vezető László Pál, városi ügyosztály­főnök az intervenció után kijelentette, hogy a prefektussal történt megbeszélés alapján to­vábbra is minden marad a régiben. Ha a Ma­gyar Párt mindezt sérelmesnek találja, akkor forduljon egyenesen a -belügyminiszterhez. A szigeti városi tanácsnak ez a szokatlan magiafaríása abban leli magyarázatát, hogy a belügyminisztérium már állítólag fel is oszlatta a régi tanácsot és uj interimar bizottságot ne­vezett ki. de erről a királyi dekrétum még nem érkezett meg Szigetre. A primár szabadságon van és a kis tisztviselők nem mernek, vagy nem akarnak a községi listák összeállításánál olyan intézkedéseket tenni, amelyek nemcsak a tör­vény szellemében valók, hanem a szigeti ma­gyarság és zsidóság érdekeit is kielégítik. Mindenesetre a belügyminiszter ur figyelmét e helyen felhívjuk a szigeti botrányos összeirásra, amely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az ittélö kisebbségek jogait biztosítsa. Revolverrel megtámadtak egy ügyvédet a petrozsényi járás­báróságon Izgalmas és könnyen végzetessé válható kalandban volt része dr. Kepes Elek petrozsényi ügyvédnek, pénteken reggel a járásbíróság folyosóján Cioclan Stefan mészáros félrehivta és egy régi egyezséggel végződött perről kez­dett tárgyalni vele. Tárgyalás közben revolvert rántott elé és a megrémült ügyvédre lőtt, a qolvó szerencsére célt tévesztett, majd kétség- beesett küzdelem után az ügyvédnek sikerült az utcára menekülnie, ahol a kimerültségtől összeesett. A támadó mészáros közvetlen közel­ről még két lövést adott le, a lövések azonban csodálatos módon célt tévesztettek. A merény­lőt letartóztatták. áss? őszí trdagd'ás. — ííü>nden oazdi fDtfJa. fioqp az őszí ffdaydTds soecSdfís roäfrdawtta a MESZNITROGEN garantált 19--20 százalék Nitrogén és 50—60 százalék égetett mész-tartalommaí. Őszi búzá­nál. rozsnál, árpánál, repcénél, szőlőnél a leg­jobban kifizetődik. A rétek és legelők legjobb műtrágyája a 15 százalék nitrogént, 13 százaié i kálit és 40 százalék trágyameszet tartalmazó Nitrogén-káli. — Szállítunk to­vábbá 16—18 százalékos superphosp hatol. 40-42 százalékos kálisót, thomassalakot. — Kérjen ingyenes ismertető nyomtat­ványokat, szaktanácsot és árajánlatot. „NITROGEN“ Műtrágya és VegyiEpa - Rt. Oiciosânmărtin (Di esőszent marton). «

Next

/
Thumbnails
Contents