Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-16 / 211. szám

XII. ÉVF. 211. SZÁM. tCajmmsi(o Kérem íiira- kataim szi­ves megte­kint sét. — Barnaa di at Hl Meghívom a t. hölgyközönságet az őszi divat külföldi szeazá- cióinak megtekintésére Angliából kabátkelmék legszebb újdonságai, Franciaországból ruhaszövetek és selymek valóságos remekei érkeztek!} Szabó Jenő civaikülönlegességek nagy­áruházába Kérem kira­kataim szi­ves megte­kintését — Barna a divat Hl iaat Géni — a népek nagy mintavására Hogy működik a béke nagyüzeme ? — Nappali élet I Népszövetség ülése n és éjjeli élet a nagyszállodak tájékán — A népszösetségi matadorok, sleppjeik és az újságírók (Genfbe kiküldött munkatársunktól.) Noha a népszövetség már tíz éves intézmény, az átlagos közönségnek nincs tiszta képe arról, hogy miként végzi ez a mindinkább kiszélesedő apparátus tevékenységét. Stereotip kijelentések, száraz han­gon megfogalmazott kommünikék, jól-rosszul visz- szaadott beszédrészletek kialakítják ugyan az em­berben a genfi munkának a lényegét, de a miként­jét, azt a képet, ami a teljesítmény mögött áll, csak az idézi föl igazán, akinek bármily felületesen is, de alkalma volt bepillantani a jubiláló békeintéz­mény meohanizmusába. A genfi népszövetség szeptemberi ülésszaka egy mintavasarra emlékeztet. Megjelennek a világ népei, fehérek, feketék, enyhe csokoládészinüek és sárgák, hogy ugymondjuk, sátraikkal, mintakollekcióikkal, reklámszolgálatukkal, hogy felhívják a figyelmet az „árura“ amely e pillanatban ők maguk. Minden nemzet, még a legkisebb is, valamit akar Genfben, fel akar tűnni, hallatni akar magáról, legelőnyösebb ábrázatját igyekszik kimutatni — nemcsak a ple­náris üléseken, avagy a tanácsban, de a népszövet­ség hivatalos tevékenységi körén kívül is. } A népszövetségi védettek Népszövetségi ülés minden évben négyszer is van, de az igazi ülés a népszövetségi alkotmány ér­telmében szeptember 2-án kezdődik. Amazok, az úgynevezett Conseil, emez pedig a teljes ülés, a világ egyik leghíresebb színházi lőadása, az assamblée. A tanácsnak csak a nagy mandarinok ál­landó tagjai, igy Anglia, Franciaország, Németor­szág, Japán, Belgium és Olaszország, a többi tago­kat bizonyos normák szerint évről-évre választják. Miután rendszerint egy helyet a kisantant államok­nak, egy helyet amerikai latin államoknak, egy helyet pedig a Skandináv államoknak tartanak fenn, olyan „szegény-legény nemzet“ mint például Magyar ország, vagy Ausztria, évről-évre a legcsekélyebb remény nélkül néz a tanácstag választások elébe. Az assamblée, az más. Itt minden nép teljes delegá­ciójával jelenik meg, itt már elmondhatja Apponyi Albert i*, a maga mindig érdekes és mindenkit le­nyűgöző véleményét. A delegációk Nos, itt az assamblée, fellobogózzák a nagyszál­lodákat, föllobogózzák a hidakat, a Génévé—Cornar- vin pályaudvaron hálókocsiaiból kiszállanak a dele­gációk. A delegációk vezetője az illető ország egyik legeminensebb politikai egyénisége, rendszerint a miniszterelnök, avagy a külügyminiszter. Mellettük a többi állandó delegátusok, nem egy esetben az illető ország vezető politikai pártjai szerint gruppi- rozva. A delegációt kiegészítik az expertek, akik azt tudják, amit a másik nem tud — ezek szerepe in­kább a bizottsági ülésekben van, ahol valamelyes szak, vagy technikai problémához kell hozzászólja­Este nyolo 'órakor már tele a* utca szBJokingo» emberektől. A Quai Vilsonon méltóságteljesen sik- lanak tova a legpompásabb gépek, az ezüstfütőkészü- lékü Boli» Boyce-ok, a Benz-Meroedesek a Hispano-, suissek és egyéb finom márkák. Ne higyjük, hogy a népszövetség munkája este nyolo óra után már befejezést nyer. Most ez, vagy az a hercegnő, delegá­ció vezetője, nemzetközi egyesület, önvédelmi liga, ópiumos kirendeltség rendez fogadóestét, amelyen ismét a politikát tárgyalják, talán a békét is, d« ezt már csak úgy mellékesen, úgy, hogy szinte azt suttogja maga elé az ember, „ez az a Mignon...“ A szegény leányzóval, aki ott ténfereg Genf utcáin, kia olajággal a kezében vajmi kevesen törődnek. Az Aux Vives, a Knrsaal dancingjában, a Cafe du Nord filharmónilrus zenekar közelében könnyedén legyinti el az ember a béke szegény virágárus leá­nyát — dehát legyünk tárgyilagosak, a béke esz­méje mégis ott lappang Genf levegőjében és egy szép napon mégis csak imádni fogják azt a bálványt, amelyet az egyes népek politikusai különösebb meg­győződés nélkül felépítettek. Ha volna rendelkezésünkre több bely, talán többet foglalkoznánk a Bavariával, ahol a bajor sor mellett a világ összes ujságirói nem egyszer egy- egy nagy korifeussal, mint Briand, avagy a vörös Schubert összeülnek és ünnepük Egymást. A Bava- riában megszokott jelenség Prokope, a finn külügy­miniszter, ez az elegáns karcsú fiatalember, aki tavaly, gondolom, harmincán innen már elnöke volt a népszövetségnek. Jóéjszakát! Este tizenegy órakor már halott Genf külső képe. Az emberek jókor fekszenek le Svájcban, sőt a nagyszállodák ablakszemei is egymás után söté­tednek el. A rendőr csendre inti az éjszaka szmo- kingos s frakkos csavargóit, csak a posta táján lehet líjtni, még lelkes fiatal újságírókat, akik sietnek színes tudósításaikkal, hogy el ne késsék az az nap esti repülőpostát. __________________________ Ligeti Ernő, Bútoraink tartós» sógát garantálják legmodernebbül berendezett izirllálnkl Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre éa győződjön meg, hogy a legszebb bútoro­kat legolcsóbban resxletfíaelésre is a Székely & Héti Itt. Bútorgyárában vásárolhatja, Viíagmárkás zongorák és pianinók nagy választékban! — Rajzainkkal utazón* kát meghívásra kiküldjük. —----­Az újságíró és a Népszövetség nsk. E bizottságban sűrűn szerepelnek a nők ia, ma már alig van egy ország, amelynek delegációi sorá­ban a gyöngéd nem ne volna képviselve. A delegációk megszállva tartják az összes nagy szállodákat, külön fogadó termeket rendeznek be, amelyekben recepciókat tartanak, ahol a sajtót in­formálják. A népszövetség, még e pillanatban, maga is egy nagy szállodában nyer elhelyezést. A tanács­ülések^ a földszinten tartják a hires üvegverandás helyiségben, a bizottsági üléseket az oldalihelyiségek- ben. A vestibülben aktatáskával rohannak az ügynö­kök az újságírók, a diplomaták és a közönség a funkcionáriusok, a segédszemélyzet: ez az a hely, ahol az üzletet lebonyolítják. A földszint jobbra eső oldalán a sajtó trónol, ott van a posta, a gépelő szoba, olvasóterem stb. stb. kiegészítve a balraeső oldalon elhelyezett olvasótermet és a népszövetségi könyvtárt. A lift zajtalanul működik, röpiti az ér­deklődőt a felső emeletre, ahol a főtitkárság ütötte föl főhadiszállását és ahol a különböző állandó jel­legű tisztviselők szobái vannak. Mellesleg: as uj népszövetségi palota alapkőletétele a napokban történt meg a* Ariana-parkban és az nj népszövet­ség — ha lesz még addig népszövetség — valóban egyik legszebb középülete lesz Svájcnak. Dehát beszéljünk az újságíró és a népszövetség kapcsolatairól. Bendszerint egy laptól csak egy munkatárs vehet részt a népszövetségi ülésen, de minden szabály alól van kivétel. Annál is inkább, mert egyszerre több ülés ia van és mig a tanács­ülés az említett hotelben tanácskozik a teljes ülés­nek szinbelye a Hotel Victoria hátába beépített óriási épület, amely meglehetős nagy távolságban van az előbbitől. A népszövetségi zsurnalisztikái munkában kétféle ujságiró vesz részt. Az egyik, aki csak bekukkint négy-öt évenként a népszövetségbe, a másik aki évről-ávre ide jár és már nemcsak a nép szövetségnél, de a genfi népszövetségi ujságirók szervezeténél is akreditálva van. Ez utóbbit meg­lehetősen nehéz elérni, mert a tagfelvételnél legalább Í3 három tanácsülés és egy teljes ülés látogatásáról kell igazoló Írást nyújtania, de még azután is disz­krecionális joga az igazgatóságnak, hogy felvegye-e vagy sem. Akit felvettek, kivételes helyzetbe része­sül, utaztatják, cipelik egyik országból a másikba, nyitva áll a kapuja minden népszövetségi főember­hez. Ez a társaság évről-évre szeptember első felé­ben dejeunet ad a genfi delegációk tiszteletére és évről-évre két magyar rajzoló Kelen és Derzso Alajos csinálják meg a szellemes menükártyának ki- sérőrajzát, amelyet minden valamire való nagy új­ság siet képtelegrammban közölni a lapjában. Az ujságirók fényképes igazolványt és számot kapnak, minden újságírónak meg van a maga kis szekrénykéje, ahova reggelenként beteszik a kőnyo­matosokat, a népszövetségi kiadványokat, meghívá­sokat és az ügybuzgó államok részéről összeállított propaganda füzeteket. Az újságírók tájékoztatására mint fentebb említettük, szóbeli informálások is történnek, igy például a Hotel des Berguesben a francia delegáció minden este 7 és 8 óra között finom coctailok és más csemegék kisérétében reka­pitulálja a nap eseményeit. i

Next

/
Thumbnails
Contents