Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-04 / 48. szám
Péntek, 1921 március 4. 7. oldal. vé^ig melegen ünnepelte a pompás opera szereplőit. Áz őszinte érdeklődés arra bírta az igazgatóságot, hogy a Pillangó kisasszonyt újból műsorra ttizze. Hétfőn a hatalmas sikerű Faustot énekelik az Operában Áca de Basbuval, Pop Liávfil, Pavel igazgatóval és D’Arinnal a főszerépekben. * A filmszínházak hires. Az „Oszlriga-kura“ az Urániában pénteken, szombaton, vasárnap megy. Gyerekeket nem bocsátanak be e film előadására. — „Tih-Minti"-nsk a negyedik része, mely függetlenül a többitől is befejezett egész és érthető, vasárnapig megy az Egyetem-mozgóban. — Vasárnap az Apolló a népszínművek szenzációiát, a „Betyárszerelmet“ játssza, az Egyetem-mozgóban pedig Hanny Weisse- val „Amikor $z élet hiv .. látható. — Egyfelvonásos képpk. vígjátékok, látványosságok fognak menni délelőtt 10 órai kezdettel az Egyetem-mozgóban. — „A halott nő titka" szombatig még megy az Apollóban. KÖZGAZDASÁG A bonbeváltás izgalmai Panaszok az adólevonások túlzásai miatt A háborús jdvdelmi adó kivetése (Kolozsvár, március 3. Saját tud.) A bonbe- váltés során olyan vádak merültek fel az egyes adóhivatalok ellen, melyek, ha csak felerészben igazak is, méltán kelthettek megbotránkozást a közönség körében. Többek között itt Kolozsváron is beszélnek esetekről, midőn a bevallásra kerülő bonra rá kellett fizetni, hogy a kivetett adót rendezni birják. Ezen adókra vonatkozólag felvilágosítást kértünk a városi adóhivatal főnökétől, aki- munkatársunknak a következőket mondta: — A bonbeváltással kapcsolatos adókivetésekről nekem közvetlen értesüléseim nincsenek. Az adókivetést egy bizottság végzi az állami, adóhivatal egyik tagjával, Danielescu dr.-al az étén. Ezek a kivetések nem véglegesek és ezeket visszamenőleg, formális adótárgyalások keretében újra fogják tárgyalni. A feleknek meg van a felebbezési joguk. Munkatársunk azután dr. Danielescut kereste fel, ki tiltakozott az ellen, mintha az adókivetések nem a legméltányosabb alapon történnének. Még kijelentette, hogy teljesen biztos a kivetett adók helyessége felöl s lehetetlennek tartja, hogy majd a rendes adótárgyalásokon egyetlen félnek is kevesebbet állapítsanak meg, mint azt most tették. Danielescu dr. továbbá a következőket mondta: — Hogy mennyire méltányosak e kivetések, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a tisztviselőknek például majdnem minden esetben a minimumot, vagyis százhetvenkét lej jövedelmi adót vontunk le, noha kéíezerötszáz lejes fizetés után, ami ma elég gyakori, évi ezerkétszázhatvan lej jövedelmi adó jár. Megkérdeztük továbbá a háborús jövedelmi adókra vonatkozólag is, de e kérdésben még végleges nyilatkozatot nem tehetett, mert a kivetések még a legkezdetlegesebb stádiumban vannak. Egyelőre csupán az 1919. évre visszamenőleg történik a háborús jövedelmi adó kivetése és az első kerület listáját a jövő hét folyamán már közölhetjük is. A szabadkereskedelem hazája a sza- badkeresktdelem ellen. Angliában a véd- vámok behozatalára készülnek, ezzel akarják a külföldi árukat az angol piacoktól visszatartani. Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági köröket is az egész világon ez a legújabb angol mozdulat igen élénken foglalkoztatja. Ám magén Angiién belül is a parlamentben nagy felvonulás várható a kormány javaslata ellen. Lord Robert Cecil a közelmúltban az ellenzéki pártokhoz ment át s őmaga az, aki a védővámok kérdésében a legélesebb harcot akarja s evégett az ellenzék nagyvonalú egységét szervezi. Ezzel megújul az őszi harc a szabad kereskedelem és a védvámos rendszer között s eldő- lése előre láthatóan nagy kihalással lesz a iöbbi államok kereskedelmi politikájára. Egyébként az angol kormány védvámos javaslatéhoz a közvetlen ötletet az angol valuta nagy különbsége adta. A gyöngéöb valutájú államok olcsóbb termelése 400 százalékos különbségeket is okoz az angol termelési költségekhez képest s az ilyen külföldi árukat megfelelő magas vámokkal kívánja az angol Törvényjavaslat sújtani, hogy az árkülönbségeket kiegyenlíthesse. Az angol ipari körök persze a törvényjavaslatot nagy tetszéssel fogadják. A száz évvel ezelőtt folyt védvámos küzdelmek idején a szegény osztályok megragadására legfőbb érvként azzal hatottak, hogy a védvám drágává teszi a megélhetést. Most a tömegek megnyerésére is van kemény hatású érvük a védvámosoknak. Angliában dúl a munka- nélküliség és emiatt sírva lézeng a nyomor minden nagyvárosban. Nos, most ezekhez a megkinzotí tömegekhez fordul a jelszó: Ha visszatartják az olcsóbb áru külföldi portékát, akkor a belföldi gyárak ismét teljes üzembe léphetnek s ezzel azonnal végét vetik legalább is egyharmadrészben a munka- nélküliségnek. A többi kétharmadrésznyi munkanélküliséggel majd. majd az2al is végeznek. A fő, hogy a tömegbe elvessék a reménység lázát. Erdélyiek kivándorlása. Bukarestből jelentik, hogy az Amerikába való kivándorlásokról szóló hivatalos statisztika szerint az antverpeni kikötőkből induló hajókon legtöbb a lengyel kivándorló, de nyomban utánuk a román kivándorlóknak s ezek között is az erdélyieknek a szárna a legnagyobb. A „Renaşterea Romana“ cimü lap a kivándorlás aggasztó méreteinek a lemér- séklése érdekében a kivándorlási ügynökök szigorú megbüntetését ajánlja, másodsorban pedig azt, hogy Erdélyre nézve is sürgősen szavazzák ^neg és hajtsák végre az agrár-reformot. Az orvosság-ajánlás az Íróasztalok elméleti távolságából történik s igy nem találó. Azzal a köznép is tisztában van, mert szociálisfa részről is kellően megkapja az agitációs felvilágosításokat, hogy Amerikában szintén nagy a munkanélküliség és a munkabérek leszorításával dolgoznak a tőkések. Másrészt éppen Erdélyben a földreform törvénye még nincs ugyan meg, de a kényszerbérleti eljárással már ténylegesen végre van hajtva s olyan birtokok is kerültek elvétel alá, amiknek az elvétele nem hat igazságosan. Tehát túlságosan is keresztülvitlék itt már a földreformot. Csakhogy az i3 igaz, hogy az elveit birtokokat a gazdasági felszerelés nélkül való földművesek nem tudják használni. Jómódú kisgazdák kezébe kerül minden kisajá- titásos szerzés, még az addigi mezőgazdasági napszámos-réteg is nekik adja át a részükre jutó birtckosziást. így áll a helyzet s lehet, hogy ezért is lüktet a kivándorlás láza, mert a szegény embernek a földosztás után is éreznei kell, hogy nem tud boldogulni. Elindul tehát pénzt szerezni, hogy majd hazajövet marhát vehessen, házat és csűrt építhessen s a földosztásból ránéző biríokocskának igy hasznát vehesse. Látja az Amerikából mostanában haza- jötteknek is a fölényes helyzetét, hogy valósággal ők az urak a maguk több pénzével a falukon. Ez csábítja az itthoniakat s nem valami kivándorlási ügynökség. Tudják, hogy Amerikában sem minden rózsás, de azért csak mégis odafordul a vágyuk, mert ott mégis többet ér a pénz és igénytelenül munkát lehet találni. Ha itt nálunk munka és kereset volna? ha a pénz sokat érne s ha ezt a pénzt itthon is meg lehetne szerezni, akkor bizony nem indulna kivándorlásra egy erdélyi román se. Akkor itthon szerezné meg a ránéző birtokosztásba az igavonó állatok és egyéb felszerelések érát. Román laptársaink a kivándorlás ügyét csak nemzeti szempontból fogják fék s akként is akarnak gátat vetni neki, hogy Erdélyben a nemromán ,birtokosok terhére újabb birtokzilá- lást csináljanak. Ezzel immár — amint mondottuk — készein vannak s igen megfontolandó, vájjon ez a kész vagyoni ziláltság is nem egyik oka-e annak, hogy a közönség magát az uj birtokviszonyokban bizonytalannak érzi. Ezt a közéleti nagy bizonytalanságot kell kioperálni; a dologra és keresetre vágyó népnek jól fizető, biztos munkát kell nyújtani; a munkarendje végett a termelő és vállalkozó készségek számára hitelt kell adni, hogy nem hiába koncentrálják a munkafolytonosságot; az ilyen hit végett emberbecsülés, béke és olyan közállapot szükséges, melyben nem a nemzeti fólíékenység és gyűlölködés a főtényező. Ha ilyen társadalmi megenyhülések felé szilárdul minden, akkor a köznép is tudni fogja, hogy jó itthon lennie. És ha ezt tudja, akkor nem is érad az antwerpeni kikötők felé. Az Erdélyrészi Méhész-Egyesület zár alá vétele. A „Keleti Újság“ februárius 25-iki számában erről az ügyről tudósítást közölt s az egyesület 40 éves működését kiemelvén, ennek jő eredményeihez képest méltatlannak ítélte az egyesület műhelyének és működésének zár alá vételét. Erre a közleményünkre Koródán László méhészeti szaktanár egy hosszabb szövegű választ küldött'be, melynek rövid foglalatja az. hogy volt ugyan az egyesület működésében áldásosság is, de utóbb már esek a magyar állam szubvencióiból tudott élni, a kaptárkéSzití műhely is az államé volt s igy államutódlái címén az uj impérium joggal vehette birtokába a műhelyet. Különben az egyesület kezelési rendjében is zavarok voltak, emiatt is kellett az egylet ellen a vizsgálat. Az egylet műhelyét azonban most már a román állam Balázs Péter igazgatása ás Koródán László szaktanár felügyelete alatt teljes üzemben tartja s az most is rendlkezésére ál! a méhészkedő közönségnek. E tájékoztató nyilatkozat folytán az Erdélyrészi Méhész-Egyesülettől is további tájékoztatásokat kértünk. Onnan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az egyesület a műhelyet saját üzemében tartotta fönn, a magyar állam csak megrendelőként, szerződéses viszonyban állott az egyesülettel. A magyar állam által adott gépeket is az egyesület saját költségén hozta üzemképes állapotba s ezekre a gépekre az állammal kötött szerződéses viszony folytán három éves használat után opciója van az egyesületnek.' Ezúttal tehát államuiódlés esete nem forog fenn, hanem először tisztázni és likvidálni kell az egyesület és a magyar állam közötti szerződéses viszonyt, mert ebből folyólag az egyesületnek magánjogi- igényei vannak, ami pedig a békeszerződés szerint nem tartozik államutódlás alá. Ami az egyesületben való kezelési zavarokat illeti, e tekintetben maga az egyesület állami közeg jelenlétében felülvizsgálta az, összes pénztári naplókat, anyaglel tárt és áruelszémolást s mindent a legnagyobb rendben talált. Különben az egyesület az egész ügyről és magának e vizsgálatnak az anyagáról is okmányokkal s egyéb bizonyítékokkal felszerelt emlékiratot nyújtott át a földmivelésügyi reszort vezetőségének, s reméli a békés s megnyugtató elintézést. így hivatalos vizsgálat alá lévén terelve az egyesület minden dolga, a vizsgálat eredményéig, illetve a beadott emlékirat sorsa eldőliéig várnunk kell az ügyben való további véleménynyilvánítással. Kiírják a pályázatot az uj szegényházra. A kolozsvári uj szegényház tervezetére a város néhány nap múlva kiírja a pályázatot. Az építkezéshez szükséges pénzalap már befolyt a város pénztárába. A magyar koronaérték feltűnő árjavulésa. Budapesti tudósítónk március 2-iki távirati jelentése szerint a budapesti tőzsdén az összes külföldi valuták estek s különösen katasztrofális zuhanása volt az ősz" trák pénznek. A lej és sokol 6'50 koronás értéke is 5‘60 koronára esett. A korona budapesti érjavulása a külföldi piacokon történt hatalmas árjavulásokkal függ össze s értékpapírok állandó jellegű áralakulásán alapúi. Ehhez képest tehát a korona árjavulása is állandónak tekinthető. A valutaárak különben a pudapesti tőzsdén a következőképpen alakultak: Napoleon 1300 (volt 1520). Márka 7'23 (volt 8‘10). Lej 5'60 (volt 6'5ö). Francia frank 34 (volt 36'15). Angol font 1750 (volt 1920). Dollár 444 (volt 510). Olasz líra 17‘80 (volt 18‘4Ó). Dinár ÎF30 (volt 1F65). Sokol 5-60 (volt (6'50). Osztrák korona 0'65 (volt 072). Lengyel márka 0‘50 (volt 0‘57). Zürichi tőzsde. Berlin 965, Newyork 603, Prága 755, Budapest 130, Zágráb 410, Bukarest 805, Wien 130. itSpiPfcSÂÎB erdélyi kereskedelmi rt. CIuj-Kolozsvár Fercí inand 70. « $ % (volt Ferenc Jfesef-ut) & && Erdély legrégibb borsőr-, és szesznagykereskedése, likőr-, rum és cognac gyárai Specialis uradalmi fajborok, különleges rumok és likőrök 1 7HSY.1ISZT1T o leflolcsöfftcfti Gyár: Citea Reg.Ferd. 133. Fióküzletek: Deák F.-e. CLUJ 4. sz. is Szeaíegyliáz-uicA 8. Valódi MEUÜJllliH.. ruhák éa tálikabátok férfiak-, fiuk- ás leányok résaőT8 ugyanoly anyagból, taint háború 'előtt, újból kaphatók HAKR M. RUHAÁRUHÁZÁBAH KOLOZSVÁR. ffii.es© TŰZIFA a m! Hl. oszt. tűzifa méfermázsánkén t Lei 20.— 1 , II. „ »» i> Lei 25.jl. „ bükkhasáb „ Lei 30.! i. hántolt „ Lei 34.kapható házhoz szállítva I Stettes° JaksaSs üröfcösei cég§s?é8 j T elephonok: 800.762 és 300 j Megrendelési helyek: Állomás-utcai telep, Marianum- í tőzsde, .Cal. R. Ferdinand 44., Mátyás-tér 8.(MoIdovánl j filmiroda), Hegedűs Sándor-uíca o. szám, MIinarits-1 5 tőzsde Bocskay-tér és Monostori-ut 61. szám alatt. [
