Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-21 / 14. szám

4. oldal.

Román újságírók kongresszusa

A cenzura és a sajtószabadság — Ujságiró- ház épül — Â nyomdai munkások és a román ujságirószindikátus

(Kolozsvár, jan. 20. Saját tud.) Kongresszusra gyűltek össze ma Kolozsvárra az erdélyi és bánáti román sajtó hivatásos újságírói, hogy külön szindikátusba tömörülve megalakítsák azt a szervezetet, mely hivatva lesz az újságírói érdekeiket és a sajtó- szabadságot megvédeni. A romén napilapok újságíróinak szervezkedését üdvözöljük mi is, akik már a múltból jól tudjuk, hogy e szervezettség a legerősebb biztosítéka a sajtó becsületes, célokat kitűző, vezetésre szánt munkájának. A kongresszuson tiltakozás hangzott el a cenzura ellen is és a kongresszus annak a szent vállalkozásának adott kifejezést, hogy a sajtó szabadságának megvédésében mindig elől fog járni.

A Banca Agrara épületében levő saját helyiségében tartotta meg első kongresszusát a „Sindicatul Pressei Romane din Ardeal“. A kongresszus elnökévé egyhangúlag J Agorbiceanut választották meg. Elnöki megnyitóbeszédében rámutatott Agar- biceanu a kongresszus jelentőségére. A román lapokat a múltban szinte kizárólag a romén politikai és társadalmi élet vezetői Írták. Alig volt még hivatásos újságíró Erdélyben. Két év alatt azonban megerősödött a román sajtó, aminek egyik eklatáns jele a mai kongresszus. A szerkesztőségekben most már szinte kivétel nélkül hivatásos újságírók ülnek. Ezután rámutat arra, hogy az állam nem köti képesítéshez az újságírói foglalkozást, annál erőteljesebb ellenőrzést kel: tehát gyakorolniok maguknak a hivatásos újságíróknak. Az újságíró feladata, hogy a közvéleményt irányítsa s erre úgy erkölcsileg, mint szellemileg mindig készen kell állnia. Ezt a célt szolgálja a most megalakuló Román Újságíró Szindikátus.

Üdvözli a magyar nyelvű sajtó képviseletében megjelent kollégáit s meggyőződése, hogy az állam javáért való munkásságban együtt kell haladniok a román és a magyar újságíróknak attól a céltól vezetve, hogy minden itt élő nemzet közös boldogulásán munkálkodjanak.

Paukerow Leonard számolt be az előkészítő bizottság munkájával, majd Dragu Juon, az eddigi anyagi eredményekről tett jelentést

Az Erdélyi és Bánáti Újságírók Központi Szervezete részéről Székely Béla ügyvezető-alelnök üdvözölte a kongresszust.

Rámutatott arra, hogy a magyar és a román újságírókat csak a nyelv választhatja el egymástól, meri a sajtónak egyforma feladata az általános haladásért küzdeni. Egyenletes, biztos, mindenüvé elható fényt kell kisugározzon magából a sajtó s nem szabad görögtüzes kivilágításra vállalkoznia, melynek lángját a gyűlölködés szítja. A román ujságiró-kongresszus első, legszentebb feladatának kell tekintse, hogy síkra szálljon a sajtó szabadságáért, melyet most a cenzura tart megkötve.

Agarbiceanu elnök megköszöni a magyar újságírók szervezetének üdvözlését és kijelenti, hogy a román sajtó munkásai kötelességük tudatában mindent elkövetnek, hogy a sajtó szabadságát megvédelmezzék. Hasonló szellemben szólalt fel Bolcas Lucian is, aki kijelenti, hogy a magyar nyelvű sajtó kiküldöttje nyitott kaput döngetett, mert a román újságírók tudják kötelességüket a sajtó szabadságának megvédésében.

Ezután a résztvevők névsorát állították össze. A kongresszuson mintegy húsz hivatásos újságíró vesz részt Arad és Nagyszeben román sajtója részéről még nem érkezett kiküldött.

Ezután az alapszabálytervezet felolvasására tért át a kongresszus. Különösebb vitát az ujságiró- otthon felállításának kérdése provokált.

Vlaicu bankigazgató, a budapesti román likvidáló bizottság egyik vezetője kijelentette, hogy a likvidáció felytán a budapesti Országos Újságíró Egyesület brassói telke a most megalakuló román szindikátusé lesz. (Ez az értesülés mindenesetre téves, mert a likvidálás folytán az Országos Egyesület vagyona kvóta szerint az itt élőmagyar újságírókra száll, akik az egyesület tagjai voltak, ezt a vagyont összegyűjtötték és annak megszerzésében munkálkodtak.) Elhatározzák, hogy központi könyvtárt és fogyasztási szövetkezetét létesítenek.

Külön vitát provokált a nyomdai munkásokkal való együttműködés kérdése is. A most megalakuló szindikátus ugyanis alapszabálytervezetének egyik pontjában célul tűzte ki magának, hogy szervezetébe bevonja a nyomdai munkásokat is, valamint a kiadóhivatali alkalmazottakat, akik külön szakosztályt alakítanak. Albani Tiron és mások felvilágosítják a kongresszust, hogy a nyomdai munkásoknak önálló, nagyszerűen kiépített szervezetük van már, mely nagy gazdasági és erkölcsi erővel rendelkezik. Végül is elfogadják ezt a pontot, de kimondják a nyomdai és a kiadóhivatali munkásokkal való szolidaritásuk szükségességét.

A kongresszust tegnap folytatták. Szerdán este a román nemzeti színházban estélyük volt a román újságíróknak, tegnap este pedig nagyszabású álarcosbált rendeztek, melynek jövedelme szintén a romén ujságiróház felépítésére szolgál,

Az alapszabály elfogadása után megválasztották a tizenkét tagú választmányt, majd az indítványokra került a sor. Elfogadták azt az indítványt, hogy a kormánytól kérni fogják a román sajtótörvénynek a kiadók és az újságírók jogviszonyát szabályozó magyar résszel való kibővítését. Kérik továbbá, hogy sajtóperekben kizárólag az esküdt- bíróság Ítélkezhessen.

OC5

Az erdélyi színészek nyugdija

Janovics budapesti útja — Â kolozsvári színház uj darabjai

(Kolozsvár, Saj. tud.) Janovics Jenő dr., akinek oroszlánrésze van az erdélyi magyar színjátszás létének biztosításában, tovább is mindent elkövet, hogy a színészet művészi és szociális útját biztosítsa. Az igazgató számos függő kérdés rendezése céljából most két hetet Budapesten töltött s utjának eredményéről a következőket mondotta munkatársunknak :

— A békeidőben minden hónapban többször is fel kellett mennem Budapestre, meri hiszen nem is képzelhető, hogy itt magyar színházakat iehessen vezetni a magyarság művészi központjával való sürü érintkezés nélkül. A mult év augusztusában voltam legutoljára Pesten s igy a színház és az erdélyi szinészegyesüieí dolgai is nagyon összetorlódtak.

— Mindenekelőtt tisztázni kellett az itteni nyugdíjasok helyzetét. 79 szinészegyesületi, 12 nemzeti színházi és egy operaházi nyugdíjas van a Romániához csatolt területen. Ezeknek nyugdiját és segélyét eddig tisztán az én iniciativámbói és részben a saját pénztáramból, az utóbbi hónapokban pedig az Erdélyi és Bánáti Szinészegyesület segítségével magam fizettem két év óta. Ezeknek a helyzetéi kellett tisztáznom és biztosítani kellett, hogy továbbra is megkapják nyugdijukat. Ez teljes mértékben sikerült is, úgyhogy a szinészegyesület 79 nyugdíjasa január 1-től már 30 százalék nyugdíjemelést is kap.

— Rendezni kellett a Romániában működő színészek helyzetén is. Goga Oktávián rendelete, mely megszakított minden összeköttetést köztünk és a Magyar Szinészegyesület között, uj helyzetet teremtett, nekem tehát kötelességem volt biztosítani az itt működő ötszáz magyar színész művészi és szociális érdekeit a Goge -féle rendelet által kijelölt keretek között. Ezt is teljes sikerrel végeztem el, úgyhogy az itt önfeláldozó munkát végző színészeinket semmiféle veszteség vagy hátrány nem fogja érni, sem művészi tekintetben, sem a nyugdíj- kérdésben. Remélem azonban, hogy a Budapestre készülő román gazdasági bizottság a likvidálás során megfogja állapítani, hogy a magyarországi nyugdíjintézet tisztára magánjellegű biztositótársulat s akkor remélhetőleg megfogják engedni, hogy annak tagjai lehessünk.

— Végül a tantiémek kérdését rendeztem és uj darabokat is vásároltam. Ezek a következők: Molnár Ferenc Hattyúja, Szenes Béla Buta embere, egy francia bohózat: Mi ketten, Gilbert operettje a Hermelines nő,. Strauss Oszkár két operettje, a Bucsu-keringő és a Bálkirálynő, A szerelem királya- c mü operett, Szilveszter, Marton Géza operettje, Jussy Bernadsky operettje és Nádor Mihály Offen- bachja, zenéjét Nádor Offenbach szerzeményeiből állította össze.

— Uj gyorsvonati csatlakozások a Budapest— Bukarest-i nemzetközi vonathoz. Megemlékeztünk már a Bécs—Bukarest között közlekedő polgári gyorsvonat forgalomba helyezéséről. A -nemzetközi polgári gyorsvonat azonban forgalmi akadályok miatt nem indult ki a kitűzött időben Bécsből. Az első szerelvény csak szerdán indult el Budapest, illetve Bukarest felé. Ez az első szerelvény ma éjjel 11.31-kor érkezett Tövisre. Az első Bécsbe menő nemzetközi polgári gyorsvonat pedig 23-án' fog először Bukarestből kiindulni. A nemzetközi gyors forgalomba helyezésével kapcsolatosan a CFR kolozsvári igazgatósága utasítást küldött az illetékes állomásfőnökségnek a nemzetközi polgári gyorsvonat személy- és podgyászszállitására vonatkozólag. Az utasítás szerint hat állomáson van csak jegyárusítás: Bukarest, Ploeşti, Arad, Tövis, Budapest s Bécsben. A három fővárosban az állomási jegypénztárokon kívül a városban is válthatók jegyek. Bukarestben a hálókocsi jegyárusító ügynökségnél, Budapesten a MÁV. jegykiadóhivatalánél, Bécsben pedig a Kärtnerzing-utca 11. szám alatt levő jegy- árusitóügynökségnél. A jegyek 24 órával az indulás előtt válthatók meg. Á jegyek számozottak s meghatározott ülő helyre szólnak. Az utazni szándékozóknak az állomáson legalább egy órával hamarább meg kell jelenniük podgyászukkal, hogy a vonat indulása előtt a szükséges formalitások, útlevél, podgyászvizsgálat kényelmesen elvégezhető legyen. A nemzetközi polgári gyorsvonaton áruszállités nincs megengedve. A nemzetközi gyorsvonat forgalombahelyezésével kapcsolatasan a CFR. igazgatósága egy Nagyvárad—Tövis között közlekedő gyorsvonat forgalombahelyezését is elhatározta. Az uj gyorsvonat 23-án fog legelőször Nagyváradról kiindulni. E gyorsvonat hetenként háromszor közlekednék és pedig: Nagyváradról indul Tövisre hétfőn, csütörtökön és szombaton. Tövisről az ellenvonat indul héiton, szerdán és pénteken. A vonatok úgy menetkor, mint jövetkor közvetlen csatlakozást nyernek a nemzétközi gyorssal. Menetrendjük is ennek megfelelőleglett megállapítva. Nagyváradról indul délben 2 óra 9 perckor, Kolozsvárt van 6 óra 17 perckor, Tövisre érkezik 9ói8 12 perckor. — A nemzetközi gyors pedig 9'31-kor indul tovább Bukarest felé. Tövisről Nagyvárad felé 8'20-kor indul, mig a nemzetközi gyors 7'36-kor érkezik Tövisre s igy össze-vissza csak 46 percet kell a Kolozsvár, illetve Nagyvárad felé menni akaróknak várniok. A gyors Kolozsvárra 1117-kor érkezik. Nagyváradon van délután 3'50-kor. A Nagyvárad s Tövis között közlekedő újonnan beállított gyorsvonat közvetlen csatlakozást nyer a Szatmár s Nagyvárad között közlekedő személyvonattal is. Érdekelni fogja a közönséget a kötőit megállapodás ama rendelkezése, mely szerint egy közvetlen kocsi is jár ezen újonnan forgalomba helyezett gyorsvonattal Nagyvárad és Bukarest között, melyet Tövisen kapcsolnak át a nemzetközi gyorsvonathoz. A jegyek Bukarestig menetkor a nemzetközi gyorsra is bármely állomáson megválthatók.- Vázsonyi mégis visszatér Budapestre. Budapesti tudósítónk jelenti: Csütörtökön a demokrata párt egy küldöttsége Badenba utazik Vázso- nyiért. Vázsonyi a küldöttséggel együtt tér vissza Budapestre.

— Tiltakozás a szász tisztviselők elhelyezése ellen. Nagyszebenből jelentik: A nagyküküllővár- megyei szász nemzeti párt tiltakozó gyűlést hívott össze, melyen a következő határozatot hozta: A szász tisztviselők áthelyezése és szolgálattól való felmentése a szász lakosság minden körében a legnagyobb méltatlankodást váltotta ki. Ez támadás a törvényesen szabályozott önkormányzat ellen és nyilvánvaló, hogy a tisztviselők elhelyezése csupán csak türelmetlen pártpolitikai szempontból történhetett. A tisztviselők kitűntek hűségükkel, megbízhatóságukkal és becsületességükkel és minden faji különbség nélkül a nemzet javát célozták és Nagykü- küllővármegyét az ország mintavármegyéjévé avatták. Követeljük tehát, hogy a törvénytelen intézkedéseket másítsák meg és állíttassák helyre a törvényes állapot, mert a törvénytelen cselekedetek a népben minden bizalmat megdöntenek.

— Az „Ifjúság“ — a „Napkeletinek. A dési ref. gimnázium Czakó Zsigmond önképzőköre „Ifjúság" címmel folyóiratot ad ki, melynek első számát most küldötlék meg a „Napkelet“ szerkesztőségének. A dési gimnázium légkörében még él az erdélyi magyar lanügy emberszeretetre és emberi szabadságra nevelő ősz bajnokának. Körösi Györgynek a szelleme, erre vall a kis folyóirat bevezetőcikke, mely az emberi és irói szabadság kiegyenlítő és magasabb harmóniákba lendítő uj erdélyi bajnokának, a „Napkeletinek szól s amelyet ezzel az ajánlással küld meg a szerkesztőség a „Napkelet“ szerkesztőinek : „Üdvözöl a te nagyon kicsiny testvérkéd: az „Ifjúság“. A kicsiny teslvérfüzetet szívből fakadt bevezetőirása pedig igy szól:

„A „Napkelet"-nek! A mi ifjúságunk olyan, mint az egyszeri királyfi, aki kezébe vette a vándorbotot és elment messze, a boldogságot keresni. Ment hegyen, völgyön, árkon, bokron keresztül, mig sok viszontagság után elérkezett a halál országába. A halál nem az az ijesztő csontváz volt, amilyennek festik. Pirosarcu, szelíd humoru, ezüstöshaju és cifrán pitykézett feketegubás embert talált ott a királyfi. Elfáradt testéi ölébe fektette, lázas homlokát jóságosán vonta keblére és kérges tenyerével a haját simogatta meg. S ettől fehér lett a királyfi szöghaja. Ifjúság !... Mi lett belőlünk ?

Hajunk fehér, homlokunk redős, kezünk remeg és szemünknek oly bágyadt rezgése van, mint a kialvó parázsnak. Nemes arcunkról hova tűntek a rózsák, mik azelőtt tűzzel virítottak? Hová lett a napfény, az élet és a mosolygó égbolt? Elpirulunk... Azt mondjuk, hogy a nagy vihar mindezeket egyszerre egy csapással törülte le . .. hogy a félelem, az önzés és az élvezetvágy mindent kiölt belőlünk, hogy a Bűn dögvészes lehellete megmórgezie a lelkünket ... De nem! Nem! Nem! Nem igaz! Kezünkbe vesszük a vándorbotot és megyünk az utón, ahol a tövis és a rózsa egyformán terem! Szép az ut, keletre viszi az alkotni vágyó lelket; szembe a felkelő nappal, ahol tüzes — aranyos minden, ahol a lélek megfürdik és uj ruhát ölt. Miit szólsz mindezekhez, „Napkelet“ ? Ugye azt, hogy „Menj fehér hajú ifjúság; bátran, előre azon a csodás utón. Viharvert lényed fürödjék meg az aranyos fényben; öltsön uj ruhát és zománca vegyen fel friss rózsákat! Ugye, ezt mondod Napkelet ?“

— Fényes Lászlót nem bocsátották szabadon. Budapestről táviratozzék: Az ítélőtábla ma foglalkozott a Tisza-pör három vádlottjának a vizsgálati fogság fenntartása ellen beadott felfolyamodásával. Fényes László, Gaertner és Lengyel László adtak be felfolyamodást, a táblánál együttesen tárgyalták s elutasították. A táblai döntés annyiban keltett meglepetést, mert a Fényes László szabadonbocsátását valószínűnek tartották.

Péntek, 1921. januárius 21.