Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-22 / 39. szám

4. oldal Kedd, 1921. februáríus 22. HÍREK Szentgyörgyi István jubileuma A magyar színház ünnepe — A „Liliomfi“ díszelőadása — Szentgyörgyi mellszobra a nemzeti színházban (Kolozsvár, februáríus 21. Saját tud.) Tegnap este ragyogó külsőségek között ülte meg a nem­zeti színház Szentgyörgyi István születésének nyolcvanadik évfordulóját. Hatvan éve, hogy a legnagyobb magyar színész először lépett a színpadra s félszázad óta hűségesen kitart a a kolozsvári közönség mellett. S világ csodája, hogy nyolcvanéves korában is erőtől duzzadó a művészete. Más nagyokban ebben a korban mór a mult emlékeit tiszteljük csupán, de Szent­györgyi játéka ma is önmagáért nagy. Sőt most kérte az igazgatóságot arra, hogy uj, modern darabokban is adjanak neki szerepet, mert ő még tanulni akar. Meghatva áll az ember ez áldozatos művészetnek ilyen nagyszerűsége előtt. Más mér régóta megérdemelt babérokon pihenne s múltjának fényében sütkérezve adná meg magát az öregség végzetének, ám Szentgyörgyi, az izig-vérig művész, élete értelmének tekinti a színjátszást s utolsó leheletéig örömet akar adni az emberiségnek. Az egész emberiségnek. Mert meghatottan kell megállapítani, hogy az ünneplő közönség soraiban, amely tegnap este könnyes szemekkel köszönte meg a művész isteni ajándékát, nem­csak a magyarok tapsoltak és lelkesedtek. Ott voltak — szép számmal — a románok is és ők is könnyeztek és égő arccal tapsoltak Szent- györgyinek. S talán vannak közöttük, akik el­mondják hatalmasaiknak, hogy a magyar nép nagyszerű értékei az ő örömük is s hogy nem szabad bántani és nem szabad megfojtani azt a kultúrát, amelynek ilyen papjai vannak. Magyar ünnep volt a tegnapi, de emberi ünnep is s minden jó és szép lelkű nemmagyat is meg­hajolt a nagy histrió előtt. A cinikusok és ál­művészek gunymosolya pedig csak fokozta az igaz emberek lelkesedő áhítatát. •* A függöny felgördült s a színpadon ünnep­lésre gyűlt össze a színház egész személyzete. Janovics Jenő könnyes szemmel mondott őszin­tén mélységes mondatokat. A hűségről beszélt, amely félszázadon át idefüzte hozzánk Szent­györgyi Istvánt. A kálváriás glóriáról, amely el­kísérte őt faggyugyertyás pajtaódukból fényárban úszó színpadokra. „Komédiások, az útról, melyet most jártok, visszatántorodm nem szabad 1 A sors elől, mely reánk méretett, megszökni hűtlen gyávaság!“ Megjegyeztük ezeket az igéket és emlékezni fogunk az ígéretre. Azután lehull a lepel a színpad középén el­helyezett Szentgyörgyi-szoborról. Szabó Vera szobrásznő büszke lehet alkotására. Zugó taps­vihar fogadja a gyönyörű meglepetést. Eddig a művészek csak fejedelmek mását faragták már­ványba életükben, most szobrot kapott a művé­szek fejedelme is. S szobra mellett emelt fővel áll a legnagyobb histrió, mintha mondaná: érc­nél maradandóbb emléket is állítottam ma­gamnak. Szentgyörgyi kezd beszélni. Percekig zugó 1 taps szakítja meg minden mondatát. Meghatóban, óm érces zengő szóval köszöni meg az ünnep­lést. „Ha kötelességem teljesítése által fajom, nemzetem kultúrájához csak egy porszemmel is hozzájárultam, boldog vagyok.“ A függöny legördül. A komédiások simák, igazi könnyeket. Szentgyörgyi megcsókolja őket, ők kezét csókolgatják. * Azután jött a díszelőadás. Szigligeti „Li- liomfi“-ját adták s a meghatott szivek felolvadtak a régi vígjáték derűjében. Szentgyörgyi Istvánt minden színpadra lépésekor dörgő taps fogadta. Miklóssy Margit pompás figurája, Nagy Gyula zamatos, erős alakítása,, Nagy Ilonka, Sümegi, Mihály ffy és Pattaniyus ambiciózus játéka mél­tán osztozott a sikerben. Külön ki kell emelni aé újonc Hort Idi elsőrangú alakítását, aki bájos, közvetlen és fejiődésképes vígjátéki naivának bi­zonyult — Valutaszédelgés — a belügyi államtit­kárságon.' A kolozsvári törvényszék büntető­tanácsa ma tárgyalta Lilia Miscunescu bünpörét. Miscunescu a belügyi reszort tisztviselőnője volt j és szeptember első napjában, közvetlenül a j koronabeváltás előtt és a beváltás alatt fölaján- * KElJS^iUjfSJfú loíta kollégáinak, hogy összeköttetései révén min­denkinek beváltja lejben levő pénzét 1 :5 arány­ban koronára. Kézdve a legmagasabb tisztvise­lőtől az irodaszolgáig, boldogan vitték megtaka­rított krajcárjaikat Miscunescuhoz, aki azután az igy szerzett pénzzel — körülbelül 200.000 lejjel — megszökött. A károsultak •— közöttük nem egy vezető állásban lévő főhivafálnok — följelentésére Lilia Miscunescut rövidesen elfog­ták és a nála levő pénzt záralá vették. A mai főtárgyaláson a vádlott érdekes módon azzal védekezett, hogy nem épelméjű s igy nem beszá­mítható, mert hisz nem lehet épelméjű az, aki öt koronát kínál egy lejért, amikor a lej piaci értéke két korona ötven fillér volt; őmaga is ezen az áron adta tovább a lejeket. A beidézett tanuk a vádlottal szemben bebizonyították, hogy Mis­cunescu már régen készült a becsapásukra, ugyanis bebizonyosodott róla, hogy két társával, akik időközben eltűntek, rendszeres, előzetes költségvetés szerint dolgoztak és csinálták ezt. Jellemző, hogy a lefoglalt pénzt a rendőrség nem osztotta el arányosan a károsultak között, hanem elsősorban azokat a magasrangu hivatalnokokat elégítették ki teljes mértékben, akik nagy össze­gekkel voltak érdekelve, úgyhogy ma már a ká­rosultak között csak a vádlott közvetlen kollegái, a rosszul fizetett kishivatalnokok szerepelnek. A törvényszék Bohatiel tábiabiró elnöklete alatt működő büntetőtanácsa végül’is elfogadta Miscu­nescu Lilia védelmét és a vád alól felmentette. Az ügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be. — A telefonállomások ujraszerelésének költségei. A telefonhasználat szabaddátétele óta sűrűn hangzanak fel panaszok a közönség kö­réből, hogy az ujraszerelés horribilis összegekbe kerül. Tekintettel arra, hogy a hadiállapot kihir­detésekor a magántelefonkészülékek leszerelése a katonai parancsnokság rendeletére, tehát a te­lefontulajdonosok hibáján és akaratén kivül tör­tént, az ujraszerelés költségei érthetetlennek és jogosulatlannak látszanak. Ez ügyre vonatkozó­lag kérdést intéztünk lile Miklós kolozsvári köz­ponti postaigazgatóhoz, aki kijelentette, hogy a teleíontilalom felfüggesztésével egyidejűleg hir­detményt tettek közzé, melyben felhívták a tulaj­donosokat, hogy záros határidőn belül jelentsék be igényüket a telefon további használatára. Azoknak a számára, akik a záros határidőn be­lül jelentették be igényüket, a telefont díjtalanul szerelték fel. A további bejelentéseket úgy tekin­tették, mint uj igényléseket s ezeknek a megál­lapított szerelési dijat fel is számították. — Megindul a csomagforgalom Magyaror­szággal. A nemzetközi póstaforgalom ügyében összehívott prágai konferencia most folyik. A kon­ferencia legfontosabb eredménye eddig az, hogy végre szabályozták a nemzetközi tranzitósürgöny- forgalom dijait. Az uj díjszabás szerint a sürgö­nyök alapdija szavankint hét centim, az alap- dijon kivül annyiszor hét centim egy szó ára, ahány országon kel! keresztül mennie. A közeli napokban határozni fog a konferencia a csomag- szállitásokban is, ugyancsak a kicserélővómállo- mások felől. Románia egyik ilyen kicserélőállo­mása minden valószínűség szerint Szatmár lesz. A prágai konferencián a magyar és román ki­küldöttek is megállapodtak a két ország postai forgalmát illetőleg s igy nincs kizárva, hogy a csomagforgalom Magyarországgal a legrövidebb idő alatt megindul. — Egységesítették a szinháztörvényt. Ája- nuórius 16-i minisztertanács, mely az összes val­lás és közoktatásügyeknek az illető bukaresti mi­nisztériumok kebelében való egységesítését elha­tározta, az erdélyi részekre is a királyságban ér­vényben levő színházi törvény életbeléptetését rendelte el. Az erdélyi színházakkal ezt a mi­nisztertanácsi határozatot mosi közölték, ezeknek azonban a királyságbeli törvény egy-egy példá­nyát is célszerű lett volna megküldeni, mert igy teljesen tájékozatlanul állanak az uj rendelkezés­sel szemben. A kolozsvári kulíuszreszortnál nyert értesülésünk szerint február 15-től a színházi bélyegtörvény is életbe lép, mely a belépőjegyek­nek ötszázalékos megadóztatását jelenti. Az igaz­gatóknak ugyan módjukban áll ezt az adót meg­felelő helyáremelés alakjában a közönségre át­hárítani, de ezzel ismét jelentékeny hányadát ve­szítik el az egyes szegényedő középosztálybeli közönségnek, tehát végeredményben mégis csak a színházak prosperitását veszélyezteti. Enyhítő körülmény, hogy ebből az adóból állítólag va­lami a jótékonycélokra is jut, melyek azonban kifejezetten megjelölve nincsenek. Az erdélyi fel­ügyelőség javasolta, hogy egy százalék a leégett temesvári színház újjáépítésére fordittassék és re­méli, hogy Bukarestben kedvező lesz az elintézése. Isac Emil szinészeti főfelügyelő (inspector general) kijelentette munkatársunk előtt, hogy bár a kul- tuszügyekei valóban centralizálni fogják Buka­restben. a művészeti ügyeket továbbra is egy kolozsvári expozitura fogja vezetni, mert véle­ménye szerint, még legalább két év szükséges ahhoz, hogy a centralizáció e téren is keresztül­vihető lehessen. Ami pedig a színigazgatók által tervbevett munkáselőadásokat illeti, e törekvést tőle telhétőleg támogatni akarja és óhajtaná, hogy a színház rendeszeresen vállalja a munkósneve- lésnek rájutó feladatait és komoly javaslatokat kér az igazgatóktól a munkáselőadások tervszerű bevezetésére. — Mihályi Tivadar Bukarestbe utazik. Mihályi Tivadar dr. meghatalmazott miniszter ma Bukarestbe utazik, hogy résztvegyen Erzsébet kir. hercegnő eskü­vőjén. — Minden valószínűség szerint Mihályi buka­resti útja politikai és gazdasági jellegű is és a többek között az állami tisztviselők státusegységesitése végeit a kormánynál interveniálni fog. — Páris takarékoskodik a világítással. Pá- risból jelentik : A francia akadémia keddi ülésén Darsonval tanár elmés készüléket mutatott be, amelyet Paul Bemard és Barbe találtak ki. E ké­szülékkel a közvilágításra szolgáló gázlámpákat a gázgyárból meg lehet gyújtani és el lehet ol­tani. Az eljárás nagyon egyszerű. Tökéletes si­kerű kísérleteket tettek Pauíly- és Neuillyben. Ha ezt Parisban is alkalmazzák, 8 milliót lehetne- megtakaritani a iámpsgyujiogatók bérén, — Egy csóka meg egy valcer. Bohózatba illő becsűletsériési tárgyalást folytatott ie ma' délelőtt Páll Béla dr. járásbíró. A tárgyalás előz­ménye egy csóka és egy valcer körül forog és szereplői egy műkedvelő zeneszerző, egy cigány­prímás és három jókedvű vendéglős. Történi ugyanis, hogy Dumcsa Elemért, egy nyári ven­déglő tulajdonosát évekkel ezelőtt barátai egy sült fácánnal íeplék meg, mely sült fácánról csak az elfogyasztás után derüli ki, hogy csóka volt. E kellemetlenség óta azután Dumcsát a szokásos üdvözlet helyett egyszerűen „kár-kár“ felkiáltással fogadták. E furcsa köszönési mód az évek folyamán átment a köztudatba és min­denki természetesnek találta, hogy ahol Dumcsa megjelenik, ott ismerős, ismeretien egyaránt han­gos kérogásba kezd. Ezen már Dumcsa sem ütődött meg és egy lélekből fakadó káromko­dással elcsendesitette a károgókat. A mult héten ez avas ügynek aktuáliiást kölcsönzött egy inci­dens, mely a Központi-étteremben, majd a Park- kávéházban játszódott le s amely incidens foly­tán Dumcsa rájött arra, hogy itt tulajdonképen lelkiismeretlen emberek az ő becsületével játsza­nak. A Központi egyik termében ugyanis már évek óta egy kitömött csóka disziteíte a falat. E csóka alá azután Puskás Béla cigányprímás Dumcsa egyik keringőjét kottázta és egy este órák hosszat állítólag „borzalmas elferdítésekkel' játszotta, E körülmény annyira felhéboritotta a jelenlévő Dumcsát, hogy parázs jelenetet rög­tönzött az étteremben és éktelen dühvei eltávo- - zott. Legnagyobb megbontrákozására azonban másnap már a Park-kávéházban látta ugyanott a csókát és alatta a keringőjét, melynek Puskás Béla a „Csókakeringő“ nevét adta Ä becsületét, de főképen zeneszerzői mivoltát megsértettnek érző Dumcsa másnap feljelentést tett becsület- sértés miatt Puskás Béla, Fáik Imre és Hirsch- feld^ József ellen a járásbiróségon. A kacagtató jelenetekben bővelkedő tárgyalást ma tartották meg, melynek sorén a leghihetetlenebb vádakat csapdosták egymás fejéhez vádló és vádlottak, egyaránt. A tárgyalás salamoni ítélettel ért vé-* get, tudniillik Dumcsa késznek nyilatkozott a kibékülésre, amennyiben az alperesek fejenként kétszáz lejt jótékonycélra kifizetnek. Ennek azonnali megtörténte után a felek hangos káro- gással kivonultak. A közönség jól mulatott. — Megcáfolják Tournadre tábornok letar­tóztatását. A hatodik hadtest parancsnokságától a következő hivatalos cáfolatot kaptuk: Több erdélyi lapban az a hir jelent meg, hogy Tour­nadre francia tábornokot, ki a Temesvárt, ké­sőbb pedig Szegedet megszálló francia csapatok parancsnoka volt, letartóztatták Hivatalos hely­ről fel vagyunk hatalmazva e hir megcáfoláséra. Tournadre tábornok letartóztatva egyáltalán nem volt — Incidens a járásbíróság előtt Izgalmas incidens történt ma délelőtt a kolozsvári járás- > bíróság előtt. Petersberger biró László Gyula kolozsvári háztulajdonosnak Jeremiás gőzmosóda tulajdonos elleni kártérítési pőrét tárgyalta. A felek személyesen jelentek meg, de ügyvédeiket is magukkal vitték. László Gyula ügyvédje, Sebestyén József dr. volt. A tárgyalás folyamán Jeremiás azzal utasította vissza László keresetét, hogy őt egyszerűen megzsarolták, mert ötvenezer lej pönálé lefizetésére kényszeritették, ha László házából egy héten belül nem költözik ki Sebes­tyén József dr. kikelt Jeremiás állítása ellen és. azt mondotta, hogy ha azonnal vissza nem vonja, akkor pofonvágja. Jeremiás az ügyvéd elé ment és előtte is kijelentetle, hogy állítását <

Next

/
Thumbnails
Contents