Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-17 / 35. szám

Botrány egy bemutatón a román színházban

Kifütyüiték Eftimiu darabját

(Kolozsvár, febr. 16. Saját tud.) Tegnap este bemutatója volt a kolozsvári román színház drámai együttesénél# Eftimiu régi neves román Írónak tör- íénelmi színműve került bemutatásra. A darabnak ez volt a második premierje. Az első — Bukarestben — súlyos bukással végződött és a kolozsvári bemutató ellen már előre is éles kritikák hangzottak el. A darab szerzője, Eftimiu. a bukaresti román nemzeti színház igazgatója, a színházak országos felügyelője és ezzel magyarázták, hogy a már egyizben megbukott darabbal Kolozsváron is kísérleteznek.

Az egyik kolozsvári román lap már előre állást fog'alt a bemutató ellen és ennek hatására a kolozsvári egyetem román diákjainak egy nagyobb csoportja elhatározta, hogy tüntetni fog Eftimiu ellen.

Tegnap este valóban parázs tüntetés zavarta meg az előadást. A második felvonás végén a karzaton és az állóhelyeken elhelyezett tüntetők hangos füttyszóval, kiabálással várták a szerzőt, aki erre meg sem mert jelenni. Abcugoiták, szidták Ef- timiut és éltették a színészeket. A közönség azonban más véleményen volt, vagy legalább is nem értett egyet a szinhézbeli tetszés vagy nem tetszés nyilvánításának ezzel a módjával és a tüntetők ellen fordult. A közönség is hangosan felugrált a helyeiről s hatalmas kiabálás, lárma, handabandázás tette izgalmassá a szünetet. Hangosan követelték, hogy a tüntetőket vezessék ki a színházból. Az Ügyeletes tiszt erre a tüntetők közé ment, hogy le- csitiisa őket. Ezek azonban ellene fordultak és már komolwin fenyegették, amikor Cepescu kir. ügyész tapintatosan lecseridesitelte őket.

Érdekes, hogy Eftimiu darabja román történelmi színmű és egyik legnagyobb nevű román fejedelemmel — Sándorral, kit a román történelem a „lég- jobbénak nevez — foglalkozik. A darab cinre „Ringala“ s Legjobb Sándor lengyel származású felesége a hősnője, akitől a darab a címét is kapta. Úgy látszik, hogy a darab történelmi vonatkozásai is bántották a tüntetőket, akiknek ez az állásfoglalása természetesen véglegesen eldöntötte a darab sorsa1.

Fosyiiszioszfiveîkszet veszi át a közéle mezést

Meg szűnni a hatósági liszt és cukor 50 lejes részjegyeket bocsájtanak ki

(Kolozsvár, febr. 16. Saját tud.) Tegnapi számunkban röviden jeleztük, hogy a város a közélelmezés fontos problémáját magánosok részére akarja átengedni, t problémának felvetése már nagy recenzust keltett a kereskedők között, akik joggal félnc-k a konkurrenciától, mely esetleg árleszállításra kényszerítheti őket. Hosszú Vazul városi főjegyzőtől vett értesülés szerint a város valóban a legrövidebb időn belül átruházza a közélelmezést. És ez a következőképen töüjénne: A városi prefektus aláírásával felhívást . bocsájtanak ki egy nagyarányú fogyasztószövetkezet létesítésére. E szövetkezetbe minden kolozsvári lakos beiratkoz- haíik. A szövetkezet tagjait kötelezik egy 50 lejes részjegy megfizetésére. Ellenszolgáilatásképen tagja lesz a szövetkezetnek, választási joga van és birtokosa lesz a részjegynek, mely után a városi fogyasztási szövetkezet osztalékot fizet.

A szövetkezetnek tagjai lehetnek a szegényebb sorsuak is, akiket felmen.enek a részjegy befizetésétől. Ez utóbbiak nem szavazhatnak és nem részesülnek osztalékban sem. Az ideiglenes inlézőség nézete szerint mintegy 60—70 ezer tagra, illetőleg 30 ezer fizető tagra lehet számitani, ami a szövetkezeinek már megalakulása idején több mint egymillió lej ingótokét eredményezne. A szövetkezetnek ugyanis az a célja, hogy minden szükséges éjslmiszerrel, sőt textilanyaggal is ellássa tagjait, ehez pedig pénzre van szükség.

A város eddigi gazdálkodása mellett is élelmezett vagy 60 ezer embert. De amint ismeretes, * a város csak hatósági liszttel és cukorral tudta ellátni a közönséget. Eltekintve, hogy az árak legfeljebb egyensúlyozhatták a piaci árakat, de különös olcsóságokkal nem briliiroztak, a közönség szükségleteinek csak igen kis részét tudták kielégíteni. Nagyon helyes az az észrevétel is, hogy a városnál h ányzott éppen hivatali jellegénél fogva a szükséges mozgékonyság is. Egész bizonyos, hogy egy szövetkezet ezt a kérdést jobban meg tudná oldani.

A városi fogyasztószövetkezet maga választaná meg vezetőségét. A választóknak fennmarad az a joga. hogy azt vé'asszák meg, akit éppen akarnak. A választás teknikai keresztülvitelére 5 kerületre osztják a várost és a kerületek külön, számarányuknak megfelelően választanának.

JCriXTsUţSJfO

3. oldal

Ami a tervet magát illeti, az ötlet nem uj, a régi királyságban már régóta igy van. Marosvásárhely ugyanezt megcsinálta szintén és bevált.

Hosszú főjegyző azzal kapcsolatosan, hogy a kereskedők között mozgalom indult meg, miszerint tiltakozzanak a városi közélelmezésnek szövetkezeti kézbe juttatása ellen, a következőket mondotta:

— A koreskedők tiltakozása alaptalan. Az a szempont, hogy oly magasan tartsuk az árakat, mint amilyen magasan ők tartják, nem lehet a vTi- ros érdeke, mely elsősorban a fogyasztók érdekeit védi. Nézetünk szerint helyes gazdálkodással olcsóbban tudnánk árulni és ez nem tetszik a kereskedőknek. A kereskedők minden tiltakozása dacára is megcsináljuk a beszerző szövetkezetei, csupán Metes prefektust várjuk haza, ki jelenleg nem tartózkodik Kolozsváron.

A vasút szavatosságot vállai a kuidemsnyekért

Közvetlen vonat Prága—Tövis között — Királyháza lesz a román határállomás — A teherforgalom megjavítása

(Kolozsvár, február 16. Saját tud.) Most érkezett haza inspekciós körútjáról Hosszú dr., a CFR. kolozsvári üzletvezetőségének igazgatója, kinek útja főleg a cseh és román közvetlen vasúti kapcsolat megteremtését célozta.

— Mindenek előtt azt kellett megállapítani, hogy Halmi, a mostani határállomás egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Sokkal kisebb és tek- nikailag is annyira kiépítetlen, hogy azt a hatalmas forgalmat, mely egy határállomáson bonyolódik le, nem bírja el. Épületei sincsenek, melyekben a határállomásokon szokásos vizsgálatokat és ellenőrzést megfelelő gyorsasággal lehetne elintézni. Ép ezért az a terv merült fel a határmegállapiló bizottság előtt, hogy a kis Halmi helyett, mely sokkal kisebb helyiség, semhogy határállomás lehetne,

Királyháza legyen a román vasutak végső állomása.

Királyháza most cseh-szlovák állomás. Ennek a tervnek megvalósulása nagyban előmozdítaná a most Ha'lmiP át lebonyolódó forgalom gyorsaságát.

— Valószínűleg március elsején megteremtjük a közvetlen személyforgalmat Románia és Csehszlovákia között. E szerint a Bécs—Budapest—bukaresti polgári gyors szárnyvonaiaképen

gyorsvonatjárat lenne Tövis és Prága között, Kolozsváron, Szatmáron és Halmin át.

Prága és Bukarest között közvetlen kocsi közlekedne.

A CFR. központi igazgatósága most már a legteljesebb formában azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a

vasút szavatosságot vállal a küldeményekért

Ez a szavatosság kettős lenne. Vonatkozna elsősorban arra, hogy az áruk elveszéséért és megrongálásáért kártérítéssel tartozik, másodsorban arra is, hogy a szállítmány leszállítási idejét is pönáléval garantálná, kötelezettséget vállalván a késedelmes szállítás folytán keletkezett károkért is.

— A teherforgalom megkönnyítését jelenti a' bukaresti igazgatóságnak az az értesítése, hogy a szállítmányozási bizottságnak még ezentúl a rendelkezésre álló kocsipark tekintetbevételével bármennyi kocsit kiutalhasson. Ezek szennt az a megkötés, hogy csupán öt vagont szabad kiutalni, megszűnik. A szatmári kereskedők is ilyen szállítmányozási bizottságot kértek a maguk száméra. Ezt nem volt jogomban megadni.

— Inspekciós körutamban általánosságban megállapítottam, hogy

a vasutasok fizetése egyáltalán nincs arányban az általuk végzett roppant munkával és éleimeí-ési szerveik sem működnek kielégítően,

úgy, hogy a régen oly kitűnő vasúti közélelmezés működése nagyon hiányos és megbízhatatlan. Erről jeiientést is küldöttem Bukarestnek és remélem, hogy javítanak a helyzeten.

A szomszédállamokkal való teherforgalom is javul. Csehszlovákia és Ausztria a mai naptól kezdve negyven vagont enged ét naponkint Romániába.

Aláírták az oiasz-cseh egyezményt

(Budanest, febmárius, 16. Saját tud.) A budapesti csehszlovák követségen megerősítik azt a hirt, hogy az olasz-csehszlovák gazdasági és politikai egyezmény létrejött. Újságíróknak kijelentették a budapesti kövétség illetékes tényezői, hogy Benes prágai külügyminiszter Rómában aláírta az olasz-c6eh egyezményt.

GŐZMOSÓGYÁR <g> CLUJ

FEST, TISZTÍT a leqofcs6hh(;n[

GyAr: Cale» R<*g.Perd 131 Fióküzletek: Deák F.-u- 4 sz. s Szr ieu\h*z-atc • 8

A magyar vasutasság sérelmei

Memorandumban kérik a státusegyesitést

(Bukarest, febr. 16. A Keleti Újság bukaresti tudósitójától.) A CFR. összeomlásával az utóbbi időben igen sokat foglalkozott a bukaresti sajtó. A romániai és erdélyi vasutak mizériáit legtöbb esetben teknikai akadályokkal magyarázzák és nemigen emlékeznek meg a legfontosabb okáról: a személyi kérdésekről, amelyek miatt már majdnem két éve állanak harcban a magyar vasutasok — akik k. b. 80 százalékát teszik ki az erdélyi összes vasutasságnak — a CFR. vezetőségével.

Azok a volt MÁV. tisztviselők, akik a megszállás 4itán is állásukban maradtak, biztosra vették, hogy a román állam őket, régi szakembereket, éppen olyan elbánásban fogja részesíteni, mint román kartársaikat. Az átvétel után csalódottan látták, hogy nem igy történt, azonban már nem tehettek egyebet, minthogy nyugodtan húzták sorsú, kát, majd később, amikor látták, hogy az igazgatóság sérelmesebbnél sérelmesebb rendeletekke! teszi lehetetlenné a magyar vasutasság helyzetét több ízben memorandummal fordultak a vasutak igazgatójához, de mindeddig még meg sem vizs* gálíák panaszaikat.

A magyar vasutasok egy vezetőembere, aki a magyar vasutasság érdekében Bukarestben járt, nyilatkozott tudósítónk előtt sérelmeikről, amelyeknek sürgős orvoslását most már a legrövidebb időn belül várják:

— A volt MÁV. alkalmazottak — mondotta informátorunk — egy jó ideig csak úgy maradhattak meg állásai-íban, ha az esküt letelték. Ennek folytán igen sok vezetőállásban levő tisztviselő elhagyta helyét.

A CFR. igazgatósága a megüresedett állásokba rendszertelenül olyan szubaltern hivatalnokokat nevezett ki, akik soha vezető pozícióban nem voltak, sőt kellő képzettségük sincs

s igy ahoz, hogy például állomást, vagy éppen űz- letvezetőségét irányítsanak — nem értenek.

— A magyar vasutasság és a CFR. igazgatósága között tulajdonképen innen dátálódnak az első1 nézeteltérések, viszályok, amelyek ma már oda fajultak, hogy a_ CFR. mai kétségbeesett állapotának egyik legfőbb okozójává ez lett. A magyar vasutasság joggal remélte, hogy a megürült állásokba azokat a tisztviselőket nevezik ki, — tekintet nélkül, hogy románok vagy magyarok, — akik soron következnek s igy ezekben az első kinevezésekben további előmenetelük és pozíciójuk r izíosi- tékát látták volna. A rendszertelen kinevezéseknek súlyos következményei ma már láthatók is, igy nem ritka az sem, hogy ,

három hatóság egy helyre, egy állásba hárem tisztviselőt nevez ki.

A halmii állomásnak három főnöke van, olyanok, akik soha sem teljesítettek forgalmi szolgálatot, a régi magyar tisztviselők pedig mint beosztottak viszik a tulajdonképeni főnöki teendőket, nehogy az állomáson minden megakadjon.

— Az átvett vasutasokat az 1919. év végéig korona értékben fizették, míg román karlársaik természetesen leiben vették föl fizetésüket. Nagy harcok érán sikerült csak kérész ül vinni, hogy a magyar vasu'asokat is úgy fizessék, mint a románokat. A CFR. alkalmazottak nyomorúságos fizetése mindenki előtt ismeretes. Egy hivatalnok havi fizetése 1800 lej, mozdonyvezető javadalmazása havi 1300, altiszté 700, íékezőjé 600 lej. Kiío- méterpénz és egyéb mellékjövedeknek pedig alig vannak az igen megcsökkent forgatom miatt.

— A CFR.-nek érdeke lenne, hogy az erdélyi vasutasság zömét — a magyar vasutasokat — ügybuzgóbb szolgálatra megnyerjék, annál is inkább, mert nincsen elég személyzete, azonban elfogult politikából, ahelyett, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítanák a volt MÁV. tisztviselőknek, mint a regátbelieknek, .

a státust még a mai napig sem egyesítették úgy, hogy a volt magyar tisztviselők mindaddig, amíg státusba nem vétetnek fel, arra sem számíthatnak, hogy jobb f.zetési osziályba lépj-e hessenek elő.

Mint értesülünk, a magyar vasutasság egy újai memorandummal fog a kormányhoz fordulni, ami ben nemcsak a státus egyesítését kéri, hanem is, hogy az egyes tisztviselőket tudásuknak, ké ségüknek megfeielőleg alkalmazzák. Igen lenne, hogy a CFR. mindenekelőtt ezeke mélyi kérdéseket rendezze, hogy,, azután t hasson végre a restaurálás munkájához, r a legrendezettebb állapotok mellett issz rint 15—20 évig kell hogy tartson, hr békebeli nívóra kerüljön ismét a vasú »