Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-16 / 211. szám
10 Xll. EVP. 211. SZÁM. tmaBmammma mmamemsssssisma KÖZGAZDASÁG Két milliárd lej beruházással villamoscentrálét állítanak fel a Bánságban Az IMBO és az AEG megkapták a koncessziót a bánsági vülamoscentráléra A Keleti TJjság kiküldött munkatársától — (Bukarest, szeptember 1.4.) Annak idején részletesen ismertette a Keleti Újság a Bánság elektriíikálásának rendkívüli figyelemreméltó problémáját, melynek legtöbb sikert Ígérő megoldását az Industria Minieri din Banal kapcsolta tervei közé. Az Industria Minieri din Banat Bocsa-Montanan hatalmas energiafejlesztő telepet készül fel állítani, melynek hivatása az lesz, hogy az egész Bánságot, beleértve a Bánság iparvállalatait és a létesítendő bánsági elektromosvasutat is, villamosenergiával lássa el. A grandiózus terv megvalósítása iránt országosan érdeklődött a közgazdasági közvélemény, ami tekintettel arra, hogy ebben a nemben első az országban és amellett felmérhetetlen gazdasági jelentősége van külföldi relációkban is, teljes mértékben indokolt volt. A gyönyörű terv, melyet, túlzás nélkül korszakalkotónak nevezhetünk a Bánság köz- gazdasági életében, a napokban a megvalósulás stádiumába jutott. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium az IMBO részére az AEG (Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft) német villamossági társasággal közösen megadta az engedélyt, illetve a koncessziót a bánsági Überlands-Zentrale felépítésére. A hatalmas villamoscentrálé 60.000 lóerőt fog reprezentálni, felépítéséhez az IMBO és az AEG bevonásával megalakítandó uj részvénytársaság 50 millió német márkát, tehát több, mint 2 milliárd lejt fog invesztálni. Az IMBO apóidként viszi a megalakítandó részvénytársaságba a ruszkabányai telepeit, mig az AEG a szükséges gépeket fogja szállítani és a felszerelést fogja eszközölni. Az IMBO a napokban rendkívüli közgyü lést tart, amelyen megkötik az AEG-vel a vonatkozó szerződést, amelynek megtörténte után rövidesen megkezdik a hatalmas villamoscentrálé felépítését, amelynek működésétől jelentékeny előnyöket remél Temesvár és a Bánság közgazdasági élete. n. I. Az uj vasúti Üzletszabályzat és Nemzetközi Egyezmény ismertetése Irta: Nádor Gyula CFR főfelügyelő (Kolozsvár, szeptember 14.) Az uj vasúti üzletszabályzat és nemzetközi fuvarozási egyezmény életbeléptetésével kapcsolatban nem lesz érdektelen egy rövid visszapillantást vetni ezen jogforrások keletkezésére. Az 1892-ik év előtt a vasúti fuvarozási ügyletek minden állam területén az egyes államok kereskedelmi törvényeinek joghatálya alá tartoztak és az ezen törvények alapján felépített belső vasúti üzletszabályzatokban, valamint az egyes vasutak állal kormán: hatósági felhatalmazás alapján elkészített pót-, illetve végrehajtási határozmányok- ban voltak szabályozva úgy a vasútnak, — mint a vasúttal szerződő szállító feleknek — a fuvarozási szerződésen alapuló jogai és kötelezettségei. Minthogy azonban a különböző államoknak kereskedelmi törvényei egymástól elf értek, úgy, hogy az európai államokban mindenütt, egymástól eltérő jogi alapokon felépült üzletszabályzatbati megszabott fuvarozási jog került alkalmazásra és így egy és ugyanazon fuvarozási ügyletből származott perekben, a bíráskodásnak is különféle törvények szolgáltak volna alapjául: szükségesnek mutatkozott egy közös jogforrás megteremtése. A vasut-fuvarozási jognak ez a megkötöttsége, jelentékenyen megnehezítette, az áru forgalomnak különösen az ország határain túl menő viszonylatokban való lebonyolítását. Ezért már a mult század nyolcvanas éveiben az egyes államok oda törekedtek, hogy különféle jogi alapkőn nyugvó belső vasúti üzletszabályzataikat összeegy átessék és a vasutfuvarozási jogot nemzetközileg egységesítsék. A hosszas tárgyalások eredményre is vezettek és 1890 október 14-én, tizenkét európai állam teljhatalmú megbízottja aláírta Bernben a vasúti áru fuvarozásra vonatkozó, első nemzetközi egyezményt, kimondván egyúttal a 4 évenkénti felülvizsgálat kötelezettségét. Ilyen módon meg lévén teremtve a közős jogforrás, a szerződő államok elkészítették saját belső üzletszabályzataikat és annak a legtöbb államban a törvénybe cikke- lyezés alkalmával, a kereskedelmi lörvény felé helyezkedő joghatályt adtak; tehették ezt annál is inkább, mert az érdekeltek az egyezmény létrejöttét megelőző tárgyalásokon ez ellen kifogást egyáltalán nem emeltek. A világháború kitörése után az összes nemzetközi szerződések és igy a vasúti nemzetközi egyezmény is, részint önmaguktól, részint felmondás utján megszűntek és a háború tartama alatt nem csak szüneteltek, hanem érvénytelenné váltak. A nagy átalakulás után, a társult és szövetkezett hatalmak egyezményileg létesítették a „Nemzetek Társaságát“, amelynek célja lévén a nemzetek jogközösségének szabályozása és amely saját ügyrendjének 23. szakasza, valamint a versailesi békeszerződés 379. szakasza alapján, 1921 március 10-ére összehívta Barcelonába az államok meghatalmazottjait és az ott megtartott konferencián elhatározták, hogy 2 éven belül elkészítik az uj vasúti nemzetközi egyezményt, ugyanilyen értelemben határozott a Génuában 1922 április 10-én és Genfben 1923 november 15-étől december 9-ig terjedő időben megtartott konferencia is. Utóbbi konferencia 10 szakaszban már részletesen megszabta a követendő irányelveket, megállapítván egyúttal az ötévenkénti felülvizsgálat kötelezettségét. Az említett tárgyalások tartama alatt nem szünetelt a nemzetközi áruforgalom, mert különösen az egymásra utalt államok — a szükség hatása alatt—, közvetlen tárgyalásokat kezdettek egymással és különféle ideiglenes megállapodásokat létesítettek. Végre 1924 október 23-án ismét csak Bernben létrejött a második nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény, amely most már a személyek és podgyászok nemzetközi szállítását is szabályozza. Ezen újabb nemzetközi egyezményt most már huszonöt európai állam fogadta el. Romániában szentesittetett az 1655. számú királyi rendelettel, kihirdettetek 1928 julius 7-én a Monitorul Oficial 158. számában és érvénybe lépett 1928 október 1-én. Az uj vasúti nemzetközi egyezmény életbeléptetése természetszerűleg maga után vonta a belső vasúti üzletszabályzatnak újabb kibocsátását, amely az azokhoz elkészítendő kiegészítő rendelkezésekkel együtt magába kell. hogy foglalja a belső vasúti fuvarozási szabályokat. A kiegészítő rendelkezések és végrehajtási határozmányok az egyezménnyel ellentétben nem állhatnak; ennélfogva a kereskedelmi törvény rendelkezései, továbbra is csak annyiban maradnak Utazói kizárólagosan üveg, porcellán lámpa és tábiaüveg eladásában nagy járlassággal. több évi gyakorlattal keresünk mielőbbi belépésre. Fényképes ajánlatok működési idő megjelölésével beküldendők Fraţii komlós Testünk Oradea (Nagyvárad) Sír N dolga Itf I TRiKÚ-kötőgépek I Mühlhaus (Németország) védjegyű, legtökéletesebb modellek, minden nagyságban újból kaphatók bámulatos olcsó áron a gyári lerakatban: i MANTEL ÉsWEISSMANN !! 1 BUCUREŞTI, STRADA SP. VJNERI No. 4. ! 1 «
