Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)

1921-05-19 / 100. szám

Csütörtök, 1921 május 19. [jÚZKffiWSjáS 3 otati Mindenesetre az egész közvélemény kíván­csian várja a belügyminiszter felvilágosításait erról. hegy miféle összefüggések lehetnek az irre­denta és a bolsevizmus között. A magyar nep- tömegeknek éppúgy nem kell az egyik, mint a másik, de viszont végzetes tévedés volna hinni éa állítani, hogy a bolsevizmus nevű vilégmoz- galom az irredenta gyökereiből táplálkozik. A romániai magyarság ellen fordítani még a bolse­vista szervezkedést is, olyan politikai hiba volna* amelyet egy gondolkodó román sem ’ A Moszkvából ki áradó áramlatnak egyedüli biz­tos gátja: a valódi — nem a szavalt — demo­krácia, a becsületes szociálpolitika, a törvények tisztelete és a gyökeres reformok. Miért nem pró­bálja meg ezt a kormány? Jugoszlávia megszállással fenyegette Ausztriát Megkezdték a nyugatmagyarországi tár­gyalásokat — A német események (Kolozsvár, május 18. Saját tud.) Az osztrák válság, mely már hónapok óta kínozza ezt az agyonnyomoritcít kis országot, most uj vész­felhőket tornyosit. Hirt adtunk arról, hogy a bécsi parlament a Németországhoz való csatlakozás kérdésében elfogadta a népszavazást dr. Mayr intése dacára is. A parlamenti rezoluciónak a szomszédos államok Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Franciaország diplomáciai köré­ben kellemellen hatással volt és most Francia- ország, Olaszország cs a kis antant azon a né­zeten vannak, hogy az osztrák kormányhoz egy jegyzéket kell intézni, melyben felhívják figyel­mét a saintgermaini békeszerződés 88-ik pont­iára, mely szerint Ausztria a népliga engedélye nélkül nem adhatja fel függetlenségét. Bécsi szerkesztőségünk jelentése szerint az osztrák helyzet felette súlyos, mert a salzburgi lartománygyülés a népszavazást az antant-jegyzék ellenére is meg akarja tartani. Ebben az esetben Jugoszlávia bevonul Karinthiába. A' salzburgi tartománygyülésen heves par­lamenti vita fejlődött ki ekörül, hogy a szerb kormány a határon cskpaíkonceníráciőt végez. Egyébként dr. Mayr kancellár is leutazoít Salz­burgba. A salzburgi népszavazást illetőleg a gráci tartománygyülés még csak májas 24-én fog dönteni. A nyugatmagyarerszági csatlakozást illetőleg Teleki Pál gróf é3 Windisgrätz herceg Parisba utaztak. A „Montag Zeitung“ írja, hogy május 18-én kezdődnek a tárgyalások Nyugatmagyarcrszég ügyében. Az antant kijelentette, hogy a kérdés bármely megoldásét örömmel fogadná. Ausztriát létérdeke is utalja arra, hogy Magyarországgal tartós barátságban éljen még akkor is, ha c lörekvéseiben szembe kerül a csehszlovák és délszláv kívánságokkal. Magyar részről — írja a lap — ismételten hangsúlyozták, hogy ott a legnagyobb előzékenységre számíthatunk. Ami a lárgyalásokat illeti, a dolgok a követ­kezőképen állanak: A tárgyalásokon Olaszország is képviselteti magát. Illetékes helyen kijelentették, hogy a kormányok között mér elvi megállapodás jöíí léire és igy a tárgyalások csak a megállapodá­sok kiegészítését célozzák. Magyarországot a tárgyaláson Cpáky volt külügyminiszter képvi­seli. Bécsi lapok közlése szerint nagy a való­színűség, hogy a megállapodások mindkét ál­lamra kielégítők lesznek. A felsősziléziai kérdésben különös újság nincs. Sokat várnak a boulognei konferenciától, melyen Briand és Lloyd George is résztvettek. E konferencia május 15-én vette kezdetét, de hírek még nem érkeztek. A Varsóból érkező hírek szerint a felsőszi- lézíai zavargások a legtöbb ponton megszűntek. Korfanti proklamációt intézett a katonákhoz, melyben kijelenti, hogy mig az antanttal a tár­gyalások véglegesen be nem fejeződnek, min­denki a helyén maradjon. A „Dacia“ Varsóban időző munkatársának Vitos lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a felsősziléziai kérdést a versaillesi békeszerződés értelmében kell rendezni. Ezen szerződés meg­adná Lengyelországnak mindazokat a területe­ket, melyek Lengyelország mellett szavaztak. Vitos miniszterelnök kijelentedé, hogy a lengyel kormánynak a felsősziléziai zavargásokban semmi résfce nincs. A jóvátétel! kérdésben csak annyi az uj, hogy a szövefségkőzi bizottság egy jegyzéket intézett a német kormányhoz, melyben kijelenti, hogy Németországnak a leszerelést legkésőbb május 20-án meg kell kezdenie. A jegyzék pontosan felsorolja azokat az anyagokat, me­lyeket Németországnak a szövetségesek részére ki kell szolgáltatnia. Négy iskola bezáratása Két református, egy katholikus és egy zsidó bihari iskola sorsa (Nagyvárad, május 18. Saját tud.) Bihar- vármegye közigazgatási bizottsága tegnap dél­utáni ülésén négy iskola bezáratáséról hangzott el jelentés. És mindjárt utána kell tennünk, hogy a bizottság egy tagja, az erdélyi román nemzeti tanács egyik volt vezető embere és minisztere szót emeli az ilyen intézkedés ellen. Nem tör­tént meg még az iskolák bezáralása, de nem is hisszük, hogy gondolkodóba ne ejise a kor­mányt, mielőtt a rendeletet aláírná. Súlyos, fe­lelősségteljes lépés volna ez, ami precedensül szolgálhatna s aminek következményei a nép kulturátlanságra ítélését jelentené. A közigazgatási bizottság ülésén Coriou Péter segédtanfelügyelő bejelen'ede. hogy a tan­felügyelőség a margiüai római katholikus, refor­mátus és zsidó, valamint az érfogyoszlói refor­mátus iskolák bezárását javasolta a közoktatás- ügyi minisztériumnak s ilyen irányú felterjesz­tést küldöttek Bukarestbe. Az indokokról a kö­vetkezőket mondotta el: A segédtanfelügyelő iskolalátogatásai alkal­mával azt tapasztalta, hogy a magyar himnuszt énekelik az iskolákban, a román himnuszt nem. A tanítók a kihallgatásokon azt hozzák fel, hogy a román himnuszt nem ismerik, azért nem tanít­hatták. A segédíanfelügyelö az iskolásgyermekek­től kérdezősködött s a gyermekek arra a kérdésre, hogy hol van Brassó, hol van Margittá, azt felel­ték, hogy Magyarországon. Eszerint hiányos a földrajz és történelem tanítása. Lázár Aurél bizottsági tag, rcszorífőnök ki­jelenti, hogy nem helyesli az iskolák bezáratá­sát, mert ezzel a fanilók mulasztásaiért a falvak népét büntetnék s az ilyen eszközöket nem tartja mcgengedheíőknck. A bizottság nem döntött, mert halározalho- zatol ebben a kérdésben nem tartozik hatás­körébe s a íanfelügyelŐ3égi javaslat felett az il­letékes minisztérium föd dönteni. Coroiu Péter segédíanfelügyelö kijelentette tudósítónk előtt, hogy a magyar himnusz éneklése a magyar iskolákban szabad, azonban csak pár­huzamban a román himnusszal. üss erdélyi maefán** waäutak és sb OFi?a GUódosítoliák a vasasak áradásá­ról szóló reradeSkezási » (Kolozsvár, május 18. Saját tud.) A közle­kedésügyi minisztérium ez év februárjában rendeletet adott ki, a magánvasulak inkadrá- lása ügyében. A rendelkezés éneimében az összes magánvasulak, amelyeknek igazgatóságai Magyarországon vannak, tartoztak volna április 30-ig újra cégjegyeztetni magukat. A rendel­kezés kiadása után azonban a román kormány megbízottai tárgyalásokba kezdtek az inka- drélás teknikai keresztülvitelét illetőleg a ma­gyar érdekkötök megbizottaival és ennek ered- ményeképen az eredeti rendelet első határ­napját a rendelkezés némely téves intézkedés mialt el kellett halasztani junius 30-ára. Erdélyben és a kapcsolt területeken igen sok magánvasut vállalat működik, amelyeknek nagyobb részét Magyarországról igazgatják és csak tíznek van részben Erdélyben a központja, ezek nehánya pedig a CFR. kezelésében áll. Az első rendelkezés nem intézkedik a vállala­tok gazdasági elrendezése felől, holott a magán­vállalatok a régi díjazások alapján dolgoznak, a dijak pedig nincsenek összhangban az uj üzemköltségekkel. Az impérium átvétele után azoknál a vál­lalatoknál, melyek a CFR. kezelésébe jutottak, a részvényesek még osztalékot sem kaptak, sőt még az elszámolásokat sem tették közzé. A régi rendelet módosítása főképpen ezekre a vállala­tokra vonatkozik, midőn kimondja, hogy uj szer­ződéseket kíván kötni nemcsak az újonnan be­jegyzett vállalatokkal, hanem az erdélyiekkel is, továbbá elrendeli a régi vonaldijazások revideá- lását és a részvényesek osztalékának kifizetését. A módosított rendelet végül kimondja, hogy mindazon vasulvállalafok élére, I amelyek junius 30-áig nem kőinek uj szerződést a CFR. igaz­gatóságával, zárgondnokokat, illetve kormány­biztosokat rendelnek ki. Munkatársunk felkereste Pop Juon kormány- biztost, a közlekedésügyi minisztérium kolozs­vári kirendeltségének vezetőjét, aki a mogárv- va3uiak ügyéről a következőket mondotta: — A magyar kiküldöttek a budapesti érdek­képviseletek megbízásából járlak Kolozsváron, tárgyalásaink célja az volt, hogy az uj inkad- rálásokkal biztosítani tudjuk a vállalatok szer­zett jogait, amelyeket úgy anyagi, mint erkölcsi értelemben föltétlenül biztosítani akarunk. A tár­gyalások a legsimábban folytak le és azt hiszem, hogy a kivitelben sem lesznek nehézségek. A bizottság tárgyalásaival egyidőben meg- kezdődtek a magánvasutak üzemi díjazásainak a felemelésére vonatkozó tárgyalások is. ÜSagyar küldöttség Prágában Ruszinszkó harca az autonómiáért — Benes nyilatkozata a kétszázötven tagú magyar küldöttség előtt {Ungvár. május 18. Saját tud.) Több alka­lommal számoltam már be a békeszerződésben autonom területnek nyilvánított Ruszinszkó pol­gárainak az autonómiáért folyó mozgalmairól. Újabb érdekes mozzanatokról tudósíthatom most az erdélyi magyarságot s ha ezek nem is mond­hatók sikeres akcióknak, Ruszinszkó autonómiá­jáért a magyarság részéről folytatott kiíorló harc révén különös érdekességgel és értékkel birnak. Zsatkovics kormányzó lemondott, mert Ruszinszkó autonómiáját nem látía biztosítottnak. S mikor hosszú hetek vajúdása után Prágában el is fo­gadták Zsatkovics lemondását, nyivánvalóvá vált, hogy Ruszinszkó autonómiája a közeljövő­ben nem valósul mag s belátható ideig to­vábbra is csak keretes marad. A közelmúlt napokban Prágában járt ruszinsz- kói magyar depuláció nemcsak a magyarság sérelmeit adta elő és kért ezekre orvoslást, ha­nem az autonómia érdekében is bátran szót emelt. Bejelentették azt is, ha az autonóm Ru- szinszkó nem kapja meg a békeszerződésben biztosított jogait, úgy a népszövetséghez fordul­nak panaszaikkal. Bcnes külügyminiszter kijelentette válaszá­ban, hogy az autonómiát a jelen pillanatban lehetetlenség megvalósítani, de a köztársaság tudja és helyt ál! a vállalt kötelezettségeknek és alkalmas időben megvalósítja a 'lényegileg is autonóm Ruszinszkót. Ami a magyar küldöttség azon kijelentését illeti, hogy panaszaikkal a nép­szövetség elé is elmennek, azt válaszolja, hogy ehhez nekik nincs joguk, csak a népszövetség valamelyik tagjának. Az Ungvárra visszaérkezett kétszázötven tagú depuíáció egyik vezetője ki­jelentette, hogy ha továbbra is a mai állapotok maradnak, úgy alkalmat fog találni Ruszinszkó magyarsága, hogy panaszaik a népszövetség elé is el­kerüljenek. A prágai kormány egyébként úgy döntött, hogy egyelőre nem töltik be a kormányzói állást, ha­nem megbízták Ehrenfeld alkormányzót a kor- ményzósági ügyek legfőbb vezetésével. A lengyel béke után (Helsingfors, május 18.) Csicserin kül­ügyi népbiztos jegyzéket intézett Sapieha herceg lengyel külügyminiszterhez, melyben felszólítja, hogy kezdje meg az ántibolse- vista alakulatok felosztását. Szemére veti, hogy az orosz határon lengyel csapatokat koncentrálnak. Ugyanilyen jegyzékei intézett Szovjetoroszország Estoniához is, melyben követeli, hogy a szerződés hetedik pontját tartsa be és oszlassa fel azokat a csapato­kat, melyek a felkelők támogatására ala­kultak. flíSKAÍ KIválísfjaiiOTBH- ;S got mini béwi síerfcpzfitQ ram*- rák mogrotigúlt v. Il hiányzó ulkuíró- szeinek laviíását :3 vagy pétltsií. — i3 zongora nagy raktára. Telofon: 4—19 JÄg4 l?‘*r*l>’ LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT FEST, TISZTÍT ÉS MOS TELEFON I 500 -11215 W "KRISTAD öőzmosóg^Ar, cluj-kqlozsvár; ISsíl*L2Zä£. &££&£££32; 1 POSTAI MEGBÍZÁSOK ELVÁLLflLTflTNflKH! j

Next

/
Thumbnails
Contents