Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)

1921-05-31 / 109. szám

4. oldal.

Kedd, 1921 május 31.

Kalotaszeg megmozdult

Népgyiilé8 Bánffyhunyadon — A politikai cselekedetek utján

(Kolozsvár, május 30. Saj. tud.) Kalotaszeg harmincezernyi magyarja kemény elhatározással, büszke erdélyi öntudattal politikai szervezetbe tömörül s első megmozdulása igazi fontos eseménye a magyarság életének. A kalotaszegi ősmftgyar nép mai helyzetében nem maradhat meg anélkül, hogy fel ne vegye a küzdelmet gazdasági életérdekeiért és magyar kultúrájáért mert megrendült gazdasági talaján veszendőbe menni látja kultúráját, emberi és politikai jogsit. A gyors cselekvésekre határozták el ma- gukafxazok a szép magyar falvak s ma még pártnak nevezik alakulatukat, de csatlakozva a Magyar; Szövetséghez gyorsan akarnak kilépni a tettek'terére. Erős, erőteljes, tiszta demokratikus szellemtől áthatott programmot állapítottak meg s ezzel a programmal indult meg, hogy a magyar szervezkedés egységébe beleilleszkedjenek, de belevigyék a maguk kívánságát és a maguk cselekvőképességét, a maguk aktivitást. Ebben az elhatározásban van a megmozdulásnak igen nagy po.litikai fontossága. Annak ' a népnek vezetői szervezetre s minden irányban ^harcosan szószóló képviseletre van szüksége, .amit már nem tudnak nélkülözni.

Ál-kalotaszegi szeryezkedés előkészítői vasárnapra kértek és kaptak engedélyt az alakuló nagy népgyüiés megtartásához. Az engedély kérését Kós Károly, Bokor Márton, Bőd László dr., Hjapdebő Szilárd dr. és Nagy Miklós Írták alá, vatlamint azt a felhívást is, amelyet a kalotaszegi falvakban széiküldöztek. Ez a meghívó a követ kez'Őképen szól:

— Két és félesztendei tétlenség, keserű hall-, gatás \fitán elérkezett annak az ideje, hogy talpra álljunk és sorakozzunk. Bányák, gyárak, műhelyek állottak meg és ezer meg ezer munkáskéz hiába keres munkát. Munka nincs, az iparcikkek árai megfizethetetlenek, de a földmives termelésének értéke nincsen: gabonának, marhának az ára napról-napra esik. Itt van talán az utolsó óra, amit ha elmulasztunk, unokáink unokái is átkozni fognak minket, akik hallgattunk akkor, amikor kiáltoznunk kellett volna.

— Szólunk tehát hozzátok, Kalotaszeg 30T)00-nyi magyar népe és Felszólitunk: állj fel, sorakozz teljes számmal a zászló alá, melyet kibontottunk. Harcolni akarunk az alkotmányban biztosított jogainkért, harcolni akarunk nyelvűnk, vallásunk és kultúránkért, harcolni akarunk földünkért, vagyonúnkért, boldogulásunkért. Harcolni akarunk a gazdasági .romlás ellen.

— Harcolni akarunk az alkotmányos államban finden szabad és becsületes polgárt megillető legerősebb törvényes fegyverrel. Tehát részt akarunk venni a választáson, el akarjuk küldeni képviselőnket az ország házába, hogy legyen aki szói emeljen érettünk ott, ahol azt mincenki mag kell hogy hallja. Ezért megalakítjuk politikai pártunkat, az Erdélyi Néppárt-ot, csatlakozva a Magyar Szövetséghez, melynek első, alakuló népgyülését Kalotaszeg közponl- jánan, Bánffyhunyadon tartjuk meg a hatóság tudomásával junius 25-én, vasárnap délután fél 5 órakor a piactéren. Erre a gyűlésre hívunk téged, Kalotaszeg dolgozó magyarsága, aki tömegesen odasorakozván bizonyítókul országvilág előtt, jogaidért, ma is, mint ezeresztendeje mindig, küzdeni akarsz és támogatod, követed azokat, akik ebben a küzdelemben előtted fognak járni.

— Mindenki ott legyen, aki bátor, aki munkás, aki becsületes, akt igaz kalotaszegi magyar. Kérünk mindenkit, hogy e meghívó-levelünket adja oda szomszédjainak is, olvassa el másoknak is, hogy akinek nem is küldhettünk, tudjon róla és eljöhessen. Kérjük a falukat, vidékeket és testületeket, hogy ha nehéz volna tömegesen bejönniük Bánfiyhunyadra, akkor legalább 2—2 kiküldöttel kégviseltessék magúkat a gyűlésen, avagy ha teljesen lehetetlen bárkinek, is eljövetele, úgy teáéban jelentsék be csatlakozásukat a népgyütés határozataihoz.

Jól meg kell figyelni azt a programmot, amit a kalotaşzeglek kffrtek maguknak. Van abban természetes köicsesség és gerinces kemén- ság, de a népből fakedó őszinte demokratizmus- ! ból fakadt az egész. Kilenc pontot sorolnak fel röviden s ez a kilenc porit a következőket i mondja:

1. Erdély az erdélyi nemzeteké. 2. A gyula- j fehérvári határozatok III. 1. 2. pontjának sürgős i: végrehajtása. (E két pont szerint minden nemzet

maga kormányozza magát, vagyis a kö?igazgav fást, bíráskodást, önkormányzati életet biztosit.)

3. Az alkotmányos közszabadságok helyreállítása. 4. Leszerelés. 5. Munkaszabadság és munkásvédelem. 6. A birtokminimum és maximum megállapítása, ezen belül a tulajdonjog egysége, az összes nemzetekre egyenlően igazságos földreform. 7. Progresszív adózás, a monopóliumok megszüntetése. 8. Az ipar és kereskedelem szabadsága. 9. Általános, titkos szavazójog a nemzetek szerinti kerületekkel és lajstromokkal.

Kalotaszeg mozgalmának ez a gyűlés lesz az első nagy eseménye.

összeáll st eniivés&ek parlamentje

Junius végén tartják meg a bukaresti kongresszust

(Kolozsvár, május 30. Saját tud.) Pár hét előtt megírtuk, hogy Goga Oktavián kultuszminiszter országos művészeti kongresszust akar összehívni, amelyen a színművészet, az irodalom, a képzőművészet és a zene hivatásos művelői megbeszéljék azokat a módozatokat, amely a kultúra fejlesztését s a művészek és írók erkölcsi és szociális érdekeit előmozdítani alkalmasak. A kongresszus időpontja április végére már ki is volt tűzve, amikor váratlan akadályokra hivatkozva a kongresszust bizonytalan időre elhalasztották.

Bukaresti irtformáciiink szerint az elhalasztás oka az volt, hogy (gyes re kciós politikai körök tiltakoztak a terv ellen. A nemromán népeknek állítólagos „illojális“ magatartására hivatkozva azt állitotiák, hogy még nem érkezett el egy ilyen fajközi kongresszusnak az ideje, amelyen a kisebbségekhez tartozó írók és alkotó művészek is elmondhassák a saját kívánságaikat.

Ezzel a maradi és értetlen állásponttal szemben a kultuszminiszter ragaszkodott ahoz, hogy a kongresszust megtartsák. A művészet ügyeit nem Jehet politikai megfontolásoktól tenni függővé s éppen az ilyen kulturális akció/ viheti előbbre a közeledés ügyét. A bukaresti sajtó haladó része is erélyesen képviselte ezt a felfogást. Így az „Adeverul“ vezércikkben fejtegette, hogy:

„a háború eredménye gyanánt az ország uj határain belül jelentékeny etnikai kisebbségek is élnek s az oly fontos területi változások, aminőket a békeszerződés idézett elő, nem járhat bizonyos elégületlenség, ellenszenv és anta- gonizmus felkeltése nélkül. És ez nagyon érthető, •— írja az „Adeverul“. A kisebbségek eddig más társadalmi és politikai közösségben éltek; megvoltak a maguk eszméik, törekvéseik, amelyek nem tűnhetnek el máról-holnapra.

A kormányzat érteimességére hárul

az a feladat, hogy azokat az aspirációkat eicsi- titsa, az antagonizmust, amennyire csak lehet, elhárítsa és az ország nyugodt és helyes fejlődése végeit annyira szükséges közeledést lehetővé tegye. Ebből a céiból a politikai tényezőknek a kisebbségeit érdekéhez kell fordulniok, hiszen ez csak tőlük függ. Ámde a tartós ösz- szekötfetések nem az érdekeken, hanem az érzelmeken épülnek fel. Az érdekek — főképen az anyagiak — többnyire időlegesek. Az idők változásainak az érzelmek állanak inkább ellen. Az együttélő különböző nemzetiségek közt békét és harmóniát csak úgy lehet teremteni és állandóvá tenni, ha az eltérő etnikai nemzetiségek megtanulják egymást kölcsönösen becsülni és létrehozom maguk közt a lelki kapcsolatokat, a bizalmat és rokonszenvet. Legjobb ut a lelki közeledés e jótéteményéhez a művészet útja, amit Goga Oktavián igen jól megértett".

Hasonló szellemben imák a többi demokrata lapok is s ez az álláspont végül is győzött, úgy hogy a kongresszust

junius 26-27-28 napjaira összehívták

s arra meg fogják hívni a régi királyság és a csatolt területek íróit, színészeit, képzőművészeit és zenészeit nemzetiségi különbség nélkül.

Az erdélyi résztvevők számára a minisztérium ingyen vasúti jegyeket és külön kocsikat fog rendelkezésre bocsájttatni s a kongresszus rendezősége fog elszállásolásukról gondoskodni.

Az erdélyi magyar művészet részéről a szi- nészegyesület elnöksége s az egyes társulatok kiküldöttei vesznek részt a kongresszuson Jano- vics Jenő dr. vezetésével. Az irodalmi társaságokat, igy az Erdélyi Irodalmi Társaságot s a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond társaságot, valamint az egyes írókat névszerint hívják meg a kongresszusra s ugyancsak névszerinti meghívót fognak kapni az oktató művészek is. A kolozsvári magyar írók, mint értesülünk, a legközelebbi napokban értekezletet fariénak, hogy résztvéteiük módozatait megbeszéljél;.

Az előkészület Erdélyre eső munkájával a kultuszminiszter Isac Emi! szinészeti felügye' löt bízta meg, aki az egyes művészeti ágak képviselőit legközelebb értekezletre fogja ősz- szehivni, hogy E.dély speciális mü\csz:t i érdé* kei a kongresszuson megfelelő arányban legyenek képviselve.

Rondelei harca a törvény ellew

Ha a rendele! törvényellenes — A román legfüüb bíróság elvi diiniése — Szabad volí-e román iebélyenzésü bankjegyei behozni?

(Bukarest, május 30. A Keleti Újság tudósítójától.) Az „unifikálés“ jogcíme alatt manapság nagyon gyakran megtörténik, hogy egyes hatóságok olyan rendeleteket adnak ki, melyek a fennálló törvényeket megváltoztatják, sőt ezekkel ellentmondásba is kerülne1*. A rendeletek és törvények ilyen ellentmondása körül már eddig is sok vita volt és ami legfontorabb: m:g- bolygatta a törvények tiszteletének és a rcn'de» Jetek akceptálásénak azt 'az állampolgári egységét, mely nélkül konszobdált állam kormányzása cl sem képzelhető Srjnos, maguk a min:s_íé- riumok is gyakorta esnek abba a hibába, hogy egyszerű, rendeleti utón változtatnak meg törvényeket különösen az unifikáiás terén. Nemzetközileg elfogadott közjogi elv, hogy törvényt csak [örvénnyel lehet megváltoztatni és a román törvényhozásnak egyik cpecisse; a decid 'ege is közjogiing feltételezi az utólagos parlamenti jóváhagyást.

Ezekulán általános jelentőségű az a döntés, melyet kü'önbea egész jelenték'elerník látszó ügyben a bykarns i legfőbb bíróság hozott. Az elvi jelentőségű döntés ugyanis az alsóbb fokú bíróságok ítéletét azzal semmisítette meg, hegy a rendelet, melynek be nem tartása miatt a vád- Lttat elité,ték, törvényellenes és igy annak alapján senkit megbüntetni n:m lehet.

A felsőbb bíróság dönt iónok van egy másik igen érdekes elvi része; kimondja, hogy a törvény ért Imébcn lehetett az ország területére román lebélyegzásü bankjegyet behozni a külföldről, Ezek szerint az akkori elkobzások cs az emiatt kiszabott büntetések rendelet értelmében történtek ugyan, de törvényellenesek voltak. Jól tudjuk, hogy millió cs millió lebélyegzett koronát koboztak el. Ezsk elkobzása tehát törvény- ellenes volt. Azonban mo3t, a beváltás után csupán elméletinek látszik e döntés elvi része, hacsak a törvényellenesen kiadott rendelet alapján kártéri é8i pert nem indítanak a károsultak az állam, illetve a rendelet kibocsátója ellen. Így azután a legérdekesebb jogi bonyoda’mak keletkezhetnek a legfőbb bíróság elvi dőléséből mely különben hasznos szolgálatot tett annak megerősítésében, hogy a törvény annyira szent, hogy azt még rendelettel sem szabad megváltoztatni.

Az eret maga a következő; Közvetlenül a magyar-román határnál, Nagyvárad közeliben egy Mogyoróssy nevű gazda a földjén dolgozott, mikor a magyar részen egy ismerőse jött a hatért jelző árokhoz és egy lepecsételt csomagot dobott át neki azzal, hogy „adja át Münzingernek“. Mogyoróssy felemelte a csomagok alig tett azon- an nehány lépést, mikor a közelben levő vámőrök, akik szemmel tartották őt, fe'tartóztatták és a vámhivatalhoz kisérték.

Itt a lepecsételt csomagok felbontották és 120 darab román lebélyegzése ezerkoronás bankjegyet találtak benne. Mogyoróssy hiába tiltakozott, hogy fogalma sincsen arról, mi van a csomagban, hiszen fel sem bontotta, mégis letartóztatták és elkobozták a nála talált 120.000 román lebélyegzésü koronát.

A bíróság a vámőrség feljelentésére vádat emelt Mogyoróssy ellen, akit egy esztendei börtönre és a 120.000 korona elkobzására ítéltek. Ezt az ítéletet a tábla helybenhagyta. Dr. Andru Sever nagyváradi ügyvéd az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, minek következtében, az ügy a bukaresti legfelsőbb semmitőszékhez került, amelynek ma megtartott tárgyalásán Mogyoróssy védője, dr. Singer Dávid, bukaresti magyar ügyvéd fenntartotta az Andru dr. által érvényesített semmiségi panaszt és kifejtette, hogy a rendelet, amelynek alapján Mogyoróssy!