Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-16 / 75. szám
3 oldal Szombat, 1921 április 16. ____ ni «mu ....ni ii I mm ii niwi wimim mii maii hiii ni1»—nmn E válasz kapcsán visszatérhetünk arra a függő kérdésre, mely mér az eredeti minisztertanácsi határozat megjelenésekor nagy feltűnést kaltett. A minisztertanácsi napló szerint az er* délyi és bánáti esküre jelentkezett magyar tisztviselők nyugdíjaztatása a régi királyság nyugdíjtörvénye alapján történne. Ez a határozat nemcsak megfosztja az esküre jelentkezett tisztviselőket a nyugdíjjogosultságuk ama formájától, melyet a még itt érvényben lévő magyar nyugdíjtörvény állapit meg, de egyúttal kínos precedens arra vonatkozólag is, hogy az egész tisztviselői kart hasonló elvű elbírálás érheti. Különösen aktuális ez most, amikor a nyugdijak egységesítése küszöbön van. Éppen ezért már most erőteljesen hangsúlyozni kívánjuk, hogy az esküre jelentkezett tisztviselők nyugdíjba helyezése csak szerzett jogaik teljes tiszteletben tartása mellett történhetik és ez az elv kell érvényesüljön azokra vonatkozóan is. kik végre vaiahára, — annyi nyomorúság után, — álláshoz jutnának. A fennti levél a minisztertanács „utoljára írott felszólításáról beszél, melyet államtitkárságokhoz intézett. Nem tudjuk, lesz-e foganatja ennek az uíoisó felszólításnak, vagy pedig ezzel a levéllel megint le kerül az esküre jelentkezett tisztviselők kérdése a napirendről, mindaddig, amig újra akad egy nemes érzésű szenátor, ki megsürgesse. E lap hasábjain annyiszor hivatkoztunk, — nem csupán jogra, igazságra, mél- 'tányosségra, — de emberségességre, annak a roppant nyomornak enyhítésére, amit ez az állásnélkül maradt magyar tisztviselői kar béke- türéssel visel. Hivatkoztunk arra, hogy az eskü letevése szándékaiban nem államellenes cselekedet volt, de egy olyan eskünek férfias betartása, mely alól csak a békeszerződés oldotta fel őket. Hivatkoztunk arra a rendkívüli kulturális és adminisztrációs értékre, melyet ez a kitűnő, kipróbáit, évtizedes gyakorlottsággal bíró tisztviselői kar reprezentál. (sz. hogy akkor, mikor a mazurkák és keringők átvétele folytán a közönséges szalonmuzsika veszélye fenyegette a zeneirodalmat, Chopin oly zseniális klasszicitéssa! uralkodott profén anyaga felett, hogy a klasszikus tánc első epitheton ornansa tulajdonképen szintén az ő érdeme. A kifejezésbeli eszközök ezen lényegbeli elváltozását voltaképen szívós faji érzéke tette lehetővé. Előtte is voltak faji valleitásaink Mozart orien- talizmusa. Schubert Ferenc magyar vonatkozású müvei közismertek. De ez a fajiság csak alkalmi volt és nem vérből való. Chopinnel a fajiság kulmináló ■ pontját éri el. Ez a fajiság, mint Chopin művészete egyáltalán, mindig ugyanaz. Hetvennégy opusa nem ismeri a változó és fordulatos írásmódot: ugyanaz volt ő mindig. Mint kész zeneszerző, önmagát adta kezdettől fogva s minthogy önmagát adia, maradt mindig végig ugyanaz, változatlanul. Szellemének utolsó reformszerü megnyilatkozása a zongora hangszerének kifejező gazdagodásában keresendő. Ez a tulajdonsága is vérbeli volt. Ahogyan a saját müveit interpretálta, úgy ebben alig akadt követője. Tágította a zongora skáláját, áthidalta ez alsó közép és felső fekvések eddig áthidalhatatlannak hitt folytonosságát, a pedál sajátos használatával olyan akusztikai nyereségeket varázsolt elő, melyeket e nembeli riválisánál, Schu.mannál sem találhatunk. Chopin a romanticizmus Beethovenje. Hal* hatatlan múzsájának kétségtelen kritériuma, hogy ő, aki az „egyénit“ a szó legegyénibb értelmében hirdette művészetében, mitsem veszített korszerűségéből. Liszt Ferenc volt zongorahagyományainak legszámottevőbb örököse, de ő sem tett tu! elődén. Múzsájának egyéni és faji oszthatatlansága oly erős volt, hogy a romantikus költő túlélte korát. Szellemének maradan- dóságét misem igazolja hivebben, minthogy korának divatköltője ma is az, aki volt hét évtizeddel azelőtt, mikor arasznyi élete után pontot tett a Gondviselés. Ez a maradandóság igazolja, hogy kölészetére ráillik a lipcsei Gewandhaus homlokzatának hires jelmondata: Rés severa — Verum gaudium, csak komoly művészet terem valódi gyönyöröket. Felzúdulás a tisztviselők adéja miatt A federáció tárgyal Bratianuva! — Parlamenti ülések (holozsvár, április 15. Saját tud.) A pénzügyminiszter adójavaslatai olyan felzúdulást váltottak ki különösen a tiszíviselő osztály körébenj hogy a kérdés politikailag is elsőrendű fontosságúvá lett. Az a tény pedig, hogy már most megkezdik az adók levonását, az egész román és nem román sajtót foglalkoztatja. A tisztviselő osztály valóban megérti, hogy neki is részt kell venni ez adózásban, dacéra annak, hogy nála senki sincs ma súlyosabb helyzetben az államban. Nyilvánvaló az is, hogy a legkényelmesebben ezt az adót tudja utolérn; a pénzügyminiszter, de ez nem magyarázza, meg, hogy miért kell ilyen súlyos adót fizetniük éppen nekik, amikor a hadinyereségek még mindig adózatlanok. Amellett a számtalan fogyasztási adót is csak a szegény ember érzi meg, a gaz* dag könnyen tovább háritja másokra. Az „Adeverul“ tudni véli, hegy az állami tisztviselők, akik már amugyis nagy nyomorral küzdenek, az adók hatása alatt tömegesen akarnak más pályákra áttérni. A „Luptătorul“ pedig azzal kapcsolatban, hogy Titulescu az újságírókat nem is a magán- alkalmazottak hatszázalékos adójával akarja sújtani, hanem a szabadfoglalkozásúak tizszáza- lékával, igy ir: A pénzügyminiszter terve a legnagyobb igazságtalanság lenne. A hírlapírók fix- fizetéseket kapnak, amely éppen nem jelentékeny. Titulescu bizonyára a hírlapíróknak arra az osztályára gondolt, akikkel gyakrabban találkozik minisztériumokban, folyósokon, mint a szerkesztőségekben. Ezek azok a kartársak, akik az iparügyi s más minisztériumokkal ’'aló politikai barátságukat külön jövedelmek szerzésére használják fel és akik a hírlapírók szakszervezetének elenyésző kisebbségét alkotják. A kormánynak bizonyára tájékozódva kell lennie arról, hogy milyen nagy azoknak a száma, akik kézirataiknak keserű gyümölcsét élvezik csupán. A kamara ülésén Junian kéri a királyi dekrétumok megnevezését, melyeket a mostani parlamenti ülésszakban kel! megszavazni. Argetoianu belügyminiszter a kamara elé terjeszti a földbérleti hivatalok felállítására vonatkozó törvényjavaslatot. Nicolescu támadja a kormányt, mert a liberálisokkal paktál és nem akarja, hogy a parasztok között a több mint kétmillió hektár földet szétosszák. Sasu liberális azt feleli, hogy mikor a törvényjavaslat felett megkezdődik a vila, ki fog tűnni, hogy a liberálisok, amennyiben ezt a körülmények megengedik, azon vannak, hogy minél több földet sajátítsanak ki. Christescu kommunista megemlíti, hogy a tisztviselők és munkások adóterhei aránytalanul nagyok, holott a hadimilliomosoknak megengedik, hogy vagyonukat külföldre vigyék s igy a nyereségadó alól kivonhassák magukat. Ezután a letartóztatott kommunista képvi-r selőnek, Stefanovnak a kérvényét olvassa fel, melyben ez szabadlábrahelyezését kéri, Petrescu képviselő az igazságügyi közegek önkényeskedése miatt interpellál, akik Trofimov képviselőt Spanescu asszony meggyilkolásával vádolva, alaptalanul letartóztatták. Kéri a bűnösök szigorú megbüntetését. Maniu felsorolja a mértékek egységesítéséről szóló törvényjavaslat hibáit, egyszersmind egy, az összes pártokhoz tartozó képviselők által aláirt javaslatot ’terjeszt a kamara elé, melyben kéri egy : szakbizottság kiküldését. Véleménye szerint az összes tartományok részére egy uj mértéktörvényt kell kidolgozni. Radulescu előadó ezt ellenzi és a már kész javaslat mellett foglal állást. Dragomirescu jassii kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújt be a nőknek a jogi pályára bocsátása tárgyában. A kamara pénzügyi bizottsága megszavazta a fizetésekre kivetett kereseti és a kisbirtokosokra kivetett jövedelmi adót. A szenátus tagjainak hangulata az erdélyi köztisztviselők követeléseinek teljesiíáse mellett nyilvánult. Stefanescu tiltakozik az ellen, hogy Trofimov besszarébiai képviselőt alaptalan gyanuokok alapján letartóztatták volt a Spanescu-ügyben. Hogy ártatlan, mutatja szabadonbocsátása is. Antonescu igazságügyimniszter válaszában kijelentette, hogy az ügynek a parlament elé hozatala ma még meglehetősen inoportunus. Goga kultuszminiszter beterjeszti a nagyszebeni „Societate pentru Cultura Poporului“ társaság erkölcsi testületként való elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután folytatják a koldus és csevargótör- vény vitáját, melynek végeztével a javaslatot 69 szavazattal 5 ellenében elfogadták. Ezután a „Reconstrucízia" társaság alakításáról szóló javaslatra tértek át, amelynek tárgyalásánál azonban oly heves vita keletkezett, hogy az elnök a botrányt elkerülendő, bezárta az ülést. Tegnap este minisztertanács volt, amely több fontos kérdéssel foglalkozott. Elsősorban megvitatásra kerültek az agrárreformjavaslaton az agrárbizoiiságok által végzett változtatások, amelyeket a minisztertanács Garoflid miniszter kimeriiő referádája alapján elfogadott. Mindamellett elhatározta a kormány, hogy a javaslatot — mielőtt még a kamara elé terjesztené megvitatás végett, — a kormánypárt értekezlete elé fogja terjeszteni, ott állapítva meg a végleges szöveget. Ezután Titulescu pénzügyminiszter informálta a minisztertanácsot a költségvetési és adójavaslatok felől. Kéri, hogy a parlament húsvéti vakációja előtt a költségvetés egyíizenketted részét in- demnitáskép május hóra megszavazzák. A minisztertanács felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy intézkedjék a tisztviselők és tisztek kívánságainak kellő kielégítése iránt, anélkül azonban, hogy az államháztartás egyensúlya megzavartassék. A minisztertanács ezután folyó ügyeket intézett el. Á federáció és a liberális párt között a kooperációs tárgyalások tovább folynak. Ilit kiírási üHarcdl Mém et©ps3Kágtéi Május elsejém fizetnie keli! Párisi távirat jelenti: A francia kamara szerdai ülésén szóbakerülí Németország jóvátáteli kötelezettsége Franciaországgal szemben, ami heves szóváltásokra adott alkalmat. Briand francia miniszterelnök kijelentette, hogy ami Franciaországot illeti, szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy Németország a versaillesi békeszerződéáben reárólt kötelezettségeknek május elsején eleget tegyen. És pedig: Állítsa helyre a feldúlt területeket! Szerelje le hadsereget ! Büntesse meg a háború bűnöseit! Beszédében Briand ezeket mondta: — Ha az adós a bíróság által kitűzött végrehajtóval erőszakoskodik, a végrehajtó mellé csendőröket kell alkalmazni. Háborúról szó sincsen, de az adóst mindenáron kényszeríteni kel!, kötelezettségei teljesítésére. Franciaország és a szövetségesek minden lehetőt megtettek Németországgal szemben. Franciaország eddig elég türelmet tanúsított, de mindennek meg van a maga határa. A követelések a győzelem eredményei és ezt a győzelmet csak nagy áldozatok árán sikerült megszerezni. A francia jóvátételi bizottság május elsejétől kezdődöleg a szövetségesekkel együtt teljes egyetértésben fogja folytatni munkálatait. Harding nem akceptálja a békeszerződést De szintén pénzt akar Németországiéi (Washington, április 15.) Harding a Fehér Házban felolvasta első beszámolóját. A népligára vonatkozólag kifejtette, hogy a terveivel nem azonosítja magét és a versaillesi békeszerződést Amerika nem hajlandó akceptálni, hacsak egyes pontokon, melyek ellentétben állanak az Egyesült-Államok érdekeivel, nem módosítanak. De még abban az esetben is. ha ez nem fog megtörténni, Amerika a szövetségesek oldalán fog állani, hogy ily módon kapja meg a szövetségesekkel együtt Németországtól a hadikárpót- lést, amelytől Európa közgazdasági helyzeténél; megjavulása függ. (Dtü.) (Newyork, április 15.) Viviani a newycrk polgármester álfa! adott banketten beszédet tar tóit. Azt mondotta, hogy Németországnak nem fog sikerülni a hadikárpótlássa! kapcsolatban elválasztani a szövetségeseket. Newycrk kormányzója hangoztatta válaszában! hogy Amerika nem lép ugyan be a népek ligájába, mindamellett Franciaország szövetségese marad végig, támogatva jogos kívánságait, hogy : Németország fizesse meg adósságait és feleljen < meg kötelezettségeinek.
