Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-02 / 199. szám
3 'X//. ÉVF. 199. SZÁM. sem volt otthon, a biró is erdei munkán volt. Solnai jegyző sietett a tűzhöz, gyűjtötte ösz- sze a mezőről hazasietőket, telefonálj; mindenfelé és az emberek mondják, hogy talpraesetten, erélyes rendelkezésekkel, gyorsan, nagy munkát végzett. Délután 3 órára már körülvették az égő falurészt a szomszéd falvakból összeseregíett tűzoltók. Az égő falurész azonban nagy volt és a házaknak az oltására, az épületekből valaminek a kimentésére sor nem kerülhetett, mert csupa láng, pattogó tűz volt minden és olyan óriási hőség, hogy megközeliteni a tüzet nem lehetett. Ott voltak nemcsak a közeli falvaknak a tűzoltóságai, hanem a gyergyói falvakéi is és nagy munkát végzett a Csíkszeredái és a gyergyószentiniklósi tűzoltóság, amelyeknek jobb volt a felszerelése. A falusi tűzoltók között legjobb felszereléssel érkeztek a gyer- gyótekerőpatakiak. A tűz tovább terjedését igy tudták megakadályozni s a közel ezer lakóházból kilencvenöt égett le, a leégett épületek száma mintegy háromszáz. Pár óra alatt sikerült a lokalizálás, de ezt a védő falat fenntartani rendkívül nehéz volt. Az összes tűzoltóságok egész éjjel és másnap is kemény munkában voltak, a csik- szenttamási férfiak állandóan a tűznél dolgoztak. Az asszonyok pedig, akiknek megmaradt a házuk, szekerekre csomagolták fel házi berendezéseiket és igy állottak menekülésre készenlétben arra az esetre, ha feléjük terjed a tűz. Gyermekek fazekakban, csebrekben hordták a vizet. Mert a nagy szárazságban állandó volt a veszély, hogy a szél viszi a tüzet. Amikor már kialakult a lokalizáló munka védővonala, az égő falurésztől mintegy félkilomé- terre lángolt fel egy ház. Mire odarohantak a tűzoltók, négy épület égett le. S még egy pár helyen keletkezett igy tűz. De már volt, aki oltsa. A falunak nagy részét igy sikerült megmenteni. Másnap, pénteken délben még füstölgött a leégett falurészen sok csűr. A faépület már hamuvá vált akkorra, a felhalmozott takarmány és gabona azonban sokáig ég. A szerencsétlenek számára egy szénaszálat, egy buza- szemet sem sikerült megmenteni. Ezek már csak a testvéri segitségre várnak. A „Diák-kísanlant“ demarsbaEi kér vizsgálatot a magyarok ellen a budapesti nemzetközi diákkongresszussal kapcsolatban (Kolozsvár, augusztus 31) A kisantant diákjainak Kolozsvárra összehivott konferenciája mindenekelőtt a budapesti pemzet- közi diákkongressznssal foglalkozott. A három kisantant ország diákságának vezetői egyhangúlag azon nézetüknek adtak kifejezést, „jól tettük, hogy nem vettünk részt a budapesti kongresszuson.’* Palecek csehszlovák delegátus szerint a budapesti köngresz- szuson a magyar diákság nemcsak a vendéglátás törvényeit hágta át, haneip a három kisantant állam diákságát is ferde helyzetbe hozta. Pozariszky lengyel résztvevő beszámolóija után Hulea, a kolozsvári diákközpont kiküldötte a következőkben foglalta össze tapasztalatait: — A magyar diákok a kongresszuson szétosztott revizionista könyvecskéket a diák szövetség pecsétjével ellátva osztották szét a résztvevők között. A kisantant diákságát állandóan sértegették, kierőszakolták a nem- zstközi diák könyvintézetnek Budapestre való helyezését, amivel szintén revizionista propagandát akarnak csinálni. A magyar diákok be akarták hozni a kongreszus tárgy- sorozatába a horvát diákok kérdése mellett az erdélyi magyar diákok kérdésé,t is, akik mint mindenki tudja, nerp. léteznek. — Mindezek után a kisanta it diáksága szigorú, megtorló eszközöket kell igénybe vegyen a magyar diákság ellen — fejezte be szavait Hulea. Popescu Botosán beszéde után a konferencia a következő hivatalos kommünikét szerkesztette meg: „A román, jugoszláv és csehszlovák nemzeti diákszövetségek delegátusai Kolozsváron összegyűlve arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel a három ország egyetemi ifjúságának ugyanazok az érdekei vannak, megalakítják „A Diák Kisantantot“. A Diák Kisantant kötelezi magát, hogy egymás között kimélyiti a kulturális és intellektuális kapcsolatokat, abból a célból, hogy igaz célunkban való közös érzésünk erőssége megsemmisítse azokat a terveket, melyek veszélyeztetik népeinket.“ Ezzel megalakulţnak jelenl étiek ki a kisantant diákszövetséget. A szofhbati ülésen Palecek csehszlovák delegátus javasolja, hogy a Cie (Nemzetközi diákszövetség) végrehajtó bizottságához energikus hangú de- marsot. intézzenek, melyben kérjék a politikát űző tagnemizetek kizárását a konfederá- ció kebeléből. A javaslatot magáévá tette a konferencia. Palecek további szavaiban azt kéri, hogy vizsgálatot indítson a Cie a magyar diákszövetség ellen. Nyolc év alatt 345 kisebbségi beadványból 5-öt intézett el a Népszövetség Rendkívül érdekes számok a genSi európai kisebbségi konferencián Ötödizben gyűltek össze Európa kisebbségeinek vezérférfiai, bogy meghányják, vessék: miként, nógatni, ösztönözni, rákényszeríteni a többségi né pékét, bogy a kontinensünkön szétszórt negyven milliós kisebbségnek életjogait ismerje el és adja meg számokra azt az egyenjogúságot, amellyel ők rendelkeznek. Egyik romániai kisebbség ivezér, dr. Ivanoff szenvedélyes beszédben vázolni merte a dobrudzsai bolgár kisebbség szomorú helyzetét — mellesleg: nyugtalanító állapotok vannak náluk, a földreform a bolgár kézben levő földek hetven százalékát vette ki, mig a török és orosz reakciós uralom alatt a bolgároknak báromszázhatvankót iskolájuk volt, ma összesen négy iskolájuk —- de dr. Wil- faD elnök leintette a szónokot, mondván, bogy a kisebbségi kongresszus nem panasziroda, nem konkrét sérelmek előadásának fóruma, de olyan alakulat, amely a napi sérelmeken felül állva általános Kottát bármilyen hangszerre gyorsan, pontosan és legolcsóbban Temesvárról. 02 orszáig zenemükózpon!)áiól kaphaí . Móra votz-íöl Zongora- és Hegedüiskolák valamint az összes többi kották legolcsóbban kaphatók. Király zenemliszaküzletében Clu.i-KolozsvAr, Főtér 15. éspedig zongoraiskola: Chován 1. 11.-------------------------á 130 lei Beyer—Toldy I. II. — — — — — á 130 lei Bertini—Chován, 45 gyakorlat - — á 155 1«« Chován—Sanatina alb. I. II. — — á 130 lei Czerny—Chován 24 gyakorlat - — á 85 lei Hegedű iskolák: Hohmann—Block I. IV. —------& 130 lei Block-íéle I. V.---------------------á 134 lei Bárhol hirdetett áraknál legolcsóbbak az óraink. _ Jegyzékek Ingyen. — jog statualasára törekszik A dráma ötödik felvonása j Hogy állunk most a kisebbségi kérdéssel? A | temperamentumos Joan Estlerich katalán delegátus 1 ügyvéd és elsőrendű nemzetközi jogász, akinek a kisebbségi kérdésről most megjelent könyve a legnagyobb feltűnést keltette, hangoztatta, hogy a kisebbségi dráma most érkezett el a cselekmény ötödik felvonásának az elejére. Az első felvonás, amikor a kisebbségi kérdés behatolt a népszövetségbe. A második felvonás színhelye: Lugano, amikor a Conseill kénytelen-kelletlen foglalkozni a problémával. A harmadik felvonás a tavaszi Genfben játszik — a probléma immár a legfontosabb tanácskozások tárgya és minden más kérdést elnyomóan az előtérbe ke rül. A negyedik felvonás a kulisszák mögött zajlik le; a bárom politikai személyiség, akiknek kezében van a kisebbségek sorsa, tanulmányozza a memo randumot. Az'ötödik felvonás egyik változata a madridi népszövetségi ülése —- és hogy minő drámai katarzissal bonyolódik le az izgató cselekmény további része, az most dől el ezen a kongresszuson és a rákövetkező népszövetségi tanácsülésen A kongresszus ezúttal is meglehetősen látogn tolt. Nemcsak azok a jól ismert személyiségek, a kik már ötödik éve járják Gení'et, vannak ill, du feltünedeznek a láthatáron uj kisebbségek is. kiig tavaly az elzászi és a bretagnei kisebbségek kijldu'k el megfigyelőiket, az idén váratlanul megjelent Mr. F. EJewelliyn Jones walesi képviselő, és a walesi nép üdvözletét hozta. Hát már az angolok ist... Nem, Mr. Jones elmondotta, hogy a* angol kormány becsületesen rendezte meg a walesi nép kisebbségi kívánságait. A walesi kisebbségek hosszú éveken ke resztül szívós harcot folytattak a kisebbségi anya nyelv használatáért és ma már a walesi nyelv min taszerü elismerést nyert a közigazgatásban és az iskolákban. Mr. Jones azért jött Genfbe, hogy saját népe jogérvényesülésén keresztül mutassa meg, hogy hogyan kell és hogyan lehet jóakarattal megszűri tetni a többségi és a kisebbségi népek között fenn álló ellentéteket. Az első nap a „Népszövetség és a kisebbségek” vitájában telt «1. A nagyszámú előadók a kisebbségi panasz eljárás ügyét tették szóvá. Valóban ez az eljárási technika egyenesen elképesztő példáját nyújtja a lehetetelen módszereknek. Képzeljük el: a népszövetséghez benyújtottak összesen 345 péti ciót. A legtöbb petícióval Lengyelország (76), Görögország (54), Románia (44), Csehszlovákia (45), Jugoszlávia (25) szerepeltek. Minden panaszt a népszövetség beregisztrált, dátumozott, aláírat: el intézés ez és ez... A beérkezés időpontjában már 208 kérvényt visszautasítottak és csak 143 darabot jelentettek ki recévallenak. Ebből tárgyalásra csak 18 darab került és elintézést csak öt darab talált. Vannak beadványok, amelyek elintézésére a genfi főtitkári hivatal még 1921ben ráírta: „Sociótó de Nation“ — de hogy mi történt ezekkel a népszövet séghez utalt beadványokkal, hat, bét és nyole év után, mi lett a sorsa annak a több százat kitevő népkivánságnak, — csak a jó Isten a megmondha tója. Háromszáznegyvenöt aktából öt az elintézett és most vegyük hozzá, hogy minden kisebbség mi lyen nehezen szánja rá magát, hogy sérelmeinek elintézéseinél ezt a végső és annyira illuzórius fó rumot vegye igénybe, akkor tisztán áll előttünk az eddigi panaszeljárás tarthatatlansága. A kongresszus második tárgypontja a kisebb ségi sajtó feladata volt, amelyet Paul Schiemann, lett képviselő, a Nation und Staat folyóirat szer kesztője adott elő. A kongresszus befejezése után összeülnek a kisebbségi ujságirók, hogy kisebbségi sajtószervezetet létesítsenek. Ennek a szervezkedés nek élére dr. Sulyok István kerül, aki a kongresszus második napján rendkívül érdekes előadást tartott a kisebbségi sajtó feladatairól. A kisebbségi újság Írók elhatározzák, hogy évről, évre meglátogatják egymást és a helyszínén fogják tanulmányozni egy más kisebbségi helyzetét. A nemzetköiz kisebségi kon gresszua munkájában a három utódállam magyar de legátusai jelentékenyen kiveszik a részüket, úgy hogy minden magyar delegátus a mozgalom spiritua rektorának számit. A magyar delegátusok közül kü lönösen népszerűek dr. Jakabffy Elemér és Szüllő Géza, akik fényes dialektikájukkal, kitűnő nyelvisme reteikkel, előadásaik frappáns fordulataival állandó an ébren tartják a kongresszus érdeklődését. «ijuk-jtBgroiür; ,,E3CP1?ESS“ az uj számológép «nit: ü! |; M. 73. fi 78. I a legolcsóbb n világon, stabilan építve, 3 kg . magas rabatt vezérképviselőket, akik .saját számlára dolgoznak, kérjenek prospektust: HÜBNER. BERLIN W. 30, HABSBUR- GERSTR. 5 RECHT MASCH. FABRIC ff
