Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-04 / 2. szám
4. om. Kedd, 1921. fanudrhis 4. tiz utódállamok védekezése a boisevizmus ellen Magyarország együttműködése az utódállamokkal — Magyar diplomácia Bukarestben (Kolozsvár, januqrius 3.) A legutóbbi jelentésekből az a tény kerül előtérbe, hogy Magyarország lassankint megtalálja a külpolitikai orientációt vala- nennyi utódállammal. A közvetlen postaforgalmat elvette Csehországgal is; követsége rövidesen útban esz Bukarest felé. Párisban komolyan tárgyalnak arról, logy Magyarországgal szemben nem szabad az izo- áltság politikáját folytatni, sőt fel kell venni vele minden érintkezést, egyöntetű eljárással kell bekapcsolni minden mozgalomba, mert ez európai szükségesség. Mai távirataink a következő» : Utódállamok szövetsége Magyü"országgai a bolsevizmus ellen (Budapest, januárius 3. Dtü.) A kormány tagjai újévi üdvözlésre megjelentek a kormányzónál. Teleki miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány legfőbb célja a gazdasági megerősödés és a szociális nyugalom helyreállítása. A kormányzó válaszában hangsúlyozta, hogy keresni fogják szomszédjaikkal a megértést és ugyanerre számítanak is; külpolitikánk alapja — úgymond — a külállamokkal való jóvi- Bzony ápolása és fejlesztése lesz. Az újévi kormányüdvözlésekkel kapcsolatosan egyébként budapesti tudósítónk a következőket jelenti : Teleki Pál üdvözölte a kormányzót. Horthy Miklós hangsúlyozza, hogy az osztrákokkal őszinte baráti viszonyt lehetne fenntartani. Konstatálja, hogy a magyar üggyel szemben több állam határozott rokonszenvet érez. A magyar belpolitikának legfontosabb kérdése a konszolidáció és a gazdasági helyzet megerősödése. A miniszterelnököt pártja nevében Hermann képviselő üdvözölte, a miniszterelnök a.következőket mondotta: — Legfőbb feladatunk a pénzügyminiszter pro- grammjának végrehajtása. A munkásságot fel kell karolni és a nemzeti eszme útjaira átvezetni. Az amnesztia a feledés fátyolét borítja a félrevezetett emberek dolgaira. Az amnesztia Pécs és Baranya vármegye lakosságára is vonatkozik. Külföld magyarjait — úgymond — most hátunk mögött érezzük és nem látunk benne különbséget, hogy kit hová állított a sors. A nemzeti egységet nem az erősíti meg, hogy mind ideszaladunk kis országunkba. A nemzeti egységet még legtávolabbi külföldön, Amerikában élő magyarokban is csak közös kultúrával tarthatjuk fenn. Kultúránk legfőbb javunk, melyet tőlünk elvenni nem lehet. Amikor mi kulturális közösségünkről beszélünk, abban nincs semmi agresszivitás, hiszen minden nemzet kulturális egységének megteremtésére törekszik. A miniszterelnök ezután gazdasági kapcsolatok felvételéről beszél és hangsúlyozza, hogy e tekintetben is a kormány a kiengesztelődés terére akar lépni. (Becs, jan. 3.) A „Neue Freie Presse“ párisi tudósítójának Traznovszky párisi követ kijelentette, hogy a bolsevizmus kiujulását Keleteurópában, ha a polgári kormányok között megegyezés nem jön létre, lehetségesnek tartja. E veszedelemmel szemben a párisi követ és az utódállamok megbízottai államaiknak azt ajánlották, hogy állapodjanak meg Magyarországgal közvetlenül minden kérdésben. E lék iP0lga]rk°F^^yf0ní08ságunak jelentetA nyugatmai:jlroÍ^a|í vármegyék sorsa (Becs, jan. 3. Dtü.) A bécsi lapok illetékes francia körökből nyert információ alapján közük, hogy a nagykövetek tanácsa véglegesen elhatározta, hogy a saintgermaini békeszerződésben Ausztriának Ítélt nyugatmagyarországi területek Ausztriának átadandó k. Az átadás végrehajtásával a soproni nemzetközi bizottság lett megbízva, amelyet utasítottak, hogy terjesszen be sürgősen jelentést, hogyan lehat- séges az átadás mielőbbi effektuálása. Magyarország nem von össze csapatokat —* a román határon (Bécs, jan. 3. Dtü.) ,Grátz Gusztáv magyar követ kijelentette a „Reichspost“ tudósitójának, hogy mindazon hírek, amelyek magyar csapatmozdulatokról a román határon beszélnek, teljesen alaptalanok. Ilyen csapatmozdulatok, vagy csapatkoncentrációk sohasem léteztek. (Páris, jan. 3. M. T. I.) A párisi lapoknak Románia ellen irányuló magyar csapatösszevonásról szóló hirt az „Eclaire“ energikusan megcáfolja. Rámutat arra, hogy a budapesti francia ügyvivő személyesen őrizhet ellen minden katonai mozgolódást, Az „Eclaire“ prágai táviratot közöl, amely szerint Magyarország magatartásában nem található kifogásolni való. Január 20-án érkezik meg a magyar* delegáció Bukarestbe (Budapest, jan. 3.) Január 20-án négytagú ma- fyar delegáció utazik Bukarestbe, amelv a koniiw'iir^iaMiMMBBSAiaaisaawMMgeaaMWMWBwaeiflLriB'iniwiWi n zulátus, illetve követség felállításáig az ügyeket intézni fogja. A román követség ideérkezését január végére várják. Trifu főkonzul a jövő hét végén Bukarestbe utazik működéséről beszámolandó. Vele utazik Szilass Emil magyar alkonzul, hogy a bukaresti magyar követség számára lakást szerezzen. (M. T. I.) Magyarország bekapcsolódik a nemzetközi postaforgalomba (Budapest, jan. 3.) A mai nappal megkezdődött a postaforgalom Magyarország és Csehszlovákia közölt. (Budapest, jan. 3.) Január 4-én ismét megindul a személyforgalom a MÁV. összes vonalain.) Fellépett Erdélyben az álomkór Különösen vasutasok közt terjed — Eddig egy haláleset és negyven megbetegedés fordult elő — Orvosok a betegség tüneteiről és lefolyásáról (Kolozsvár, jan. 3. Saját tud.) Mintegy tiznap- pal ezelőtt az államvasutak személyzete körében tömeges megbetegedések fordultak elő, amelyeknek tüneteivel szemben tanácstalanul állottak a betegekhez hivott orvosok. Egy Gócán nevű városi tisztviselő is megbetegedett hasonlóan szokatlan tünetek között. Több napon át állandó csuklás kínozta, aztán leküzdhetetlen álom vett erőt a betegen és végül meghalt. A Cfr.-nél történt megbetegedésekhez Totoian dr. városi főorvos is kiszállott, aki megállapította, hogy az úgynevezett svéd álomkor tüneteivel áll szemben, tudományos nevén egy „encephalitis letargica“ nevű betegséggel, mely a háború utolsó éveiben előbb a Skandináv-félszigeten lépett fel, onnan került át Franciaországba, ahol a spanyoléhoz hasonló tömegpusztilást végzett és Svájcba is átcsapott és itt Ganthier orvostanár foglalkozott vele először tudományosan, ezért sokhelyütt svájci álomkórnak is hivják. Totoian dr. főorvos a „Keleti Újság“ munkatársának az újonnan fellépett súlyos járvány természetéről és kolozsvári eseteiről a következő felvilágosításokat adta: — Az encephalitis lelhargica lényegében agygyulladás, de az agygyulladásnak egy járványos formája. Az orvostudomány nincs tisztában még teljesen, hogy milyen utón terjed. Általánosan azt tartják, hogy tovaterjedése lehellet és köpet utján történik. Kezdő tünetei az influenza tüneteivel azonosak, utóbb sürü csuklás lép fel, mely után a betegen leküzdhetetlen álmosság vesz erőt és napokig alszik. Nálunk eddig, a Gocan-esetet kivéve, halálozás nem fordult elő, a vasutasok mintegy negyvenen kapták meg a betegséget, azonban szerencsére ezek a csukláson nem jutottak túl, a betegség szépen visszafejlődött s legtöbben már a javulás utján vannak közülük. A kolozsvári klinikán már a mult év júniusában előfordultak szórványos esetei az álomkórnak és az esetek tanulmányozása alapján Hatiegan Gyula belgyógyász-professzor mér akkor foglalkozott vele a romén orvosi szaklapban, ö igy ismerteti a betegséget: — Azencephalita epidemica régebben foglalkoztatja a klinikusokat s mert egész Európában uralkodik, kiváló figyelmet érdemel. Minthogy nálunk eddig csak igen ritka esetben fordult elő, gyakorló orvosaink alig ismerik tüneteit, sőt az orvosi irodalom sem merítette ki részletesen a betegség mibenlétét. Eddig letargicus encephalita néven szerepelt s látszólag kapcsolatban áll a nemrég lezajlott spanyol- járvánnyal. Némelyek egyenesen az influenza másodlagos jelenségének tekintik, azonban angol és francia kutatások speciális ragályozásban látják fellépése okát. A fertőzés utjának a szájat és az emésztőszerveket tartják. A betegség lefolyásénak tünetei igen változók. A láz nem jellegzetes. Súlyos eseteknél 40 fokig is emelkedik, enyhébbeknél 37'8 és 37‘5 fok közt váltakozva hetekig eltart. Álmosság és mély álom a jellemző tünetei, melyek minden fokozatában jelentkeznek és ellenállhatatlanul ránehezednek a szempillákra. Látási zavarok, pl. kettős látás, homályos látás is előfordulnak. Kinzó neurologikus fájdalmak lépnek fel a vállakban és a felső testrészekben. Á halálozási arány 30—40 százalék. A javulási időszak hosszas. _ A fájdalmak néha félévig is eltartanak. A betegség'tartama alatt tej az előirt táplálék. Orvosszerei: chinin, aspirin stb.------- ' ------------------------ nmimmw Tímár mesteri nagyobb timárüzem vezetésére azonnali belépésre keresünk AJÁNLKOZÁS: RÁDIÓ HIRDETÉSI IRODA CLUJ, Deák Ferenc-u. 34 sz. HÍREK 050 — Budapestre még nem visz levelet a posts Bukaresti lapok közlései nyomán Kolozsváron oj- terjedt a hir, hogy Magyarországgal a postaközöké dés megindult. Valószínűnek látszott azonban, hója a hir ebben a formájában nem felel meg a va'4 ságnak és azért egyenesen lile Miklós dr.-hoz, c kolozsvári kerületi postaigazgatóság vezetőjéhez for dultunk felvilégositásért. A postaigazgató a következő információt adta munkatársunknak : A magyar országi postaforgalom megindítására vonatkozólai még intézkedés nem történt, illetve erről hozzánk e bukaresti vezérigazgatóságtól semmiféle értesítés nerr érkezett. A téves hir valószínűleg a Budapester működő román misszió minapi nyilatkozata alapján keihetett szárnyra, amely reményt nyújt arra, hogy a postaközlekedés Magyarországgal e hónap vége felé csakugyan megindulhat, ha a két állam közi ez irányban megindítóit tárgyalások eredményre vezetnek. A kolozsvári postaigazgatósághoz ugyan a napokban érkezett a bukaresti vezérigazgatóságtól egy rendelet, amely egész általánosságban arról szól, hogy Magyarország Jeté a forgalom irányításának feltétlenül Bukaresten át kell történnie, amire a rendelet az igazgatóság figyelmét nyomatékosan felhívja. Nem mondja meg azonban a rendelet, hogy az intézkedés a posta melyik ágára vonatkozik : a levél-, a távirat- vagy egyéb forgalomra. Csomag-, utalvány- és telefon-forgalom jelenleg Magyarországgal nincs is, a távirat-forgalom pedig már hosszabb idő óta, pár napi megszakítást leszámítva, állandóan közvetlen vezetékkel, tehál Bukarest közvetítése nélkül, történik. A rendelet homályos szövegezése miatt részletes magyarázatért azonnal a bukaresti vezérigazgatósághoz fordultunk, amelynek -válaszát most várjuk. Ami a Magyar- országgal való távirat-forgalmat illeti, ez az utóbbi időben lényegesen — mondhatni felére — csökkent, aminek okát talán részben a tarifák magas voltában lehet keresni. Meg kell azonban jegyezni, hegy ezek a tarifák — épen a koronának nemzetközi viszonylatban való alacsony kurzusa miatt — Budapesten még lényegesen magasabbak. A kolozsvári posta teljesítőképessége is szinte napról-napra növekszik, igy például a távirati vezetékek mai jósága mellett a jelenlegi forgalomnál jóval nagyobbat is le tudnánk bonyolítani. A táviratfelvételi munkahelyek számát máris szaporítottuk és mihelyt a főposta épületében levő katonai posta feloszlik — ami a bukaresti katonai főposta leszerelése után most már itt is legfeljebb hetek kérdése — az igy felszabaduló helyiségeket is a különböző felvételi (ajánlási s egyéb) osztályok kibővítésére fogjuk felhasználni. — A kolozsvári magyar egyetem — Szegeden. Budapestről jelenük: hirt adtunk, hogy a Budán elhelyezett kolozsvári magyar egyetemet komoly válság fenyegeti, amennyiben az egyes fakultásokat helyszűke miatt nem lehetett elhelyezni. A legutóbbi tárgyalások folyamáról Schneller István rektor közölt egy újságíróval, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden kell elhelyezni. Szeged egy ott felállítandó egyetem céljára 7 millió koronát, középületeket és lakást ad. Dézsi Lajos egyetemi tanár nézete szerint Debrecen megfelelőbb hely, mert ott már modernül berendezett épületek kitünően, felszerelt könyvtár és szeminárium áll az egyetem rendelkezésére. — ötnapos ünnepi szünet. A román karácsonyi ünnepek alatt a kolozsvári államtitkárságok ötnapos szünetet tartanak. A szünet január hó 5-én kezdődik és 10-ig tart bezárólag. A szünet alatt az államtitkárságok hivatalaiban magánfelekeí nem fogadnak. — Uj postai tarifa küldeményekre. Bukaresti lapok Írják, hogy a postaigazgatóság kénytelen lévén arany frankkal fizetni, az idegen államok részére a postaszállítási költségeket a papir-lej és az arany frank között levő árfolyamkülönbözet kiegyenlítése céljából 1921 január l-étől a külföldi levelezés és postai szállítás a következő- tarifa alá esik: 20 gr. súlyig terjedő egyszerű zárt levelek dija 2 lej, minden további 20 gr. vagy annál kevesebb súlytöbblet után még 1 20 lej. Zárt levelezőlapok dija 2 lej, nyitott lapoké 1 lej. Válaszlappal ellátott nyitott levelezőlap 2 lej. Nyomtatványok minden 50 gr., valamint minden további 50 gr. vagy ennél kisebb többlet után 40 bani. (A legnagyobb súly 2 kg. lehet.) Ügyiratok 20 gr.-ig 2 lej, minden 50 gr., vagy ennél kisebb többlet után további 40 bani. (Legnagyobb súly 2 kg.) Áruminták 100 gr. súlyig 80 bani, minden további 50 gr. vagy ennél kevesebb többlet után 40 bani. (Legnagyobb súly 3.50 gr. lehet.) Lapok, szemlék és- időszaki hirdetmények minden minden egyes szám é3 minden 50 gr. után 10 bani. Ajánlott dij a felsorolt dijakon felül 2 lej, a rekla- málési lapok dija 2 lej. A nyomtatványok, ügyiratok, áruminták és levelezőlapok bérmeniesitése a feladáskor kötelező, a bérmentetlen küldemények dijai a címzettektől fog beszedetni. A levelek és levelezőlapok hiányzó postai diját kétszeresen számítva szedik be. — A belföldi forgalomban a következő tarifaemelés lép életbe: Leveleknél és lapoknál bm eddigi 5 bani helyett 10 bani, ajánlott leveleknw pedig az eddigi 10 bani helyett25bani segélybélyegekef kall alkalmazni. Belföldi magántáviratok után 25
