Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-18 / 212. szám

ELŐFIZETÉS i. tföj 1 évre 1200 lej, fé' évre 300 lej, egy 12 oldalas szám ára 5 lej ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bssrkesttőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 m 3-04. XII. évfolyam 212-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOK? 1 évre 50 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Cluj*KoIozsvár, 1929 szeptember 18. 5l£fdÍ8 Székely nemzet és székely nemzeti Muzeum A székelység sepsiszentgyör­gyi jubiláris ünnepélyén vasár­nap mondotta el ezt a nagyje­lentőségű felvilágosítást és szö­gezte le hitvallásképpen, a Szé­kely Nemzeti Muzeum igazgató választmányának elnöke: Dr. Török Andor Mikor a székely muzeum keletkezett, ak­kor már a szebeni szász Bruckhenthal-mu- zeum és a kolozsvári magyar Erdélyi Mú­zeum meg voltak és igy a régi Erdély három történelmi nemzetének triója e téren is ki­egészült. Helyénvaló is volt, hogy a székely nemzet, amely a magyar honfoglalás óta kü­lön önálló és egyenlőjogu tényezője volt Er­délynek, együtt a magyarral és szásszal, akikkel közösen csinálta Erdély vérzivataros századainak történetét, a maga nagymultu szerepéhez és sajátos önálló lelki fejlődéséhez képest azon muzeum alakjában, kultúrájá­nak is külön intézményes képviseletet és tűz­helyet kapjon. Mert, bár a székely is ma­gyar, de a magyarságnak egy önállóan fej­lődött külön ága, mely a magyar történelem kezdetétől fogva mindig mint külön alakulat volt elismerve. A népvándorlás viharai kö­zött hatalmas hóditó turáni népek: hun, avar, bolgárnak összeomlása után fennmarad egy kis nép, mely őrzi a hun hagyományt és mint e nagy hagyomány képviselője egyesül a szintén turáni rokon magyarsággal és lesz annak részévé a magyar állam alapításakor. Azóta egy ezredéven át egy test és egy lelek a magyarság többi részeivel, ugyanazzal a kultúrával, etnikai hábitussal, faji öntudat­tal. A keresztyénségre áttérése óta, Szent István óta részese a nyugateurópai kultúrá­nak, amely nyugati kultúrának határa sok századon át épen a Székelyföld keleti határa, amelyen tul a bizantin keleteurópai és ázsiai kulturvilág terült el mindmáig. A középkor nagy román s gót épitőstilusainak kelet felé utolsó képviselői a székely templomok, s ez a határa a latin betűnek és latin keresztnek a legújabb korig. A nyugat nagy szellemi áramlatait: a reneszánszot és reformációt egyaránt felszívta magába a székely szellem, amely ezek mellett egy páratlanul gazdag és eredeti népköltészetet és népművészetet tu­dott megőrizni. A székely ősalkotmány és jogrendszer a székely szellemnek egyik leg­érdekesebb és legértékesebb terméke, amely még minden jogtörténészt megragadott ere­deti sajátosságával, melyben az ősvilág arisz­tokratikus konzervativizmusa csodálatos ossz hangban egyesül a liberális demokráciával Ez ősalkotmány alaptételei adják talán őseink leghübb jellemzését: 1* A székelyek földjét nem a király adta, az a székelyek ősfoglalása. 2. Ennélfogva minden székely szabad és önmagát saját választott tisztviselői által, saját törvényei szerint kormányozza és a Székelyföldön a királynak adószedósi joga sincsen. 3. Ezzel a székely szabadsággal szemben minden székely egyenlően és személyesen tartozik a székely törvény szerinti belügyi közkötelességekkel, a királlyal szemben pe­dig a honvédelemmel a hadbavonulással. Ezt Parisban megkezdődött a keleti jóvátétel! konferencia Magyarországot Bethlen István miniszterelnök fogja képviselni Egyelőre nincsenek jelen a legyőzött államok képviselői (Páris, szeptember 16.) Hétfőn délben kezdődött meg Parisban a keleti jóvátételi konferencia, amelyre hétfőn este Genfből Osszucki cseh és Titulescu román delegátu­sok Párisba utaztak. A konferencián működő bizottságoknak hármas feladata van: össze­írni a győztes államok területén fekvő azon javakat, amelyek azonnal az adós állam bir­tokában voltak; igazságosan szétosztani az egyes államok részéről a háború előtt felvett kölcsönöket és végül rendezni a keleti jóvá­tételek kérdését. A Petit Párisién szerint a keleti jóvátételek kérdése rendkívül kényes probléma, mivel Ausztria és Magyarország pénzügyi konszolidálásuk felé ha!adnak és ezt a folyamatot nem szabad vikságba so­dorni. A genfi lapok közlése szerint Bulgá­ria, Ausztria és Magyarország ugyanazokat a jogokat fogja élvezni a konferencián, mint Németország delegációja Hágában, ţ (Genf, szeptember 16.) A párisi tárgya­lásokon egyelőre csupán a hágai konferencia ö-=zehivó államai és kívülük a kisantant, Lengyelország és Portugália képviselői vesz­nek részt. Ausztria, Magyarország és Bulgária képviselőit csupán az előzetes kérdé­sek tisztázása után kívánták a tár­gyalásokba belevonni. Ez a terv Streeruwitz osztrák kancellár, Walko és Burov külügyminiszterek genfi ta­nácskozásai folytán megváltozott. A hétfőn kezdődő párisi jóvátételi szakértői tanácsko­záson Magyarország, Ausztria és Bulgária képviselői a legrövidebb időn belli már teljes jogú tagjai lesznek a konferen­ciáknak. Budapesti jelentések szerint tekintettel a tanácskozások fontosságára — különösen az utódállamok tulajdonába jutott állami javak értékének megállapítása kérdésében, vala­mint a természetbeni szolgáltatások folyta­tása és a háboruelőtti tartozások likvidálása terén, amely kérdések magyar szempontból rendkívüli Je* lentőséggel bírnak ' —, a párisi tanácskozásokon, beavatott for­rásból nyert értesülés szerint. Magyarországot gróf Bethlen István miniszterelnök fogja képviselni. Bethlen egy kisebb szakértői bizottság élén, amelynek tagjai között valószinüleg Teleszky János és Egry Aurél is helyet foglalnak, valószinüleg még e héten, de mindenesetre még szeptemberben Párisba utazik. a kötelességét a székely tehetsége szerint há­rom fokozatban, osztályban teljesiti, úgy, hogy aki legnagyobb mértékben képes a kö­telesség teljesítésére, az a legelső, legfelső osztályba kerül és aki kisebb mértékben, az a másodikba, illetve harmadikba. Minden lustrán újra birálódik el ez a teljesítőképes­ség és a bírálat eredménye szerint vagy meg­marad osztályában, vagy előlép, vagy len- nebb fokozódik. Az osztálytagozódás alapja tehát a közkötelesség teljesítésének mértéke. 4. Székely az, aki az ágak és nemek sze­rinti vérségi leszármazás szerint nyilván van tartva és ezek a nemek és ágak évenként sorrendben következnek az igazgatás, vezetés tisztviselésében. Ennélfogva a király szé­kellyé senkit sem tehet, a székely szabadsá­got senkinek sem adhatja meg, ellenben ma­guk a székelyek befogadhatnak maguk közé, akit jónak látnak s akkor ezek elnye­rik a székely jogállapotot. Ezek az ős székely jogtételek világossá teszik, miért volt külön nemzet a székely nemzet, jóllehet integráns része volt a ma­gyarságnak és ezek adják meg annak is a magyarázatát, miért viseli a mi múzeumunk a székely és nemzeti címeket. A székelyek ez ős alkotmánya a XVI-ik század vége óta sok módosuláson ment át, a XIX.-ik század végén ez is enyészett, de megmaradt a székely szellem, amely azt al­kotta s amelyet ma a székely öntudat fe­jez ki. Ennek a székely öntudatnak intézményes képviselete a mi székely nemzeti múzeu­munk. Ez a muzeum arra való, hogy az itt összegyűjtött és megőrzött tárgyi adatok és azok tudományos kivizsgálása alapján meg­ismerjük önmagunkat, földünket, népünket, múltúnkat, jelenünket és hogy módot adjunk másoknak is ezek megismerésére, akik irán­tunk érdeklődnek. Ez a ház a tudománynak háza és a tudo­mány csak maga az igazság lehet. Az igaz­ság keresése és megtalálása kell, hogy mind­nyájunkat vezessen, akiknek kezére van bizva ez az intézmény és mindazokat, akik a tudás világosságát keresendők, ide, ehhez a mi tudományos munkánkhoz eljönnek, akár segíteni, akár bírálni. A tudomány munká­sainak nem azért van kezükbe adva a tudás fáklyája, hogy gyújtogassanak, hanem, hogy világosítsanak vele. Kötelessége u igazsá­got nemcsak felkeresni, de közzé is tenni, pemcsak kimondani, de el sem hallgatni. Ez a mi hitvallásunk a todományos igaz­ságról, amelynek szolgálatában ez a mu­zeum egy félszázadot immár betöltött és ez­zel akar múzeumunk az újabb további lus- trumoknak is útjára indulni. ff Zongorázik 2 2 Hegedül Kottaszükségletét az ország zenemüközpont- jánál szerezheti be a legjobban. Egy levele­zőlapon való megrendeléssel a szükséges ze­nemüvet postafordultával kézhez kapja. Jegyzékek ingyen. Cím: Moravetz kottaközpont, Timişoara. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents