Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-16 / 211. szám

Claf-Kolozsvár, 1929. szeptember 16. fíétíő ELÖFIZETÉS^EprőLDÖN: 1 évre 1200 lej, féléVW^OOŰ lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 24 oldalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Sserkesatőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 211-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAGONí 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Útban a leszerelés Amerika és Anglia megegyezése után JLondonban ez év decemberében összehívjak a tengeri leszerelési konferenciát (Genf, szeptember 14.) A főbizottságok állandóan kora reggeltől késő estig dolgoz­nak az eléjük terjesztett javaslatok felett, de a munka ennek ellenére lassan halad előre. Az összes tervezeteket és javaslatokat rend­kívül beható megvitatás tárgyává teszik s ezért nem valószínű, hogy a főbizottságok az összes problémákkal szeptember huszonkettedike előtt elkészülnének. Ez annál kevésbbé valószínű, mert egyre több a feliratkozó szónokok száma, akik a na­pirenden gzereplő kérdések megoldásához hozzá szeretnének szólni. A közgyűlés ma délután plenáris ülést tartott, amelyen a főbizottságok által már elkészített javaslatokat kezdték tárgyalni. Macdonald munkához lát (London, szeptember 14.) A lapok megái lapitják, hogy az angol-amerikai tengeri le­szerelési kérdésben sikerült a két hatalom közötti differenciákat annyira leegyszerüsi- teni, hogy már csak nehány hadihajó tüzér­ségi felszerelése ami még megegyezésre vár. Ezért látja Macdonald miniszterelnök elér­kezettnek az időt arra, hogy személyes meg­jelenésével eliminálja és áthidalja a két ha­talom álláspontjai közötti különbségeket. Mint beavatott helyről közlik, az angol admiralitás megállapította azt a minimális tonna tart álmát, amely a birodalom bizton­ságához szükséges s ezt a kontingenst Ame rika koncedálta Anglia részére. Stimson amerikai külügyi államtitkár kijelentett«, hogy Macdonald és Dawes ^megbeszélései annyira előrevitték a tengeri leszere­lés ügyét, hogy most már gondolni le­het az ez év decemberében összehí­vandó tengeri leszerelési konferen­ciára. A konferenciára meghívást nyernek Ameri­ka, Anglia, Franciaország, Japán és Olasz­ország. Az eddigiek szerint a konferencia Londonban lesz. Á hatalmak egyelőre hat évre rendezik a tengeri leszerelés ügyét s e hat év leteltével létrehozzák Amerika és An­glia között a tengerészeti paritást s ekkor uţj konferencia fogja újra szabályozni a prob­lémát. Stimson szerint az angol-amerikai meg- I egyezés a hatalmak tengerészetekre is áldásos j hatásúnak fog bizonyulni, mert az eddigi ver- i sengésben a hatalmak úgyszólván napról- napra kénytelenek voltak a flóttaópitkczési programmot megváltoztatni. Stimson biz­tosra veszi, hogy Hoower és Macdonald meg fognak egyezni. Tokiói jelentés szerint Takarabe admi­rális kijelentette, hogy Japán nemcsak flottakorlátozást, ha­nem egyenesen leszállítást fog köve telni a tengerészeti konferencián. Japán, — mondotta az admirális, — akkor is megjeienik Amerika és Anglia hívására az értekezleten, ha Franciaország és Olaszor­szág elutasítanák delegátusaik kiküldését. Nemzetközi kölcsön a megtáma­dott államnak (Genf, szeptember 14.) A háború és hábo rus fenyegetés esetére a megtámadott állam­nak nyújtandó pénzügyi támogatás iránti egyezmény vitája vontatottan halad előre a főbizottságban. Beavatottak úgy tudják, hogy ez az egyezmény a mostani közgyűlési ülésszak alatt nem kerül aláírásra. A terve­zet mostani formájával szemben különböző aggályokat támasztanak s több delegáció elő­feltételek beteljesültél kötötte hozzájárulá­sához. A megtámadott államnak a tervezet mostani formája nemzetközi kölcsönt biztosit, amelyben az összes tagállamok kötelezően részt vennének abban az arányokban, aho­gyan a Népszövetség terheit viselik. Egyes delegációk a háborús fenyegetés esetének ki­kapcsolását tartják kivánatosnak, mert ez a fogalom nem eléggé precízen körülhatárol­ható valami. A békés ufón való revízióra irányuló kínai javaslatot a népszövetségi bizottság elfogadta (?) (Bukarest, szeptember îi.) As Adeverul genfi távirata szerint a népszövetségi statú­tumok 19. szakasza veviziójának tanulmányo­zására kiküldött bizottság befejezte munká­latait. A 15. szakasz s annak javasolt módo­sítása a Inem alkalmazható szerződések bé­kés utón való revíziójának lehetőségéről szól. A tanulmányi bizottság elfogadta a kínai delegáció által javasolt szöveget s ebben az elhatározásában közrejátszott az is, hogy fél­ni lehetett tőle. miszerint a szöveg el nem fo­gadása esetén Kina kilép a Népszövetségből. A bukaresti lap azt jelenti, hogy Titulescu Románia delegátusa a legnagyobb energiá­val védte a 19. szakasz jelenlegi szövegét, amennyiben véleménye szerint a kínai dele­gáció által javasolt változtatás veszedelmes módon erősítheti egyes államok revíziós tö­rekvéseit. Az uj szöveget véleményadás vé­gett elküldötték a Népszövetség jogi bizott­ságának.* A hágai határozatok alapján a keleti jó­vátételi kérdésekben érdekelt államok meg­állapították, a problémák megoldásúja irá­nyuló eljárás rendjét. A keleti jóvátételek konferenciája szeptember 16-án ül össze Pá- risban s azon Románia, Csehszlovákia. Ju­goszlávia és Görögország két-két delegátusán, a nagyhatalmak képviselőin kivül jelen lesz­nek Magyarország, Ausztria és Bulgária ki küldöttei is. A tárgyalandó kérdéseket három csoportba osztották: a legyőzött es a győztes államok vagyona rendezésének kérdései az utódállamok részesedévse ezkből az állmai ja­vakból s végül a trianoni, saint-gerrnaini és neuilli szerződések alapján fizetendő jővátéte lek szabályozása. Ennél az utóbbi kérdésnél tekintetbe veszik az illető államok gazdasági helyzetét is. ff BR1TANIA 4« Angol-Romén Biztosiló R.-T. Bucureşti. Kerületi igazgatóság: Cluj-Kolozsvér. A londoni Comercial Union és a „The Excess'‘alapítása. Képviseletek mindenütt ez országban. — KARTELLEN KÍVÜL Zavarok az uj köz- ipzptási törvény körül Irta: Paál Árpád Számolnunk kell vele, hogy aa uj köz­igazgatási törvény életbeléptetése igen sok zavart fog előidézni. Nemcsak az életbelépte­téssel foglalkozó hatóságoknál, de a nagy közönségnél is meglesz ez a zavar, hiszen az uj törvény tulajdonképpen a közönségnek a törvénye. A közönséget mozgatja Meg, hogy a helyi közélet uj berendezkedéseiben részt- vegyen. De ha a törvény életbeléptetése ép­pen olyan irányban fordul, hogy a közönség részvételét csak névlegessé és látszólagossá kívánja tenni, az is végeredményben éppen a közönség között fog visszahatásokat kel­teni. Mert éppen a helyi közélet mégis min­denkit többé-kevésbé érdekel. S ha mégis mindenkinek azt kell látnia, hogy az ő ne­vében ugyan, de nélküle akarnak a helyi közéletben bizonyos berendezkedéseket meg­valósítani, akkor ez ellen önkéntelenül min­denkinek fölébred a visszatetszése. Baj volt, hogy az uj közigazgatási tör­vényt elhabarva és elsiettetve hajszolták ke­resztül a törvényhozásban. Ez a hajszolás azt a jellemzést nyomta rá a törvényre, hogy azt a kormány hatalmi berendezkedés érdekében erőltette, s hogy ami kacérkodás van e tör­vényben az önkormányzati rendszerrel, p,z csak szemkápráztatás, de nem lényeg. A lé­nyeg az, hogy a kormány az önkormányzati látszójagosságok felhasználásával is a maga és emberei részére állandó elhelyezkedéseket akar a helyi közéletben. Ezért sürgős a tör­vény és nem a közönség helyi akaratának a valóra váltásáért. Mondom: a törvény sietős keresztiilhajszolása ezt az előítéletet teljesen indokolttá tette. Most, az életbeléptetés során aztán ez az árnyékolás még jobban rátapad a törvényre. Minden mozzanatból csak a helyi közéletben való hatalmi elrendelkezés célzatait lehet ki­olvasni. Megint sietés és siettetés zajlik az életbeléptető intézkedésekből. Aztán ajtó mö­götti tervek uj területi beosztásokról, napon­kint két-három helyi önkormányzati alaku­lat feloszlatása, közben választási előkészüle­tek zajgásának a megindítása, jelöltek és el­lenjelöltek kombinációinak az élénk felbur­jánzása. pártalakitási tervek harangozása, s egyéb fülsiketítő és okosságzavaró lármacsl- nálás: ime ezek a kisérő jelenségek jelzik és jellemzik, hogy uj közigazgatási törvényt akarnak életbeléptetni. Hát igaz, mindenesetre az a teteje a do­lognak, hogy uj közigazgatási választások lesznek az egész országban. De ezekhez az uj választásokhoz a törvény teljesen uj válasz­tói közönséget is akar. Miniszteri kijelenté­Mai számunk 24 oiuui.

Next

/
Thumbnails
Contents