Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-21 / 215. szám
4 X1L ÉVF. 215. SZÁM. —MMii—lír mii« ... Az öregedő sziniiskolai tanár s a fiatal filmszinésznő szerelmi regénye Margittay Gyula a Dunába ölte magát — Miért menekült a halálba az első magyar filmszínész (Budapest, szeptember 19.) A mult hét elején megjelent a főkapitányságon a Filmegyesület ügyésze és bejelentette, hogy M. Margittay Gyula szinész és sziniiskolai tanár eltűnt Vörösmarty-ucca 38. számú házban lévő lakásáról. A rendőri nyomozás eredménytelen maradt. Kedden délután távirati értesités érkezett a főkapitánysághoz a dunaföldvári községi elöljáróságtól, hogy Margittay Gyula holttestét kifogták a Dunából. Az első magyar filmek Margittay Gyula 51 éves volt, májusban már teljes nyugdíjjogosultságot ért volna el. Fiatalabb korában ismert vidéki szinész volt. Hősszerelmes szerepeket játszott. Később rendező lett. Amikor a magyar filmgyártás megkezdődött. Margittay az elsők között volt, aki filmeken szerepelt. E mellett a fővárosnál hivatalnokoskodott, ezt az állását megtartotta egészen az utóbbi időkig. Amikor a magyar filmgyártás megszűnt. Margittay más kenyérkereset után volt kénytelen nézni. A Rákosi Szidi iskolájában a filmosztályra beiratkozott növendékeket tanította. Lakásán, magániskolájában is négy-öt növendéket tanitott. A „démon“ Három esztendővel ezelőtt a Rákosi Szidi iskolában beleszeretett egyik növendékébe, Zsiga Irénbe, aki akkor 18 éves volt. A leány szülei Rákosszentmihályon laktak, onnan járt be naponként az iskolába. Margittay egy alkalommal kihivta felelni a csinos, fekete leányt. Rövid előadást tartott neki, mit kell eljátszania az osztály előtt. A „démon“ volt a kijelölt szerep. Zsiga Irénnek a feladat szerint őt kellett elcsábítania. Az öregedő tanár és a fiatal növendék az osztály előtt belekezdett a film jelenet lejátszásába. Margittay igen nagy tehetséget vélt felfedezni a leányban és ez időtől kezdve gyakrabban foglalkozott vele. Ennek az lett az eredménye, hogy a tanár és növendéke között szerelem fejlődött. Margittay a szininöveudék miatt otthagyta feleségét, akivel majd busz évig élt együtt. Megindította a válópert. Az asszony nem akart válni. Nagyobb küzdelmek után mégis sikerült egyességi utón, békésen olin tézni a válást. Margittay a bútorokat, ingóságokat átadta feleségének, ő maga a csupasz lakásban maradt. Borús szerelem Ezidőben Margittay a Nemzeti Film- egyesiiletnél volt titkár. Az egyesület, helyiségei akkoriban a Hegedűs Sándor-ucca 9. számú házban voltak. Az egyesület nagyobb klubtevékenységet fejtett ki annakidején és így módjában volt Margittayt jól fizetni. Margittay ekkor jó napokat látott. A kiürült lakást újonnan berendezte és át engedte Zsiga Irénnek Az aránylagos anyagi jólét mellett egyedül szerelmének élt, akire annyira féltébenykedett, hogy nem akarta még csak rövid időre sem magára hagyni. Ezért lemondott a Rákosi szi- niiskolában viselt tanári állásáról, hogy naphosszat együtt lehessen a fiatal leány- nyal. A Nemzeti Filmegyesület nemsokára bezárta kapuit, a klubélet megszűnt és Margittay Gyulára nehéz napok virradtak. Ez időtől kezdve a legsúlyosabb anyagi gondokkal küzdött. Az öregedő embert annyira hatalmába kerítette a kései szerelem, hogy semmi más nem érdekelte a világon. A fővárosnál nem tudta ellátni hivatalát és kénytelen volt állását otthagyni. Ekkor a régi barátai, a filmesek, akik látták Margittay nehéz helyzetét, úgy igyekeztek segíteni, hogy az Országos Filmegyesület pénzbeszedőjévé tették. Ez nem jelentett valami nagy jövedelmet a számára. A beszedett tagdíjaknak kapta bizonyos hányadát. Az utóbbi időben már a legnagyobb anyagi gondokkal küzdött és öngyilkossági tervekkel foglalkozott. Hajsza a kenyér istán Mint most kiderült, már júliusban végrendeletet készített, amelyben megírta, hogy a gondok felőrölték idegzetét, kénytelen a halálba menekülni. Arra kérte a Filmegyesület ügyészét, akihez végrendeletét irta és akit a végrendelet végrehajtásával is megbízott, hogy vigyázzon Zsiga Irén érdekeire. Mindenét Zsiga Irénre hagyta. Ilgylátszik, Margittay sokáig küzdött az öngyilkosság gondolatával, mert a júliusban elkészített végrendelet és az akkor bejelentett öngyilkossági kísérlet után igyekezett más és más elhelyezkedést találni. Majdnem két hónapig folytatta ezt a küzdelmet. Közben a házbérét nem tudta kifizetni, lakását lefoglaták, bútorait el akarták szállítani, árveréseket, végrehajtásokat tűztek ki ellene. A pénz utáni hajszában, a napi megélhetés gondjaiban tökéletesen megrokkant és ekkor határozta el végleg öngyilkossági tervét végrehajtani. Akit itthagyott A mult hét szerdáján elbúcsúzott Zsiga Iréntől, eltávozott hazulról és azóta nem jelentkezett. Távozása után Zsiga Irán átkutatta Margittay iratait és ott találta meg az egyesületi nyugták között azt a borítékot, amelyre rá volt írva: „Végrendeletem“. A borítékot elvitte a címzetthez, Földes János ügyvédhez. A boríték felbontása után derült ki, hogy Margittay két hónap óta foglalkozott a sötét tervekkel. Margittay távozása óta Zsiga Irén a legnagyobb bizonytalanságban élt, most kapta meg az értesítést Margittay holttestének megtalálásáról. A fiatal leány Mar- gittayval egyidőben ugyancsak kilépett a Rákosi-féle sziniiskolából. Az utóbbi hónapokban a Vígszínháznál kapott mint statiszta alkalmazást. Ha szerepelt, esténként 3 pengő felléptidijat kapott. A fiatal leány most eljárt a Szinészegyesületnél, kérve, hogy az egyesület, amelynek néhány hónap múlva már nyugdíjas tagja lett volna, te- mettesse el Margittay Gyulát. T. Gy. A biharme^yei ílg;fvédek egféiyeg’y letet alakltunsik (Nagyvárad, szeptember 19.) Nagyszabású szociális mozgalom indult meg a biharmegyei és nagyváradi ügyvédek körében. A mozgalomnak kezdeményezője dr. Zigre Miklós volt miniszter, aki javaslatot lett, liogy a nagyváradi ügyvédi kar alapítson önálló jogi személyiség gyanánt segélyegyletet. A javaslat tételére az a körülmény vezette, hogy ilyem módon az esetben, ha az ügyvédi kar valamelyik tagja clhalálozik, annak özvegye, gyermekei, vagy azok, akiknek fenntartásáról eddig gondoskodott, egyszerre jelentékenyebb összeghez juthassanak, amelyből szerény megélhetésük biztosítva legyen. Legutóbb is megtörtént, hogy a nagyváradi ügyvédi karnak egyik közbecsült tagja elhunyt, minthogy halálát hosszan tartó betegeskedés előzte meg, mely idő alatt munkaképtelen volt és meglevő tőkéjét teljesen felemésztette, a minden vagyon nélkül maradt özvegy az ügyvédi kamarához volt kénytelen támogatásért fordulni. A kamara azonban megfelelő alap hiányában, csak néhány ezer lejt tudott segély gyanánt kiutalni. Az ügyvédi segélyegyletet olyképpen tervezi dr. Zigre Miklós, hogy az ügyvédi kar minden egyes tagja a belépés alkalmával egyszer és mindenkorra fizet 1000 lejt, ezenkívül az évi tagsági dij minden ügyvéd részéről 500 lej. Hogy ha valamelyik ügyvéd meghal, a segélyegylet az ügyvéd hátramaradottjának annyi 500 lejt utal ki egy tételben, mint ahány tagja van á segélyegyletnek. Az ügyvédi kamara mindegyik tagja be fog lépni a segélyegyletbe és igy-a segélyegylet legalább 200 taggal fog rendelkezni. Igv a segélyesrvlet az illető elhalt ügyvéd családtagjainak egyszerre 100.000 lejt fog az elhalálozást követő 8 napon belül kifizetni. Hogy állandóan legyen e célra tőkéje, amint egy ügyvéd elhalálozik, minden egyes ügyvéd tartozik a segélyalap javára 500 lejt befizetni. E segélyegyletnek azonban ezen túlmenő céljai is vannak, nevezetesen a begyülő tőke kamatait felerészben tőkeszaporitásra használja fel. A tőke össze fog gyűlni első sorban a befizetési dijakból, amelyekből 200.000 lej jön össze. Ezenkívül különböző alapítványokból. Kilátás van arra, hogy elsősorban Nagyvárad és Biharmesgye tanácsa nagyobb összegű alapítványt fog tenni e célra, valamint nagyobb összegű alapit, ványokat óhajtanak tenni a nagyváradi pénzintézetek, iparvállalatok és az ügyvédi karnak jobbmódu tagjai. Hasonlóképpen az egylet bevételét gyarapítani fogják azok az alapítványok, amelyeket az ügyvédi kar régebbi tagjainak jubileumai alkalmából az ügyvédi kamara tagjai nevezett kartársai tiszteletére tenni szándékoznak. A legutóbbi ügyvédi kamarai választmányi ülésen dr. Kiss Döme dékán, aki 10 éve vezeti dékáni minőségben az ügyvédi kamarát, felvetette azt az igen életrevaló eszmét, hogy az ügyvédi kamara tagjai a segélyegylet céljára minden egyes a bírósághoz beadandó beadványok első példányára illesszenek reá egy segélybélyeget 2, esetleg 5 lej értékben. Kétségtelen dolog, hogy az ügyvédi kar tagjai az életrevaló gondolatot szívesen fel fogják karolni. Ha figyelembe vesszük, hogy a Nagyvárad városi járásbírósághoz, valamint az ügyvédi kamara területén működő többi járásbírósághoz és a nagyváradi törvényszékhez az ügyvédi kamara tagjai évenként sokezer beadványt nyújtanak be, úgy kétségtelen, hogy e címen is többszázezer lej állandó évi bevétele lesz az ügyvédi segélyalapnak. A kamatokból az ügyvédi segélyalap segélyt fog nyújtani a reá szoruló beteg tagjainak gyógykezeltetésére, orvosi költségekre, szükség esetén szanatóriumi ápolására és amint tőkéje lehetővé fogja tenni, abból bérházat fog építeni, amely bérházban az ügyvédi kar elaggott, munkaképtelen és arra szoruló tagjai, vagy ingyenes lakást fognak kapni, vagy nagyon mérsékelt bér mellett lakhatnak és esetleg díjmentes ellátásban részesülnek. Hogy a befolyó kamatok teljes egészében áll- hassanak ezen szociális célok rendelkezésére, dr. Zigre Miklós tervezete szerint az ügyvezető-igazgató, a péűztárnok, a jogtanácsos teljesen díjtalanul végzik feladatukat. A nagyváradi ügyvédi kamára közgyűlése e se- gélyegylet céljaira évenként nagyobb összeget fog kiutalni és költségvetésébe felvenni. A dr. Zigre Miklós által tervezett ügyvédi segélyegylet az első az országban, mely a csatolt területeken megalakul. A tervezet nagy érdeklődést váltott ki az egész ügyvédi karban. A kamara a segélyegylet eszméjének propagálása és gyakorlati megvalósulása érdekében rendkívüli közgyűlést fog már a napokbam összehívni. Az egylet, mint külön önálló törvényszékileg bejegyzett jogi személyiség fog működni. Tagjai lehetnek korra való tekintet nélkül mindenik a nagyváradi ügyvédi kamarában bejegyzett ügyvéd. Kétségtelen, hogy a csatolt részek többi kamarái is saját körükben követni fogják a nagyváradi példát. Addig is, mig egy megfelelő szabályzata országos nyugdijegyesület az állam támogatásával meg fog alakulni, szükséges, hogy az ügyvédi kar tagjai ilyen önsegélyezéssel gondoskodjanak legalább szerény mértékben családtagjaik jövőjéről ______________________Dr. Váradi Ödön Üggvéd! fiától’“ idönapló 1930. 480 Leiu,énvénel szállítja: Lepage reskedés Cin]
