Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-08 / 68. szám
Péntek, 1921, április 8. 5, oldal KÁROLY PROKLAMÁÖIÓT ADOTT KI Jobb időkben visszatérését ígéri — Megérkezett Swáejba Grátz le montă — Tiltakozik a külföldig beavatkozás ellen — Elégedetlenség a külügyi expozé miatt a kisgazdapártban (Kolozsvár, dpr 7. Saj ívd.) Károly exki- rá’y elutazása előtt szükségesnek látta a magyar nyilvánosságot is felvilágosítani arról, hogy ő még mindig birtokában" van uralkodói jogainak és C9upán egyidőre ruházta azt rá Horthy kormányzóra, de bármely pillanatban átveheti a kormány gyeplőit. Ez a búcsú proklamáció sziv- reható és féifiatlan nyöszörgése egy hatalomról lecsúszott embernek, aki mézes-mázos szavakkal igyekszik személyét újra vissza könyörögni a nép kegyeibe, amely már egyizben megmondotta neki, hogy nincs reá szüksége. Hangzatos, de mélyükben semmitmondó szavak gyűjteménye ez az irásmü, mely utazik a magyar nép vakságára és hirtelen ellágyulásokra kapható lelkűidére, de visszafelé sülő hatásáról máris érkezik egy jelentékeny hfr; Grátz magyar külügyminiszternek mennie kell. Azok az okok. melyek Grátz lemondását igyekeznek körülírni arra a feltevésre jogosítanak, hogy a külügyminiszter lehetett az, akt „csúfosan félrevezette a szegény, hiszékeny királyt“. Grátz lehetett az, aki már olyan rózsásnak képzelte a magateremtette külpolitikai atmoszférát, hogy Károlynak már a puccskísérletet is tanácsolni merte, mert íme ő jelenti most a nemzetgyűlésen, hogy „fájdalom a király Magyarországon maradására nem volt mód“. Grátzot meneszt! tehát a kormány, de mennie kell, hogy Itelohadjon az a felizgatott hangulat melyet ez a kijelentése különösen a kisgazdapárt jelentékeny részében keltett, bár 6 igyekezett ezt a hangulatot azokra a szomszéd államokra levezetni, amelyek a Habsburg-elle- nes állásfoglalásukkal „beavatkoztak a magyar belpolitikába“, de úgy látszik, kevés sikerrel. Távirataink a következők: Károly bucsuszózata (Budapest, április 7. Saját tud.) Károly király távozása előtt szózatot intézett a magyar nemzethez, amelyben ezeket mondja: — Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távol szeretett hazámtól, melyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szenvedés rám nézve. — Meg vagyok róla győződve, hogy ez a súlyosan megpróbált ország csakis törvényes koronás király vezetése alatt tudja visszaszerezni a teljes belső nyugalmat és azt a törvényes rendet, amely előfeltétele hazánk újbóli felvirágozásának. — Megnyugvással látom, hogy Magyar- ország a megújhodás utján van. A ránkzudult események folytán megszűnt az 1867-i kiegyezés és a pragmatika szankciónak az elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó, része és helyreállt Magyarország teljes állami függetlensége, mefyet gondosan megőrizni nekem is egyik fő- töi/ekvésem. — Szivem sajog, hogy ki vagyok zárva sorsüidözött nemzetemmel a megújhodás munkájában való közreműködéstől. Minthogy meggyőződtem, hogy uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknak tenné ki a nemzetet, ismét távozom, de távol a nemzettől minden erőmet, ha kell véremet is hazámnak akarom szentelni, ^ melytől elszakadni, hűtlenné válni nem fogok soha, — Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni az a pillanat, amikor ismét szeretett hazámban maradhatok. Amíg ez a pillanat bekövetkezik, arra kérem a magyar nemzetet, támogassa azt a férfiút, aki jelenleg az államfő nehéz és súlyos felelősséggel járó tisztjét betölti. Szombathely, 1921. április 2-án Károly. Grátz lemond (Budapest, április 7. Saját tud.) Grátz külügyminiszter a királylátogatás lezajlása után beszámolt a nemzetgyűlésen azokról a lépésekről, melyeket a különböző idegen kormányok tettek a Habsburg-restauráció ir.eggátlására. Többek között ezeket mondotta: — Amikor Károly megjelent Magyarországon, a kis antant képviselői sorra jegyzékeket intéztek a magyar kormányhoz. Starcea román követ bejelentette, hogy a Habsburgok visszatérését Románia érdekeivel ellentétesnek tekinti. Március 28-án az olasz és jugoszláv kormányok hasonlóképen nyilatkozott. A prágai kormány pedig kijelentette, hogy esetleg kényszereszközökhöz lesz kénytelen nyúlni. Ä kormány arra a megáliapitásra jutott, hogy a szomszédok nem állottak volna meg a puszta fenyegetésnél. Ennélfogva — fájdalom — nem volt fenntartható a király Magyarországon maradása. — Mindezekhez hozzájárult az, hogy a nagykövetek tanácsa átnyújtotta tiltakozó jegyzékét. Károly ezek után késznek nyilatkozott a nyom- bani távozásra, minthogy meggyőződött róla, hogy ittléte veszedelemmel fenyegeti az országot. A -magyar írón betöltésének joga minden bizonynyal jogilag egyedül a magyar nemzet belső ügye. Egyedül a magyar nemzet hivatott annak elbírálására, hogy kit akar királyának, idegen kormányok fenyegetései nem kényszerithetnek olyan államot valamely belügyi intézkedésre, amelynek függetlenségét ők maguk szerződésbe iktatlak. Éppen így nem kényszerithetnek bennünket, hogy valakit, akinek, mint magyar embernek joga van Magyarországon tartózkodni, a fennálló törvények ellenére távolítsuk el a magyar földről. Legerősebben a király eltávolítását a cseh és jugoszláv kormányok sürgették. Egyidejűleg lépéseket tettek a/svájci kormánynál, hogy a király svájci területre való visszatérését megakadályozzák. — Benes a szenáiusban nyilatkozott, hogy Magyarországra rá kell kényszeríteni azt, amit ő demokráciának nevez. Hivatkozik az angol és francia fölfogásra, mely szerint a bel- ügyekbe való avatkozás visszaélés a hatalommal és ellenkezik az államjog alapfogalmaival. A Népi iga-szerződés okmánya kizár bármiféle háborús fenyegetést. (Becs, április 7. Saját tud.) Grátz magyar külügyminiszter lemond, mert neki, mint valóságos belső titkos tanácsosnak kellett királyát az országból kiutasítania. (Budapest, április 7. Saj'df tud.) A kisgazda- párt értekezletet tartott, melyen különösen Grátz külügyminiszter nemzetgyűlési beszédével foglalkoztak, mert annak egyes részei a párt egyes csoportjai körében megütközést kelteitek. Ezek a csoportok kifejezést adtak a külügyminiszter iránti bizalmatlanságnak. Az értekezlet utasította a párt vezetőségét, hogy tegye meg a további szükséges intézkedéseket a párt érdekében . . Incidens a magyar határon (Bécs, április 7. Dlü.) Károly exkirály kedden délelőtt 53 tagú kísérettel utazott át Ausztrián. A kíséretében voltak: négy osztrák tiszt- 12 katona, több detektív és azonkívül a szociáldemokraták két képviselője: Sever és Müller. Azonkívül két angol, négy francia és hat olasz tiszt, mint az antant megbizotijai. A küiönvonat Fehringen való tartózkodása alkalmával a vonatot kisérő magyar és osztrák katonák között konfliktus támadt, mert a magyar katonák „éljen a magyar király“ kiáltották. Az állomáson a király nem volt látható, csakis Hunyady gróf lépett ki, hogy átvegye az instrukciókat. A murabrucki incidens (Becs, április 7. Saját tud.) Károly exkirály vonatát Grácból való továbbutaztában a stájer országi tartományfőnök parancsára Frohnleiten- ben feltartóztatták, mert úgy hirlett, hogy a muramenti Bruckban többezer munkás szállotta meg a pályaudvart, hogy a vonat továbbhaladását megakadályozzák. Az osztrák hatóságok többórás tárgyalási folytattak a munkásság vezetőivel. Abban állapodtak meg, hogy tüntetésképen mintegy százötven munkás jelen lesz a pályaudvaron, mikor a vonat áthalad. A munkásság állotta Ígéretét, nyugodtan maradt és a vonat háromórás késés- I se! minden incidens nélkül áthaladt a brucki pályaudvaron. Megérkezés Svájcba (Budapest, április 7. Saját lud.1 Bochsból je- * lentik, a király különvonafa délután öt órakor negyedóra késéssel megérkezett. A királyt Kiss- ling ezredes fogadta és ideiglenes tartózkodási helyül Bernt jelölte ki. Zita Büchsban várta férjét. Svájcból is el akarják távolítani Károlyt (Bázel, április 7. D. T. 0.) A svájci jugoszláv követség tiltakozó jegyzéket adott át a szövetségi tanácsnak, amelyben kormánya nevében tiltakozik az ellen, hogy Károly exkirály Svájcban letelepedhessen. A szövetségi tanács ma egy jegyzékben válaszol a jugoszláv kormánynak és kijelenti, hogy Károly Magyarországon való tartózkodása nagyobb veszedelmet jelent, mintha Svájcban tartózkodik. Egyben kijelenti, hogy Svájcban való tartózkodási engedély megadása a szövetségtanács joga. A jugoszláv követséggel együtt a csehszlovákiai követ is hasonló tiltakozó jegyzéket adott át. arotianfvm&iikássácg aas antant ellen mászom munkáskong^esszus ÄrrasüersSamban — Szakszervezet isiternaslonállé (Kolozsvár, április 7.) Március utolsó napján három konferencia kezdődött Amsterdamban Tanácskozásra gyűltek össze a nemzetközi szak' szervezeti szövetség, a II. internacionálé és a IV (becsi) internacionálé vezetői. Angliából Shaw_ Henderson nevével találkozunk, ott volt Adler Frigyes, Longuet, Scheidemann. A konferenciák, noha külön tartották üléseiket és mindvégig hangsúlyozták, hegy nem kooperativ munkát végeznek, egyben találkoztak, hogy a munkásság nemzetközi erejét a gazdasági szakszervezeteken keresztül kell megtalálni, A II. internacionálé és a nemzetközi szak- szervezeli szövetség tartott együttes ülést is, melyen határozati javaslatot hoztak a kormányok ellen a német jóvátéteü kérdésben. A határozati javaslat igy hangzik: A nemzetközi szakszervezeti konferencia kinyilvánítja, hogy a szövetséges államoknak kötelessége Németországot haladéktalanul felvenni a népek szövetségébe és egy nemzetközi helyreállítási intézményt megszervezni, mely az újjáépítési munkálatok teknikai és financiális műveleteivel foglalkozik. Ez intézményt a nemzetközi szakszervezet, a munkásszervezetek és az egyes államok hivatalos és szakértő megbizottaiból állítják össze. Az uj intézmény a népliga garantálása melleit nemzetközi kölcsönt vesz fel. Németország az adósság reá eső részét évi rátákkal fizeti vissza. Németország munkásságának őrködnie kell, hogy a felépítéshez szükséges ösz- szegek a háborúból hasznot huzó kapitalistákkal fizetteftessenek meg. A II. internacionálé ülésén ugyancsak a helyreállítás és német jóvátétel kérdésével foglalkoztak. Az Independent Labour Party, mely, amint ismeretes, szintén kilépett a II. internacionéléból, csatlakozott az osztrák indítványhoz, mely szerint a munkásság képviselőinek helyet kell szorítani az újjáépítések kérdésében és e célból nagy propagandát fognak indítani Franciaországban. A kommunista sajtó a másod és harmadfelesek ez internacionáléjait gúnnyal nézi és invitálja a munkásságot a III. internacionálé moszkvai kongresszusára, melyet május elején tartanak meg. A nemzetközi szociálista mozgalmakkal kapcsolatosan közlik, hogy a spanyol szociálista párt is állást foglal. (Madrid, ápr. 7.) A szociálista párt két gyűlést tartott, amelyen hosszas és viharos tárgyalások után 241 szavazatta! 140 ellen elhatározták a bécsi internacionáléhoz való csatlakozást és egyben állást foglaltak a harmadik internacio- nálé ellen. A svéd szociáldemokrata párt is gyűlést hivott össze, melyen határozni fognak a hovátar- tozást illetőleg. Jellemző a svéd szociálisták álláspontjára, hogy Branting volt szociálista kormányelnök mozgalmat indított, hogy a május elsejei munkásünnepet ne csak a burzsoázia, de a bolsevizmus elleni demonstrációnak is tekintsék. Könyvelésben jártas perfekt magyar-német levelezd! azonnali belépésre keresünk. Román nyelvet bírók /»Irvrasr n f»!r 5 l«*! T I AotarÁroilr
