Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-23 / 217. szám

10 MűaxrtUnuüt Xll. ÉVF. 217. SZÁM. Fájnak-e a lábai? i Próbálja meg a következőket, s nem ; fog többé szenvedni. Szerezzen be magának a gyógyszerésznél egy ! csomag körülbelül tél font Saltrate Rodell-t s ; I oldjon fel még ma este egy kis maroknyit egy j i edény meleg vízben I — Â száltrálok különösen ; i koncentrált medicináiig sók, melyek a viznek j ; csodás gyógyerőt kölcsönöznek, amennyiben azt i ; tiszta oxigénnal teütik. Elég, ba lábait körül- j j belül 10 percig áztatja egy ilyen fürdőben, hogy ; ; minden lábfájásától megszabaduljon: minden j : daganat, zuzódás, égés és viszketés, min'egy j I varázsszóra eltűnnek. A száltrátos fürdők ezen- ; ; kívül igen jó hatással vannak a kellemetlen j i szagok és a túlságos izzadás más kellemetlen kö- j I vetkezményei ellen is. Egy ilyen, hosszabb j ideig tartó lábfürdö a ; tyúkszemeket, bőrkémé- ; nyedéseket és más fájó | képződményeket annyi- : ra megpuhitja. hogy eze­ket könnyen és fájdalom nélkül eltávolíthatja, jt anélkül, hogy a mindig veszélyes borotvákéit, f vagy más éles szerszá- j. mot kellene igénybe! vennie. ; Egyetlen csomag Sál- j Irate Rodell elég ahoz, } hogy lábait kifogástalan I állapotba hozza, úgy, j hogy még a legszűkebb i u j cipőt is olyan kényei- j mesen fogja viselhetni, i mint a legrégibb kita- ; posott cipőt. — A SAL- I TRATE RODELL min- j den gyógyszertárban : kapható. — Próbálja ki i még ma este s már hol- i nap reggel olyan érzése ; lesz, mintha teljesen \ uj lábal volnának. — ! kalóz. (Kalandor történet 8 felvonásban. Fő­szereplő: Richard Dix.) III. Pótképek. (Nagy­szabású kettős műsor. Két és félórás előadások. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Szerdán szeptember 25-én 4 és fél hét órakor: Pre­miere. I. Szerelmi láz. (Kolozsvárott először! A legragyogóbb újdonság. Szinmü 8 felvonás­ban. Főszereplők} Vivian Gibson, Junkermann.) II. A sárga kalóz! (Kalandor történet 8 felv. Fő­szereplő: Richard Dix.) III. Pótképek. Nagy­szabású kettős műsor. Két és félórás előadások. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.) Csütörtökön szeptember 26-án 4 és fél hét órakor: I. Az elsodort ember. (Emil Jannings mester­alkotása.) II. Veszedelmes bübáj. (Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben Esther Ralston.) III. Pótképek. Record műsor. Két és félórás előadá­sok. Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Pénteken szeptember 27-én 4 és fél hét órakor: I. Az elsodort ember. (Enni Jannings mester alkotása.) H. Veszedelmes bübáj. (Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben Esther Ralston.) III. Pótképek. Record müsór. Két és félórás előadá­sok. Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Szombattól, szeptember 28-tól kezdve az előadások kezdetének ideje megváltozik. Szombattól kezdve az előadások 8 órakor és fél hat órakor kezdődnek. Szombaton szeptember 28-án 3 és fél hat órakor: I. Az elsodort ember. (Emil Jannings mester­alkotása.) n. Veszedelmes bübáj. (Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő Esther Ralston.) IÍI. Pótképek. (Rekord műsor. Két és félórás előadá­sok. Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Vasárnap szeptember 29-én délelőtt 11 órakor: Pusz­ták törvénye, vagy: A texasi lovas. (Kalandor történet. Főszereplő: Tim Me. Coy. Helyárak: 15 és 10 lej. CORSO-FTI.MSZINHA7 M( SORA Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor: őfensége a hordár. Pompás vígjáték 8 felvonásban. Fősze­replő: Hanz Junkermann, ki e filmben leg­nagyobb sikerét aratta kettős szerepléssel. Partnerei: Werner Pittschau és Mary Kid. Előjáték: Amerikai burleszk 2 felvonás­ban és Ufa journal a legfrissebb esemé­nyekkel. Hétfőn 5, 7, 9 órakor: őfensége a hordár. Hanz Junkermann parádés szerepe. Partnerei: Werner Pittschau és Mary Kid. Előjáték: Amerikai burleszk 2 felvonásban és a leg­újabb Ufa heti világhiradó. Kedden 5, 7, 9 órakor: Premier! Villa Falconier Richard Voss világhírű regénye. Nagy­szerű felvételek és rendezés. Főszereplők: Maria Jakobini és Hanz Stüwe. KÖZGAZDASÁG Uj íparpártolási törvényt, reális adókivetést és a kereskedelmi szer« ződések megkötését követelik a romániai ipari iparvállalatok Az UGIR bukaresti központi választmányi ülése elfogadta a kolozsvári tagozat előterjesztéseit (Bukarest, szeptember 21. Saját tud.) A Romániai Gyáriparosok Országos Szövetsé­ge, az UGIR nagy érdeklődés mellett tartot­ta meg szeptember 19-én és 20-án Bukarest­ben összváiasztmányi gyűlését, amelyen tár­gyalás alá vették a kolozsvári, brassói és marosvásárhelyi UGIR-tagozatok előterjesz­tését a kormánynak az ipari termelésre sé­relmes intézkedései ellen, valamint az UGIR uj munkaprogrammját. Az ülésen teljes számmal jelentek meg az erdélyi ipar rep­rezentánsai, akik Pene-seu-Kertsch elnökleté­vel részletes tárgyalás alá vették a különböző előterjesztéseket s megvizsgálták a romániai ipari termelés súlyos helyzetét, amelynek megváltoztatása és konszolidációja ma már mind jobban kidomborodó nemzetgazdasági és társadalmi érdek. A munkaszerződésekről szóló törvénnyel kapcsolatosan dr. Gust brassói delegátus az ülésen megjelentek nagy figyelme közben mutatott reá arra, hogy ez a törvény súlyo­san sérelmes az iparvállalatokra, mert álta­lánosan kötelezővé tette a nyolc órai munka­időt és nem számolt egyes iparvállalatok speciális helyzetével, amely lehetetlenné te­szi a nyolc órai munkaidő általános alkalma­zását, mert a törvény rendelkezésének vég­rehajtása létalapjaiban támadja meg bizo­nyos termelési kategóriák tényezőit. Gust dr. hivatkozott arra, hogy a romániai ipar- vállalatok teherbiróképességüket messze meghaladó módon hoztak áldozatot a múlt­ban is a munkásság gazdasági és szociális helyzetének megjavítására és a jóléti intéz­mények tömeges létesítésével siettek a mun­kásosztály segítségére. Ilyen körülmények között a romániai ipari termelés munkaadói joggal megkívánhatják a kormánytól, hogy a súlyos gazdasági helyzetben segítségére legyen a romániai iparvállalatoknak és olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket te­gyen, törvényeket hozzon, amelyek valóban a nemzeti iparpártolás jellegét viselik ma­gukon. Frederic Mihai Montanii üveggyári igaz­gató a külföldi szakmunkások tömeges kiuta sitásának kérdését tette éles bírálat tárgyá­vá. Hivatkozott arra, hogy a romániai üveg­ipar a foglalkoztatott munkások összlétszá- mának körülbelül hét százalékát a külföldi szakképzett munkások közül kénytelen fog­lalkoztatni minimális létszámot tehát és mégis a külföldiek tartózkodási engedélyé­nek legutóbbi revíziója során a külföldi ál­lampolgárságú üveggyári munkásokat tö­megesen utasították ki Romániából és a speciális szakképzettségi! munkások hiánya természetesen a romániai üveggyártást mi­nőségileg súlyosan visszavetette. Mircea mérnök, az UGIR vezérigazgató­ja ezzel a kérdéssel kapcsolatosan felhivta az UGIR tagjait arra, hogy minden hasonló ese­tet azonnal közöljenek a bukaresti központi irodával, amely a maga részéről sürgősen megteszi az intézkedéseket, hogy hasonló és helytelen hatósági intézkedések ne veszélyez­tethessék a romániai iparvállalatok terme­lésének folytonosságát és üzemmenetét. Az összválasztmányi ülés a kolozsvári tagozat összes előterjesztéseit egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy október hó folyamán rendkívüli közgyűlésre hívja össze az UGIR tagjait, amelyen feltárják a romá­niai ipari termelés összes sérelmeit, uj gaz­daságpolitikát követelnek a kormánytól, és Maniu Gyula miniszterelnöknek, valamint a gazdasági szakminisztereknek emlékirato­kat fognak átnyújtani, amelyekben köve­telik: 1. Az uj íparpártolási törvény sürgős megalkotását, 2. az ipar kívánságainak teljesítését a hatósági adminisztrációval szemben, 3. a CFR tarifa politikájának radikális megváltoztatását, 4. az iparvállalatok megadóztatásának uj alapokra való fektetését és teherbiróképes­ségükkcl összhangba való hozatalát, 5. az uj vámtörvény megalkotását és a kereskedelmi szerződések megkötését és végül 6. a romániai építkezési probléma, illetve építkezési polii,ka megoldását, racionáli­sabb alapokra való fektetését. A rendkívüli közgyűlésre az UGIR köz­ponti igazgatótanácsa uj munkapxogrammot dolgoz ki, amelynek alapelveiül elfogadta azt a tervezetet, amelyet a kolozsvári tagozat, illetve dr. Farkas Mózes, az UGIR kolozsvári elnöke és dr. Böszörményi Sándor ügyvezető igazgató dolgoztak ki. Az UGIR vezetői remélik, hogy végre a kormány is felismeri azt a súlyos helyzetet, amelyben a romániai ipari termelés évek óta vergődik és szanálása, konszolidációja érdekében olyan törvényhozási intézkedése­ket tesz, amelyek biztosítják az ipari terme­lés szolid rentabilitását. „KEDVE SOKUL" (CHIFFON) A legjobb fehér- ém ágyneműre!

Next

/
Thumbnails
Contents