Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-16 / 75. szám

6w ffftfa/.

Szombat, 1921 április 16,

HÍREK

qoo

— Kérjük mindazon előfizetőinket, akiknek előfizetésük akár a ,J(eleti Újság“-ra, akár a „Napkelet“-re április 15-én lejár, hogy azt még idejekorán újítsák meg, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be.

— Az Emke ismét megkezdi gyűléseit A VI. hadtest parancsnoka, Petala Miklós hadosztálytábomok mostani 1. sz. rendeletének bevárásával az Emke volt az első, mely a kolozsvári, rendőrfőnökségnál először is igazgató-tanácsi (direktóriumi) ülés tartásáért kérelmezett. Az ülésre, mely folyó hó 20-án, szerdán d. u. 4 órakor fog megtartatni az Emke helyiségében, az engedély ma szabályszerűen megadatott. Ennek alapján az igazgató-tanács tagjait ezen az utón is felkéri az egyesület, hogy a jelzett időpontot előjegyezni és az ülésen megjelenni szíveskedjek. Főbb tárgyak lesznek: Az ülés szerveződése : t. alelnök-főtitkár jelentése az egyesület ügyeiről; iskolák, kisdedóvódák, népkönyvtárak stb ügyei; alapszabályok módosítása ; a fizetést élvező Emke-íisztviselők, hivatalnokok és alkalmazottak díjazásának kérdése, tekintettel a nagy drágaságra; az Igazgató-választmány és a közgyűlés idejének megállapítása; esetleges indítványok. Az igazgató-tanácsi ülésen Sándor József alelnök-főtitkár lesz az előadó s igy az elnöklést az alapszabályok értelmében a legidősebb direktóriumi tag, Ferertcz József unitárius püspök, fogja vinni. Értesülésünk szerint az igazgató-tanács az igazgató választmány ülését ahhoz mérten fogja kitűzni, hogy az ügyeket miként és mennyi idő alatt lehet előkészíteni. Persze az újabb ülési határidők engedélyezését is e megállapítástól függően kérelmezik majd a rendőrfőnökségtől. Az egyesületi élet megindulása is biztosítva lévén, az elnökség kéri a tagokat, hogy a dec. 17-iki hadtestparancsnoksági rendelet folytán megakadt befizetéseket az Emke pénztáránál (Calea Victoriei 44., volt Magyarutca, 3. ajtó) most mér szabály szerint folytatni és ez által is az inkasszálás költségeit enyhíteni szíveskedjenek.

— Megjelent a „Napkelet“. A magasnivóju, de népszerű és érdekes folyóirat legújabb szórna ma reggel hagyta el a sajtót. Tartalmának összeállítása és egyes közleményeinek iránya már világosan jelzik azokat a szempontokat, amelyek a „Napkelet“ szerkesztőit munkájukban vezetik. Az uj szám friss, eleven és változatos, kielégíti a legmagasabb igényeket, mégis a nagyközönség legszélesebb rétegeinek az érdeklődésére is rászolgál. mert könnyed, világos és érthető közlemények érdekes és aktuális sorozatát adja. Barfa Lajos a művészet emberformáló erejéről ad nagy- koncepciójú tanulmányt, amelyből az olvasó hü képet alkothat az uj művészi irányzatok egészséges célkitűzéseiről. Sándor Imre novella tömör, erős és érdekes alkotás. Oszkár Károly kis drámája a deklasszált tömegek nyomorából szakit ki egy kicsiny, megkapó képet. Járosy Dezső mesteri tanulmányt ad arról a Liszt Ferenc-kul- tu8zról, amely nincs, de amelyet meg kell csinálni. Ligeti Ernő kis novel lettje újszerű, sikerült alkotás. Kádár Imre tanulmánya Zsolt Béláról, a kitűnő nagyváradi poétáról a léiekelemző kritika uj módszereivel ad irodalom-lélektani portrét. Zágoni István rendkívül értékes történelempolitikai összehasonlítást ad a mai ás a négyszáz év előtti Habsburg-puccsról. Kereeztury Sándor, Cziffra Géza, Endre Károly és Hanti Tibor pompás eredeti versekkel és műfordításokkal szerepelnek. Ormos Ede Hatvány Lajos uj könyvéről, Balázs Béla pedig több uj német könyvről küldtek érdekes jegyzeteket. Molter Károly eleven és ötletes karcolata. Balázs Ferenc kritikai megjegyzése s Dienes László immár közkedvelt és nélkülözhetetlen „Nytigaü Szendéje“ egészítik ki a kitűnő szám tartalmát, amelyen Déry Tibor, a kiváló magyarországi író két müvei Is szerepel. Dadaizmus című cikke hü 1 képet ad erről a hírhedt uj irányról, Toronyőr cimü kis regénye pedig, amelyet öt folytatásban közöl az uj folyóirat, egyike a legszebb ilynemű alkotásoknak.

— A nőmet excsászárné temetése. Berlin-1 bői jelentik: Auguszta eXcsászárpé koporsóját szombaton délelőtt szállítják Potsdamba. A határon a külonvonatpt néniét katonei és polgári előkelőségek fogadjál;. A császárné holttestét minden feltűnés nélkül fogják Potsdamba továbbítani, meri a német kormány nem akarja, hogy a temet ásnék hívotaros jellege lettyen. A gyászszertartásokat is éjjel tartják meg s ezen időre esetleges incidensek elkerülése végett a potsdami kápolnát rendőrkordonnal veszik körül. A koporsót az előirt ceremóniák szerint vasárnap hajnalban pont négy órakor helyezik nyugalomra a császári sírboltban. Vilmos császár és a hercegek nem léphetnek német területre, mert a holland kormány kijelentette, hogy ez esetben a császári család nem térhet vissza többé Hollandiába. Vilmos és az extrónörökös csak a határelőtti utolsó állomásig kisérhetik a koporsót, de onnan vissza kell térniük Dómba. A német kormány megengedné, hogy Vilmos a potsdami szertartásokon résztvegyen, de feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az excsászár a temetés után azonnal térjen vissza Hollandiába. A német kormány ezen szándéka azonban a holland minisztertanács határozatán meghiúsult.

— A bányamunkásság húszmilliós kártérítési pere a Stég ellen. Temesvárról jelentik: Tavaly nyáron az aninai bányakatasztrófa alkalmából a „Keleti Újság“ ieküldte munkatársát, hogy a Stég-müvek hírhedt munkásgazdasági politikájába bepillantson. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy a resicai és aninai bányatérsládákat meg kell szüntetni és beolvasztani a kerületi munkáspénztárba. A Stég vezetői akkor fühöz-fához kapkodtak és meg akarták menteni a társlédékat a feloszlatás elől. Sikerült is haladékot kapniok 1921 márciusig. Most azulán megkezdődött a rovancsolás és e róváncaolás a „Munkáslap“ közlése szerint szenzációs, de még sem egészen váratlan eredményeket hozott napvilágra. A „Munkéslap“ szerint a raunkáspénzeket idegen célra fordították manipulációikba. Amunkásjáru- lékokbó! fenntartott vállalati kórházba a munkások a legsúlyosabb akadályok árán juthattak csak egy-két helyhez, mert a 60 ágyban állandóan a vállalati orvosok privát betegei feküdtek. Ennek a privátpraxisnak megfizetése 1'5 milliójába került a munkásságnak, ugyanakkor az aninai katasztrófa áldozatainak özvegyei és árvái, összesen 11.000 lej végkielégítést adtak. Állítólag a bányavállalatok évente százezrekkel károsították meg a munkásságot. Amikor a kincstár ro- vancsolni kezdett, a Stég az utolsó pillanatban is alkudozni próbált: felajánlotta, hogy március 1-től kezdve megfizeti az országos pénztári, illetve kerületi betegsegélyző pénztári járulékait. De a kormány kiküldötte nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Stég 1919 októberig — visszamenőleg — tartozik a munkásság veszteségeit megtéríteni; ennek összege 7,000.000 lej. A baleset és betegsegélyző járulékokban pedig 15—20 millióra rúg az országos pénztár követelése.

— Újabb kommunista letartóztatások. Bukarestből jelentik: Tegnap éjjel a fővárosi rendőrség nyolc kommunistát tarlóztatott le, akik Bukarest nagyobb épületeire lázitó plakátokat ragasztottak ki. A gyorsan lefolytatott nyomozás során a rendőrség felfedezte a nyomdát is, ahol a forradalmi plakátokat nyomták. A vizsgálat tovább folyik. A tettesek falragaszok által akarták felhívni a katonákat, hegy tisztjeik ellen forduljanak. A manifesztumok alá Averescu miniszter- elnök nevét írták. (Dtü.)

— Kinevezések, áthelyezések, nyugdíjazások. A hivatalos lap legutóbb ideérkezett száma közli, hogy kinevezték Peirescu Adám drt körorvossá Aradmegye haimágyi járásába, Erdődi Endre drt segédórvossá a mócsi megyei korházhoz, Reih János drt körorvossá Varjasra Temes-Torontál megyébe. Ljgeti Oszkár drt másodorvossá a bánffyhunyadi megyei kórházhoz, Diaman3tein Mór drt körorvossá Mezőrücsre Marostordamegyébe. Álhelyezték Sochi Salamon drt Temes-Torontálmegye rákosi járásából Aradmegye lernovai járásába körorvossá. Nyugdíjazták Tósa László, Pap Emil. Cipu János, Plachy Gyula, Garaczi Sándor és Schuster Olivér miniszteri tanácsos pénzügyigazgatókat 1921. április 1-ével.

— Elhalasztották a szinészkongresszust.

Janovics Jenő dr., a Szinészegyesület elnöke ma a kultuszminisztériumtól táviratot kapott, amely szerint az április 27—28-ra összehívott szinészkongresszust elhalasztják. Ă kongresszust a román húsvéti ünnepek után rövidesen meg fogják tartani.

— Fényes László menti Fríedrichet a Tisza-perben. Budapesti tudósítónk táviratozza: A Tisza-per tárgyalásának második napján szünet után folytatták Fényes László kihallgatását. Fényes az elnök kérdésére ismerteti október harmincadiké éjjelén töríént eseményeket. Tisza meggyilkolásának hírét 31-én délután a főposta főnökétől hallotta. Elmondja, hogy rettenetesen megdöbbeni a hirre. Fényes kihallgatása folyamán kijelenti még, hogy Csernyákéit és Pogányt ismerte, de Pogánnyal semmiféle összeköttetésben nem volt. Gärtnert, Lengyel Lászlót, Hütt- nert alig ismeri, mig Friedrich-hel a Károlyi-pártban többször találkozott, azonban az Astoriában sohasem látta. Az ő impressziója szerint Friedrich lelkes hive volt Károlyinak és annak az életnézeti eszmekörnek, amelyet Károlyi képviselt. Emlékszik, hogy Friedrich államtitkár korában legerélyesebben szembehelyezkedett a Pogány-fóle frakcióval és fegyveresen akarta a balra húzódó forradalmat a helyes útra terelni. Kifejti, hogy ő a legerősebb ellenfele Friedrich- nek, de ha jóbarátja lenne, akkor is elmondana róla mindent. Ennek dacára azonban ki kel! jelentenie, hogy Tisza meggyilkolásával kapcsolatban semmiféle kompromittáló dolgot nem tud Friedrichről. Végül kijelenti Fényes, hogy ha kiderülne róla, hogy tudott a Tisza meggyilkolásáról, akkor magát felbujtónak minősíti és ha mindenki számára tudna mentőkörülményt, a maga számára nem. Magát vádlottnak nem tekinti, az ő védekezése csak az igazság kereséséből áll. Fényes vallomása után a tárgyalást berekesztik. A holnapi tárgyaláson Gärtnert hallgatják ki. A tárgyalás mai, harmadik napját dr. Godó tárgyalásvezető azzal a kijelentéssel nyitja meg, hogy tanúként özv. gróf Tisza Istvánnét, ifj. gróf Tiszánét és báró Radványszky Bélát is beidézték. Gróf Tisza özvegye nevében dr. Mártonnál beadványt intézett a bírósághoz, melyben előadja, hogy a grófnő súlyos beteg és a tárgyalás izgalmai esetleg életveszélyesen hathatnak reá. Ezért nem tud a tárgyaláson megjelenni. Az elnök közölte továbbá, hogy dr. Marion, a Tisza* család képviselője, Írásban tudatta a bírósággal, hogy a család a bünper lefolyásába nem kíván beavatkozni és a büntetőperrendtnrtésban a sértett fél számára biztosított jogokkal nem akar élni. A bűnvádi eljárás vezetésébe eddig sem avatkozott be. Ezután dr. Marton, a család ügyvédje szólalt mega „Bejelentem, hogy ha a vádhatóság a vádat akár a törvényes főtárgysiás folyamán, akár később elejtené, akkor a Tisza- család nem veszi át a főmagánvádló szerepét. Bejelentem, hogy a család kártérítést senkivel szemben nem követel. A család nézete szerint csak a királyi ügyészség van hivatva arra, hogy a bűnösöket kinyomozza és megbüntesse. Minden hatóság tudja, hogy ez a bünügy túlhaladja a normális főtárgyalás kereteit. Tiszát nein mint magánembert ölték meg, hanem mint politikust és politikai egyénisége felett csak a törvényszék ítélhet.“

— Kiadták a hadizónarendeletet. Megírta a „Keleti Újság,“ hogy április 1-ével a kapcsolt területek nagyrészén megszűnik a hadtállapot, mindössze a nyugati határok mentén marad még egy harminc-ötven kilométeres hadizór.a. E rendelkezés alapján bocsátotta ki Petala tábornok április 1-én kelt elsőszámú rendeletét, mely tartalmazza a hadizóna pontos határét befelé és azokat a rendelkezéseket, melyek, a hadizóna területén az életet szabályozzák. A rendeletet további passzusai a hadizónán belül a közigazgatást és a rendfenntartást szabályozzák. A zárórát városokon 12 falun 10 órában állapítja meg. tiltja a rémhír terjesztését, a jogtalan határátlépést és a többi katonai bűntényt képező cselekedeteket is. A rendelet teljes szövegében falragaszokon jut az érdekelt közönség tudomására. Bennünket szintén érdeke!, hogy a hadizóna területére utazás alkalmával mindenki köteles személyazonosságát bizonyitó okmányait magával hordani.

— A román orvoskongresszus. Bukarestből jelentik: Tegnap kezdődött Bukarestben a rendkívüli orvoskongresszus. Miután megválasztották a kongresszus elnökségét, az orvosi kar morális és anyagi helyzetéről tárgyaltak. Vran- ceanu a tuberkulózisnak és szifilisznek óriási tér- foglalásáról beszélt, sürgős intézkedéseket kérve a fenyegető veszély ellen. Dr. Vajda Sándor volt miniszterelnök hangsúlyozza, hogy több szolidaritásnak kell lennie az orvosok között és' tartsák magukat távol a politikától. A mai ülés végén érkeztek meg a kolozsvári kiküldöttek. A kbn- gresszus megrótta a kormányt, hogy nem képviseltette magát; ellenben üdvözli a Vajda által képviselt nemzeti ellenzéket. A kongresszus minden más kérdés előtt sürgősen kéri a közegészségügyi minisztérium szervezését; a kérés nem teljesítése esetére mindnyájuk lemondásával fenyegetőznek és ebben szolidáritási mondanak ki.

— Tárgyalják e városi villamos ügyé}. A váron villamos ügyét a kiküldött bizottság most tárgyaljé. A referensek jelentését a napokban kéri be a polgár- mester, ‘ hogy a szakvéleményeket döntés végett a tanács elé terjessze.

— Elitéit utonállók. Még 1919. júniusában töríént, hogy Stefan Onige nagyenyedi főszolgabíró Qnor felé haladván kocsijával, egy erdőn ment keresztül, ahol észrevette, hogy három ember fiatal fákat pusztít. A főszalgabiró rájuk kiáltott és lekergette az erdőből Őket.. Az egyiktől a baltát is elvpíte. A három ember ezért bosszút esküdött a fŐszolgabiró ellen. Meglesték tehát a visszajövő főszolgabírót, már előzőleg elhelyezte!; az utón egy kidöntött fát, úgy, hogy a szölgabi- rónak meg kellett állítani a kocsit. Ámig a fával volt elfoglalva, háromszor rálőttek, de a lövések