Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)

1921-03-27 / 60. szám

4. oldal Vasárnap, 1921. március 27. pályafutás után is elérik a tisztviselők a legma­gasabb fokozatot. Nem is a fizetések nagyságát kell redukálni, mert a legmagasabb rangú állami tisztviselő díjazása is édes kevés. Ellenben apasztani kell a foglalkoztatott munkaerők számát is, aminthogy ezt az állam teszi tisztviselőivel szemben.* Vissza kell hozni a régi, kipróbált erőket, akik szaktudásuknál fogva 3—4 újonc munkaerőt is feleslegessé tesznek. A személyi Adások e tultengése hozza magával, hogy semmi beruházásra nem telik, néhány útjaví­táson és a harmadik vashid kiépítésén kivül. Az az állami segély (1 millió 200 ezer lej) nem sokat nyom a l$tba, már pedig a városnak módját kéne találni, hogy a régóta vajúdó köz- ipitkezéseket is megkezdje egyszer. A második módja a költségvetés egyensúlyozásának, hogy az adózás helyett a város közjövedelmeinek fokozásáról gon­doskodjon. A város ily irányban is tenni akar valamit és már hetekkel ezelőtt néhány íőidgázmező át­engedését kérelmezte a kormánytól. E kérés ked­vező elintézésének kisürgetése végett a jövő hé­ten Pop polgármester és Hosszú főj_0yző Buka­restbe utaznak. A város egyébként elhatározta, hefgy többmiliós magánkölcsönt vesz fel deficitjének pótlására. Ily irányban már történtek is tárgyalások, a város azt hiszi, hogy a kölcsön dolgát kedvezően oldja meg. A költségvetést különben ma fizenötnapos közszemlére tették ki. Békevilág Lloyd George a*-** ói a veszedelem­ről, ami nagyobb a háborúnál — üénteicrszág és Oroszország bé­kéje — Ana«-kis4a me-énylök ^duä- a*ak Olaszországban (Kolozsvár, március 26.) A világpolitikai helyzetet ennek az esztendőnek a tavasza sem találta nyugödtnak. A nagy európai államoknak úgy a belső, mint külpolitikai békéje nem érke­zett nyugvópontra, mint ahogyan ez nem is volt várható. Anglia átalakulások előtt áll, ami alatt azonban nem olyan forradalmi át­alakulásokat kell érteni, mint amilyenek a konti­nens államait szokta megrázni. A legújabb táv­irati jelentés szerint a Home Rule életbelépteté­sének napját április 9-ére kitüzlék, ami nagy elhatározást jeleni akkor, amikor egész Írország­ban ostromállapot dühöng s amikor bizonyos, hogy az írek ez ellen az úgynevezett alkotmány­törvény ellen elszántan fognak tovább harcolni. Az angol munkáspárt a Home Rule ellen van s a pártban az írek támogatást találnak. A Bonar Law távozásával nagyon meggyöngült kormány­nak kellene szembe néznie a munkáspárttal, amelynek a legközelebbi választásokon nagy esélyei lesznek rendkívüli túlsúlyra. Így érthető Lloyd Georgenak az a pesszimizmusa, amely heves kifakadásokban tör most ki. Szenzációval hatott a legutolsó beszéde, amelynek hangja is szokatlanul elkeseredett. Szokása ellenére éles támadást intézett a munkáspárt ellen, ame'yről azt mondotta, hogy egyre hatalmasabb le3z s „mindent megsemmisítéssel fenyegető terveihez egyre szélesebb körből szerzi híveit“. Azt mondja erre Lloyd George, hogy „nagyobb veszélyt je­lent ez Angliára, mint emel-korát a háború je­lentett“. Az angol nép azonban úgy tudja, hogy csak az eddigi kormányrendszerre jelent nagyon nagy veszedelmet. Németország békenapjai egyre izgalmasabbak. Az uj megszállások fel­kavarták a közhangulatot és a kormányzat ma­gatartása a kényes taktika-eszközök kijátszása mellett is erélyes kíván lenni. A felsősziléziai népszavazás kedvező eredményének a hatásai a közhangulaton is és a diplomáciai magatartá­son is érezhetők. Pá'risbó! most is csak a fenye­getés hangja hallatszik. A „Chicago Tribune“ közlése szerint az egész Ruhr-vidék megszállá­sára kerülhet sor a legközelebbi időben, mivel Németország az egymilliárd aranymérka megfi­zetését meg'égadta. A párisi lapok közlése szerint a szilézia: népszavazás eredménye a német diplomácia hangján is érzik. A Londonban tartózkodó né­met delegátusok Lloyd Georgenak a következő kijelentéseket tették volna: Németország eddigi merev magatartásának egyik oka a népszavazás kimenetelének bizonytalansága volt, mert attól tartottak, hogy a francia katonaság terrorral fogja befolyásolni az eredményt s rossz sejtel­mekkel figyelték a francia delegáció lengyel- országi utazását is. Az antant Csehországnak Németországgal szemben felállított kártérítési igényét visszauta­sította. A szovjetkormány különben Batumot a tö­rök nacionalistáknak engedi át. Aminí már is­meretes, ultimátumot kü.előtt Georgiának és Ba- tum kiürítését követeli negyvennyolc órai határ­időre. Egyidőben pedig küldött egy jegyzéket Mustafa Kemálnak, amelyben felhatalmazást ad a város megszállására. Az oroszok békehírei egyre szaporodnak. A régóta húzódó lengyel békekötés után most Törökországgal írtak alá békeszerződési a szovje' megbízottai, amint ezt egy helsrngfcrsi távi-at közli. A távirat szerint az orosz „Pravda“ bejelenti, hogy Oroszország és Törökország között megtörtént a békekötés. A hir megerősítésé s a. békekötés tartalma azon­ban hiányzik s ezért biztosra ez sem vehető. Az oroszok belső békéje nagy izgalmak és véres harcok között csak most köszöntött be. A kronstadti ellenforradalom leveréséről biztos hiri ad egy reueli jelentés. Hiteles adatok alapján közli, hogy az ellenforradalom várát, a kron­stadti erődöket I8-án vette be és szállotta meg az a vörös csapat, amit a felkelés leverésére oda irányítottak. Összpontosított erős támadással vették be a várat s a felkelők közű! menekült mindenki, aki menekülni tudott. A Finnországba menekült felkelők számát tízezerre teszik. Egy meg nem erősített helsingforsi hír azt mondja, hogy tizenhat orosz kormányzóságban hirdettek ki ostromállapotot. A felkelések kísérletei miatt történt volna. Merényletek egész Olaszsrszágban Olaszország belső rendjét izgató események zavarják. A parlament képvise'óhazát április 3-án feloszlatják és az uj választások határideje május 15-ike lesz. A választásokon akar leszá­molni a kormány a szélsőséges pártokkal, ame­lyek miatt nem tudja uralni a helyzetet. De egyáltalában nincsen kizárva, hogy az eredmény a kormányra még sokkal kedvezőtlenebb meg­lepetést fog hozni. A milánói táviratok szerint a Diana-szinház elleni bombamerényletnek huszonnégy áldozata van s a milánói villamosmüvekben is bombák robbantak fel, nagy pusztítással. A különböző olasz vidéki városokban sok bombámérény!et volt. Az anarkisták egész Olaszországban meg­rongálták a táviró- és telefonvezetékeket. A ten­gerészek szakszervezete elhatározta, hogy egyet­len hajót sem enged kifutni az olasz kikötőkből, mig nem bocsátják szabadon Malatestát, akit azzal vádolnak, hogy anarkista és összeesküvé­sekben vett részt. A lengyel- magyar viszony (Budapest, március 26.) Vilos lengyel mi­niszterelnök a „Fester Lloyd“ tudósítójának intervjut adott, amelyben többek közölt kijelen­tette, hogy Lengyelország és Franciaország között a létrejött szerződés alapján fűződő kap­csolat egy konzekvens lépes a lengyelek kül­politikájában, amelynek • bázisa a béke bizto­sítása. Hasonló karaktere van Lengyelország közeledésének Romániához is. Ami Lengyel- ország közvetítő szerepét illeti, csak akkor lehet szó, ha mindkét fél felkérné erre a szerepre. Lengyelország, ha megfelelő körülmények ezt megengedik, mindent el fog követni, hogy a béke konszolidációja müvén dolgozzék. Azt a kérdést, vájjon a történelmi körülményeknek találkozása, amelyek Lengyelországot szívélyes szövetségi viszonyba juttatták Franciaországgal és baráti viszonyba Magyarországgal, — fog-e befolyási gyakorolhatni Lengyelországnak és a két államnak egymásközti viszonyára, csak a jövő fogja megválaszolni. (RTr.) © * A Magyarországgal kötött békeszerződés hiteles szövege bevezetéssel és magyarázó jegy­zetekkel ellátva, rövidesen piacra kerül. Egyetlen gyakorlati ember sem nélkülözheti. Kereskedelmi, ipari, gazdasági, magánjogi vagy közjogi kérdé­sekben e munka nélkül lehetetlen tájékozódni. A vaskos kötet bolti éra 25 lej lesz. Megrendel­hető úgy viszonteladók, mint egyesek részére a kiadónál: Lapkiadó K.-T. vagy a főbizományosnál: Friedmann „Az Est“ hirlapiroda Cluj-Kolozsvár. Könyvkereskedők és más bizományosok sürgősen közöljék, hány példányt kívánnak. Értesítjük a n. é. közönséget, hogy a M Wesselényi Miklós-utca 3. sz. alatti »Iwi divatszalonunkat ujjáalakitva megnyitottuk, t Nagy és Kelemen HÍREK 009 SZABAD SZÍVEK CSODÁJA Mikor pedig feltámadott volna, először Mária Magdalénának jelenék meg. Márk XVI. 9. Nővéreim, bizonnyá! ott jeien meg, hol jöttét bátor, zengő szív kivanja, honnan hívó szót és mosolyt izennefc s az ember fia s az ember leánya a végtelen lét szellemét idézik. Bizony mondom, hogy szívetek a szikla és benne fskszi.k, kit kivül kerestek, hideg kova bar. rejtőzik a szikra és rozsaíővé nyílnak a keresztek, csak hinni keli szikrában, rózsatőbeo. Őrizni heitat virraszíhat a zsoldos, félhetnek almot lankadt vágyé vének, szabad szivekben dÚ3 orom rikoltoz s örök tavaszt dicsér a táncos ének, mit új izmoknak holt lelkek dalolnák: Akarjátok, Magdolnák s büszke tett lesz, mi kétezer husvéíja kósza hir volt, zárpaítanásra vár az ősi ketrec 9 csodát mutatni hív a sziklasírboit, csak szóljatok: kelj fel, én várlak, Ember. KÁDÁR IMRE. A „Keleti Újság“ legközelebbi szánva 30-án, szerdán reggel Jelenik meg. — A húsvéti szám tartalma. A főlapon: Nagy Dániel: Mese. Kádár Imre: Szabad szivek csodája (vers.) Az 1. mellékleten; Barta Lajos: Föltámadás. Révész Béla: A táltos hátán. Ba­lázs Béla: Allegória. Szép Ernő: Versek. Balogh Endre: Hajnalhasadás. Halász Gyula: Einstein beszél. Keresztury Sándor: Harangzúgás a fehér misére. (Vers). Ferenczi Béta: Sherry Cobbler. Ma'kkay Domokos: Kortársam drága! (Vers). Október: A cár álma. Pap József: A fekete vizű tenger. Kemény Gábor: A klasszicizmus sorsa- Déry Tibor: H. G. Weis. A II. mellékleten: Nyíró József: A fekete galamb. Hajnal László: Vakon (vers). Ligeti Ernő: Felvonásvég (kis bo­hózat). Szentimrei Jenő : 126. A gyermek-mellék­leten : Mese az ujjakrol. Az ördög munkát keres. Rejtvények. — Apáthy István beteg. Bécsi lapok híra­dásai szerint Apáthy István dr., volt keletmagyar­országi főkormáhybiztos Olaszországban súlyosan megbetegedett. Apáthy István már régebben Ná­polyba ment ki, ahol megkezdette a háború kez­detével félbeszakadt tudományos munkáját Apáthy István tudvalevőleg szívbajos és az utolsó pár esztendő izgalmai nagyon megviselték. Az olasz déli vidék enyhülést és gyógyulást kellett volna hogy nyújtson a számára, de ugylátszik betegsége sokkal súlyosabb, szervezete kimerül- tebb voli, semhogy a délszak! légkör kigyógyit- háttá volna. Betegsége miatt rokonai, ismerősei és tisztelői nagyon aggódnak. — Történelmi emlékek védelme. Az erdélyi történelmi emlékek védelmét'» a kormány bizott­ságot nevezett ki, melynek tagjai a következők: Roska Márton, múzeumi őr, az Erdélyi Kárpát- Egyesület igazgatója Lapadat, Lupas. Teodorescu kolozsvári egyetemi tanárok, Csáki Rikárd, a „Büchenthal“ muzeum igazgatója, Julian Martian ny. őrnagy és Daján Illés gör. kath. esperes. — Egységes ügyvédi díjszabás. A kolozs­vári ügyvédi kamara választmánya tegnap dél­után ülést tartott, melynek tárgysorozatában az egységes ügyvédi díjszabás terve szerepelt. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az egyes bíró­ságoknál különféleképen állapítják meg a költ­ségeket s így szükségessé vélt, hogy a minisz­térium egységes tarifát állapítson meg. Aktuálissá vált az egységes törvény kérdése is. A bukaresti ügyvédi kamara országos ügyvédértekezletet hivott össze, amelyen az egységesítés kérdését megtárgyalják. Az egységesítésnek nagy aka­dálya az, hogy nálunk az ügyvédi képesítésnek sokkal súlyosabb feitételei vannak, sokkal teljesebb jogi kiképzést szükségei, mint a régi királyság­ban. Ezt a kérdést is az országos ügyvédkon­gresszuson tárgyalják majd meg. A kongresszu­son a kolozsvári kamara két taggal képviselteti magát, de ezenkívül is felhívja az ügyvédeket, hogy minél számosabban vegyenek részt. A tegnapi választmányi ülés elhatározta, hogy Onac dr. kolozsvári táblai tanácselnök nyug­díjazása ügyében informálni fogja a kormányt és kérni fogja, hogy a kitűnő birót hagyják meg eddigi működési körében. Az ügyvédi kamara különben névjegyzéket adott ki tagjairól, amely

Next

/
Thumbnails
Contents