Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-06 / 66. szám

Szerda, 1921. április 6. Bogoswmc 5. oldal I legalább részben befejezést nyert. • Az exkirélyt Ausztrián át az antant-tiszteken kívül az osztrák csendőrök és rendőrök is kísérték. A nagyköveti tanács jegyzéke (Lyon, április 5.) A szövetségesek elhatároz­ták, hogy minden eszközzel megakadályozzák Károly restaurációját. A nagykövetek tanácsa a Quai de Orsain tegnap ülést tartott, amelyen egyhangúlag elha­tározták, hogy a következő jegyzéket intézik a magyar kormányhoz: A szövetséges nagyhatalmak kény­telenek emlékeztetni a magyar népet és a magyar kormányt az 1920. évi február 4.-i jegyzék tartalmára és megismétlik, hogy a Habsburgok restaurációja veszé­lyezteti a béke alapjait és ezért Károly trónravisszalépését sem nem tűrhetik, sem nem ismerhetik el A szövetséges kor­mányok remélik, hogy a magyar kormány felismeri a helyzet nehézségeit és hala­déktalanul megteszi a szükséges intézke­déseket a monarkista kísérletek megaka­dályozására, amelyeknek szomorú köuet- kezményei lennének az országra nézve. Ezt a jegyzéket kézbesítették Praznovszky párisi magyar ügyvivőnek és ugyanekkor a buda­pesti francia főmegbizott átnyújtotta a magyar kormánynak. (R. T. 1.) Bácsi lapok az antantnak ezt az állásfog­lalását a következőképen kommentálják: Az antant politikáját Károly királynak Ma­gyarországra való visszatérése ellen főleg két körülmény befolyásolja. Elsősorban az, hogy Károly kalandja, ha sikerrel járt volna, a béke- szerződéseket alapjukban rendítette volna meg. Az antant hatalmaknak annál nagyobb ér­dekük ezt megakadályozni, mert számitaniok kell arra, hogyha a falból csak egy téglát törnek ki, egyra mélyebb és nagyobb szakadások tör­ténhetnek. A nyugati hatalmak nem hagyhatják továbbá figyelmen kívül Oroszországnak és a nemzeti államoknak magatartását e kérdésben. Ez utób­biak Budapesten félre nem érthetően jelentették ki, hogy Károly királynak a trónra való vissza­térése casus belli volna a számukra. Ha a nem­zeti államok önállóan is eljuthattak erre az el­határozásra, mégis valószínű, hogy mielőtt dele­gáltjaik megjelentek Horthy kormányzónál, előbb érintkezésbe léptek a nyugati hatalmakkal. A nyugati hatalmak annál is inkább a nemzeti ál­lamok mellett állanak ebben a kérdésben, mert minden eshetőségre biztosítani akarják a meguk számára ezek támogatását olyan kérdésekben, amelyek rájuk nézve is igen fontos érdekkel bír­nak. Éppen azért feltehető, hogy amennyiben Károly exkirály nem hagyná el hamarosan Ma­gyarországot, úgy az antant államok erre kate­gorikusan fel fogják szólítani. Olaszország és az utódállamok (Róma, április 5.) Sforza külügyminiszter a szenátus mai ülésén hosszabb expozét tartott Károly exkirály puccskísérletéről, — Az olasz kormány — mondotta Sforza — szükségesnek tartotta már a rapallói egyezmény­ben erős blokkot alkotni a Habsburgok vissza­térése ellen. (Prága, április 5.) A cseh parlamentben Benes újabb beszédben- foglalkozott a királylátogatás ügyével. Kifejtette, hogy ez a nagyrészt komikus affér nem fog minden politikai következmények nélkül végződni. A csehszlovák minisztertanács pedig precizirozta azokat az intézkedéseket, me­lyeket a magyar eseményekkel kapcsolatban eset­leg végrehajtania kell. (Dtü.) (Paris, április 5.) Ghica herceg, párisi román követ kijelentette a „Petit Parisienne" egy mun­katársának, hogy Románia a legteljesebb egyet­értésben áll a szövetségesekkel arra nézve, hogy nem tűrik a Habsburgok visszatérését. (Bécs, április 5.) A bécsi keresztényszociális- ták a magyarországi események hatása alatt letérnek a legitimizmus útjáról. A pártvezetőség utasította a párt hivatalos lapját, a „Reichspo3t"-ot, amely Károly kalandját még az imént helyeselte, hogy a Habsburgok mellet- tes agitációjét szüntesse be. A párt hirtelen frontváltoztatását a Német­országhoz csatlakozás mozgalmával indokolja, amellyel nem akar ellentétbe kerülni. (R. T. I.) Nem tarthatja magát Teleki A magyar belpolitikai élet eseményeit köz­vetlenül az exkirály elutazása után a következők­ben foglaljuk össze: Nagyatádi Szabó kijelentette, hogy már az 5.-i nemzetgyűlésen a felelősségrevonás kérdését napirendre tűzik. Andrássy és a kereszténypárt noha támogat' ják Telekit, az ellenzék azonban komolyan ké­szül rá, hogy a'kormányt minden rendelkezésre álló eszközzel megbuktassa és a kisgazdapártban általános a vélemény, hogy a kormány már csak rövid ideig tarthatja magát. A világforradalom terve Középnémetországban elcsendesedett a forradalom — Agyonlőtték Syltet Azt kell hinni, hogy a német kormánynak — úgy, amint bejelentette — a husvét utáni napokban csakugyan sikerült a német kommunista forradalmat letörni. Újabb forradalmi fellobbanásokat már három napja nem jelentenek a táviratok. Kalandosnak kell tartani azt a naueni táviratot, mely szerint Hölzl lett volna a forradalom értelmi szerzője. A kommunista-forradalom világmozgalom, mely­nek egy-egy elszigetelt kitörése lehet egy-egy ember müve. A német kommunista-forradalom azonban ennél sokkal több volt. Ez egy nagy nemzetközi pártnak [nagy vonalakban megindított, összefüggő forradalmi formában kilobbantott osztályharca volt. , Ettől a megáll apitástól független a naueni táviratnak az a része, mely szerint a német kormány Hölzi fejére egymillió márka dijat tűzött ki. Hölzl az elmúlt évben Szászországban helyi forradalmakat szított és hosszú időn át izgalom­ban tartotta Németországot. Alakja köré valami egészen uj romantika: az osztályharcos banda­vezér regényessége fűződőit. Hőlzlnek elvi tételei voltak és ezekre alapiíva mozgalmát, szállt és sercolt meg bankokat, városokat. Az igy szerzett tőkét nem magáncélokra, hanem további akciók alapjául használta fel. Hőlzlnek — mikor valóságos hajióvadászatot rendeztek ellene — sikerült a határon át Csehországba szöknie. Ott letartóztatták, biróság elé állították, de szabadon bocsátották. A mostani kommunista­forradalomban ismét feltűnt Szászországban Hölzl. A rendőrség elfogta, de neki megint sikerült megszöknie. Hagyományos ize van annak a milánói táviratnak is, mely a Lenin által mozgatott világforradalomnak Olaszországban felfedezett terveiről szól. A távirat a következőket mondja el: Rómában, Milánóban és Genuában tömegesen fogtak e! bolsevistákat és anar- kisiákat. A hatóságok ez alkalommal birtokába jutot­tak a Lenin-féle világforradalmi tervnek. Eszerint Németországon kívül Olaszországban, Spanyolországban polgár- háborút kelleti volna szítani, a sinnfeinista mozgalmat átvinni Angliába, váratlan táma­dással mindenütt sztrájkot rendezni, husvét és pünkösd közt egész Nyugateurópában ki­robbantani a világforradalmat. Ez a jelentés nem mond semmi újat. Ebben nem kell titkos iratokat felfedezni. A kommunista világmozgalom megfigyelése minden szemlélőnek elmondta eddig is, hogy a kommunista párt elvi alapjain vívott proletár osztályforradalom nem szándékozik megállani, hanem együttes európai mozgalmakra törekszik. Az egyidejűséghez tulaj­donképen még központi irányítás sem kellene, minden nyugati állam viszonyaiban megvannak a forradalomhoz vezető krízisek, melyek önma­gukból fakasztják föl a maguk forradalmi vulkánját. A berlini „Vorwerts“, a német szociáldemok­raták lapja okményszerü bizonyítékát akarja szolgáltatni annak, hogy a német kommunista forradalmat Moszkvából szervezték, ezért lenyo­matta Lenin levelét, melyet a szakszervezetek ideiglenes nemzetközi tanácsához intézett. Ebben a levélben szó van puccsok szervezéséről. A berlini „Lokalanzeiger“, a reakciós német­ség lapja arról számol be, nogy mig Középnémet­országban a rendőrség és katonaság tisztító mun­kája befezéshez közeledik, a Rajrla balpartján levő iparvidéken a hely­zet kiélésedéit. Azért elrendelték ott az ostromállapotot. Berlini távirat közli, hogy ott és a biroda­lomban több mint kétezer kommunistát tartóztat­tak le. Berlin is izgalmas napokat látott a közép­németországi forradalom során. Rendőrök mun­kásokat és munkások rendőröket lőttek le. A ber­lini kommunisták lázas erőfeszítéseket végeztek, hogy a birodalmi főváros munkásságát magéval ragadják a forradalomba. Nagy szerepet ját­szott itt Sylt villamosmunkás, aki a városi villamosmüvek alkalmazottja és a munkások fölött gyakorolt hatalmánál fogva va­lósággal ura a scnarlottenburgi villamosmüvek­nek. Sylt volt az, aki a mult év őszén egy ha­talmi kérdésből kifolyólag sztrájkba vitte a villa­mosmüvek munkásságát, mely világossági sztráj­kon kivül a városi villamosvasutak általános sztrájkjához is vezetett. Berlin több városrésze ekkor villanyvilágítás nélkül volt, villamosvasutai mind álltak. A makacs és hosszú sztrájk egyez­séggel végződött ugyan, de a hatalmi kérdés mégis nem a városi tanács, hanem Sylt javára dűlt el. Syltet akkor — mint nem német honost — ki akarták utasítani, de ez a helyzet olyan újabb elmérgesedéséhez vezetett volna, hogy a városi tanács lemondott erről. A forradalmi na­pok során Syltet a rendörfőnökség épületében egy rendőrőrmester agyonlőtte. Sylt a lépcsőházban futásnak eredt és miután fölszólitás ellenére nem állt meg, a kísérő rendőr­őrmester ráiőít. Sylt szörnyethalt. Sylt megöleíése nagy izgalomban tartja még a nem kommunista bertini munkásságot is. Bajorország mindenesetre megragadta az al­kalmat, hogy a forradalomból kifolyóan az Or- gesch kötelező lefegyverzésével szemben tanúsí­tott ellenállásának indokolást találjon. Bajoror­szág tudvalevőleg a békeszerződés dacára sem akarja az úgynevezett polgári védőcsapatokat le­fegyverezni. Ebből már éles diplomáciai feszült­sége támadt Németországnak az antanttal. Most Kahr miniszterelnök közölte a helyettes kancellárral, hogy a középnémetországi esemé­nyek után az Orgeschí és az Orkát nem lehet lefegyverezni. A birodalmi kormány uj táigyalást kezdett Münchennel. (Rádió 780.) Árverési hirdetmény A Müasztatosárugyár Részvénytársaság cluji cég gyárát és fatelepet a Postaberekben levő ingat­lanára kitelepíteni szándékozván, az igy felszabadult ké.t városi ingatlant eladás tárgyává teszi. Nyilvános árlejtés alá bocsátja ennélfogva: 1. (Str. Gheorghe Baritiu) Malom-u. 28. szám alatt levő 716 négyszögöl nagyságú telket, a rajta levő épü- leíakkel (gyárépületek, emeletes lakóház, istálló, ko­csis lakás, sib.) együtt, azonban a gyár berendezése nélkül. 2. Varga-utca 4. sz. alatt levő 855 négyszögöl nagyságú telket, a rajtalevő lakóházzal és emeletes deszkaszinnel együtt. Az 1. pontban körülirt Malom-u. 28. sz. alatt levő ingatlan esetleg az ott beépített 51 négyzetméter tüz- felületü Höcker gyártmányú gőzkazánnal cca 45 ló- erejü stabil gőzgéppel együtt is eladatik, miért is a/, árajánlat külön e nélkül és külön ezzel együtt teendő meg. A 2-ik pontban körülirt Varga-u. 4. sz. alatt tevő ingatlanra az árajánlat ugyancsak külön teendő meg, Az ingatlanok a nappali órákban bármikor meg­tekinthetők. Részletes feltételek megtudhatók a vállalat Malom-u. 28. sz. alatt tevő irodájában. Ajánlatok csakis Írásban, zárt borítékban, ajánlat­tevő nevének, és elmének, továbbá annak megjelölé­sével, hogy az ajánlattevő az árverési feltételeket ismeri és azt magára nézve is kötelezőnek tudja be, a vállalat irodájában 1921. évi május hó lQ-ik napjá­nak d. e. 12 órájáig tehető. Cluj, Kolozsvár 1921. április hó 4. Müfi3z£a!c8árugyár Részvénytársaság. JjE3?.Zlî0 Á.F*IDQR kézmQáru nagyfce« f 4M> rsoketíése, Kornise-utca 2. sz, a. I m nr 11 I in. iái ________________ 4 Zománcozott edényeit öntött vasból és lemezből, valamint konyhafelszerelés! cikkek legjutá* nyosabb árban kicsinyben és nagyban Bul. Reg. Ferdi­nand 8. (József I f6herceg-ut8. sz) i

Next

/
Thumbnails
Contents