Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-30 / 223. szám

^tíieti Újság Clui-K.olozsySr Képvisel •A y[' Cíaj’-Kolozsvár, 1929. szeptember 30. Hétfő MTELÉíTIUESJÚ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 3 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 24 oldalas szám ára 6 lej. BRITANIA Angol-Román Biztosító R.-T. Bucureşti. Kerületi igazgatóság: Cluj-Kolozsvár. A londoni Comercial Union ás a „The Excess" alapítása. Képviseletek mindenütt az országban. — KARTELLEN KÍVÜL J eruzsá lemben újra kiélésedéit a helyzet (London, szeptember 28.) A Times tudó­sítójának jelentése szerint Jeruzsálemben is­mét incidensek fordultak elő. Egyik külvá­rosban holtan találtak egy zsidót, akit a szemtanuk szerint öttagú arab banda terí­tett le. A helyzet újra kiéleződőben van. Egy vonatról a zsidók menetközben ledobtak egy arab keresdekőt, aki súlyosan megsebesült. A hatóságok kénytelenek újra teljes szigo­rúsággal fellépni, mert attól lehet tartani, hogy erélytelenség csatén a rendbontások Is» mét felélednek. Ä kormányzóság nagy. erő­feszítéseket tesz a békés állapotok helyreál­lítására s ezek eddig eredményekkel kecseg­tettek. ________ Lefújják a gazdasági moratórium tervét (Bukarest, szeptember 28.) A bukaresti sajtóban napok óta hírek jelennek meg a mezőgazdasági moratórium kérdéséről. Eb­ben az ügyben érdekes értekezlet volt szom­baton délelőtt a földmivelésügyi miniszté­riumban, amelyen Mihaíacke és Popovici minisztereken, Ernest Enp földmivelésügyi és Teianu pénzügyminisztériumi államtit­károkon kívül részt vettek Manoilescu Mi­hály, a kereskedelmi kamarák uniójának el­nöke, Stefanescu, a Banca Romaneasca ve­zérigazgatója, Kaufmann Oszkár, a Banca de Credit vezérigazgatója, Tabacovici, a Banca Marmoáosch igazgatója, Dobrescu, a Banca de Comerţ igazgatója, Baicoianu, a Nemzeti Bank igazgatója, Orghidan, a fővá­rosi kereskedelmi kamara ejnöke. Az érte­kezleten a termés finanszírozását és szállí­tását beszélték meg. Mikalache földmivelés­ügyi miniszter nagy expozét tartott, amely­ben kifejtette, hogy véleménye szerint há­rom ut van á kxizis megoldására. Nagy és azonnali kölcsönt kell nyújtani a földműve­seknek, szervezni kell a gabonakereskedel­met és meg kell akadályozni, hogy egyszerre nagy tételeket dobjanak a piacra. Manoiles­cu ugyancsak nagy beszédet mondott, ami­ben hangoztatta, hogy a mezőgazdasági mo­ratorium a jelenlegi pénzügyi helyzet mel lett lehetetlen. Az értekezlet tagjai egy­hangúlag Manoilescu véleményét tették ma­gukévá. Vidrighin vasúti vezérigazgató be­jelentette, hogy intézkedéseket tett, amelyek nagymértékben megkönnyitik a gabona vasúti szállítását és a gabonaexportot. Az ér­tekezlet hétfőn tovább foktatja tanácskozá­sait. A szombati megbeszéléseken általános véleményként alakult ki, hogy központi szer­vet kell létesíteni a termés megfelelő érté­kesítésére. A gabonapiac különben az utóbbi években lényegesen javult és az árak emel­kedtek. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP S&exkeBEtőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64 XII. évfolyam 223-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGONi 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér Háború mégse lesz... Paál Árpád Irta Az államok, nemzetek és fajok mostani rendszeres gyülekezőhelyén, Genfben, Románia külügyminisztere, Mironescu tudós professzor ur meleglelkü megnyilatkozásokat tett minapá­ban a „Pester Lloyd" tudósítója előtt. Azt mon­dotta többek között: „Azt akarjuk, hogy a romániai magyar kisebbség összekötő kapocs legyen Magyarország és Románia között." Hogy ez valami dicsérni akaró belső sugárzást idéz elő nálam is, az nem a mai hatalom előtt való hajlongás okából történik. Talán nyolc - kilenc esztendeje lehet, hogy az akkoriban itt élő „Napkelet" cimii folyóiratban magam írtam le — azt hiszem mindenki között először a romániai magyar kisebbségnek összekötő ka­pocsként való szép és nagy rendeltetését. Tehát nem a meghunyászkodó és gondolat nélküli fej- bólintás, hanem régóta kiicsirázott átérzés és meggondolás késztet, hogy jólessék a Mironescu miniszter ur nyilatkozata. És úgy gondolom, hogy a magyarba., * den tagja szívesen egvüttérzi ezt a jc-’esés:. Csak éppen megíele ő és őszinte kibonta­kozások is következnének az ilyen miniszteri nyilatkozatok után. Ez volna mindnyájunknak a komoly óhajtása. Tehát az folna a szükséges, hogy az össze­kötő kapocs ix.1' erőtlenedjék el, ne zilálodjék és ne törjék összje. Amellett meglegyen a lehető­sége, hogy mindkét félhez a szeretet és a rokon­ság szabadságával tudjon kapcsolódni. És szükséges volna, hogy ez a szabadság necsak egy-egy lázas ötlet idejéig, vagy egy-egy n3gy- lelküségi roham szeszélyéig tartson, hanem az élet rendes és természetes szabályává állandó­suljon. Ha a kapocs önmagában gyöngévé és erőtlenné válik, akkor nem tud kapcsolni. Ha viszont a két fél közül valamelyikhez nem sza­bad ragaszkodnia, akkor nincs mát kapcsolnia. És ha a kapocs-hivatásu néptől éppen vérrokon­sága felé megtagadó mozdulatokat és indula­tokat kívánnak, akkor ennek a népnek a szakí­táson kivül még természetellenességet is kell végbevinnie. így kapocs nem lehet és a közép­európai uj államalakulásokban békeszerepeket nem végezhet. S ki tudja, hogy mennyi hátra­maradás származhatik ebből. Hiszen a legnagyobb életszervezetekben is egy-egy inacska igen kis részlet, talán észre­vehetetlen pont, vagy szemmel láthatatlan finom vonal. Mégis ha megszakad, az egész szervezet vonaglik miatta, megbénul a test sok fontos tagja, esetleg az egész test is belepusztul. A népek, s különösen a szomszédos népek együtt­működésének a kiki szervezete is ilyen finom­ságoktól, ilyen kicsinységektől függ, amik mégis lényegek. Minekünk kisebbségi mivoltunkban is meg­van erről az öntudatunk. Nem becsüljük túl magunkat, mert tudjuk, hogy kisebb arányú tömeg vagyunk a nagyobb arányú tömegekhez képest. De tudjuk, hogy valamint egyetlen em­ber is része a mindenségnek, mely nélkül a mindenség nem teljes, úgy egy közel kétmilliós népkisebbség is lényeges része az emberiség jövendő alakulásának, együtthr.ladásának. anyagi és szellemi összhangjának. Tudjuk, hogy ez a rendeltetésünk ki fog fejlődni, el nem maradhat, mert a természet törvényei minden mesterkélt akarással szemben állandóan és le- birhatatlanu! érvényesülnek. Tudjuk tehát, hogy természetes összekötő szerepünknek is egykor gyakorlatilag és teljességgel el kell következnie, ha bármennyi visszaszorításban, bármennyi gyöngitésben, bármennyi szabadságtalan álla­potban és bármennyi barátságtalan Kezelésben van is most részünk. Tudjuk, hogy mindezt türelemmel, reménységgel és kitartással túl fogjuk élni. Vagy a nálunk sokkal nagyobb élő szerve­zet is, mely minket magában foglal, velünk együtt fog bénulni. A mi züllésünkkel és meg­szakadásunkkal együtt több, sokkal több fog összeroskadni, mint mimagunk. Sajnáljuk tehát, ha a kívánatos természetes fejlődéstől mesterkélt hatalmi felfogások miatt és azok erőltetése miatt vissza kell maradnunk. Csehszlovákia egyik ambiciózus államférfia a maga Napoleonkodása alatt uj Középeuröpát akar. Evégett tulhegemóniákat erőltet, a maga konglomerált államának széthúzó elemeit dicső­séges és háborús külpolitikával akarja foglal­koztatni. Túlságos szereposztást adott magának az illető államférfim Európa szláv és germán elemei között az ő uj állama még közvetítő le­hetne, de ütközőpontként, gátként és irányító­kén!: mégse állhat oda. Aztán Európa közepén a latin népelemnek is van érdeke, s annak a magyarság is a kereszténységbe való átlépése óta olyan helytartója, mely sokszázados fejlő­désit helyzeti energiát szerzett. A nagy ambí­ciójú cseh államférfi ezt is mind törülni akarja, s bizonyára egy uj Szvatopluk-birodalomra gondol. Szép-szép. Csakhogy Európa vitatott kö­zepén a faji erők és az addig képződött hely­zeti energiák összhangja és egyensúlya fogja adni a jövő alakulást, s nem az egyes kül­politikai ambíciók. Az európai állam talán közeljövőben nem lesz meg, de az európai gaz­dasági rend és munkamegosztás a közeljövő képe. Abban pedig minden nép a maga valósá­gos arányai szerint fog résztvenni, s nem az egyesek nagyétvágyú és nép faló ambíciói sze­rint. A régi példabeszéd szerint a légy az ökör szarván ülve még hihette, hogy ő vonja a sze­keret. Ma már automobilok, repülőgépek járnak, melyek rohanó haladása a legyet nem tűri a homlokon. Tehát legfölebb csak bizonyos álló helyzetekre telepedhetnek rá a nagy ambíciók, a mozgó helyzeteket sokkal elemibb erők irányítják. Mégis a cseh államférfi nagy ambíciója létrehozta a magyarok Európa-középi helyzete ellen az óriási gyűlöletet, s ennek a külpolitiká­ját mintegy ráigézte a kisantantra. Ennek a je­gyében folynak a tüntető hadgyakorlatok hol Csehszlovákiában, hol most Romániában a Magyarország felé eső határszéleken, többnyire a belföldi magyarság által lakott területeken. A hadgyakorlat: próbaháboru. Rekvirálások- kal, gazdasági megpróbáltatásokkal is jár az illető vidékekre nézve. Van benne bizonyos idejemúlt divat is, mert a mult háborúkban el­használt fegyvernemek villogtatásával folyik. A jövő háborújának az igazi hadgyakorlatai tulajdonképpen a kémiai laboratóriumokban, a munkanélküliség tömegeinek az öntudatra kelé­sében, s a kamatemelések nemzetközi versenyé­ben készülődnek. De a régi divatu hadgyakor­latok az ambiciózus cseh államférfiu ösztökélé­sére mégis folynak a magyarok ellen. És belföldi, kisebbségi magyarok gazda­sági területein, azok gazdasági felszereléseinek, barmainak és szekereinek az igénybevételével, s hasonlóan az ők lakásaiknak a rekviráló elő­jegyzéseivel folynak. A rekvirálást előjegyző egyszerű rendőrök ugyan nyugtatgatják a né­pet: „No, nem most kell, csak majd, ha háború lesz." És a nép csodálatosképpen mégse tud Mai száMSEiifr 24 obdsL

Next

/
Thumbnails
Contents