Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-01 / 22. szám

2. oldal

Készülőül

a portorosei konferenciára

A dunai áüamok gazdasági együttműködése — Benes tervei Magyarországgal és a többi áliamokkal

(Kolozsvár, januárius 31. A portorosei konferencia egy időben — februárius 21-én — nyílik meg a londoni konferenciával. Az egyiken a középeurópai államok, a másikon a nagyhatalmak miniszter- elnökei vesznek részt. Mind a két konferenciának az az érdekessége, hogy a legyőzött államok is részt-« vesznek rajta. Középeurópa léte, természetadta együttműködési szükségessége, a Duna követelie ki a portorosei konferenciát, melynek egyik legfontosabb ügye a tranzitókereskedelem szabályozása lesz. A másik főpontja a valuta és bankügyek rendezése és végül mindazon gazdasági kérdések komplexuma, melyek é középeurópai konföderáció problémáját kiteszik.

Egyébként az események összerakásából kitűnik, hogy elérkezett a fejlődésnek az a korszaka, amikor a szomszédos és egymésrautalt államok a portorosei konferencia nélkül is keresik a kereskedelmi élet egymásba kapcsolódó szálait. Különösen Csehszlovákia áll elől jó példával, mely a bolgár békét slelve ratifikálva, egyszerre tárgyal Romániával, Olaszországgal, Jugoszláviával, hogy gazdasági szerződést hozzon létre. De hasonló törekvések konstatálhatok minden más államnál is.

Híreink itt következnek:

A portorosei tanácskozások

(Paris, januárius 31J Az utódállamok portorosei tanácskozásának tárgya lesz: a volt monarkia vas- utanyagának felosztása, a •hajótérfeletti rendelkezés, az átmeneti forgalom szabályozása, a középeurópai személyforgalom megkönnyítése, szénegyezmény, posta- és távirdaügyek, valamint bankügyek. A miniszterelnökök tanácsa részéről előzetes megállapodás történt, hogy utasítani fogják az utódállamokat egyöntetű eljárásra. A konferencia végleges formában fogja megállapítani az egységes középeurópai vámrendszert és a középeurópai hitel megszervezését az egyes államoknak nyersanyaggal való ellátására. A portorosei konferencia, melyen nagy fontosságú politikai kérdésekre is kitérnek, februárius 21-én veszi kezdetét.

Benes tervei az utódállamokkal

Rómából jelentik : Bene3 cseh külügyminiszter utjának Rómában nagy fontosságot tulajdonítanak. Benes nir szerint Olaszország és Jugoszlávia között is megpróbálja helyreállítani a kereskede'mi kapcsolatot. Ami a cseh-szlovák és olasz kereskedelmi kapcsolatot illeti, meglehetősen nehéz feladat lesz, mert mind a két államnak hasonló ipara van és ezek konkurálnak egymással egész Közép európá- ban és Balkánon. Rómában Benes a cseh kormány trienti kereskedelmi érdekeit is szabályozni akarja.

(Radio.)

A természetben tép kín-nyomon találkozunk

szembeállított szélsőségekkel, hatással és ellenhatással, sötétség és világossággal, meleg és hideggel, apály és dagállyal, asszony! és emberivel, növé- nyekné és állatoknál a be- és kílétegzéssel, az állati testben végbemenő anyagcsere-mennyiség és minőségbeli kiegyenlítődésével, a szív összehúzásával és kitágulásával, a hang és folyadék hul'ám- mozgásával, a centrifugális és centripetális erőkkel, a villamossággal, mágnesességgel és az e emek kémiai vonzódásával, A tü egyik végén bevezetett magnetizmus ellenkező értékül produkál a másik végén. Amit a dél vonz, azt az észak lasz-tja. Ha itt kiürül valami, amott valami megtelik. Egy bizonyos kikerülhetetlen kettősség hasítja kérész ül a természetet, hogy minden dolog önmagéban fél legyen csupán, amely kiegészítését egy másik féllel feltétlenül megköveteli, így a szellem az anyagot, a férfiúi az asszonyít, páros a páratlant, szubjek'iv az objektivet. Így van beteŐ és külső, fent és alant, mozgás és nyugalom, igen és nem.

Minthogy a világ kettős, részei önmagukban is kettősek. A kis részek ugyanazt a rendszert mutatják, mint a nagy egész. Ez a kettős eüentétesség, ez apály és dagályé, az éj és napé, férfié és asz- szonyé meg van egyetlen fenyőtöcskében, egyetlen buzaszemben és bármely állattörzs bárme'y egye- dében. Ez az ellentétesség, nseJy az elemekben olyan hatalmasan jelentkezik, a kis határokon belül is megismétli magét. A 'errr.észe búvárok például megfigyelték az állatvilágban, hogy egyik teremtményt sem tünteti ki a természet különö sebben, hanem a meglevő és hiányzó tulajdonságok bizonyos kiegvenlitŐdésével lesz bennük az egyensúly teljes. Ugyanazon teremtmény számláján az egyik testrész, vegy szellemi tulajdonság tulfejlett- ségét, a másik rész gyöngesége leírja. Ha a fej és a nyak izmosabbak, ez a tön» és a véglagok rovására van igy.

JfJEJÜÉftgWíSíÜi

(Budapest, jan. 31.) A magyar-jugoszláv vasúti közlekedés februárius második felében lép életbe.

(Prága, jan. 31.) Benes a szövetségesek kívánságára februárius elején Párisba utazik. Az utazás összefügg a sztrájkkérdéssel. Azonkívül előterjesztést fog tenni Magyarországgal és Jugoszláviával való együttműködés terveire vonatkozólag.

A népszövetség a nemzetközi kereskedelem

szabályozásáért

Párából jelentik: A népszövetség ideiglenes pénzügyi és gazdasági ügyi bizottsága a népszövetségbe tartozó államokhoz kérdést intéz a nemzetközi kereskedelmi viszonyok szabályozása tárgyában. E bizottság mindenekelőtt az európai gazdasági helyzet általános képéi akarja megrajzolni. E bizottság legelső feladata a nemzetközi export és import kérdésének szabályozása, a monopolok ügye és a közös védekezés a tisztességtelen verseny ellen. A második főprobléma az élelmiszerekre és a nyersanyagokra vonatkozik.

Útbaigazítás az adóról

Táblázat az uj és a régi államterületek adórendszeréről

(Kolozsvár, jan. 31. Saját tud.) Az alábbi ösz- szeálütásban pontos adatok nyomán feltüntetjük a különböző adókat, melyek egyrészt Erdélyben, Bánátban és Tiszaháton, másrészt a régi királyság területén vannak érvényben. Az uj területek adóin érzik az a zavarodottság, hogy éppen abban az időben szakadtak el ezek a területek Magyarországtól, mikor ott az állam a régi adórendszerből egy uj és nagyobb gyökérzetü adórendszerre kívánt áttérni. Azonban a régiről még teljesen az újra áttérni nem tudott s igy mindkettő bizonyos érvényesülésben maradi, illetve érvényesüléshez jutott. Az uj adórendszernek az is volt a szempontja, hogy egy nagy világgazdasági termelési rendre számított, Magyarországot ilyen kifejlődésben levőnek látta g ezekhez a távlatbeli arányokhoz alkalmazta a maga állami osztalékszerző rendszabályait. Ez a számítás azonban a beközetkezett állambomlás folytán Magyarországon sé tud beválni. Egyedül az elszakított területekre annál aránytalanabb azok rót?r- helése. Az egész Románia területére való átvitele is most átmenet nélküli meglepetés volna s a regái- beli gazdasági fejlettséghez képest semmi arányosságba nem tudna jönni.

Mégis ez az adórendszer is, de a régebbi magyar adórendszer is együttes zavartságában raita- fekszik a csatolt uj területeken. íme ebből a hibri- dumból kiágazó összes terhek igy következnek:

Földbirtok adója. Földbirtok után fizetni kell a kataszteri tiszta jövedelem után 20 százalék földadó cimén s ugyanezen jövedelem további 20 százaléka hadipótlék cimén. Továbbá a Földadó 30 százalékát kell fizetni általános jövedelmi póíadó- ként s 5 százalékát orsz. betegápolási pótadóként.

Házbirtok adója. Házbirtok után fizefni kell nagyobb városokban a házbérjövedelemnek, vágj' haszonértéknek 14 százalékát házbéradó cimén, még

Másik példa az erők elmélete a fizikában, Amit nyeriünk erőben, azt elveszitjük időben és, megfordítva. Hogy a bolygók időnként eltérnek, & a harmadik példa. Az éghajlat és a talaj befolyása a politikai életre: ez a negyedik. A hideg kiima erősít. A terméketlen vidékeken nem pusztítanak a lázak, tigrisek, vagy skorpiók.

Ugyanez a kettősség magyarázza meg az ember természetét és elhelyezkedését a természetben. Minden tulság fogyatkozást von maga után és minden fogyatkozás tulságot. Minden édesnek meg van a maga keserűje és minden gonoszságnak a maga jósága. Minden kierőszakolása az örömnek hasonló fokú megtorlást von maga után. A mértéken túl kihasznált képesség a saját életével fizet. Minden “kis cseppnyi értelemért ugyanannyi balgaság is tu jár. Ha nyertél egyben, veszteség ér másban. Ha növekedik a gazdaság, szaporodnak az élvezői is. Ha sokat gyűjtött a zsugori, a természet az emberből veszi ki, amit a fiókjaiba felhalmozott: a birtok gyarapszik, de a birtokos meghal. A természet gyűlöli a monopóliumokat és a kivételeket. Nem igyekeznek oly gyorsan elsimulni a tenger hullámai, mint amiképen a különböző helyzetek kiegyenlítődésre törekszenek. Van egy nivelláló fényező, mely a nagyratörőt, az erőset, a gazdagot, a szerencsével megáldottat lényegében a többiekkel közÖ3 talajra rántja vissza. Legyen valaki tulerős, békebontó a társaságban és amellett rósz polgár, állását és helyzetét meg nem becsülő, vagy akár rablóvezér, a . tengeri kalózok legveszedelmesebb fajtájából: — és ' a természet megajándékozza őt egy sereg pirospozsgás gyermekkel, akik szépen haladnak a falusi iskolában és a szeretet és a gond kisimítják az apa arcából a sötét vonásokat. Az is sikerül a természetnek, hogy a gránit és a folypát vándoroljanak, hogy báránnyá szelídüljön a vad és igy legyen az egyensúly tökéletes.

(Folytatása következik.)

14 százalékát hadipótlék cimén, csak az adónak a 30 és 5 százalékát ált. jövedelmi pótadó, illetvl orsz. betegápolási pótadó cimén;

kisebb városokban és községekben házbérjöv» delmek után 9—11 százalék házbéradót, bérbe nerij adott házak lakrészei arányában 75 bánitól 8 lejif házosztályadót kell fizetni s a házbéradó összegé; nek 30, a házosztályadónak 40 százalékát fizetíp általános jövedelmi pótadóban, 5 százalékát beteg- ápolási póíadóban.

Segédfogtaikozásuak adója. A házi és mező- gazdasági cselédek, ipari és kereskedelmi alkalma« zottak után, ha havi fizetésük nem több 40 lejnél fizetnek 1—20 lejt Î. oszt. kereseti adó cimén s minden egyes családtag után külön 1 — 1 lejt.

Családtagok adója. A föld- és házbirtokosok fizetnek családfejük és minden egyes családtag után

1—4 lejt II. oszt. kereseti adó cimén.

A legkisebb iparosok adója. A segédnélküli iparosok a községekben és városokban fizetnek 6—24 lejt I. oszt. kereseti adó cimén, a segédekkel dolgozd iparosok a községekben fizetnek 14—40 lejt 1. oszt, kereseti adó cimén.

A dolgozó középosztály adója. Az iparosok, a kereskedők, bérlők, orvosok, ügyvédek, mérnökök és egyéb szellemi szabad foglalkozást űzők tiszta kereseti nyereményük 10 százalékát fizetik 111. oszt. kereseti adó cimén, 10 százalékát hadipótlékban, a III. oszt. kereseti adónak 10—35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegé po- lási pótadóban.

Az állandó havi vagy évi fizetésben lévők illetményük 3—10 százalékát fizetik IV. oszt. kereseti adó cimén s az adónak 35 százalékát fizetik élt. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban.

Pénztőke utáni adók. A tőkekövetelések kamat- jövedelme után annak 10 százalékát fizetik tőkekamatadó cimén s az adónak 60 százalékát hadipótlékban, 35 százalékát ált. jöv. pótadóban, 5 százalékát pedig orsz. betegápolási pótadóban. — Az életjáradékot élvezők fizetik életjáradékuk utón annak 2—10 százalékát tőkekamat- és járadékadó cimén s a többi járulékait mint a tőkekamatadónál.

Adó a föld alól. A bányák műveléséből származó jövedelem után fizetni kell a jövedelem Ifl százalékát bányaadó cimén s ez adóösszegnek a 60, illetve 35 és 5 százalékát hadipóilék, illetve általános pótadó cimén.

Vállalati társaságok adója. A nyilvános számadásra kötelezett részvénytársaságok, szövetkezetek és egyéb vállalatik adóját mérlegszerű nyereségükre vetik ki, de ehhez a nyereséghez hozzászámítják még a társaság által befizetett adókat, a tartalékalapok kamatját és szaporulatát, az ajándékokat és egyéb *meg nem adózott kiadásaikat. Az igy összesugoritott adóköieles nyereség után ala jaik rentabilitásához képest fizetik ennek a nyereségnek 16—20 százalékát kereseti adó cimén s ennek az adónak 60, illetve 30 és 5 százalékát hadi- és egyéb pótlékok cimén. Az alaptőkék 1917. év utáni emelésében, ami emelést az osztalékolható jövedelemből tettek, azt a -többletet is a nyereséghez számítják. Külön megadóztatás alá jön hadinyereségadó cimén az a többlet, amit 1915-^1920. évben az .1909—1914. évi átlagos jövedelmen túlmenően ért el az illető vállalat. Ennek a többletnek 35—60 százaléka megy ebbe az uj adóba. Még a hitel- intézeteknek megvan az a külön adója, hogy betéteik után a kamatok 10 százalékát Fizetik tőke- kamatadó cimén.

A jövedelem, a vagyon és a hadinyereség uj adói. Az 5000 lejnyi, vagy ennét áz évi jövedelemnél magasabb jövedelem után progresszív módon fizetni kell 3 és fél — 5 százalék jövedelemadót. A 10000 lejnyi, vagy ennél magasabb értékű vagyon után fizetni kell az érték 01—0 5 százalékát vagyonadó cimén. Az 1915—1920. év közötti nyereségek, ha nagyobbak a békebeli nyereségeknél, úgy fizetni kell ennek a többletnek az 5—45 százalékát hadi- nyereségadó cimén.

Egyéb adótörmelékek és a községi pótadók. Az elsorolt adókon kívül van még nyereményadó, hadmentésségi dij, fegyveradó, vadászati adó, szállítási adó, vasúti hadi adó síb. A főadók összegét pedig végigönti vastag generálszószszal a városok és községek pótadója, mely immár mindenütt felmegy az illető fcadók 400—500 százalékára.

A régi román királyság adói. 1. „Pondera“ cimén telekadó a föld és házbirlok haszonértékének 6 és fél—13 százaléka. 2. „Latente“ cimén az I—III. oszt. kereseti adónak és a nyilvános számadású vállalatok adójának megfelelő adót, mely ál! 6-tól 3000 lejig kiróható fixtételből, a lakásbér és üzlethelyiség 5—20 százalékát, a haszonbérlők a haszonbér 4 százalékát, a részvénytársaságok mérlegszerinti nyereségük 10 százalékát és alaptőkéjük minden egyes ezer lejnyi részlete után 2 lejt mint állandó tételt. 3. Taxa asupra venitului capitalului mobiliar, 10 százalékos tőkekamatadó. 4. Impositul peisonal 4 lej es személyenkinti adó, a II. osztályú kereseti adónak megfelelő személyi körre. 5. Taxa de 3°° asupra salariilor, a magyar IV. osztályú kereseti adónak megfelelő adó az ál'andó fizetések után, a magyar adó azonban a pótlékokkal felmegy a 14 százalékig. 6. Italmérési engedélyek adója. Ezeket az adókat 5—5 évről egyszerre vetik ki 3—3 tagú adókivető bizottságok. A régi román királyságban háborús adók etrváltalán nincsenek