Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Szombat, 1921 januárius 1. 7 HÍREK d o o Hársnas rUpi^at a politikai aktiiritáspói kiáltó szó — A magvacság útja — Az aktivitás rendszere Politikusnak lenni annyi, mint megérteni az idők szavát. Politikusnak lenni annyi, mint élő és ható eleme lenni a népek szerves'életének, belehelyezkedni annak agy és szívműködésébe. Politikusnak lenni annyi, mint praktikusnak és ideálistának lenni egyszemélyben és jó politikusnak lenni semmivel sem több, mint helyes egyensúlyban tartani az értést az értelemmel, az elméletet a gyakorlattal. Politizálni pedig annyi, mint cselekedni. „Á jó2 ember — igy mondja ezt Emerson — kifekszik a napra és alszik. Ö tudja, hogy ez is tett. De vájjon elégséges-e a mai helyzetében a magyarság _ vezetőinek még jó lélekkel is kifeküdni ■a napra ? És egészséges-e ? Erre a kérdésre hárman és egybehangzóan igy válaszolnak Kós Károly, Zágoni István dr: és Paál Árpád dr.: Nem! És három különböző ember mondja ezt, három különböző köréből a magyarságnak. Kós Károly nem politikus. Mérnök és művész, ^ rnaga szakmájában ritka tehetségű fenomén. És földmives, aki, mint szokta mondani; viaskodik a földdel a kenyérért. Irtja az erdőt és évről-évre töb bot hódit el a mostoha természettől, hasznos termő talajnak. A nép közt él ma, a nép munkáját folytatja, élesen lát, mint a mezei ember és okosan ítél iskolázott elmével. És ir a poéta hangján, rövid, tömör szuggesztiv mondatokkal. Egyenesen kimondja : a további paszivitás már csak kényelmes tétlenség. A tétlenség pedig bűn, önmagunkkal, népünkkel szemben. Ut a megsemmisüléshez. Azért hát nem elég a félmunka sem. Cselekedni kell teljes erőfeszítéssel, felvenni a munkát minden vonalon, ott is, ahol ez a munka harcot s talán szenvedéseket jelent, ahol kudarcok is érhetnek. Kós Károly írása a nempolitikus nép tettvágyának ösztönös felfakadása, amelynek teher ■a passzivitás, mert cselekvésre volt nevelve, mert ^cselekvés az egész élete. Azé a népé, amelynek nem iskolák, csak az élet nagy iskolája edzette iátásáf, gondolkodásét, érzését s mindaz, amit ő tormába önteni nem tud, Kós egyszerű, tömör mondataiban úgy hat, mint feltörő kos döngése a passzivitás bástyáin. Nem a politikus csavaros érveivel, az élet egyszerű igazságaival kiván hatni. £s hatni fog elementáris erővel. Zágoni István írásának a nagy Wesselényi ielmondatát tűzte homlokára: „Szenvedni megtanit- jiatnak, de félni nem.“ És Zágoni mára publicistapolitikus látásával, készültségével és tapasztalataival ad mélyebb tartalmat, szélesebb és erőteljesebb alapot annak, amit a nempolitikus Kós az ösztön Ihletével felvázolt. „A magyarság útja“ cimü terjedelmes tanulmány más stílusában is többet követel, mint a szokott pamflett-irások. Széles és mély höm- ölyü folyam ez az írás, mely mindenre kiterjesz- edik, mindent felölel, ami célja felé vivő útjában eléje ötlik. A passzív politika múltbeli magyar vonatkozásait ismerteti sorra. Deák, Kossuth, Kemény Zsigái ond szerepe vonul fel az abszolut-korszak életének irányításában. Tekintélyek cselekedetei érvek és bizonyítékok írásában amellett, hogy a passzivitás rezisztencia nélkül tarthatatlan, mert a passzivitás magában tétlenséget, a rezisztenciával együtt súlyos politikai fegyvert: ellentállást jelent. Hivatkozik az Írek és az oroszok példájára, ahol a passzivitásban a hangsúly a rezisztencián van, illetve volt és hivatkozik a magyarországi románság politikai szereplésére, melyben az időleges passzivitás ügyüket évtizedekkel vetette vissza. Végül teljes programm- ját adja egy megszervezendő magyar autonóm közösségnek, mely minden részletében az elméleten Edzett gyakorlati politikus kezének avatott munkája. Ez az irásmű egymagában is eseménye lenne e korszak magyar publicisztikájának. Ilyen készültséggel, ennyi emelkedettséggel, mélységes belátással és 9 székely faj nagy gyakorlati és szervezőkészségével megirt politikai irás nem látott napvilágot Erdély megszállása óta, de az előtt is kevés és csak a régen elismert nagy politikai tekintélyek tollából. Erre a kis tanulmányra büszkeséggel tekinthet az erdélyi magyarság: íme egynek, közülünkvalónak a műve ez. Nem vagyunk elhagyatva, nem bánt velünk mostohán a sors politikus-tehetségekben sem. Paál Árpád dr. mélységes filozófus kedélyviléga emel tetőt a Koós és Zágoni alkotta szilárd épület fölé. Kozrriiku8 látása a népi erők hatalmas egységébe illeszti be az erdélyi magyarság fogyatkozott erőit. Majd a demokrácia történelmi útjára talál rá és emelkedett szelleme még az arisztokratizmus merevségét is fel tudja oldani a legszélesebb népréteg medencéjében. Mázsás gondolatok könnyű JZeKmW&fG kézzel és könnyen érthető előadásban szikláról sziklára gördítik a témát a magyarság jövendő, legközelebbi és legtávolabbi céljainak kitűzéséig. A körfolyam — ez a madáchi alapgondolat — melynek úszói, sodrottjai emberek és népek egyformán. De egy korcsapás elegendő ahhoz, hogy az egyén kitéríthesse a maga utjából a habokat. Mennyivel könnyebben egy nép, ha egységes és meglátva a a demokrácia sodrának erejét, hozzáigyekszik, összefog és eggyé lesz a kornak minden kicsinyes és avatag ellenkezést elsodró árjával. Magyarok úgy fogják olvasni ezt a könyvet, mint az evangéliumot. És nekünk, akikkel egy műhelyben dolgoznak a könyv „megirói“, végtelen örömünk, hogy jelen leheíiünka genézisnél s talán valamennyiünk leikéből lelkedzeítek a szavak és a mondatok, melyeket tetté formáltak ők hárman, (fe—ő.) — A „Keleti Újság“ legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt 4-én, kedden jelenik meg— Lovászi Márton a pécsi nagygyűlésen. Néhány nap előtt fenntartással közöltük azt a hirt, hogy Pécsen a magyar közigazgatást a Linder-rezsim a megszálló katonaság magatartása miatt átadta a szerbeknek. Ugylátszik, hogy nem ez történt, hanem a Linder-rezsim alakult át demokrata-rezsimmé. Újabb hirek szerint ugyanis Lovászy Márton, a függetlenségi párt volt vezetőembere Pécsre érkezett és ott népgyülés keretében nagy beszédet mondott. Lovászy megjelenése eloszlatta azt a tévhitet, hogy Baranyában kommunisták az urak. A népgyülésen Hoftmann Ottó függetlenségi párti képviselő beszélt elsőnek és azt hangsúlyozta, hogy a budapesti szélsőséges irányzat a lejtő szélére juttatta az országot s a régi függetlenségi eszmék nemes demokratikus hagyományai alapján kell felépülnie a mentő eszméknek. Ezután a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Pécs város és baranyamegye megszált területének polgársága és föld- müvelőnépe 1920. december 12-én tartott népgyülése kijelenti, hogy megnyugvással veszi tudomásul a trianoni béke ama rendelkezését, hogy a területet Magyarországhoz visszacsatolandónak rendeli és egyben kijelenti, hogy a Magyarországon uralkodó politikai rendszert elitéli és annak további fennmaradását úgy belpolitikai, mint külpolitikai okokból végzetesen károsnak tartja. E rendszerben a belső konszolidációnak, a demokratikus fejlődésnek, a termelő munkának akadályát látja. Fájdalommal állapítja meg, hogy a legfontosabb alkotmányjogi kérdésekben tanúsított veszedelmes törekvések és a szomszédos ’államokban a bizalmatlanságot állandósító intézmények hátráltatják a trianoni béke végrehajtását. Minthogy ez a magyarországi politikai rendszer, a további megszállást provoká'ja, arra kérjük a megszálló hatalom kormányát, hogy e területen engedélyezze a lakosság polgári önkormányzatát, melyet a demokrácia elveinek megfelelően, a társadalmi, nemzetiségi és felekezeti béke alapján a gazdasági és szociális érdekek védelmére kívánunk megvalósítani.“ Ezután Lovászy Márton mondott beszédet. Kifejtette, hogy az októberi forradalom legfőbb értelme a Habsburgokkal való szakítás és az ország függetlenségének helyreállítása belpolitikáiig pedig a demokrácia volt. Ezt a vívmányt akarják megsemmisíteni a fehérterror csatlósai. Ezután igy folytatta: „Mi nagy megnyugvással vesszük a trianoni békeszerződés eme határozatát és , ragaszkodunk is hozzá. De, t. polgártársaim, lehetséges-e e pillanatban az egyesülés? Lehetséges-e? (Nem.) Mik volnának annak a következményei, (Közbekiáltások: Akasztófa! Herélő!) ha ide most Magyarország úgynevezett keresztény kurzusnak a különítményei bevonulnának? Teljes felfordulás, vérfürdő, újabb polgárháború, amely innét kiindulva újból felgyújtaná az egész magyar földet és talán az eddiginél is [nagyobb borzalmakkal festené be Magyarország történelmének szomorú és véres lapjait. Hát, t. polgártársaim, mi magyarok akarunk lenni, de mi szabadok akarunk lenni! (Úgy van.) Odaát nincs szabadság, odaát keresztény kurzus van. (Derültség.) Hát mi az a keresztény kurzus? T. polgártársaim, én is keresztény vagyok, a proletárdiktatúra alatt engem is börtönbe dobtak, két hónapig ott tartottak és életem a két hónapon keresztül egy hajszálon függött. De kijővén a börtönből, nem éreztem bosszúvágyat a munkásság iránt.“ Ezután azt fejtegette, hogy a baranyamegyei polgárságnak, parasztságnak és munkásságnak szolidárisán olyan mintademokráciát kell létesíteni, amely ragyogó példa legyen az otthoniak számára s akkor békés utón fog megtörténni a rendszerváltozás. Lovászy nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot. Budapestről táviratozzák, hogy a szerb kormány Linder Bélától megvonta a tartózkodási engedélyt s igy Baranyamegyét el kell hagynia. Ez a következménye is lehet — ha igaz — a Lovászyék fellépésének. Egy másik budapesti jelentés szerint Párisból antantmisszió érkezik, mely megvizsgálja a baranyai és pésci állapotokat és előkészíti ez országrész kiürítését. — Erdélyi László dr. írása a székelyek történetéről. Erdélyi László dr. magyar egyetemi tanárnak a „Székelyek története“ címen újabb írása jelent meg. Már 1918-ban is adott ki egy igen nagy kutatásra valló füzetet, mely a székelyek eredetének igen vitás kérdésébe hoz uj világosságot. Erdélyi László tudományos kutatásai abban összegezhetők.----n IM«III WIIII— MII IW HIHIIIII II III III I II "Iffl hogy a székelység az eszégel-bolgárok népébői ere- dett és külön nemzete, testvérnemzete a magyarnak A magyarral együtt ősi származása a volgai hun- nőktől való, tehát a néphagyománynak is igaza van mikor a székelyeket Attila népének tudja. Ez a nép o magyarok ésbolgárok összeütközései idején a fejedelmi család hadifoglyaiként került a magyarok táborába, hol rövidesen a szabadosok társadalmi rendjébe jutott, előcsatározó könnyű lovasságként alkalmazták, főképen a Dunántúlra telepítették, onnan telepedtek át aztán a mai Székelyföldre. Kina szomszédságúban alakult ki, agresszív és hóditó tulajdonsága: ellen kellett Kínának a maga hires határvédő falazatát is fölépítenie. Ezek az onujgonok, a kínai fal kikényszerítői voltak a hunn nép ősei, ebből a tőből fakad a magyar is, a bolgár is és a bolgárok egy nemzetsége volt az eszégel. A mai lakóhelyükre került székelyek aztán a szászok mintájáre jutottak autonómiához, 1459-ben pedig az erdélyi magyar, szász és székely nemzetek megkötötték jogaik és szabadságaik kölcsönös megvédésére a három nemzet unióját. Ebből az alap- ból fejlődött ki a székelyek külön országos állása, külön birtokjoga - és a királyi adományozásokat kizáró örökjoga, hadviselési kötelezettsége és adómentessége. Erdélyi tömören, szinte zsúfolt tömörséggel mondja el a székelyek különös történetét, folytonos szabadságvágyának folytonos min denbe való beleütközéséí. Az eredet kérdése, a szász autonómiából való. kifejeződés, a fiuleányok örök lésnek az Anjouk fiusiió adományozásai általánost fásaként való felfogása vitalételek a nagysulyu munkában, melyekre kívánatos, hogy hasonló komái* kutatások feleljenek. Kivált ebből a szempontbó: úgy kell tekintenünk az Erdélyi könyvét, mint e vitás kérdések megoldásának a leghathatósabb megindítását. És úgy a tudomány, mint a politika, min maga a szép történetü és nagy hivatottségu széket* nép csak köszönettel tartozhatik Erdélyinek, -hog* ezzel a nagy hatékonysággal nyúlt bele a székel* kérdésbe. —- Újabb magyar királyválasztási törekvések Budapestről táviratozzák: Politikai körökben nagyok;: jelentőséget tulajdonítanak az úgy nevezett szabad királyválság pártja akciójának, mely azzal a gondolattal foglalkozik hogy még a nemzetgyűlés uj ülésszakának összehívása előtt külön pártot alakítsanak. Számítanak a nemzetgyűlés többségére és felfogják szólítani a kormányt, hogy as alkotmányreviziót kibővitse. Kormánykörökben a tervet időelőttinek tartják. Kormánykörökben cáfolják a hirt, hogy József főherceg Olaszországba utazik. — A szolnokdobokavármegyei gazdasági ecryle romanizélása. A szolnokdobokavármegyei prefektus 3051—1920 sz. a. a vármegyei gazdasági egyesüle minden ingó és ingatlan vagyonát zár alá helyezi« minden jog ellenére. A szolnokdobokavármegye gazdasági egyesület ezelőtt 45 évvel alakult as állattenyésztés, növénytermelés és az általános gazdasági éirfokeknek társadalmi utón való előmozdítása céljábó . Az egyesület ' an hivatva a gazda- közönség érdekeit a hatóságok előtt képviselni, « sérelmekre orvoslást keresni a gazdaérdekeket szolgáló hatósági intézkedéseket támogatni, azok végrehajtásánál társadalmi utón közreműködni, a szakértelmet és a kisgazdák kereseti képességét előadásokkal, kiállításokkal, mintagazdaságok szervezésével tanfolyamok rendezésével fejleszteni stb. Az egyesüle az évi tagdijakból tartotta fenn magát és kiállításainak jövedelméből, valamint a tagok adományaiból szerezte be ingóságait, felszereléseit és házasíe'két A prefektus zár alá helyezte a gazdák magántulajdon képező vagyonát. Á szolnokdobokamegyei gazdákat ért sérelem orvoslása érdekében az Erdély Gazdasági Egylet elnöksége még augusztusban személyesen járt el Cudalbu föidmivelésügyi miniszternél, mindezideig azonban az Ígéreteken kívül egyéb semmi sem történt. Dr. Barbul Kelemen most arra a megállapodásra kényszeríti átiratával az egyesületet, hogy úgy az igazgatóválasztmány, mint az elnökség felerészből románokból választassák. Az egyesület hivatalos nyelvéül a románt is kötelezővé teszi, sőt kötelezi az egyesületet hivatalos közlönyének román nyelven való kiadására is — nem számolva a nyomdai költségekkel. Előírja a választmányba felveendő tagok névsorát, akik nem léven tagjai az.- egyesületnek, az alapszabályok szerint nem választhatók. Mindezt a megtartandó közgyűlésen vita nélkül óhajtja keresztül viteini a prefektus. Az egész magyar közönség csak súlyos elitéléssel fogadhatja a szol nokdobokamegyei prefektus eljárását. A szász kisgazdák zavartalanul folytathatják közérdekű működésűket, csak a magyar kisgazdákat fosztják meg erkölcsi testületeiktől. — A Habsburg-vagyont elkobozzák a csehek Prágából táviratozzák: A cseh kormány törvényjavaslato készített a Habsburgok csehországi vagyonának az elkobzásáról. A törvényjavaslat nemsokára nemzetgyülé: elé kerül.- — — ’Agyonlőttek egy ukrán miniszterelnököt Lembergből jelentik: Holubovics ukrán miniszterelnököt a bolsevikiek agyonlőtték. Az eset* részlete nem ismeretesek. Hogy melyik ukrán miniszter elnökről van szó és hol kormányozott, azt n.háj volna megéllapitaF5
