Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-30 / 223. szám
XU. BVF. 223. SZÁM. K&tfnWKfo t — FELHÍVÁS — az Észak- és Délameríkába, (Ar- ganímía, Uruguay, Brazília) ügy- mini Canadába ulazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek me? a Simplon vonattal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyors >ti óhajt utazni, az forduljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levéti leg a COSUI.1CH I INE-hez Bucureşti, Cal.Grlviţei 181. Timişoara, Str. I C. Frătianul8 Apad, B-dill Regele Ferdinand 49. Cinikus ferdítések, nyakaíekert letagadások volt a válasz a liberális .kormány részéről a magyar egyházak népszövetségi panaszában felsorolt agrár sérelmek re Egy régi okmány aktuális tanulságai — Mire jó a mai népszövetségi eljárás, ahol a panaszos se.nnxít sem ind meg abból, amivel a panasz,!© kt védekezik (Genf, 1929 szeptember havában.) Ami alább következik, tulajdonképpen már történelem. Mégy évvel ezelőtt történteket idézünk emlékezetbe. Eseményeknek hátterét inkább, melyekről akkor senki sem tudott, abból az egyszerű okból, mert nem is tudhatott. Arról a panaszról lesz szó, melyet az erdélyi magyar egyházak —- a kathóíikus, a református és az unitárius — a Nemzetek Szövetségéhez intéztek, pontosan 1925 szeptember hó 15-én. Védelmet kértek a terjedelmes, mindenre kiterjedő szomorú iratban a kormányhatalom iskolai szerződésszegései és jogtalanságai, elsősorban Anghelescu iskolapolitikája ellen. Tavaszra — március 26-án — aztán választ kaptak. Mindenki emlékezhetik reá, eleget dicsekedett vele a közoktatásügyi kormányzat: ha vannak is némi tisztázatlan pontok a kisebbségek iskoláinak szabadsága körül — kertelt ez a vá lasz — mégis úgy látszik, hogy a román kormány megtartja szerződéses kötelezettségeit... Hogyan született meg ez a válasz? Az erdélyi magyarság küzdelmeinek ez a fejezete le van zárva. Nagyon érdekes és tanulságos azonban ezeket a négy év előtti eseményeket kissé közelebbről megvizsgálni. Mondjuk, a történetiró kutató szemével. Annál is inkább, mert csak most nyílik reá alkalom. A népszövetségi ismeretes eljárás szerint a panaszt kiadják az érdekelt államnak, a választ azonban, mit reá ad, nem adják ki a pa- naszttevő kisebbségnek. Az legfeljebb későn, olyankor szerezhet róla tudomást, mikor az egész ügy már a történelemé. Mint az adott esetben is. Előttünk fekszik tehát ez a dokumentum, mely a Tanács tiszteletreméltó tagjainak „informálását“ szolgálta. Ezúttal csak arról a részéről szólunk, mely a felekezeti népiskolák fenntartására rendelt földek kisajátítására vonatkozik. Egyházaink az agrártörvény 6. szak. 4. pontja alapján teljes joggal kisebbségfojtogató súlyos sérelemnek minősítettek minden esetet, mikor a kisajátító bizottságok az egyházközségek birtokaiból nem hagytak meg 16 holdat a felekezeti iskola számára ott, ahol ilyen isko. la van. A kisajátítási határozatok ama részeire, melyek a plébánosi sessio, kánoni porció, kántori illetményRádióban minden készüléket a legmodernebb hálózatit (Netz) is, hangosan beszélőt (Laut- schprechert). Amatőröknek alkatrészeket, villamos felszerelési cikkeket, főzőedényeket, vasalókat, kályhákat. Csillárokat, ámpolnákat, gömb-lámpákat dús választékban és legolcsóbban vásárol az Electrica-iiáí CLUJ. — Hotel Central épület j ről szólották, természetesen nem tértek ki — hiszen \ kifejezetten iskolai panaszokról volt szó. Jegyzékbe ; foglalták tehát ezeket az eseteket s azt a panaszhoz csatolták, állításaik igazolására. Egy kis szemléltetés A hosszú sorból kiragadjuk a legkisebb egyház- fiák, az unitáriusnak esetét. Az adatok igy áttekinthetők lesznek, az eset maga pedig annál tipikusabb. Az unitárius panasz 11 iskoláról szól: ezek közül 6 emberemlékezet óta megszakítás nélkül működik, mint felekezeti iskola, ötöt pedig szerződéses kikötésekkel átadtak annak idején a magyar államnak, az imperium átvétele után pedig újra felállították. miután az uj kormányzat csupán a jogokban mutatkozott jogutódnak, de nem kötelezettségek be- i tartásában is. A 16 holdas iskolai jutalékok megtartásának joga szempontjából ez az utóbbi eset ia eléggé világos, mi azonban most csak azt a 6 esetet vizsgáljuk meg, hol nem lehet még azt a kifogást sem tenni, hogy a szóbanforgó iskola 1918 december 1-én már nem működött, mint felekezeti intézet. Egymás mellé állítjuk a panaszt és a kormány válaszát: A panasz: Szind község. Az egyházközség birtokából 16 holdat kellett volna meghagyni az iskola céljaira. Meghagytak 9 és háromnegyedet, kisajátitottak 6 és egynegyed holdat. A válasz: Valótlanság. A járási kisajátító bizottság 32—2—922 számú határozata, melyet a megyei bizottság 1221—1922. sz. alatt hagyott jóvá, 5 holdat sajátított ki. Meghagytak az egyházközségnek 58 hold termő földet. Magyarsáros. Az iskola részére semmit sem hagytak meg. Ismét valótlan állítás. A járási kisajátító bizottság 43—1923 és a megyei bizottság 30—1923. számú határozataikkal — „tekintettel arra, hogy a papi sessio mindig 9 hold, a tanitóé pedig 5 hold volt“ — kisajátított 48 holdat és meghagyott az egyházközségnek a törvény értelmében 25 holdat, 9 b.-t a papnak és 5 holdat a tanítónak és azonkívül 10 holdat a plébánia igazgatási költségeire. Csehétfalva. Az iskola részére semmit sem hagytak meg. Tendenciózus állítás. Csehétfalva község Tarcsafalvával egy egyházközséget alkot. Az egyházközségnek Csehétfalván 21, Tarcsafalván 30 hold földje volt. A kisajátító bizottság 499. illetve 629— 1923. határozatokkal — „tekintettel arra, hogy 1918 dec. 1-én a pap, az egyház és a kántor sessiot a tar- csafalvi 30 hold alkotta1" — ezt a 30 holdat hagyta meg az egyháznak és csak a csehétfalvi 21 holdat sajátította ki. Firtos Martonos. Kisajátitottak 13 és fél hol. dat, meghagytak az iskola számára 1 és fél holdat. A valósággal ellenkező Állítás. A járási bizottság 503—1922. sz. határozatával — „tekintettel arra, hogy a kántor sessiója 17, a papé pedig 24 hold volt — kisajátított 3 hold termőföldet és 30 hold erdőt. A megyei bizottság ezt a határozatot 531— 1923. sz. alatt megjavította és felmentette a 30 hold erdőt is. Rava. Az iskola részére semmit sem hagytak meg. A kisajátítási bizottság 82—1922. sz. a. kisajátított 22 holdat és meghagyott a kántornak 8, a papnak 13 holdat, mely területek dec. 1-én sessióikat alkották. Meghagytak még a lelkészhivatal igazg. költségeire 10 holdat. Az iskolának és a tanítónak nem volt semmiféle földje, tehát tőlük nem is sajátíthattak ki semmit. Tordátfalva. Az iskolának nem hagytak meg semmit. A vizsgálat folyamatban van ... Bodóné esete A figyelmes olvasó, kit bizonyára közelről érint az a sok „valótlanság“, mit imo a püspökei össze- hordtak, nyilván tisztában van hosszas magyarázat nélkül is, hogy itt mi is történt. Egyszerűen az, hogy a liberális kormányzat .yigazinondó“ válasza következetesen olyanról beszél, ami az adott esetben nem is tárgya a panasznak, ámbár nagyon is lehetne, mert hiszen a törvény 32 holdas papi telkekről beszél, melyeket akkor is kapniok kellett volna a kisebbségi egyházaknak, ha nincs ennyiök, nemhogy a kevesebből még el is vegyenek...! Petrescu Comnen nr jegyzéke úgy tesz, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle, — ravaszul és csalafintán mindig másról beszél. Számokat hoz fel, adatokkal lapdázik, hogy íme: mennyi földet meghagytunk ezeknek a rosszakaratú kisebbségeknek s mégis panaszkodnak. Persze, arról nincs szó, hogy ezek a számok, ha a maguk helyén idézné őket éppen olyan sérelmesek volnának, mind az a tény, hogy a felekezti iskola címén nem hagyták meg az egyház földjéből azt a 16 holdat, mi a törvény szerint igenis j£rna az iskolának. Mert hiszen a törvénynek néni lehetett az a célja, hogy mindenféle ravasz érveléssel éppen az iskolát ját- sza ki, hanem ellenkezőleg, hogy a kultúrintézményeket anyagilag alátámassza. Amit meg is tett bőségésen minden olyan esetben, ahol nem kisebbségi felekezeti .iskolákról volt szó, hanem többségiekről. Vagy pedig u. n. sporttelepekről — Piripócson. De hiszen meg is tehette ezt. Tudhatta, hogy ijyen „finomságok“ iránt aligha van érzék (Jeniben s tudhatta azt is,' hogy a kisebbségeknek az eljárás uom ad módot, hogy ezekre az állításokra válaszukat megadhassák. Az pedig más kérdés, hogy az ilyen zugproká- tori csalafintaság összefér-e azzal az erkölcsi tekintéllyel, melyre gondolnia kell mindenkinek, amikor államok és nemzetek nevében beszél. A nagyobb sérelem itt és az ezekhez hasonló esetekben a román népen történt s remélnünk kell, ha hinni akarunk a nemzetközi erkölcsben: el fog jönini az az idő is, amikor román részről fogják kikérni maguknak az ilyen módszereket... Dr. Sulyok István A hadianyag panama újabb fordulathoz érkezett (Bukarest, szeptember 28.) Annakidején megírta a Keleti Újság, hogy a hadügyminisztérium vizsgálatot indított Ferro Chimica társaság ellen. A vizsgálatot Hanzu tábornok vezeti és a lapok értesülései szerint jelenleg magasrangu tisztek is vád alá kerültek, úgy, hogy az ügy igazán szenzációs jelleget kezd ölteni. A háború óta eltelt tiz év alatt a Ferro Chimica 15.000 vagon átadott hadianyagból mindössze 179 vagont fogadott el és dolgozott fel és igy érthető, hogyha nagy panamákról beszélnek.
