Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)
1921-06-12 / 119. szám
A reakciósok kongresszusa Reichenhaliban Uj fekete hadsereg felállítása — Tervek a Wrangel hadsereggel {München, junias 11. A „Keleti Újság“ munkatársától.) Ugyanakkor, araikor Európa demokratikus polgársága és munkássága erejének minden megfeszítésével szinte gigászi küzdelmet folytat, hogy az emberiségnek szabadabb, tisztább és emberibb jövőt biztosítson, — a reakció sötét lovagjai; a cári Oroszország hercegei, püspökei, tábornokai és a levitézlett német és osztrák uralkodó családok sarjai újból előmerészkednek erkölcsi kriptáikból és püspöki ornátusban katonai uniformisokba öltörve, kitüntetésekkel, rendjelekkel feldíszítve újból összeülnek, [tanácskoznak és újból kezdődik a polgári hokusz-pokusz, amely csak arra szolgál, hogy a világra újabb dögvészt, újabb háborút és szén- védéseket bocsásson. A magyarországi és bajor reakció sikerteljes munkája,: melyet az antantál- 'lamok vétkes könnyelműséggel, ölhetett kezekkel ■ néztek végig, — íölbátoritotta a fekete lovagokat, elhagyták titkos rejtekeiket és ma megint ott ülnek, Reiciienhallban és a reakció uj offertziváját beszélik ,meg. Reichenhallban már május 29-e óta folyik a [fekete'kongresszus, amelyen Dimitrij Pavlovits nagyherceg, Vilmos főhercegen, Skoropatski ukrán het- jman, Grabbe Pál grófon kívül természetesen a né- jmet és a magyar reakció képviselői is résztvesznek jés a különböző országok teroristáit egy bandába itömőritvén eme kongresszus első napján a beérkezett helyzetjelentések alapján nagyjában körvona- jlozták már azt a programmot, amelynek keresztül- ;vite!ér,él a haladást megakaszthatják és Európát ismét a tábornokok csizmája alá kényszeríthetik. A reicbenhalli tanácskozáson szóba kerültek természetesen az anyagi előfeltételek is, amelyek egy ilyen akció végrehajtásakor nélkülözhetetlenül szükségesek. Grabbe Pál gróf indítványára a szükséges pénzalapot olyan formán akarják előteremteni, hogy a külföldi pénzcsoportoknak és iparvállalatoknak, arra az esetre, ha a jobboldali forradalom sikerrel járna, különféle koncessziókat helyeznek kilátásba. Elhatározták azt is, hogy már a legközelebbi kongresszusra, nagynevű vállalatok és pénzcsoportok képviselőit is megfogják hívni, hogy az akciónak financirozását is véglegesen megbeszélhessék. A reakciósok világszövetségének vezetése az orosz és német reakciósok kezében marad. Akciójuk célja, állításuk szerint, a bolsevizmus elleni harc! Ma azonban már mindenki igen jól tudja, hogy minden harci orditozás ellenére is ayeakció és a bolseviz- imus között mély összefüggés, vérrokonság van és mindkettőnek-egy és ugyanaz a célja; a nemzetek demokratikus haladását meggátolni! A bolsevizmus elleni harc szükségét mindenki érzi, de a bolsevizmus : legyőzése egyes-egyedül a demokrácia és a szocializmus feladata és semmi körülmények között sem a bolsevizmus cinkosáé: a reakcióé! A reichenhalii fekete kongresszus azonban még más szempontból is bir számunkra érdekességgel. A feketék gyűlésének egyik legfontosabb pontja ugyanis, azoknak a helyzetjelentéseknek a felolvasása volt, amelyek a reakciónak a különböző államokban való előtehaladásáról számolnak be. Ezek közül természetesen nem hiányzott a magyarországi helyzetjelentés sem, tekintve, hogy Magyarország ennek a mozgalomnak ma legerősebb várát jelenti. Alkalmunk van a magyarországi „jelentésből“ néhány ilyen részletet közölni. Budapesten tartózkodik ugyanis még ma is, (részben a Margitszigeten, részben a belvárosi penziókban elszállásolva) a Wrangel vezérkar nagjnrésze. A Wrangel tisztek a ma- ,gyar kormánnyal és a hivatalos közegekkel a legjobb viszonyban vannak, oda szabad ki és bejáratuk van, és a magyar vezérkarral állandó összeköttetésük van. Az orosz ellenforadalmi bizottság a Wrangel tisztek utján február elején azt a tervet terjesztette a magyar vezérkar elé, hogy a máramaros-ung-beregi vonalon úgynevezett fekete •hadsereget állítsanak fel, amely főképen Wrangel és Denikin embereiből tevődne össze, amelyhez azortban Magyarország is köteles volna 25,000 embert állítani. Wrangeléknek ugyanis régebben, amikor még uralmon voltak, az veit a tervük, hogy a Denikin hadsereg Galíciában és az Ukrajnában maradt csapatfoszlányait Ukrájnán és Románián át Sebastopolba transporfáltassa. Ezt a transport-ak- ciőt már meg is kezdték volt, amikor közben a Wrangel uralom összeomlott, és igy ezek a Sebastopolba dirigált Denikin-oroszok az utón reked6. ioMol _________________________ tek. A budapesti Wrangel missiónak (a tisztek nagyrésze ugyanis Budapestre menekült) most már az volt a célja, hogy ezeket a Galíciában, Ukrajnában és Romániában elszórt Wrangel katonákat összegyíijtsék és a máramaros-ung-beregi frontra koncentrálják. Éhez az orosz ellenforradalmi fronthoz Magyarország szolgáltatta volna az úgynevezett Hinterlandot. Ezek a katonai tervek főképen arra voltak bazirozva, hogy a franciák egy anti- bolseviki koalíciós frontot létesítenek, melybe a magyarok által felajánlott hadseregnek is nagy szerepe lett volna. Később azonban Franciaország, Románia, Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia titlakozása folytán ezt a magyar tervet elvetette és igy az orosz-magyar megegyezésből nem lett semmi. Párhuzamosan a katonai tervekkel, Pesten egy nagyszabású sajtópropaganda központot szerveztek meg, amely ezelőtt tulajdonképen Konstantinápolyban székelt, a rossz és megbízhatatlan posta-távirda közlekedés folytán később Budapestre tették át. A budapesti orosz-magyär ellenforradalmi sajtóközpontnak az a feladata, hogy Budapestről lássa el az egész európai sajtót olyan hírekkel, amelyek ezeknek a terveknek az érdekeit szolgálják. A sajtópropaganda vezetésével egy Dr. Lutochnin Nikitor nevű orosz volt megbizva, aki a „magyarországi jelentés“ szerint egészen elsőrangú munkát végzett. Dr. Lutochnin propaganda-szervezete élénk összeköttetést tartott fenn a reorganizált magyar ABC. társasággal. Ennek a társaságnak sikerült kijárnia azt, hogy a belügyminisztérium jóváhagyja a társaságnak azon alapszabályát, melyeknek értelmében a társaságnak jogában áll, saját külön katonai formációkat és organizációkat felállítani, melyek szükség esetén akcióba is léphetnek. HÍREK A feketehalmi népakarat Miért fogták el a brassómegyei prefektust és kíséretét? (Kolozsvár, junius 11. Saját tud.) A nyugodt, higgadívérii és közmondásosan csendes természetű szászoknak „zendüiésé“-ről közöltek jelentéseket a sajtóirodák. A feltűnő híradások okaira a következő lapszemelvények vetnek világot: A „Gazeta Ardealului“ ezeket írja: A szászok békés, szelíd és vendégszerető nép gyanánt vannak jellemezve; mindazonáltal Brássó- megyében, Feketehalom községben, a falusi szász kultúra központjában, a törvényhatósági prefektus és a biró ellen zendülést követtek el, akiket, mint hatósági képviselőket, viharos hangulatuk közepette a községi előljárósági terembe lezártak. Ennek következtében a szászók vezetőit letartóztatták és a vizsgálóbiró vizsgálatot folytat ellenük. Arra a kérdésre pedig, hogy mi okozta ezt a zendülést, az eddigi értesülések alapján az a lényeg, hogy politikai és nemzetiségi kérdés áll az ügy központjában. A „Gazeta Transilvaniei“ úgy közli az esetet, hogy nagyszámú szészcsoport súlyosan rtiegsértetfe a megyei prefektust, akit hivatalos személyek és ezeken kivül magesrangu katonatiszt is vettek körül, az ismert Averescu-párti Stoia községi bírónak a beiktatása alkalmából, — Nem foglalkozunk ezúttal — folytatja a brassói román lap — a fekeíehalmi biró személyének kiválasztásával, csak arra a sértésre szorítkozunk, amely megtörtént. Tény ugyanis, hogy a feketehalmi szászok a kormány képviselőjét sértették meg a brassói prefektus ellen intézett támadás által, midőn az előljárósági terembe bezártók és alig bocsálották szabadon. Ezért a zendüléssel kapcsolatos bántalomért a bűnösöket példásán“ meg kell bünletni. Így ir a brassói nacionalista román lap. Ellenben a „Kronstädter Zeitung“ a következőleg ir a feketéhaimi zűrzavar okairól: „A feketehalmi bírónak kinevezési és beiktatási időpontja helytelenül volt megválasztva. Azt vélték a hatóságok, hogy most, a mezei munka tetőpontjának idején, alig nehány szász polgár fog a biróválasztáson részivenni és ilyeténképen hamar és ellenmondás nélkül történhetik meg. Stoia Györgyöt nemcsak a szászok, de maguk a román lakosok sem kívánták bírónak. A feketehalmi szászok megtartott tiltakozó gyűlésükön kijelentették, hogy semmi szin alatt sem hajlandók lemondani a békeszerződésben is biztosított kisebbségi jogaikról. A községi nyilvános élet egészséges fejlődése érdekében tehát azt kérték, hogy a biró kinevezésére vonatkozólag hallgassák meg a község lakosságának javaslatát. Eleinte Írásban fejezték ki tiltakozásukat. Mivel ennek semmi foganatja sem lett, a bíró beiktatásának napján tömegtüntetést rendeztek. Mintegy kétszáz szász Rolgár gyűlt osşze a községi tanácskozóteremben, hogy tiltakozzék a nép akaratának semmibevétele ellen. Stoia biró beszélni akart, mire nagy zaj támadt, amely elhallgattatta. A prefektus a nép minden tiltakozását figyelmen kivül hagyta és arra a kérésre sem hallgatott, hogy Stvia helyett az értelmes és becsületes Stanice! legyen Feketehalom bírája.“ Brandsch Rudolf képviselő is beleszójt a feketehalmi eset vitájába és „Török basáskodási szellem“ cim alatt egyebek közt ezeket írja a „Deutsche Tagespost“-ban: „Azt kérdezem, vájjon a Feketehalomban történtek nem igazolják-e világosan, hogy a régi királyság bizonyos körei mit sem értenek ahhoz, hogyan kell modern értelemben kormányozni, mert a Feketehalomban előfordult esetnél szerepelt tisztviselők és tisztek is odavalók. Újból kérdeznem kell tehát, hogy ez a brassómegyei eset a modern szellem felfogását, vagy a török basáskodást íükrözteti-e vissza ? Lehetnek-e az ilyen tisztviselők modern államnak képviselői, avagy ők a rég eltűnt török basás- kodás maradékai?“ A „Gazetta Ardealului“ úgy van értesülve, hogy a szász parlamenti csoport lépéseket tett a kormánynál, hogy rendeljen el részrehajlatlan helyszíni vizsgálatot a .feketehalmi esetre nézve és a letartóztatott szászokat bocsássák szabadon. — Román-magyar-jugoszláv és cseh vasúti tárgyalások. A C. F. R. vezetősége a szomszédos államokkal tárgyalásokat folytat a határforgalom rendezése ügyében. A helyszíni tárgyalások most vannak folyamatban. A Jugoszláviával folytatott tárgyalások eddigi biztos eredménye, hogy a mostani egyetlen átkelési pont helyett négy határátlépési helyet létesítenek. Az eddigiek szerint csak Gyertyámosnál lehet Jugoszláviából Rqmániába juíni, meglehetős nehézkesen és késedelmesen. Az uj megállapodás értelmében Románia mindennap egy, esetleg két vonatjáratot hoz forgalomba, Zsombolya és Temesvár között, Uj határátlépési pontot létesítenek Nagvezentmik- lósnál is-. Átkelési vonalat- létesítenek Versecnél cs Orsovánál is, hogy Szerbia felé a kereskedelmi szállítások akadály nélkül legyenek lebonyolíthatók. A cseh kormánnyal is előrehaladtak mér a határforgalom szabályozására irányuló tárgyalások. Az egyetlen halmii átkelési ponton kivül uj határt nyitnak MéramarosszigetnéJ. A határforgalom megkönnyítését mözdiíják elő azok a vonatjáratok is, amelyeket Csehország felől fognak kiállítani. A magyarországi forgalomban is jelentős könnyítéseket léptetnek életbe. Most folynak a tárgyalások Borson, Hosszú kolozsvári üzletvezelő vezetésével, a román és magyar megbízottak között, akik megállapodtak abban, hogy a jelenlegi borsi átkelőpontot megszüntetik és, Biharpüspökinél uj átkelési állomást állítanak fel. A borsi átkelő pont megszüntetésén kívül, kibővítik a kölegyáni átszálló állomást, de megindították a tárgyalásokat a szatmári átkelési pont felállítására vonatkozólag is. Ez utóbbira nézve azonban a román kormánynak különleges kikötései vannak, amelyek csak ezek után kerülnek tágyalás alá. — Csatlakozás helyett megszállás. Bécsbő! jelentik: Az antant bécsi képviselői az egyre növekedő csatlakozási mozgalom miatt abban állapodtak meg, hogy Grác, Salsburg és Innsbruck városokat antant csapatok szálljak meg. A megegyezéssel kapcsolatban a „Wiener Allgeimane Zeitung“ arról értesül, hogy az ősz* trák kormánynak az a felfogása, hogy a szövetséges csapatok nem szállják meg a tartomá" nyokat és az osztrák városokat, hanem határozott lépést kívánnak tenni a csatlakozás megszüntetésére vonatkozólag. (Dtü.) — Irodalmi versíny. Az erdélyi írók mindeddig úgyszólván verseny nélkül termeltek a megszállás időpontjától kezdve. Elzárva Budapesttől s az utódállamok Íróitól is, az erdélyi irodalmi produkció mennyiségileg megnövekedett ugyan, de ez részben a minőség rovására ment, mert számos féltehetség kritikátlanul onthatta az Írásokat. A „Napkelet“ szerkesztői kezdettől fogva féltve ügyeltek arra, hogy egyrészt egyetlen tehetséges iró elől se zárják el a kibontakozás lehetőségeit, másrészről azonban kellő kritikával igyekeztek visszaszorítani az ál- tehetségeket. A „Napkelet“ most már megkapta a szerves összeköttetést az összes nemromániai magyar írók legkiválóbbjaival is és igy hasábjain a közönség megtalálja ____________Vasárnap, Í92t funkis F<
