Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-22 / 216. szám
I XII. BVF. 215. SZÁM. mem aß© A magyarországi németek meg vannak elégedve a fejlődéssel, melyet kisebbségi helyzetük mulat Érdekes megállapítások a Magyarországi Németek Nép- müvelödési Egyesületének közgyűlésén — 22.000 tag, másfélmillió lej tagdíj bevétel — Meleg elismerés a magyar kormány kisebbségi politikájának Kolozsvár, 1929 szeptember hó. Ál román sajtóban nem egyszer olvastunk támadó cikkeket arról, hogy Magyar- ország mi jogon kéri számon a különböző magyar kisebbségek helyzetét, amikor a saját kisebbségi népeinek szabadságait nem adja meg.Ez a vád közvetlenül érdekel mert érint bennünket is. Kapnunk kell tehát az alkalmon, amikor az ellenkezőjét bizonyít-, hatjuk. Jobb alkalmat erre keresve sem találhatnánk, mint az ü. D. V.-nek, a magyarországi németek népmüveló'dési egyesületének ez évi közgyűlését, mely a mult hó régén folyt le Budapesten a németség igen éleiík érdeklődése mellett. Ezen a közgyűlésen a magyarországi németek vezetői népük kisebbségi életének minden ágát megvilágították. Amit beszédeik és beszámolóik nyomán látunk, az mind csak azt mutatja, hogy Kismagyaror- szág németsége gyors léptekkel halad kisebbségi jogai rendszerének teljes kifejlődése felé. S ebben a törekvésében pedig a magyar központi kormány messzemenő és őszinte támogatását élvezi. Az U. D. V. rAz Ungarländische Deutscher Volksbildungverein, mely a magyarországi németek kulturális életében az EMKE hivatását tölti be, augusztus 20-án Szent István napján tartotta meg Budapesten hatodik évi rendes közgyűlését. A részletes közgyűlési beszámoló, mely ma előttünk fekszik, arról tesz tanúságot, hogy a magyarországi németség kulturális szervezkedése ezalatt a hat év alatt hatalmasat fejlődött, arai nemcsak azt mutatja, hogy a kisebbségi vezetőség volt igen tevékeny, hanem azt is, hogy utjokban hatósági akadályok nem állottak. Szervezetüknek ezt a fejlettségét a legtagot egyszerűbben és legvilágosabban a számok mutatják. Ezek szerint az U. D. V. ez alatt a hat év alatt 22.284 fizető nyert meg céljainak, kik 147 helyi tagozatban vettek részt a német kulturéletben. Az elmúlt évre 11 uj helyi tagozat megszervezése esik. A jelentés szerint ezt — az elmúlt évekhez viszonyítva — lassúbb tempót az magyarázza, hogy újabb helyi tagozatok felállítása előtt a meglevők életét igyekezett a vezetőség minél intenzivebbé tenni s csak ennek elérése után kívánja szervezeteit tovább kiépíteni. Ezek a helyi tagbzatok a következőképpen oszlanak meg: Baranya 38, Bács 11, Vas 2, Fehér 6, Hont 1, Komárom 11, Moson 8, Nógrád 2, Pest 16, Sopron 3, Toron tál 2, Tolna 42. Ezeknek a köröknek A kögyülésen Kirchknopf Mihály német gazdaember bejelentette, hogy annak a küldöttségnek a kérelmére, melyet a magyar földmivelésügyi miniszter elé ő vezetett, a magyar kormány Sopron székhellyel egy német nyelvű gazdasági iskolát állított fel, mely ebben az évben egy kezdő tanfolyam alakjában meg is kezdi működését. Bleyer Jakab pedig annak a határozott reményének adott kifejezést, hogy rövidesen 15— 20 ilyen intézménye lesz Magyaországon a németségnek, ha az egyesület ezek látogatottságát biztosítja. Az U. D. V. céljairól és elért eredményeiről Bleyer Jakab volt miniszter mondott nagy beszédet. Mindenekelőtt bejelentette, hogy számos iskola alakult át ez év folyamán is kisebbségi intézetté s ez a folyamat egyre szélesedik. Az őszinte akaratot az is mutatja, hogy ez évben Baján tanfolyamot tartottak német eredetű tanítók számára a németnyelvű tanitás érdekében. Még jobban mutatja azonban ezt a jóakaratot, hogy a magyar kormány igen nagy költséggel maga gondoskodott a német lakosság számára német tankönyvekről. „Ezek a tankönyvek — mondotta Bleyer, miközben az elkészült iskoláskönyvek első példányait á közgyűlés asztalára helyezte el — nem egyszerű fordításai az állami tankönyveknek, amint az egyik másik utódállamban történik, hol a németek számára engedélyezet német tankönyvekben semmi német kulturelem nincsen, hanem ezek a tankönyvek a magyar történelem élményein átszűrődött német népszellemnek eredeti gyümölcsei...“ Elismerés a magyar kormánynak Rendkívül érdekes Bleyer beszédének az a része, melyben a magyar kormányról és a külföldi németség megnyilatkozásairól szól: „Az egész világ nyilvánossága előtt ki kell itt jelentenem — mondotta — hogy az iskolakérdésben úgy a magyar kir. kormány, mint különösen a miniszterelnök ur legmesszebbmenő jóakaratát élvezzük. Aki azt hiszi, hogy ezt a kérdést máról holnapra, egyetlen hatalmi szóval el lehet intézni, az nem ismeri a történelmi előzményeket. Napról napra látunk azonban olyan kormányintézkedéseket, melyek bennünket a végső megoldáshoz közelebb visznek... Azonban német részről is megértést kérünk. A német külföld nem kezeli a mi ügyünket mindig a kellő belátással és felelősségérzettel. Ezzel sokszor nagy károkat okoznak nekünk. Ha azt mondjuk, hogy telve vagyunk reményekkel, úgy ezt senki se vegye hizel- kedésnek, mert mi valóban nem vagyunk ennek emberei. (Viharos tetszés). Ha tehát német részről velünk foglalkoznak, ez úgy történjék, hogy az nekünk is hasznos legyen. Másfelől pedig: aki Magyarországnak ellensége, az a mi ellenségünk is. Számunkra öröm és megnyugvás mindaz, amit a magyarországi német kérdés megoldásáról e becsületes és minden irányban őszinte beszámoló elmond. Megnyugvás és öröm a számunkra, hogy a kis Magyarországon elég erősek testvéreink ahoz, bogy kisebbségektől a maguk boldogulását ne féltsék és elég bátrak, hogy — ha kell — a közvéleménnyel is szembeszálljanak a haladás és humánizmus érdekében. Dr. Sulyok István, az elmnlt év folyamán összesen 218 knltnrális vagy gazdasági előadást tartottak vezetőik. A félmilliós magyarországi németség néplapja a Sontagsblatt összesen 16.000 példányban van elterjedve s ugyanilyen példányszámot ért el naptáruk is. Az egyesület az elmúlt évben két tanfolyamot tartott: egyet Tévéien s egyet Németboly-ban. Az egyesület rövid tevékenységének eredményeképen összesen 76 népkönyvtár alakalt melyek egyenként 100—150 kötetből állanak s a téli estéken rendezett olvasó-esték igen népszerűekké váltak. A tagok az elmúlt évben tagdijak és egyéb hozzájárulások címén összesen 51.226 pengőt fizettek he az egyesület pénztárába, ami meghaladja a másfélmillió lejt. Az egyesület 12.000 pengő állami támogatást élvez, ami 360.000 lejnek felel meg! Német iskolák.
