Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-11 / 206. szám
XII. ÉVF. 206. SZÁM. Elbocsátották a szatmári tanonciskola tanítóit, mert elmagyarositották a — magyarokat Sterianu vezérmspektor a Regéiből akar tanítókat hozatni (Szatmár, szeptember 9. A Keleti Újság tudósítójától.1 Erdély és Bánság fejlett iparának nem utolsó helyéti foglalja el a szatmári iparosság. Mondhatni az erdélyi iparos megmozdulás Szatmárról indult ki. így természetes, hogy fejlett iparos mellett jó -ianonc s ahol jó tanonc ott jó tanonciskola van. Büszkék is voltak a szatmári iparosok tanonciskolájukra, mert ott az iparosság legjobbjai látták el már majdnem tizenöt esztendeje a szakoktatást. így Bellman nKároly és Pintye Á. íanitók mellett, mint vizsgázott szaktanítók Dézsy Gyula cipészmester, Szakái Ferenc borbélymester, Káros Benjámin asztalosmester és Sáfrán Károly csizmadiamesterek minden kinek megelégedésére tanították s művelték tudásukkal az iparos tanoneokat. Még a mult óv őszén a vizsgára Sterianu inspektor generált küldték ki. A vezérinspektor a legnagyobb megdöbbenéssel megállapította, hogy a tanonciskola szaktanítói teljesen elmagyarosították az iskola növendékeit s ezért az eddig megelégedésre működő iskola tanítóit állásuktól felmentette, megígérve, hogy regáti tanítókat hozat, akik nem magyarosítanak. Az eset nagy megütközést keltett és Szat- márori kíváncsian várják, hogy Sterianu vezérinspektor regáti tanítói hogy fognak eredményt elérni a százszázalékosan magyarajka szatmári tanoncok között? Bucureşti, Bulevardul Pache 8«, tot kiimi, amelyben résztvehetnek a régi közjegyzők is. Biztos tudomásunk van arról, hogy néhány héten belül még hetvenöt közjegyzőt bocsátanak el állásukból és azután megkezdődnek az uj kinevezések. A Keleti Újság munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni az egyik vezetőállásban lévő közjegyzővel, aki az alábbi érdekes dolgokat mondotta: — Mély megdöbbenést keltett a Maniu-kormány szokatlan intézkedése. Jelenleg Erdélyben és Bánátban, ideszámítva a Kőrös-vidékét is, százhuszonnyolo kinevezett közjegyző van, akik közül körülbelül százat neveztek ki pályázat kihirdetése nélkül és igy sáz exisztencia fog állás és kenyér nélkül maradni. 1919-től kezdve egészen 1928-ig egyetlen esetben sem hirdettek pályázatot. Nem a közjegyzői kamarák a hibások, mert az igazságügymuuszter egyetlen esetben sem rendelte el a pályázatok szabályszerű közzétételét. A múltban megtörtént, hogy a közjegyzői kamarák, a legalitás elvénél fogva a pályázat kiírásának az elrendelése nélkül is meghirdették a pályázatot és azt megküldötték az igazságügymi- niszteriumnak, hogy azt a Monitorul Oíiciaibaa szabályszerűen közreadják. De minden esetben az igazságügyminiszter a pályázat kiírása nélkül töltötte be az állásokat. Most az igazságügyminis*- ter azt kifogásolja, amit a múltban az igazságügy- miniszter hibázott és amiről a kinevezett közjegyzők nem tehetnek. — Jogilag és morális szempontból lehetetlennek tartjuk, hogy nyolc-kilenc év óta működésben lévő közjegyzőket egyszerű végéssel, tehát adminisztrativ utón, megfosszanak az állásuktól. A közjegyzői törvény 33-ik szakasza felsorolja azokat az okokat, amelyeknek az értelmében a közjegyzői állásokat meg lehet szüntetni. Az állás maga életfogytiglan szól és azt csak fegyelmi, vagy büntetőbíróság szüntetheti meg. Nincs egyetlen jogállam, amelyben olyan intézkedés volna gyakorlatban, hogy az egyik miniszter az elődje által tett és végrehajtott kinevezéseket nnllifikálja, amit mi különben sem minősit- hetiink egyébnek, mint politikai cselekedetnek. Politikai cselekedetnek, amely nem respektálja a szerzett jogokat, felborítja a létező intézményeket, másra nem vezethet, mint társadalmi anarchiára és az ököljognak az életbeléptetésére. — Maga a kormányzótanács sem tartotta be az előirt formákat és most önmagával jött ellenkezésbe a mai kormány,T amidőn a Consiliul Dirigent által eszközölt szabálytalan kinevezéseket figyelembe veszi, de a liberálisok és az avereseánusokét nem. Ha a megszüntetések, illetve a kineveések anrnlíálása megtörténik, önkénytelenül felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal az okiratokkal, végrendeletekkel és váltó óvásokkal, amiket az elbocsátott közjegyzők állítottak ki. A közjegyzői állásnál a legfontosabb a képesítés és a gyakorlat, ami minden egyes esetben res- pektáltatott a kinevezéseknél és ezen az alapon nem csak a közjegyzőket, hanem bírókat, egyetemi tanárokat és más állami funkcionáriusokat is megfoszt, hatják állásuktól. Ezeket az elveket most foglaljuk memorandumba és azt rövidesen felterjesztjük a kormányhoz, bízva anna^> a jogtiszteletíbjű igazságérzetében és humánus eljárásában. A kormány száz közjegyzőt akar megfosztani állásától Mánk ntínis^terclnok a közjegyzői kamarák küldöttségének kitérő választ adott — Az elbocsátott közjegyzők memorandummal fordulnak a kormányhoz (Kolozsvár, szeptember 9.) Az erdélyi és bánsági közjegyzők körében nagy az elkeseredés és felháborodás, mert a Maniu-kormány csaknem fiz összes kinevezett közjegyzőket máról-holnapra el akarja bocsálani állásukból. Érthető a riadalom, mert valóban szokatlan, hogy már hosszú évek óta szolgálatot teljesítő küzfunkcionáriusokat megfosztanak állásuktól azon a címen, hogy a kinevezések annakidején szabálytalanul történtek. Eddig huszonöt elbocsátás történt, amelyek egyetlen formaszerinti indoka az a körülmény, hogy tíz esztendő óta az igazságügyi miniszterek a közjegyzői állásokat a vonatkozó törvényben előirt pályázat kihirdetése nélkül töltötték be. Ezt csinálta annakidején a kormányzó-tanács a libarális és az Averescu-konnány, mert Romániában a közjegyzői állásokat mindenkor politikai kortesjutalmak módjára kezelték Is minden kormány a maga bizalmiembereit helyezte el a jól jövedelmező stallurookba. Így volt ez a maliban és igy történt volna a jövőben is, ha épen a liberá'is-kormány nem szolgáltatott volna oylan precedenst, ami a nemzeti parasztpárt kormánynak kinyitotta a szemét s alkalmat adott politikai bosszúnak minősíthető manőverre. Az eset Tordán történt, ahol dr. Mester László köz* jegyző megfellebbezte dr. Olteanu János közjegyzői dekrétumát, azon a címen, hogy azt szabnlytalaTRIKÓ-kötőgépek! kaphatók 8 gyári lerakóiban • i; MANTEL ésWEISSMANN : : BUCUREŞTI, STRADA Si. VINERI No. 4 II nul töltötték be, mert a közjegyzői törvényben előirt pályázatot nem hirdették ki. A per az összes fórumokon keresztül nemrégen a semmitőszékhez jutott, amely valóban szenzációs Ítéletet mondott ki, amelyben dr. Oltean János közjegyzői kinevezéséről szóló okmányát megsemmisítette és öt elvi jelentőségű határozat folytán állásától egy. szer és mindenkorra megfosztották. A nagyjelentőségű Ítélet nemcsak a közjegyzők körében, hanem az egész jogász-világban nagy feltűnést keltett. Egy ideig csak beszéltek a semmitő- szék határozatáról, későb bazonban az erdélyi netn- zeti-parasztpárt jogi bizottsága, amelynek ngyan nincsen hivatalos jellege, de a legfontosabb politikai és közjogi kérdésekben döntő és sok tekintetben kezdeményező szerepet játszik, foglalkozott a kérdéssel és itt határozták el, hogy a semmitőszék határozatát politikailag kamatoztatják és amidőn a liberálisok és averescanusok által kinevezett közjegyzőket, megfosztják állásuktól, ugyanakkor a nemzeti-parasztpárt állásnélküli korifeusainak közjegyzői stallumokat fognak szétosztani. Habár a kormánynak nem volt egységes az álláspontja ebben a kérdésben, az erdélyi jogügyi bizottságnak olyan hatalmas befolyása és ereje volt, hogy akaratát a kormánynál is érvényesítette és már is huszonöt közjegyzőt megfosthatott a állásától. De ez csak az első stáció. A kormány az első lépésnél nem áll meg és a nyári pihenők után, a már indexre tett többi közjegyzőt is megfosztja az állásától. Nemrégiben a négy közjegyzői kamarát reprezentáló küldöttség jelent meg Maniu kormányelnök elolt, ahol jogfosztásnak minősítették a kinevezések megsemmisítését és kérték a miniszterelnököt, hogy száz családot ne fosszon meg az exisztenciájától. Manin miniszterelnök barátságosan fogadta a deputáeiót, de kereken kijelentette, hogy ebben a kérdésben párthatározat történt és a kormány kénytelen a szabálytalan közjegyzői kinevezéseket ánnnllálni és az igy megürült állásokra szabályszerű pályázaTudatjukaz ország összes harisnya kereskstSőif, hogy a „Három korona “ harisnyagyár gyártmányait raktáron tartjuk és engrossban egész Romániában árusitjuk Kereskedők e cikkekben való minden szükségletüknél csak társaságunkhoz fordulhatnak■ „ Bucureşti. Strada Băcani No. L
