Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-04 / 2. szám

2. oldal

Kedd, 1921 janudrius 4.

a közvetlen bajokat is: de jaj, ha nem látnánk meg tőlük a távol nagyszerű perspektíváit. Lehet, hogy messze van a cél, de csak annál előbb kell elindulnunk és annál nagyobb hittel kell menetelnünk a felismerések utján. A siránkozó kishitüek lemaradhatnak és szidhatják és ócsárolhatják a merőket. Ám nekünk bizakodva kell követnünk azokat, akik jobbra és balra nem kacsintva, a Krisztus igazi országát, a szabad népek szabad szövetségét, a boldog emberek önkéntes társulását, valamennyiünk jobb jövőjét: az idők uj arcát éneklik előttünk. (K /.)

A kisebbségi államtitkárság ügg^e

A törvényjavaslat és annak őszinte indokotása — Az áilaintitfeárságra „igazolás“ céljából van szükség — tfajdS'Vojvod a javaslatról

(Kolozsvár, jan. 3. Saját tud.) A mult év utolsó napjaiban terjesztette be Argetoianu belügyminiszter a kisebbségi államtitkárság felállítására vonatkozó törvényjavaslatot a szenátusban és — mint megírtuk — a szenátus el is fogadta, bár előzőleg olyan hírek érkeztek Bukarestből, hogy a javaslat igen széles rétegeknek ellenállásával fog találkozni. Mi, kisebbségek érthető várakozással néztünk a javaslat elé, mely első komolyabb lépésnek - látszott a kormány részéről a kisebbségek ügyeinek rendezése felé. Az óromániai politika eddigelé ugyanis abban a kényelmes helyzetben volt, hogy nemzeti kisebbségek nélkül kormányozhatott és a változott helyzetben igen sok és számottevő bukaresti politikus igyekezett még mind'g magát és népét abban az illúzióban ringatni, hogy Románia még mindig az a homogén nemzeti állam, ami ennekelőtte volt és egyenesen feleslegesnek tartották külön kisebbségi politikát csinálni.

Hogy Argetoianu javaslata az egyik törvényhozási fórumon keresztül mehetett, de már a tény maga, hogy ilyen javaslat napirendre került, komoly jelentőségű tény és elismerése az annyira nem szívesen elismert kisebbség létezésének. Azonban nem szabad ennek a ténynek túlzott jelentőséget tulajdonítani, mert arról gondoskodik maga a belügyminiszter, hogy il$>n félreértésekre a javaslat okot ne adjon. Tessék elolvasni figyelemmel az indokolást. Ez a törvényjavaslat nem egy — hogy úgy mondjuk — belső lelkiszükség kényszerének szülötte, ez a javaslat, ahogyan itt áll előttünk: szem- kitörlés a külföld számára, „annak igazolása végett, hogy a nyelvi, nemzeti es vallási kisebbségekről gondoskodás történik.“

Ennyit mond az indokolás és maga a javaslat tovább merészkedik: nem mond semmit. Sem a hogyanról, sem a miképenről, semmiről semmit, csak kimondja, hogy ilyen államtitkárság létesitte- tik. Kreál megint egy keretet, amelynek tartalommal való kitöltése hiányzik, mert hiszen az indokolásban foglaltakat nem tekinthetjük tartalomnak, ha ott ágaskodik a sorok között ez a kitétel, hogy „annak igazolása“ végett.

Egyelőre tehát nem vagyunk boldogak, hogy a

Ságokat. Az emberek tücsköt, bogarat összebeszélnek és miért, ha szabad kérdeznem ? Nem igaz ? Hát kérem ez is igy van, ezzel a dologgal. Az emberek azl hiszik, hogy igy-ugy, nézetem szerint azonban nem itt rejlik a dolog. Én ismerem az oroszokat, meg is mondtam a mult héten egy kollégámnak, hogy az emberek csak fecsegnek, azt se tudják mit. Nincs igazam? Itt van például az a ... hogy is hívják csak?

Elhallgat, kérdően rám néz, felrezzenek, látom, hogy erősen gyürögeti az asztalterítőt és azt mondom: —/

— Rojt. Rojtocska. Bojíocska.

_— Azt a Krímet gondolom kérem alássan. Véleményem szerint itt van a kutya eltemetve.

A kisfiam, aki ott mászkál a zongora alatt, Kidugja a fejét és elvakksníja magát.

# — Au vau estnél kutya.

Nem vevődik észre. A látogatóm tovább firtatja a dolgot.

— Mert, kérem igen szépen — magyarázza fdhevüíien — ez nem úgy van. Az emberek összevissza fecsegnek, hogy igy-amugy, de nézetem szerint a fő az, hogy az embernek egyéni véleménye legyen, mert ez dominálja az egészet. Mert vegyük azt például, hogy én kulturember vagyok. Na már most, kérem alássan, mi következik ebből ? Vagy, teszem azt például, most odaállítanak, hogy csináljam ezt vagy amazt. Ugyebár? Na már most kérem, hegy állunk az oroszokkal ? Ugyanez az az eset; ha nincs ló szamár is jó.

A kisfiam megint kidugja a fajét:

— Ihé, iháé csinál szamáj.

(Folytatása következik!

mindenkor jellemző türelmességnek i’yen pazar újévi ajándéka hullott az ölünkbe. Nekünk sem jogok, sem államtitkárságok ajándékba nem kellenek.

Nem szeretünk zsákbamacskát kapni még ajándékba sem. Okosabbnak, komolyabbnak és őszintébben szükségesnek szeretnők látni a rólunk gondoskodó kormányszervet és ehhez a mi megkérdezésünk is szükséges lett volna, sőt még most sem késő. Már nem vagyunk néma gyerekek, megjött a szavunk, tessék kérdezősködni, mi felelünk. Minek kivárni és kiprovokálni az éles támadásokat egy féligsikerült intézménnyel ?

Bukarestben a szenátushoz benyújtott javaslat szószerinti szövege a következő:

Megokolás

A háború következtében a román faj egyesítése jegyében megnagyobbodott Románia más nyelvű, nemzetiségű és vallásu állampolgárokat is foglal magában.

A bennünket mindenkor jellemző türelmességnek megfelelően és a gyulafehérvári határozatok értelmében ezeknek uj hazájuk kebelében a törvények és hatóságok előtt ugyanazon elbánást és jogokat kell megtalálniok, mint az eredeti románságnak.

A dolgok ilyen állása mellett olyan külön szerv hiányában, amely a központi kormány s a különböző kisebbségek érdekei és Románia uj polgárainak különleges politikai problémái közt kapcsolatot képezhetne, e problémák nem találtak mindig az általános érdekeknek megfelelő megoldást.

E helyzet ilynemű fogyatkozásainak megszüntetése és annak igazolása végett, hogy a nyelvi, nemzetiségi és vallási kisebbségekről gondoskodás történik, szükségessé vált olyan szerv megalkotása, amely ezeknek a honpolgároknak érdekeit összhangba hozhatja az állam általános érdekeivel és ekként hozzájárul a belső politikai helyzet tényleges egységesítéséhez.

Alolirott mindezeket szem előtt tartva, a csatolt törvényjavaslatot készítettem, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium mellett az etnikai kişebbsâgek ügyeinek vezetésére állam- titkárság létesitessék; e törvényjavaslatot tisztelettel terjesztem az önök elhatározása elé.

C. Argetoianu, belügyminiszter

Törvényjavaslat

I. cikk. A belügyminisztérium mellett, az etnikai kisebbségek ügyeinek érdekében állam- titkárság létesittetik.

II. cikk. Ezen államtitkárság szervezését, ügykörét és működésének módját szabályzat fogja megállapítani.

III. cikk. Az etnikai kisebbségek államtitkárságának költségei, az állami költségvetésbe való felvételig, a belügyminisztáriumnak nyújtandó külön hitel terhére, a folyamatban levő gyakorlat szerint kerülnek majd elszámolásra.

Vajda-Vojvod a javaslatról

Bukarest, jan. 3. (Kurír távirati ügynökség.) A „Kurír“ munkatársa beszélt Vajda’Vojvod Sándor volt miniszterelnökkel kisebbségi államtitkárság létesítését célozó törvényjavaslatról. A beszélgetés bő anyagéból a volt miniszterelnök a következők közlésére hatalmazta fel a „Kurir“-t:

— Feltétlenül ellene vagyok a törvényjavaslatnak és úgy tudom, hogy nézetemet ebben a tekintetben osztja az egész ellenzék. A kérdés alkotmány- jogi jelentőségű és már azért sem lehet igy kiragadva elintézni. De ezen az elvi jelentőségű kérdésen kívül van még más kifogásom is. A törvény- javaslat hebehurgyán készült munka, amennyiben itt egyáltalában lehet munkáról beszélni. Csak úgy ötletszerűen lett összetákolva három semmitmondó paragrafus, amelyek alapján lehetetlen elgondolni, hogy mit akarnak egyáltalában vele. Ilyen ötletszerű dolgot még az elvi szempontoktól, eltekintve sem lehet megszavazni.

— Tudom, hogy a kisebbségek előtt rokonszenves a tervezet, de ez kizárólag azt bizonyítja, hogy nem foglalkoztak vele elegendő kritikával. A kisebbségi államtitkársággal egyetlen kérdést som lehet megoldani, de ártani igen sokat árthat a kisebbségnek. Emlékezzünk csak vissza Jeszenszkyre a Bánffy-érában!

— A kisebbségi kérdést feltétlenül meg kell oldani, de a megoldás csakis a gyulafehérvári határozat szellemében történhetik. Más alapot nem tudok el; képzelni a megoldásra. A kisebbségek is be fogják látni rövid időn belül, hogy jogaikat kizárólag ezen az alapon érvényesíthetik és nem ötletszerű mellékutakon.

— Amennyiben a javaslat törvénnyé lenne — amit azonban nem hiszek, — úgy csak a zavart növelné és újabb bajok kutforrásává lenne. A törvényjavaslatban nincsen megjelölve, hogy mely ügyek tartoznak a tervezett államtitkárság körébe. A zavart okozó jelenségeket pedig igazán káros ezen a téren szaporítani.

IC

itinege és fűszeráruk legolcsóbban t ÁLMAI és FoRIS-cégnél kaphatók.

Anglia és Olaszország nem támogatják Franciaországot Németország ellen

Konfliktus a német leszerelés körül —? Franciaország a keleti kérdésben is izoláltan marad — Balkáni és kisázsiai bonyodalmak

(Kolozsvár, jan. 3.) A szövetségesek mo»í abba a helyzetbe kerültek, hogy Németország megtagadja a békeszerződés előírta lefegyverzést. A spaai konferencián a német miniszterek ktjelanlették, hogy lefegyverzik a fegyverben tartott katonaságot. Ha Németország 1921. január elsejéig sem lesz elegei Ígéretének, úgy a szövetségesek uj német terülctcKet fognak elfoglalni. Gessler honvédelmi miniszter kijelentette, hogy jelen pillanatban a kelctpoiosz- országi és bajorországi katonai szervezeteket nem tudta feloszlatni és e tényt azzal indokolja me3. hogy Keletporoszországot a bolsevizmus fenyegeti és hogy Bajorországban nagy belső zavarok vannak.

Franciaországot megdöbbentette a hir és nyomban Leygues miniszterelnök és Foch táborszernagy összeültek, hogy katonailag torolják meg Németország elhatározását. Egyben diplomáciailag is megkeresték a szövetségeseket, hogy lépjenek akcióba. Anglia, Olaszország, még régebbi időről keltezetlen Amerika nem hajlandók a német kérdésben egyöntetűen eljárni. E hir annál inkább lesújtja a francia diplomáciát, mert az antantállamok a keleti kérdésben is izoláltan hagyják Franciaországot. Lloyd George angol miniszterelnök Westminsterben megtartott legutóbbi beszéde szerint Anglia nem fogja revidiálni a sévresi békét. A „Figaro Lloyd George beszédével kapcsolatosan a következőket írja: Minél jobban elmélyedünk Lloyd George beszédében, annál inkább barátságtalannak tetszik ki Anglia és Franciaország között a helyzet. Az angol kormányelnöki megnyilatkozás nem tartja szem előtt a szövetségesek közös érdekeit Athénben, Konstantinápolyban, Kis-Ázsiában. Lloyd George beszédéből az tűnik ki, hogy Anglia Törökország§

al való tárgyalásokról beszél és úgy látszik, hogy zmirnát is hajlandó volna átadni nekik. Nagyon sajnálatos körülmény, hogy Franciaország, melynek Keleten oly súlyos érdekei vannak, kénytelen egymaga közvetlenül eljárni saját érdekében az angorai kormánnyal. Mindinkább nem értjük meg, hogy miért kell a francia katonáknak Ciliciában harcolni szövetséges érdekekért, amikor alapjában véve erről már senki sem akar tárgyalni. Á „Temps , a francia külügyi félhivatalos még tovább megy. „Anglia Konstantint Franciaország ellen uszítja“ — és ezzel kimondotta a nagy szót, melv mögött nyilvánvalóan a szakítás lehetősége tátong.

Franciaország ez izoláltsága lényegesen magával hozza a balkáni helyzet bonyolódósát. Az itt közölt szerb, bolgár, olasz, görög, török állapotokra vonatkozó táviratok azt mutatják, hogy a konszolidálás helyett teljes züllés és káotikus kavarodás állott be.

Franciaország izoláltan marad

(Budapest, jan. 3.) Párisi szikratávirat szerint a londoni és római kormányok tudtul adták Leygues francia miniszterelnöknek, hogy Anglia és Olaszország nem vesznek részt a Németország ellen folytatott további hadműveletekben és igy az esetben, ha Németország január elsejéig nem hajtja végre a leszerelést, Franciaországnak háborithatat- lan cselekvési szabadsága lesz.

(Páris, jan. 3.) A francia miniszterelnök ma fogadta a német nagykövetet, aki előtt kifejtette azon veszedelmeket, amelyek Németországot érni fogják, ha nem teljesiti a versaiilesi békeszerződés feltételeit. (Damian.)

Konstantin királyságát elfogadja az antant

(Athén, jan. 3.) Anglia, Amerika és Olaszország utasilották követeiket, hogy Konstantin király kormányával lépjenek közvetlen összekötfetésbe.

A kommunista Szerbia ellen

(Budapest, jan. 3.) A belgrádi kormány rendeletet bocsájtott ki a kommunista szervezetek felosztásáról, gyülekezési helyeik bezárásáról és hírlapjaik beszüntetéséről. A kommunista agitátorokat, akik sztrájkra bujtogatnak, bebörtönözik. Az intézkedésnek az az oka, hogy a kormánynak biztosítékai vannak, miszerint a kommunisták támadást készítettek elő, hogy életbe ^tessék a proletárdiktatúrát. (M. T. I.)

Bulgária Thrácíát kéri

(Szófia, jan. 3.) Bulgária a szövetségesekhez jegyzéket intézett, amelyben Thráciát kéri és szabad utat az Égei-tengerhez. (Damian.)

A fiumei események

(Fiume, jccn. 3.) D'Annunzio távoztával ideiglenes kormány alakuH, amely a békefeltételek«