Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Szombat, 1921 januárius 1. 5 mozdítania a parasztoknak a rend eszméire való oktatását. Erősítené és fejlesztené a termelés foko­zását célzó parasztszövetkezeteket, végül figyelem­mel kisérné az uj agrártörvényeket, különösen a nagybirtokok felosztását. Fontos ugyanis, hogy ezek a reformok ne csak a paraszt termelőkre legyenek hasznosak, hanem a társadalom többi osztályaira nézve is. A nyáron Berlinben gyűlést tartottunk, amelyen holland, magyar és osztrák delegátusok vettek részt. A gyűlés elhatározta, hogy nemzetközi parasztfede- rációt fog teremteni 8 azonnal érintkezésbe lép a semleges államok parasztjaival. Az internacionálé központját Bécsben kell felállítani és pedig nemcsak ennek a fővárosnak földrajzi fekvése miatt, hanem főleg azért is, hogy valamit teremtsünk azon a he­lyen, amely évszázadokon át a Habsburg-birodalom központja volt. Mihelyt Bécsnek nemzetközi fontos­sága lesz, az osztrákok nem fognak Németország­hoz csatlakozni kívánni és a Habsburgok híveinek kísérletezése is nehezebb lesz. Az osztrák kancellárnak, akit alpesi parasztok pártja emelt kormányra és Bulgária követének rész­vétele a Heim tiszteletére rendezett tüntetésen bizo­nyítja, hogy mily nagy érdeklődéssel kísérik egyes háborusujtotta áiiamok a zöld internacionálét. A paraszt- és eilenforradalmas erők szervezése Euró­pában olyan probléma, melyet Wrangel veresége s általában a keieti események égetően aktuálissá lesznek. Franciaország nem ignorélhatja ezt a mozgalmat. **&*+***##&*&*>****! Egy éw története Boszástioló a wilcge&eményekí'öl 1920 január 1—15. Az uj év megindulása pil­lanatában a legmagasabb fórum a nagykövetek tanácsa. A kormányelnökök tanácsa (a legfőbb ta­nács) befejezte volt első ülésszakát és január ele­jén előkészületek történnek uj összeülésének elő­készítésére. — O’Grady és Litvinov tárgyalásaik második fázisát kezdik Koppenhágában ez angol­orosz kereskedelmi összeköttetés felvételéről. Cle- menceau kijelenti, hogy Oroszországot „szeges drót­kerítéssel“ kell körülvenni a bolsevizmus terjedésé­nek megakadályozására. — Lloyd George kifejti az uj Home Rule javaslat alapelveit. Írországban siker­telen merénylet French alkirály ellen. — Bulgáriá­ban bolsevista szellemű hadosztályok fellázadnak. A kormány ostromállapottal fojtja el a kommunista zavargásokat. — Amerika visszavonul a főtanácstól. Wiisont a szenátusban vereségek érik. — A magyar békeküldöltség Párisba érkezik. — A lengyelek elő­nyomulnak Ukrajnában. — A főtanács összeül és Vilmos császár kiadatásáról, a háborús vádlottak­ról tárgyal és kidolgozza az angol-francia-amerikai szövetség tervét. — Szerb-olasz feszültség. Badoglio olasz tábornok ultimátumot intéz d’Annunziohoz, de sikertelenül. Január 15—31. A német béke és a népszövet­ségi egyezmény hatályba lép. A főtanács az Adria- kérdésrői tárgyal. — Egyiptomban erős független­ségi mozgalom. — 15-ikén a magyar bákede'.egá- ció átveszi a békefeltételeket. — A népszövetségi tanács aiakuló ülést tart. — A cseh papság elsza­kad Rómától és nemzeti egyházat alapit. — A fran­cia elnökválasztáson Ciemenceauva! szemben Descha- nelt választják meg. Clemenceau lemond, utóda a miniszterelnökségben Miilerand. — Kolcség veresé­get szenved — Hollandia megtagadja a császár kiadását. — Apponyi otthon beszámol a békefelfé- telekről. Gyásznap Magyarországon. Február 1—15. A németek kérik, hogy ne kö- teleztessenek a háborús vádlottakat az antantnak kiadni, hanem német bíróság ítéljen fölöttük. — De- nikiH veresége után’Kons'.antinápolyba menekül. — A magyar delegáció haladékot kér február 12-ikéig. — Kolcságoí és vezérkarát a szovjetcsapatok elfog­ják. Az orosz-ukrán szovjetek államfederációban egyesülnek. — Törökországban a választások után a képviselők összeülnek és ellenkormányt alakíta­nak. — A nagyköveti tanács Magyarországhoz jegy­zéket intéz, amelyben megtiltja a Habsburgok vissza­hívását. — Az orosz kormány békeajánlaíot tesz Lengyelországnak. — Németország és az antant közt a bűnösök kiadása ügyében folyik a vita. Vé­gül redukálják a listát és beleegyeznek a németek kérésébe. — A főtanács Londonba teszi ét szék­helyét. Február 15—29. Apponyi átadja az előzetes vá­laszt és haladékot kap. Összeül a magyar nemzet­gyűlés. — A főtanács a török békefeltételekről tár­gyal. — Renner osztrák kancellár kijelenti, hogy Ausztria ragaszkodik a nyugati magyar vármegyékhez. Március 1—15. A csehszlovák, jugoszláv és ro­mán kormány együttes eljárást határoz Magyaror­szág ellen és közös jegyzékben felelnek a magyar megjegyzésekre. — Oroszország békejavaslalot tesz szomszédainak, köztük Romániának is. Az orosz kérdésben Franciaország és a többi hatalmak kö­zött az ellentét erősödik. — A magyar külügymi­niszter jegyzéket intéz Ausztriához és a nyugati ma­gyar megyék sorsának megegyezés utján való ren­dezését kéri. Negatív osztrák válasz. — Franciaor­szágban tárgyalják a Caillaux-pert. — Bulgáriában ostromállapot, bombamerényietek, robbantások. — Az amerikai szenátus sorra fogadja el a Wilson el­lenfelei által javasolt fenntartásokat. — Antantcsa­patok megszállják Konstantinápolyi. — A nagykö­veti tanács tárgyalja a magyar békét. Apponyi el­lenjavaslatait visszautasítja. — Németországban Kapp puccsot kísérel meg a hatalomnak a militaristák kezébe juttatására. Utcai harcok és nagy zavarok. A munkásság általános sztrájkja letöri a puccskí­sérletet. A Ruhr-vidéken tanácskormány alakul. Márc. 15—31. Konstantinápolyban az antant letartóztatja a vezéremberekeí. Az angolok meg­szállják Imidet és Kisázsia partjait Thráciában. Zsaffer Tejár, AnatóÜáben Musztafa Kemál szer­vezik az ellenállást. — Írországban Írek és angolok közt harcok, merényietek. — Az egyiptomi törvény- hozás követeli Egyiptom függetlenségét. — Apponyi 27-én, hazautazik. Apr. 1—15. A dán király megvonja Zale mi­niszterelnöktől a megbízást, mire a nép általános sztrájkkal felel az alkotmánysértésre. Nagy köztár­sasági agitáció folyik, a király kénytelen a fővárost elhagyni, mindazonáltal békés megegyezés jön létre. — Lengyelország közli, hogy tárgyalni hajlandó az oroszokkal, a tárgyalási helyben azonban nem tudnak megegyezni. — A német kormány ultimá­tumot küld a Ruhr-völgyi vörös kormánynak és csapatai benyomulnak a semleges területre. — A keleti államok varsói konferenciáján a- lettek és esztek békét kötnek Oroszországgal. Lengyelország harcias szándékaival magára marad. — Musztafa Keinél kihirdeti a harcot. — Minthogy a Ruhr-völgy semleges terület volt és a német csapatok mégis benyomultak, a franciák szövetségeseik megkérde­zése nélkül megszállják Frankfurtot és más német városokat, ahol a francia fekete katonaság garáz­dálkodik. — Súlyos konfliktus Franciaország és szövetségesei közt. — Írországban zavarok. Apr. 15—30. San-Remoban a főtanács a német leszerelésről és a török kérdésről tárgyal. — Szer­biában köztársasági mozgalom; véres tüntetés Belgrádban. — PetÜura ukrán ellenforradalmi tá­bornok és Lengyelország szövetkeznek. Máj. 1—15. Lengyelország a német határon titokban mozgósít, majd hirtelen támadást kezd Oroszország ellen. — G-ikán átadják a magyar de­legációnak a végleges békefeltételeket. — Moszkvai csapatok elfoglalják Bakut. Gyors lengyel előnyo­mulás. A lengyelek 7-ikén bevonulnak Kievbe. Egész Oroszország nemzeti harcra készül. A török nacionálisták és oroszok szövetkeznek. Máj. 16—31. Megkezdődik az orosz ellentáma­dás. 14-ikén az oroszok 72 verszínyi szélességben áttörik a lengyel frontot. 22-ikén már Boriszov előtt állanak és több helyen átlépik a Berezinát. A len­gyel kormány békét kérő jegyzékről beszél. — Ap­ponyi lemond a delegáció vezetéséről. 28-ikán a kormány bejelenti a nemzetgyűlésen, hogy elhatá­rozta a békeszerződés aláírását. Jun. 1—15. Musztafa Kemál megveri a konstan­tinápolyi kormány csapatait és a görögöket Szmir- nába szorítja. A görögök benyomulnak Thráciába. Szíriában lázadás a francia megszállók ellen. — Lengyel ellenoffenziva kezdődik, amelynek kezdet­ben sikerei vannak, minek következtében a lengye­lek békekészsége véget ér. Az offenziva azonban hamar megtörik, és a lengyel kormány megbukik.— 4-ikén Benárd Ágoston munkaügyi miniszter aiáirja a magyar békeszerződést. Magyarországon gyász­nap. — Gioliiti miniszterelnök lesz. — Albániában lázadás. Esszád pasát meggyilkolják. — A lengye­lek Ukrajnában is visszavonulnak. Az oroszok Zsi- tomirnál újból áttörik a lengyel frontot és Kievet visszafoglalják. — Németországban Fehrenbach.alakit kormányt. <? Jun. 15—30. Miilerand és Lloyd George Bou- logneban előkészítik a spaai konferenciát. Engedélyt adnak a görögöknek, hogy háborút kezdjenek a török nacionálisták ellen. — Magyarországot a nem­zetközi munkásság blokád alá helyezi. — Az olasz csapatok kivonulnak Albániából. Jul. 1—15. A szövetségesek Spaaban elsőizben tárgyalnak a németekkel. A német leszerelés határ­idejét 1921. jan. 1-ig kitolják. — Musztafa Kemál az előnyomuló görögökkel szemben visszavonulási taktikát kezd. — Renner osztrák kancellár ideig­lenes kormányt alakit. — Perzsia északi részén kommunista forradalom. Kucsuk kán kommunista csapatai előnyomuínak. — A lengyel csapatok min­denütt visszavonulnak. Az oroszok nagy eréllyel támadnak; Mohilevpodolszkot, Rovnót elfoglalják és Proskurovná! áttörik a lengyelek frontját. Len­gyelország kis és nagy szövetségeseitől segítséget kér. — Keletporoszországban népszavazás, mely a tar­tomány hovatartozandóságáról nagy többséggel Németország javára dönt. Jul 15—31. A lengyel, visszavonulás menekü- lésszerü jelleget ölt. A lengyelek Vilnát kiürítik, az oroszok elfoglalják Minszkeí. — Lengyelország a nyugati államok közvetítését kéri. Grabszky mi­niszterelnök kijelenti, hogy Lengyelország enged­ményekre hajlandó. — Spaaban a szövetségesek a szénkérdésben ultimátumot küldenek a németek­nek és megszállással fenyegetőznek. A németek kénytelenek az engedményt aláírni. A kárpótlás kérdését uj konferenciára halasztják. — Írországban utcai harcok. — Dubnó többször gazdát cserél, végül is az oroszok kezén marad. Az oroszok el­foglalják Grodnót, Baranovicsot és átkelnek a Zbruczon és a Nyemenen. Anglia közvetítő jegy­zéket küld az orosz kormánynak, ez azonban a közvetítését elutasítja, mert Anglia is hadviselő fél. Az orosz csapatok elérik a porosz határt. Varsóban óriási pánik. Lengyelország most már közvetlen kér fegyverszünetet. Varsóba francia katonai misszió érkezik a harc további vezetésére. Délen Wrangel felhasználja az orosz hadsereg elfoglaltságát, elő­nyomul és elfoglalja Chersont. — Oroszország béke­ajánlatot tesz Romániának. — Drinápolyt védi a lakosság a benyomuló görögökkel szemben. — Bou- logneban a nagyhatalmak- tárgyalnak egy orosz békekonferencia lehetőségéről, amelyet Miilerand feltételei meghiúsítanak. Aug. 1—15. Az orosz csapatok Varsóhoz kö~ zelednek. Egész Keletgaiicia orosz kézen van. Fegy­verszüneti tárgyalások indulnak Baranovicsban, ki­tűnik azonban, hogy a lengyel delegátusoknak nincs meg a kellő meghatalmazásuk. A tárgyalások ezért megszakadnak. — A második internacionálé megszün­teti a bojkotolt Magyarország ellen az általános helyzetre való tekintettel. — A diplomácia elhagyja Varsót, melytől az orosz lovasság 25 kilómélernyire áll. A lengyelek uj békeajánlatot tesznek. Bresztli- tovszkot az oroszok beveszik. Weygand francia tá­bornok veszi át a lengyel hadsereg vezetését. — Az orosz kormány békeajánlatot tesz Romániának. A román váiasz szerint nincs háborús állapot Romá­nia és Oroszország között, tehát nincs szükség bé­ketárgyalásokra. Aug. 15—31. Orosz felvonulás Varsó és Lem­berg ellen. Délen az orosz előnyomulás megáll. Len­gyel ellenoffenziva indul, aminek következtében Varsó és Lemberg felszabadul. 17-ikén Minszkben megkezdődnek a békeiérgyalások, a lengyeleket azonban sikereik követe ikké tették. A francia kor­mány elismeri Wrangel kormányát. — Csehszlovák- jugoszláv tárgyalások indulnak biokk]alakitása iránt. — Északon is lengyel ellenoffenziva indul. A len­gyelek elérik a Bug-Nazev vonalat, majd szünet áll be "offenzivájukban Wrangel is offenzivát kezd. — Kamenevnek, akit az angol kormány propagandá­val vádol, el kell hagynia Londont. Szept. 1—15. Keletgaliciét az oroszok kiürítik; a lengyel offenziva ellanyhul. Lengyelország uj békeköveíelésekkel lép fel. A lettek és litvánok tá­mogatják az orosz hadsereget. Minszkből Rigába te­szik át a béketárgyalásokat — Románia uj béke- ajánlatot kapa moszkvai kormánytól. — Olaszország­ban a munkásság megszállja, a gyárakat. — Mac Sweeney éhségsztrájkja. — Deschanel francia elnök balesete következtében lemondj— Az aix-les-baini találkozó szabadkezet biztosit az antantkormányok­nak az orosz politikában. Sţept. 15—30. Több ponton orosz offenziva, mi­nek folytán komolyodik a lengyel békevágy. A len­gyelek visszafoglalják Tarnopolt, Bródít, Dubnót. — Take lonescu körútja Európában a kis antant meg­alakítása végett. — Lengyel-litván harcok. Bokhará- ban kikiáltják a szovjetköztársaségot. — Az olasz kormány ígéretet tesz a munkásság üzem-ellenőr­zési jogának törvénybe iktatására, mire a munká­sok kiürítik a megszállott gyárakat. A parasztság több tartományban felosztja a nagybirtokokat. Okt. 1—15. Az osztrák nemzetgyűlés elfogadja az uj alkotmányt. — Az oroszok nagy engedmé­nyeket tesznek, mire megkötik a fegyverszünetet. Zeligovszky lengyel tábornok megszállja Vilnát, amiért Litvánia a népszövetséghez fordul. — An­gliában nagy bányászsztrájk, mely megegyezéssel ér véget. — A klagenfurti népszavazás Ausztria javára dönt, mire jugoszláv csapatok megszállják a várost, a nagykövetek erélyes fellépésére azonban kény­telenek kiüríteni. — Oroszország Romániának béke­tárgyalásokat ajánl, amelyek alapja Besszarábia sorsának népszavazás utján való rendezése volna. Okt. 15—31. Krasszin tárgyalásokat kezd az angol kormánnyal a foglyok kicseréléséről. — A görög király meghal. — Az antanthatalmak egyezménye Besszarábiát véglegesen Romániának adja. A legutóbbi két hónap eseményei még a kö­zönség emlékezetében vannak. Legfontosabb ese­mények a magyar ratifikálás, a görögországi bonyo­dalom, az ir szabadságharc és a brüsszeli kon­ferencia. 9-----------------------------------------------------------—IS IPOS JENŐ BLÚZ. RUHA és RÖVIDÁRU ÜZLETE, Kolozsvár, Mátyás király:tér 13 szám. elsőrendű női fehérnemű kapha tó | Hajójegy iroda Hoiozsuarf Holland America Linie lndulás Kolozsvárról min. LAZAROV1TZ ügynökség den hét kedd és péntekén. | CLUJ, Mátyás-tér 7. szám, Utazási időtartam Kolozs- Jj Városi menetjegyirodában. vár—New-York 15 nap. | Hajójáratok ezenkívül: Argentiniában, Canada \ és Délamerikában. Amerikai útlevelek láttámé- ; zására felvilágosítással szolgál a hivatal. \

Next

/
Thumbnails
Contents