Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-31 / 62. szám
I oldal.> :ccm'»rra* Igeiébe a bikés tefosrfáa «ebon a pins alá i?ak vágyott! alapot. A Felhalmozott árukkal való számitáaeknak is csak egy elintézésük lehat; az. Ka minden további nyerészkedő ssftaütás nélkül, minél gyorsabban szétosztják a raagkopialtatott fogyasztók között s táplálják vele a munka izmait. Akkor még előállhat az a nagy és élénk forgalom, amely becsületes, rendes és nagyon kis haszonnal elégíti ki az áru tulajdonosát. Vagy esetleg hasznot se ad, de megmenti a tulajdonost az áru teljes elértéktelenedésétől. Es megta- nitje őt minden további időkre, hogy többet ér a sürü garas, mint az embertömegek bőrének -a perverz nyuzása. A kolozsvári püspökség körül. A szenátusban Trancidasi benyújtotta a kamarában már elfogadott szakszervezetekről szóló törvényjavaslatot. Bogdan Dulca kijelentette az ellenzék nevében, hogy nem vesznek részt a püspökválaeztáson. Bálán metropollta felolvassa a kolozsvári ortodox püspökség felállításáról szóló törvényjavaslatot. Miron Cristea metropolila javasolja, hogy a püspökség neve: Révi és feleki püspökség legyen. Goga miniszter hozzájárul ehhez, mire a törvényjavaslatot további vita nélkül 88 szavazattal 1 ellenében elfogadták. Ezután áttértek a mezőgazdasági minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot 75 szavazattal 11 ellenében elfogadták. üastiaa és OFaiiaeiu Heves harc a kormány ellen — A belpolitikái helyzet (Bukarest, március 30. Saját tud.) Az ellenzék passzivitása még egyre tart. Most már az az egy ellenzéki képviselő sem megy el a kamarába, aki eddig naponként felolvasta a távolmaradás} bejelentő deklarációt. Az ellenzék és a kormánypárt köaött egyre feszültebbé váiik a helyzet, úgyhogy alig van remény a megegyezésre. A kamara legutóbbi ülésén a görögkeleti püs- pökválasztés felett folyt érdekesebb vita. Nikole- ami azt javasolta, hogy a választáson csak a régi királyságbeli görögkeleti vallásu képviselők vehessenek részt, minthogy az egyházak még nincsenek egyesítve. Take Jonescu a kormány nevében hevesen tiltakozott az ilyen javaslat ellen, amely — ugy- ond — újabb határvonalat jelentene Erdély és românia között. Ezután Cocea emelt szót a jassii egyetemen lévő bosszarábiai hallgatók letartóztatása miatt, akiket bolsevista agitécióval vádolnak a hatóságok. Panaszolja, hogy Besszarábiában rosszul bánnak a néppel s nem kímélik meg a szellemi munkásokat sem. Az interpellációra Argeíoianu azt válaszolja, hogy a letartóztatásokat bírói hatóságok rendelték el. Ha a diákok bűnösök, akkor szigorú büntetés vár reájuk, ha nem, szabadon fogják őket bocsájtani. Cocea reémutat, hogy Németországban még mindig vannak román hadifoglyok. Take Jonescu Ígéri az ügy megvizsgálását. Azután éttérnek a petróleum belföldi monopóliumára vonatkozó törvényjavaslatra. Cocea a javaslat ellen beszél és csatlakozik Sterenak és Dukának erre vonatkozó kifogásaihoz. Angelescu előadó válaszol a javaslat elleni kifogásokra. volna ezen már itt átesni, mint odahaza a Bog- dariék röhögése között... Végre egy reménysugár! Csomós Tóni észrevett®, hogy egy jóképű, hódításra termett fiatalember kisérgeti a feleségét a fürdőig, meg onnan vissza. Megörült a dolognakI Megbújt az események hátterében, ki nem lépett volna, hogy elriassza a léptél a madarat. Egyszer mégis úgy fordult, hogy a fiatalember bemutatkozott neki. Elmondotta, hogy teológiát végzott Debrecenben és mint nevelő van itt egy földbirtokos családjánál. Csomós Tóni elszontyolodva tért haza. — Teológus? Ez ugyan nem fogja megszöktetni a feleségemet... Másnap a fiatalember a sétányon csatlakozott hozzája. — A kedves leánya Annuska kisasszony otthon van ilyenkor? — kérdezie. Csomós Tóni meghökkenve kiáltott fél. — A leányom?... De hirtelen ég? világosság gyűlt elméjében, az öröm átcikázott valójában. — Ja a leányomat tetszik érteni... az aranyos kis Annuskámat? — ismételte meg a kérdést bugyborékoló jó kedvvel. — ő kérem ilyenkor otthon van és olvas. Imádja a könyveket... Fölvillanyozva tért haza a sétából, kedves beszédes volt a feleségéhez, még az arcát is megcirógatta. — Annuska, lelkem, maga nagy hamis... Egy napon eléfogta Annushát. — Szivecském úgy veszem észre, Csekme ur melegen érdeklődik maga iránt. — Mit akar ezzel mondani 7 — lobbant föl Annuska nagy haraggal. — Én tisztességes asz- szony vagyok.., — Először is nem asszony, szivecském. Csekme tur is leánynak tudja, az én leányomnak __ — Érzékenyre változott a Csomós Tóni hangja. — Miért nem adnám Annuskám, ha egy napon Csekme ur megkérné a kezét és én megtehetném a magamét a maga boldogságáért... Az ellenzéki népgyüléssn — mint röviden közöltük sok ezer polgár vett részt s nagyszámú paraszt- és munkás delegátus is. A terem, a folyósók és az udvar is zsúfolva voltak. A gyűlést P. Bujor nyitotta meg s előadta, hogy azért hívták össze ezt a gyűlést, hogy tanácskozzanak a demokrácia védelméről az oligarklkus túlkapások ellen. (Felkiáltások: Jilo- vóba a kormánnyal!) Debrescu szenátor az ilfovi ügyvédi kamara elnöke szólalt fel ezután s a legélesebb hangon vádolta a kormányt intézkedései miatt. Utána Jorga vette át a szót, akit óriási tapssal fogadott a közönség. Majd Vajda Sándor szólalt fel és Jorga nagyérdemeit méltatta. Végül Lupu elmondotta, hogy a választásáról való hazaérkezése alkalmából ötven hadiözvegy várakozott rá, hogy meábdakolják, mi- képen kaphatnának földet. „De Garoflid nem tartja lehetőnek, hogy földhöz jussanak. „Mások is fordultak hozzám ezzel a kérdéssel — mondotta — „Nem feleltem nekik, úgy amint kellett volna, t. i. hogy állítsák be ekéiket a tányér- nyalók földjeibe és szántsanak maguknak, amennyit a szemök lát.“ A gyűlés a következő javaslatot fogadta el: A március 27-én összegyűlt fővárosi polgárok, a parasztság és munkásság képviselői meghallgatva a nemzeti ellenzék vezéreinek beszédét és tudomásul véve a küzdelmet, melyet a kormány egyes tagjaira nézve kiderített visszaélésekkel szemben folytat, amit az egész kormány fedezni kivan, valamint tudomásul véve, hogy a nemzeti ellenzék által javasolt demokratikus reformok komoly végrehajtását megakadályozza a kormány; tudomásul véve továbbá a kormány rátermettségének és hazafiasságának hiányát, ami miatt a csatolt tartományok egységesítése alkalmából vétkessé vált: A jég meg volt törve, most aztán bizalmasan beszélgethettek a dologról. Azt meg kell adni, hogy Annuska egy cseppet sem idegenkedett az eszmétől... Milyen jókedvű ember lett Csomós Tóniből! Nevetgélve sétálgattak Annuskával, terveket szőttek. A fiatalember kétségtelen jeleit adta, hogy komoly szándékai vannak. Csomós Tóni csak erre várt, ekszpressz-levelet irt haza a legjobb ügyvédnek: azonnal inditsa meg a váió- pört. Közös megegyezésből válnak, nagyon sürgős a dolog. — Férjhez a^om a feleségemet — nagyszerű viccl — örvendezett Csomós Tóni. — Gondolom, pompásan mulat rajta Pali odafent.., Persze, sok nehézséget kellett legyőzni. A. gavallérnak nem szabad idő előtt megismernie a helyzetet. Ez mégis kiábrándító volna. Csomós Tóninek frissen váltott az esze, jobbnál-jobb terveket eszelt ki a baj megelőzésére. A költséget nem tekintette. — Addig, amíg meglesz a maguk esküvője, Pestre költözünk. Esküvő után amúgy is... Annuskának uj aggodalma támadt. — De mi lesz a mama szerepe? Hogyan lesz maga a papám és a mama a mamám, ha maguk ketten nem lesznek férj és feleség? Tyüh, hát ez csakugyan fogas kérdés! Erre a fordulatra nagyon elszontyolóaott Csomós Tóni. Gondolkozott, de bezzeg most nem váltott az esze,.. nem jelentkeztek a gondolatok. Azaz, hogy mindig csak egy gondolat jelentkezett. — Hát Annuska, én azt is megteszem a maga boldogságáért, feleségül veszem a mamáját.,. — szólt Csomós Tóni megadással. Egy óv múlva Csomós Tóni a veiénél nyaralt, egy hajdúsági parókián. Az ambituson pipaszó mellett eltűnődött a múltakon. — Okos ember volt-e Boros Pál? Ördögöt volt okos, nagy szamár volt... Mert ha már mindenestől a nyakamba akarta várni a famíliáját, olcsóbb áron is elérhette volna, mint a leánya föláldozásával. Elég jó bolondnak ismerhetett, hogy mindjárt az özvegyét ajánlja feleségül..; az Averescu-kormény politikáját rosszalja, teljesen helyesli a nemzeti ellenzék harcát és politikai álláspontjával teljesen azonosítja magát. Nem szűnik meg azt minden támogatásban részesíteni, amig győzni fog és az oligarkia utolsó maradékait is szét nem töri a jelen kormány eltávolítása által. Az ellenzék — amint látnivaló — valóban a leghevesebb harcot indította a kormány ellen, amelynek állását megrendültnek tekinti. Igen jellemző a kormánypárti félhivatalos „îndreptarea“ hire arról, hogy Maniu Kolozsvárra való elutazása előtt hosszan tárgyalt Bratianuval és felajánlotta neki pártjaik együttműködését. Bra- tianu kijelentette, hogy kész fuzionálni a román nemzeti párttal. Maniu erre azt felelte, hogy csak az együttműködésre vonatkozólag van megbízatása. Ha létre jön közöttük valamilyen kooperáció, vagy épen fúzió, ez históriai bizonyíték lenne arra, hogy semmi sem elvekért, hanem csak a hatalomért történik ebben az elkeseredett harcukban. Ezzel a hírrel egészen furcsán ellenkezik Maniunak az alábbi nyilatkozata, amit pártjának kolozsvári lapjában mond el a kővetkezőkben: Csütörtök, 1921. március 31* — Az ellenzék és a kormány között súlyos viszály csak tünete a demokrácia és az oligarkia közt folyó harcnak. A politikai erő a széleskörű tömegektől származik; a román oligarkia és plutokráciá pedig a tömegek akaratával szemben kívánja a hatalmat gyakorolni. E célt azonban csak törvénytelen cselekedetekkel és erkölcstelen politikával tudja elérni, meghamisítva a nép valódi akaratát, tekinteten kívül hagyva a törvények világos rendelkezéseit, meg nem érdemelt előnyöket osztva ki a politikai barátoknak, minden jó Ízlést félretéve. Cik szeretik a sötétséget és elkerülik a parlamenti ellenőrzést. Ebből származik a soha nem látott gyűlölet, amelyet a többségtől támogatott Averescu-kormány az ellenzék iránt érez. — Az ellenzék az utóbbi időben szívós harcot indított az Argetoianu—Tas!oanu-féle gazdálkodás és törvénytelen protekcióosztás ellen, valamint a Garoflid—Averescu ama politikája ellen, hogy többmilliárdra rugó hasznot biztosítsanak egész Nagyrománia lakosságának megterhelésével a nagybirtokosoknak az agrárreform alkalmából. Ilyen jellegzetes eset &■£ Argetoianu— Schuller-féle eléggé ismert ügy is s amelynél erőszakos eljárással és terrorral iparkodnak a kisebbséget elhallgattatni, önkényesen kizárták a kamarából az ellenzék öt tagját s köztük a parasztpárt vezérét, Mihalachet. — A parlamentáris gyakorlatot arculütő ilyen eljárás miatt a kisebbség kénytelen visszavágni. Csak két módozat kínálkozott: vagy teknikai obstrukcióval 'frazni ki a kizárás idejét, vagy szolidájitást vállalni a kizárt képviselőkkel és a távolléíükben tartott üléseket érvényteleneknek nyilvánítani. Az ellenzék az utóbbit tartotta a maga és a parlament méltóságával megegyezőnek. Az ilyen súlyos összetűzés a száz tagból álló szolidáris ellenzékkel nagyjelentőségű és a kormány és többség kormányzatra való képtelenségét tanúsítja. Igazolja, hogy a kormány erkölcsi és politikai tekintélyét elvesztette. A paraszípárt vezérének kizárása akkor, amidőn a parasztok legfőbb érdekeire vonatkozó törvényt tárgyalják, minden politikai belátást nélkülöző cselekedet. — Ennek első következménye, hogy ilyen többség és kormány nem vezetheti tovább a közügyeket. Az erkölcsi jogrenden helyrehozhatatlan sérelem esett. Ez a kormány, amely felett a közvélemény Ítélkezett s amelyet már senki sem vehet komolyan, továbbra nem maradhat fenn. Tekintély nélkül nem lehet kormányozni. Az Argetoianu-féle erőszak után senki sem biz- hatik benne. Már csak az a kérdés: milyen kormány fog következni ? Nyilvánvaló, hogy csak a komoly demokrácia kormánya, amely bizo- nyára győztesen kerül ki ebből a küzdelemből. 32 magyar iró 6 novellával, 6 tanulmánnyal, 8, kis cikkel, 22 verssel, 1 regénnyel szerepel a „NAPKELET" impozáns száméban. Szentgyörgyi István kedves visszaemlékezést ir a Farkas-utcai színházról. A díszesen kiállított testes füzet ára 12 lej. Kapható mindenütt. BuTORTís zongorát SÄJAAZUTAT MAROSVÁSÁRHELYRE ÉS TEKINTSE MEG; SZÉKELY ÉS RÉTI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR R.-T. BUTORTERMEIT Ra*. 617 Sárga kocsikenőcs, gépzsir. MFRnílfi' szappan és mindenféle növény- olajok vagon-tételekben kapható 4°«'