Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-29 / 222. szám
6 1 XU. BVP. 222. SZÁM. n Egy kiváló szakember véleménye a városi villanyosüzem kommercializálásáró! Munteanu vezérigazgató az Elektrobel-lel társult Erdélyi Szénbánya Rt. ajánlatát találja egyedül elfogadhatónak Csikszenttamásért A csikszenttamási tüzkárosultak felsegé- lyezóae érdekében az egész országban megindult nagyszabású gyűjtési akció máris megmozgatta az egész magyar társadalmat. Nemcsak egyesek, hanem erkölcsi testületek és jogi személyek karolták fel a nemes ügyet és járulnak hozzá, hogy a szerencsétlen, koldusbotra jutott tüzkárosultakon segítsünk. A gyűjtés során most Székelykocsárdról kaptunk egy szép levelet, ahol Kónya Pálné, a nőszövetség elnöknője irányította a gyűjtést a következő eredménnyel: Ref. Nőszövetség 200 lej Ref. Ifj. Egylet 500 99 Kónya Dániel 100 9« Kolozsvári Dénes 100 99 Cseh Andor 100 99 Kubászek István 100 99 Székely Frigyes 100 H Molnár János 100 99 Tatár Jenő 100 99 Ezen kívül szlz lejnél alacsonyabb összegből befolyt. 1078 lej összes pénzbeli adomány: 2478 „ A nőszövetség ezenkívül nagymennyiségű búzát, árpát és tengerit is gyűjtött 3226 lej értékben. A gyűjtés végeredménye tehát: 5704 lej A Keleti Újsághoz küldött adományok: Az algyógyi református nőszövetség 500 lej Pap Endre r. k. plébános Zsibó 2000 „ Dr. Könczey Gerő Küküllővár 100 „ Marosvásárhelyi Magyar P. tagozat 900 „ H. E. Nagyenyed 100 „ Kiss Ferenc CFR művezető Telegd 100 „ összesen: 3700 „ Itt írjuk meg, hogy nehány nappal ezelőtt a gyűjtési akcióval kapcsolatosan tévesen szerepel a felvinezi gyűjtés. A tévedést a következőkben helyesbitjük: Felvincz község lakóinak az adománya 4700 lej készpénz, búza: 843 kilógramm, tengeri 193 kgr. A terményadományt a nagyenyed i Hangya központ juttatta el saját költségén Csíkszenttamásra. A gyűjtésben részt vettek: Gottschling Nővérek, Hamar Károlyné, Hamar Károly, Lajos István és Bukur István. A kolozsvári tábla rehabilitálta Utiu Gyula tordai gyógyszerészt (Kolozsvár, szeptember 27.) Ma délelőtt a a kolozsvári tábla érdekes ügyet tárgyalt. A vádlottak padján Utiu Gyula tordai gyógyszerész, valamikor volt községi jegyző állott. Tudni kell, hogy Utiu Gyula egészen 1925-ig Marosvásárhelyen, mint gyógyszerész főnök teljesített szolgálatot. A liberális párt vezetősége Sinfalvára, Tordaaranyos-megyébe nevezte ki községi jegyzőnek, hogy ott ne csak a közigazgatást vezesse, hanem a párt érdekeit is szolgálja. Utiu Gyula egy évig dolgozott Sinfalván, mikor a liberális rezsim megbukott s az averescanusok jöttek uralom Ta. Akkoriban Gritta volt kolozsvári rendőrprefektus volt Tordaaranyosmegyében a megyefőnök, aki szintén politikai pártérdekekből „tisztogatást“ végzett a vármegyében. Tisztogató munkájában Pop Vazul sitt- falvi községi biró ellen 24 pontból álló vádsorozatot emelt és itt, mint mellékvádlott Utiu Gyula is szerepelt. A tordai törvényszék a felsorakoztatott 24 vádpontból, két pontban bűnösnek mondotta ki Utiu Gyula községi jegyzőt és hat hónapi fogházra Ítélte el. Útin ügyvédje utján felfolyamodással élt a kolozsvári Ítélőtáblához, ahol az érdeke«, tisztán politikai vonatkozású perben Útin Gyula volt községi jegyzőt felmentette és az Ítéletben kimondotta, hogy az annakidején ellene felsorakoztatott vádpontokból egyetlen egyben sem vonható felelősségre. Az Ítélet iránt különösen liberális körökben érthető érdeklődés nyilvánult meg.. Utiut Tordán mindenki ismeri és eddig is mindenki tudta, hogy az ellene felsorakozta-' tott vádak nem egyebek politikai hajszánál és így a kolozsvári tábla Ítélete Tordán nagy megnyugvást keltett. (Kolozsvár, szeptember 27.) Hossza idő 6ta va- i jndik Kolozsvár város villany-problémájának a I megoldása. A közönség hiába fizeti a magas villany- ] dijakat, a város világítása napról-mapra gyöngül, az ipari árammal való ellátás pedig valósággal gátat vet a város ipari fejlődésének. Az nj kommerciali- zálási törvény éppen jókor jött, mert annak végrehajtása és megvalósítása azt célozza, hogy a városok örökös villanyzavara már egyszer megoldást találjon. Kolozsvár város tanácsa belátta, bogy a kommercializálási törvény megvalósításával kapcsolatosan végre a villanykérdés nyugvópontra jut. Ezért a beérkezett ajánlatokat alapos elbírálás alá vette. A Keleti Újság mnnkatársa a kérdés fontosságára való tekintettel felkereste Engen Munteanut, a kolozsvári villamosftzem kitűnő vezérigazgatóját, aki ngy a kommercializálásról, valamint a beérkezett ajánlatokról egész Kolozsvár polgárságát mélyem érdeklő kérdés megoldása ügyében a következőkben mondott véleményt: — Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, bogy a kommercializálási Kolozsváron is január elsejéig meg kell valósítani. A törvény imperative előírja, ezt és semmi oka sincs a városnak a kérdés megoldása elől elzárkózni, mert csak igy tudja megoldani Kolozsvár város világítási és ipari árammal való ellátását. Szükség van erre azért is, mert két év óta a villamosüzem kitűzött prograramját. nem tudta megvalósítani. Nem fizetnek a fogyasztók, de Mindezekből megállapítható, hogy a villanyüzemnek feltétlenül és sürgősen szüksége van egy 60 millió lejes invesztícióra, amit az üzemet felbecs- lő szakemberek is jóváhagytak. — Mit jelent ezî — tette fel a kérdést Munteanu igazgató. Röviden annyit, hogy momentán 60 millió lejes invesztícióra van szükség, ha nem akarjuk a villanyárat arany paritásra, tehát a mai árak csaknem kétszeresére emelni. A város tehát két alternatíva előtt áll. Vagy egy 60 millió Jejes kölcsönt vesz fel, vagy részvény- társaságot alapit, valamelyik világcéggel, amelyik pénzt hoz be a vállalatba. A törvény előírja, hogy betársnlásnál részvénytársasági alapon az üzemi vagyon felét kell behozni. A 107 millió lejes vagyonnak a fele, tehát 53—54 millió, amire feltétlenül szükségünk van. Itt csak röviden annyit állapítok meg, hogy a villamos üzemnek át kell térni az 50 periódusra, mert különben a mai Diesel-motorokat nem lehet teljes mértékben kihasználni. Csak ez felemészt 40 millió lejt. Kilencvenezer izzólámpát kell j beállítanunk és njból át kell tekercsezni a motoro- j kát, mert különben a 150 feszültségű áramról nem térhetünk át a 220, illetve 380 feszültségű áramra. Egyetlen komoly ajánlat — A villanykérdés megoldására — mondotta tovább Munteanu igazgató — három cég jelentkezett. Az első az Elektrobel, a második az Italo Beige s a harmadik az AEG. A három ajánlat közül azonban csak egy, az Elektrobel tett pozitiv és elfogadható ajánlatot. Az Italo Beige csak egyszerű megkeresést küldött és csaknem az összes erdélyi városok elektri- fikálását ajánlja, de ez csak ngy volna keresztülvihető, ha a kormány az egész energia törvényt meg( Bukarest, szeptember 27.) Nemrégiben a Keleti Újság is megemlékezett azokról a híresztelésekről, amelyek Nagyváradon és általában Biharmegyében elterjedtek s amelyek olyan tervekről tudtak, hogy Biharemeqyét a köz- igazgatási törvény alkalmazása kapcsán két -részre akarnák szakítani. Hegedűs Nándor dr„ biharmegyei magyar- párti képviselő pénteken ebben az ügyben Mirto belügyminiszteri államtitkárhoz intézett kérdést megyéjéből kapott információ alapján. A belügyminiszteri államtitkár kijelentette, hogy ezekről a tervekről nincs tudomása s rendelkezésére bócsátotta a magyarpárti képviselőnek Biharmegye dosszéját, amelyben valóban sun») nyoma sincs basonló természetű akciónem fizet a város sem az üzemek és hivatalok részére adott olcsó áramért és igy a a fogyasztók tartozása 20 millió lej körül áll. A költségvetésben meglehetősen magas tétel szerepel, mint a villamosüzem tiszta nyeresége, sajnos ez csak papíron van meg, mert a valóságban azt a hátralékok és az üzem által a város részére előre kifizetett előlegek teljesen felemésztik. Még az 1929. éri zárszámadások el sem készültek és máris a villamosüzemtől a város 16 millió lej ck leget vett fel és valószínűnek látszik, hogy ez az előleg a következő három hónapban még szaporodni fog. A város csak veszi fel az előlegeket, viszont az elfogyasztott áramért sem ők sem az állami intézmények nem fizetnek. Az eddigi büdzsék teljesen irreálisak. Ma már a helyzet az, hogy a villamosüzem csaknem teljes csőd előtt áll. Itt az ideje tehát, hogy az üzemet kommercializáljnk. A kotnmercializálág után a villamos üzemnek önálló költségvetése lesz, amelyet nem a városi tanács, hanem az nj részvénytársaság igazgatósága fog összeállítani és a mil- niszterinmnak jóváhagyás végett felterjeszteni. A mai helyzet tarthatatlanságát növeli még, hogy az üzemi kiadások folyton nőnek; emelkedik a fogyasztási adó, amit a nyers olajok után kell fizetni. Csak a motorina locő üzem kilówattonként 3 lej 50 bániról 5 lej 60 banira emelkedett, ami a kiadásokat négymillióval emeli. változtatná és az összes villamosberendezéseket valósággal államosítaná. Viszont az AEG ajánlata szintén illnziórius, mert hitelt nem akar nyújtani, csak gépeket szállítana részvényjegyzés fejében. — Tehát csak egyetlen komoly ajánlat maradt, az Elektrobel, amely 60 millió lejjel betársul a városi villamos üzemhez és ez összeg segítségével megoldja mindazokat a problémákat, amelyek már évek óta megoldásra várnak. A város egyetlen fillért sem fektet be és mégis ugyanazt a pénzt, illetve jutalékot fogja megkapni, amiben részesülne, ha önállóan kommercializált üzem maradna. A magam részéről és az összes szakemberek megítélése szerint ma a városra nézve az egyetlen kedvező megoldás, illetve ajánlat az Elektrobel ajánlata. Ha ezt elfogadjuk, rövid időn belül áttérhetünk az ötven periódusra ós a magasabb feszültségű fogyasztási áramra, megjavítjuk a hálózatot, kicserélhetjük az összes rossz áramórákat, kidobhatjuk a rossz kábeleket és minden reményünk meg lehet arra, hogy a mai több mint 30 százalékos áramveszteség, ami évenként milliókban igen tekintélyes összeget jelent, lényegesen redukálódnék. — Mindettől eltekintve — mondotta végül Munteanu igazgató, — az Elektrobel világtvöszt egyike a legszolidabb belga cégnek, amely kevés haszonnal és részesedéssel komoly és alapos munkát fog végezni és nehány éven belül az Erdélyi Szénbánya által termelt szén igénybevételével és újabb hatalmas befektetéssel az egész környéket behálózó nj villanyccntrálét is meg fogja építeni, ami aztán évtizedekre biztosítja nemcsak Kolozsvár város, hanem az egész környéknek az olcsó villanyárammal I való ellátását. nak. Egy másik biharmegyei vitás kérdés 6r- mihályfalva hovatartozandóságának ügye. Amint ismeretes, ugyanis Érmihályfalvát már régebben Biharmegyétől Szilágymegyéhez csatolták. Most azután az uj közigazgatási rendezések során mozgalom indult meg Érmihálv- íalván a község visszacsatolása érdekében. Hegedűs Nándor dr. képvivselő hangot adott az érmihályfalviak óhajtásának, amire Mirto államtitkár kijelentette, hogy ezt a kérdést olyan módon fogják megoldani, hogy megszavaztatják a község lakosságát s aljban az esetben, ha a lakosság Biharmegyéhez való visszacsatolását óhajtja, a lakosságnak ezt a hatásevMtát respektálni fogják. Hogyan lehet elhárítani a villanyárak emelését A belügyminisztériumban mit sem tudnak Biharmegye kettészakitásáról