Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-24 / 41. szám
I oldal. íottók! Eszébe jutott-e egynek is, hogy önmega ellen fordítsa fegyverét? Pedig talan csak egyetlen egy 'emberélet is akár a Szajna, akár az Elba, akár a Duna, akár a Volga mellett is, többet ér, mint ezer pénz? Vagy ki engedné közületek ezer pénzért megvásárolni életét? Hogy Lucifer, mint Faust eladott agyvelejét, ilyen olcsón kiszippantsa belőletek a létet? Mert nézzetek körül! Láttok-e mást, mint becstelenséget és csalást ? Nyakig ültök a világ mocsarában és mert fokról-fokra sülyedtetek abba, nem érziíek, hogy posványt esztek, posványt isztok, hogy posvány a légkörötök . . . Agyvelőtökben, mint az esti szélben az aeolhárfák hangja, rémlik néha valamely más időnek emléke: mikor a becsületesség volt intézményes és a becstelenség a kivétel. És már abban a nagyszerű korban is példabeszéddé éret! az igazság: — A nagy tolvajokat futni hagyják, csak a kicsinyeket csípik ei, hogy bebizonyítsák az állam és a társadalom becsületességét ! Mit szóljatok akkor most? Vagy talán ti azt hiszitek: Az éíiam támasza, íaipköve. A tiszta erkölcs és az igazság! Met/ ha megdől, Róma elvész cs rabigába görnyed . . . Miért mondjak még mást? Vagy talán ti nem látjátok, hogyan lopnak, hogyan csalnak ? . . . Vigyázzatok ! Mialatt itt egy becsületes ember koporsójánál áliío' talán zsebeitekben kotorászik a lopás és csalás ? Mert az állandóan űzött műveletek végül olyan finomságra tesznek szert, hogy testetlenekké válnak. Hol mondhatnám méltóbb helyen ezeket a szavakat, mint egy becsületes ember koporsójánál, aki sikkasztó volt és ezért önkezével vetett véget életének ? Mert ti talán a félelmet látjátok megnyilvánulni ebben a cselekedetben, de én azt mondom erre: — Ez az ember nem találta magái többé az életre méltónak és ezért önkezével vette magának a halált. Mert ha félelem volna az az ok, akkor öngyilkosok hekatombáinak kellene heverni a közpiacokon! És hajezer pénz halált jelent, akkor hány halállal haljanak meg a becstelenek ? Haláluknak akkor nagyobbnak kellene lennie, mint minden emberi képzelet ! Haláluknak olyan nagynak kellene lennie, mint a Gaurizankár, melynek csúcsait még nem látta senkisem . . . E!hisziíek-e most már nekem, hogy ez az ember fehér volt és gyermeteg, mint az áldozati bárány? Hogy proletár létének nehézkes formáiban olyan tisztaság lakott, mely szétrepeszteíte szűk formáit. Ez a katasztrófa olyan nagy, hogy nyomorult korunk visszafejlődött érzései között alig tudunk fölvergődni arányaihoz . . . Ne sírjatok! Egy emberi katasztrófát láttatok. Ha tudtok: szülessetek újra általa! Aki dicsérni jöttem a halottat és nem temetni, fölkiáltok most Î Beiétek zugok, mint a vihar, agyvelötökbe csapok, mint az égi háború! Mert utolsónak egészen rendkívüli nagy szót akarok mondani nektek, akik körülálijáíok a halottat: — Látjátok ! Egy becsületes ember! (- I -) Giesswein és Andrássy programmja (Budapest, febr. 23. Dtü.) A magyar nemzetgyűlés mai ülésén nagvfontosságu beszédet mondott Giessweiri .Sándor, aki a kormányprogramm vitájához szólott hozzá. Beszédében követette, hogy a szociálisíákai kapcsolják be a nemzeti munkába. Köveíejte továbbá a közszabadságok s legelsősorban a sajtószabadságnak a biztosítását, mert amig ez meg nem történik, mindaddig sö- , tétnek látja az ország helyzetét. Andrássy Gyula gróf bejelentette, hogy csatlakozott a keresztényszaciálístákíioz. Belépett a pártjukba, — mondotta — amelynek programmja megegyezik a saját véleményével. Az a meggyőződése, hogy gazdaságilag erős, tanult társadalmat kell nevelni. Erősen alkotmányos ér- résü kormányt kíván és harcot kell indítani a * korrupció ellen. Sürgősnek tartja a felekezeties íu&Késok letörését. A kormány programmját támogatja. Kavarodás a kisebbséyB államtitkárság miatt Újból kiéleződtek a román pártok ellentétei — Oroszország kiadja Románia aranykészletét — Petala tábornok a kisebbségekről (Kolozsvár, febr. 23.) Bukaresti jelentéseink újabb részieteket közölnek arról a kavarodásról, amely a kisebbségi államtitkárság megszavazása körül történi. Azok a tárgyalások, Amelyek Ave- rescu és a federáció között a siker minden kilátásával indultak, most újból meghiusultaknak iekinjhetők Jelentéseink a következők: Románia aranya (Moszkva, febr. 23.) A szovjetkormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a németek elől Moszkvába szállított román aranykészlet s Mária királynő ékszerei érintetlenek. Kijeleníeite továbbá, hogy mindezeket vissza fogják adni Romániának. (Dtü.) Petala tábornok a nemzetiségekről (Szatmár, febr. 23. Saját tud.) A Cultura Poporului itteni fiókjának alakulógyüiésén Petala tábornok nagy beszédet mondott. Célúi azt tűzte ki, hogy segítsenek a gazdasági életen, kiküszöböljék a spekulációt. — Nem politizálunk — mondotta — mert az, amit politikának neveznek, nálunk rut üzérkedéssé fajult. A fegyvereket letettük, most már nem nézünk senkire ellenséges szemmel, ezentúl nem fegyverre! harcolunk, hanem a kultúra és konszolidáció fegyverével s hisszük, hogy itt is győzni fogunk. Az esti banketten, amelyen Ferencz Ágoston és Darabanih Miklós polgármesterek, valamint több magyar* is résztvett, Petala tábornok a Romániában élő kisebbségekre emett poharat, kijelentvén. hogy a kisebbségek iránt nem ellenséges indulattal kell viseltetni, hanem szeretettet kell a románságnak őket keblére ölelni. A kérdés természetesen az, hogy a gyakorlatban a végrehajtó hatóságok hogyan alkalmazzák az ilyen szavakat. A kisebbségi államtitkárság (Kolozsvár, febr. 23.) Mai számunkban röviden közöttük a nemzetiségi államtitkárság megszavazásáról szóló jelentést. Az érdekes kamarai ülésről a bukaresti tápok még a következő részleteket írják: Napirend előtt Berea képviselő azt kérdezte a kormánytól, van-e tudomása a Dobrudzsában folyó „nemzetellenes" propagandáról ? Argeíoianu azonnal felelt Berea kérdésére, kijelentve, hogy nem szándékszik elnyomni óz olyan propagandákat, amelyek g.z állam biztonságát nem veszélyeztetik. A nemzetiségi propagandákkal szemben a román propagandának kell ellensúlyozó akciót kifejteni. Nem barátja az elnyomás és elhallgattatás rendszerének. Ezután ismét az uj államtitkárságról kezdettek beszélni. Camarasescu szerint a javaslat még csak általános vonásokban sem vázolja, hogy ennek az államtitkárságnak mi lese az ügyköre; a helyett azt Ígéri, hogy mindent a kiadandó szabályzatban állapítanak meg. Jorga az ellen foglal állást, hogy törvény- és alkotmányellenes fogásokkal akar a kormány teljesen fölösleges államtitkárságokat felállítani ás ezáltal a belügyi tárcánál oknélküli költségeket okozni. Argetoianu azzal a kijelentéssel feleit, hogy az államtitkárságra nagyobb szükség van, mint arra a román iskolára, amit Jorga Parisban alapított. E szavakra óriási vihar töri ki. Az ellenzéki padokrgj Argetoianut éles támadásokkal illették — ti sértésekké) halmoztok et bennünket — kiáltott át Argetoianu az eüeneék felé — de elfogadjátok az állam pénzét. Erre a botrány tetőpontját érte. Az ellenzéki képviselők a terem közepére tódulnak és követelik, hogy az elnök adja meg Jorgának a szólás- jogát, amit az elnök kénytelen volt megtenni. Jorga az ellenzék tapsai közepette vette fel Argetoianuval a szóhareot. tehát Argetoianu is tesz olyan parlament' Kijelentéseket, amelyeknek hatását nem lehet ^észrevenni a gyakorlatban. Látjuk az ellenkezőjét. P»* Csütörtök, W21. februárius 24. Egyezkedés Nyugatra agyarországról SÁNDOR TESTVÉREN UKOtt-i nürStt-, tüTMátali é» «Ar* « Caltw K««. VcnUbsanájr. j«sü6hek rak- lényt MLAt.) 18 (Páris, febr. 23. M. T. 1.) A „Temps“-ban Meran gróf kimerítő cikket ír a nyugaímagyaror- szégi kérdésről. A cikk arra a következtetésre jut, hogy Nyugaímagyarország kérdését a bécsi és budapesti kormányok barátságos megegyezése kell hogy megoldja. Bécsi távirat megerősíti, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben 24-ikén kezdődnek a bécsi tárgyalások. A porosz választási eredmények A londoni konferencia első napja — Vens- zelosz köztársasági elnök (Kolozsvár, februárius 23.) A februárius 20-iki porosz választások eredményét most számítják össze. Még e pillanatban nem lehet áttekinteni a választások jelentőségét, noha budapesti távirataink nyomán az eddigi számarány ismeretes. Gerlach. ismert radikális képviselő nagyfontosságunak tudja a porosz választásokat, amennyiben erősen befolyásolja a Németország és antant közötti londoni tárgyalásokat. A tény azonban az, hogy a poios z választásoknak külpolitikai jelentősége alig van, „ mert mint ismeretes, az összes pártárnyalatok — beleértve a független szociálisíákai és kommunistákat is — a párisi határozatok ellen a legharcosabban fel vannak készülve. A választások mérsékelt érdeklődés mellett, a legnagyobb rendben zajlottak ie. Azt a hirt. hogy zavargások lettek volna, a német kormány hivatalosan megcáfolja. A választások eredményéből kidomborodik a tény, hogy a szociáldemokraták többségbe kerültek. A választások eredménye: 113 többségi szociálisla, 26 demokrata, 90 cenírumpáríi, 5? német néppárti, 73 német nemzeti, 28 független, 30 kommunista, 421 gazdasági párti. Beavatott körökbe« a porosz kormány lemondását várják. Ennek oka nem annyira a nemzetgyűlés országgyűlési többségi arányénak megváltozása miatt, mini inkább Poroszország és a birodalom egységének megbontása miatt történik. Köztudomású, hogy ßz egyes német államok összetétele más. Szászbrszág szélsőségesen kommunista, Bajorország ellenben reakciós. A birodalmi kormány átalakítása a legszükségesebb. Úgyhogy a szociáldemokraták nagyobb számarányban lépnek be a birodalmi kabinetbe. Dacára annak, hogy a legtöbb szavazatot a szociáldemokraták kapták, úgy látszik, hogy a lefolyt választásokon ajóbboldal felé eltolódás észlelhető. Nem érdektelen, hogy például Berlinben 151 ezer munkás tartózkodott a szavazástól, ami mindenesetre feltűnő és meggondolást érdemlő jelenség. A porosz események nem változtatják meg a londoni delegáció útját. A legközelebbi napok- j ban a külügyminiszter megérkezik Londonba. Németországnak 15 napot engedélyeztek, hogy megtegye észrevételeit a külömböző államoknak fizetendő kértéritésre vonatkozólag. A londoni konferencia megnyitó A konferencia megnyitása előtt Briand, Lloyd George és Sforza hosszabb megbeszélést folytattak a német kérdésre vonatkozólag. Briand az angol néphez lelhivást intézett, amelyben kijelenti, hogy a szövetségesek között teljes az egyetértés és Franciaország váitozha- iatian elhatározása Németországot kényszeríteni a fizetésre és lefegyverzésre. A franciák még erőse« csörtetik a kardot. A# mérsékelt Briand ellenfele Poineare foglalkozik a „Temps“-ben a jóvátételt kérdéssel és Németországgal szemben* a legerélyesebb ellentállást követeli. Cikkét ezzé: végzi: Németország arcátlansága fölfelé menő vonalban halad. Ha a vonalat nera görbítjük gyorsan vissza, ei lehetünk készülve, hogy a legyőzőitek megalázzák a győzőket és a hóhérok kigunvolják a háború áldozatait. Azután előzetes tanácskozás volt a szövetséges átiamok vezetői között a Desoring-streeíen Liöyd George elnöklete alatt. A konferencia meghallgatta a görög delegáció jelentését a kelet: problémától. A franciák, angolok azon fáradoznak, hogy a két török delegációt megegyezésre bírják. Mivel úgy Franciaország, mint Anglia Görögországot biáta meg a békeszerződés biztosításával. a görögöknek lesz joguk először beszélni minden olyan kérdésről, amely a sévresi béka revíziójára vonatkozik. Állítólag az athéni kormánnyal egyet értve \
