Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-18 / 212. szám
XU. tvr. til. BZÂM. ,.;aa s BBSi. KaXrmaB. «1 Tökéletes anarchia a kolozsvári városházán A közigazgatásí törvény alkalmazása és az aj községi választók összeírása fejtetőre állított mindent — Három Sej van és mégis fejetlen a városi közigazgatás — Vaida belügyminiszter ur figyelmébe (Kolozsvár, szeptember 16.) Már napok, sőt betek óta a kolozsvári városháza a felzavart hangyaboly képét mutatja. Hozzáfogtak az uj közigazgatási törvény alkalmazásához és az uj községi névjegyzékek összeállításához és kiderült, hogy a városi adminisztráció nem tud megbirkózni a nagy feladatokkal. Több, mimit tiz esztendő óta megszoktuk, hogy Kolozsváron, Erdóly fővárosában a közigazgatás beteg. A hajdan kincsesváros hatalmas birtokait, erkölcsi és anyagi értékeit az egymást felváltó politikai rezsimek csáki szalmájaként kezelték és ma oda jutottunk, hogy Kolozsvár az anyagi csőd szélén áll. De ez se volt elég. Az anyagi csőd után ma a morális csőd állapotába kerültünk. Olyan fejetlenség, rendszertelenség és politikai nepótizmos kapott lábra a városházán, amit nem minősíthetünk egyébnek, mint közigazgatási anarchiának. Az nj közigazgatási törvény alkalmazása és a községi választói jegyzékek kiegészítése, illetve összeállitása során a régi betegségek még jobban kiütköztek és ima az első erőpróbánál kiderült, hogy a mai tanács beteg, nincs egységes vezetése, nincs a tagjai között harmónia és a városházán olyan fejetlenség lett nrrá, ami még Er. dély fővárosában is az nj törvényt valósággal zátonyra juttatja és a kormány számára kínos helyzetet teremt. Az nj közigazgatási törvény világosan megmondja, hogy mi a teendő. De alig akad ember, aki a törvény szellemét megértse és igy megtörténhetett az a furcsa és szokatlan körülmény, hogy az nj községi névjegyzékek összeállításánál napról- napra más szempontok, más irányelvek uralkodnak. Napokkal ezelőtt a tanács egy hirdetményt tett közzé, amelynek értelmében nemcsak a nők, hanem mindazok a férfiak, akik eddig a névjegyzékekből kimaradtak, jelentkezhetnek. A jelentkezések meg is indultak, de még mai napig senki sem tudja a városházán, bogy az uj jelentkezőket melyik listába vezessék be. Van ugyan egy községi választói névjegyzék, de jobb volna, ha a városi tanács az egészet tűzbe dobná. Nem szólva arról, hogy ez a községi névjegyzék még be sines fűzve és egy egész betüsorozat hiányzik belőle, valósággal elszomorító körülmény, hogy négy esztendő óta ezeket a községi lajstromokat senki sem javította ki és azok mindennek nevezhetők, csak megbízható köz- zégi listáknak nem. Mégis az első napokban az a vélemény alakult ki, hogy ezeknek az alapján kell összeállítani az uj szavazókat és a rozoga és hiányos jegyzékeket kell kiegészíteni. Természetes, hogy ez ellen nemcsak a városi tanács komolyabb elemei, hanem a kolozsvári politikai pártok reprezentánsai is a legélesebben kikeltek. Ekkor uj idea merült fel s arról volt szó, hogy az általános választói névjegyzékeket veszik alapul. Igen ám, de ekkor előállt a bölcs tanács egy néhány tagja, és azt a kifogást emelte, hogy az általános szavazói listák összeállításánál nem vették figyelembe, hogy a választóknak a városi közterhek viselésében is részt kell venniök. Erre az eddigi megállapodások felborultak és az az általános elv került felszínre, bogy egészen uj községi listákat kell készíteni. Nem szólva arról, hogy ez a közelgő választások miatt szinte lehetetlen, mégis ezt az álláspontot is elfogadtuk volna, ha az elv kimondása után 30—40 ember azonnal hozzálát a munkálatokhoz. Nem, nem ez történt. Másnap uj gondolat született meg egy másik városatya fejében, aki azt dobta felszínre, hogy előbb az illetőségi lajstromokat kell megcsinálni és amidőn ez meg lesz, csak azután foghatnak hozzá a községi névjegyzékek összeállitásához. A helyzet napról-napra igy változott. Mindig annak volt igaza, aki hangosabban beszélt és ma a törvény megjelenése után három hét múlva a városi tanács a listák összeállításánál a kezdet kezdetén van. Még ma sem lehet semmi biztosat tudni. Az idő pedig rohamosan telik és a szavazati joggal bírók jelentkezése és igazolása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Az a néhány hivatalnok, akiket az összeírással megbíztak, nem tudják a törvényt, nincs egységes utasitásuk és dk maguk is a legnagyobb zavarban vannak. Mindehhez hozzájárul, hogy a mai tanácsban valósággal tombol az „egyetértés“. Mihali Tivadar polgármester ugyan a város feje, de tekintettel arra, hogy nem a nemzeti-parasztpárt tagja, semmiféle irányban nem akarja és nem meri exponálni magát. A régi közigazgatási törvény szerint, amely még ma is a városházán érvényben van, csak egy helyettes polgármesteri állást ismerünk, de nekünk kettőt adott végzetünk. Ebből aztán a legnagyobb bajok származnak. Mind a két helyettes-polgármester vezetni akar és igy egymás útjait és terveit keresztezik. Ha az egyik át mond, a másik azonnal bét kiált és Mihali polgármester, akinek vitás kérdésekben döntenie kellene, szerényen félrebnzódik. Elmondhatjuk tehát, hogy Kolozsvár városnak jelenleg három feje van és mégis — fejetlen. Mindezt ma már nemcsak a nagytanács tagjai, hanem a nemzeti-parasztpárt helyi vezetői is tudják Pedig végzetes hiba, hogy a városnak nincs egy olyan kimagasló egyénisége, aki valóban a tanács élén állana és diktálná * tempót ma, midőn az uj közigazgatási törvény amúgy is meglehetősen nehéz és körül menyes alkalmazásáról van szó. Ez a beteges riválizálás az oka annak, hogy az utóbbi időkiben a nagytanács tagjai, egy csomó egyetemi tanár, kiváló közjogász és néhány értékes régi polgár tüntetőleg nem látogatják még a közgyűléseket sem, mert valósággal szégyellik ezeket a szomorú állapotokat. Különösen nagyon sok panasz hallatszik egyik regátből ideszármazott helyettes-polgármester ellen. Ilyen körülmények között aa uj községi választók összeírása körül máris a legnagyobb tapintatlanságok és szabálytalanságok történnek. így a mai nap folyamán egy uriasszony megjelent az összeíró bizottság előtt. Felmutatta a vörös kereszt igazolványát, de azzal utasították el, hogy csak román vörös-keresztes hölgyeket vesznek fel a listába. Egy másik uriasszony hat felsőbb iskoláról szóló bizonyítványt mutatott fel, de elutasították és azt mondották, hogy csak Írásban lehet jelentkezni. (Közbenjárásunkra a polgármester kijelentette, hogy a magyar vörös-kereszt kitüntetéseit elfogadják és személyes jelentkezés esetén az Írásbeliséget mellőzik.) Itt egyelőre csak két esetet említettünk meg, de őráról-órára a legnagyobb felzúdulással hagyják ott a szavazó polgárok az összeíró helyiségeket, mert a tisztviselők a legkülönfélébb ürügyekkel térnek ki az összeirás elől. Mindezeket Vajda belügyminiszter ur figyelmébe ajánljuk. Ha Kolozsváron, Erdély fővárosában az uj közigazgatási törvény alkalmazásánál a legnagyobb rendszertelenségek és valóságos anarchia uralkodik, akkor mit várhatunk a perifériákon. Mindezeket kötelesség«zerüem meg kellett Írnunk. Valóban nagy nehézségek mutatkoznak a jelentkezéseknél, de ez ne térítsen el senkit az állampolgári kötelesség útjáról, különösen ne a magyarságot, amelynek ki kell vennie a részét a városi közigazgatásból. Egyben felhívunk mindenkit, hogy a sérelmeit jelentse be hozzánk, mert mi a sajtó erejével ostorozni fogunk minden visszaélést. Olajos Domokos. Â csikszentiamási tíizkat asztrófa rávilágított a magyarság szivére is (Kolozsvár, szeptember 16.) Csikszentta- más maholnap fogalommá válik. Nemcsak a megdöbbentő katasztrófa révén fogják emlegetni hosszú esztendőkön keresztül, hanem akkor is, ha már az üszkös romok fölött uj élet zsendül ki. Késő utódaink előtt is örök példa kell hogy legyen az az áldozatosan szép magyar összefogás, amely a veszedelemben megmutatta, hogy ha kell életerejének utolsó megfeszítésével sem engedi véreinek pusztulását. Ez a szempont ragyog ki azokból az adományokból, amelyeket az őszi szélben, hidegben vacogó hajléktalan szerencsétleneknek juttat a miagyar társadalom. A magyar öntudatnak ez az életereje nyugtatja meg azt, aki népe sorsáért aggódik és biztosítéka lehet a földig égett embereknek. Utolsó kimutatásunk óta egyébként a következő adományok érkeztek a csikszentta- mási tüzkárosultak javára: Magyar királyi követség Bukarest 5000 lej. Református Nőszövetség Kudzsir 500 „ Endre Károlyné Temesvár 200 „ Bárány Tivadar Pelsővisó 200 „ Dr. Péterffy Áron ügyv. Ny.-Szereda 200 „ Dr. Bereczky Ernő és neje 200 „ Kerner Lajos kúriai biró Budapest 200 „ Sallay Károly Apa 150 „ Dr. Csausz Károlyné Felsőbánya 100 „ Sziki Lajosné Balogh Ida 100 ,. A Magyar Párthoz pedig a következő adományok folytak be: Szenţferencrendi zárdafőnökség Dés 2500 Fráter Emilné Nagyszalonta 500 ,. Létay Antal Bozovics 300 „ Molnár Kornél Oraviea 100 .. Hidraulikusan sajtolt, csiszolt és fényezett mámnpozailipadló és falburkolásra min- fiormlfaf den színben és mintában taJlUiiCll gyárt Németh Ákos oki. gépészmérnök Târgu-Mureş, Str. Principele Carol 7. márványmozaiklemezgyára \
